Számítógépes alapismeretek-kidolgozott szóbeli tételek I.(1-5 )
Írta: dezs   
Share this!
I. témacsoport Számítógépes alapismeretek, hálózatok  

I. témacsoport

Számítógépes alapismeretek, hálózatok

1.tétel

a.) Számítógépek alapvető egységei

·        Számítógép felépítése, fontosabb elemei

·        Processzor

·        Alaplap, buszrendszer

·        Operatív tár

b.) Mutassa be, hogy az Ön által tanult operációs rendszerben miként lehet a véletlenül törölt állományokat helyreállítani!

Hardver: a gépet alkotó mechanikus és elektromos elemek együttes neve.

Szoftver: (program) logikai szabályok szerint rendezett utasítássorozat, mely működteti a számítógépet (a számítógéphez tartozó programok és programjellegű tevékenységek összessége).

A számítógép fizikai felépítése:

·        Alapgép (számítógépház; alaplap: processzor, memória, illesztő-, bővítő-, és vezérlőkártyák, háttértárolók, nagyfeszültségű tápegység, hűtőventillátor, csatlakozófelületek, hajlékony- és merevlemez-meghajtó, CD-olvasó, CD-író, DVD-olvasó stb.)

·        Perifériák (monitor, billentyűzet, egér, nyomtató, joystick, szkenner, modem, egyéb kiegészítők).

·        A számítógép fizikai kiépítés alapján lehet: asztali illetve hordozható (laptop, notebook) (ezek felépítése eltér egymástól).

A számítógép funkcionális felépítése:

·        Központi feldolgozó egység (CPU).

·        Memória.

·        Perifériák.

A.     Ház v. doboz:

·        Egyrészt esztétikai tényező, másrészt meghatározza, hogy hány darab meghajtó-egység (floppy, CD) építhető a gépbe.

·        A házban találjuk meg azokat a részegységeket, amelyek a gép működéséhez nélkülözhetetlenek.

·        Építése szerint lehet:

o       Normál építésű (fekvő) (baby háznak is nevezik).

o       Torony építésű (álló): lehet mini-torony, midi-torony, nagy-torony (a beépíthető meghajtó-egység illetve méret alapján).

B.     Alaplap:

·        Az az elem, amelyre lényegében felépítjük a számítógépet (elektronikus nyomtatott áramkör, amelyre az összes modult csatlakoztatni tudjuk).

·        A rajta lévő csatlakozókba és foglalatokba helyezzük a vezérlőkártyákat, a memóriákat, a processzort. Tehát az alaplaptól függ, hogy milyen típusú processzorokat, memóriaelemeket és vezérlőkártyákat használhatunk.


C.     Buszrendszer:

·        A számítógép belső vezérlő áramköreit a busz köti össze.

·        A busz az alaplapon lévő közösen használt vezetékrendszer, melyre rácsatlakoznak a számítógép vezérlő, irányító egységei.

·        Az adaton kívül még címet és vezérlőinformációkat is továbbít.

·        Részei:

o       Tápvonalak.

o       Vezérlővonal (szerepe az adatbuszon és címbuszon elküldött információ irányítása, szinkronizálása).

o       Címbusz (az operatív tár címét és a buszra csatlakozó berendezések címét továbbítja).

o       Adatbusz (a címbusszal együtt működik, feladata, hogy adatokat továbbítson a számítógépen belül).

D.     Processzor vagy mikroprocesszor (CPU-központi vezérlő egység):

·        Az alaplapon található integrált áramkör, a számítógép központi áramköre.

·        Tulajdonképpen a „számítógép agya”.

·        Feladata:

o       Vezérli a gép működését.

o       Elvégzi az adatfeldolgozáshoz és a számítógép működéséhez szükséges logikai és aritmetikai műveleteket.

o       Lebonyolítja az adatforgalmat a főtárban.

o       Kapcsolatot tart a perifériákkal.

·        Fő részei:

o       Vezérlő egység vagy vezérlőmű (CU): a gép irányításáért felelős.

o       Aritmetikai- és logikai egység (ALU): az adatok feldolgozásáért felelős.

·        A processzorok általános jellemzői:

o       Műveletvégző sebesség: 1 s alatt 1 millió művelet = 1 MHz.

o       Utasításkészlet: milyen parancsok értelmezésére képes.

o       Szóhosszúság:

§        Címvonal vagy címbusz: mekkora munkaterületet tud egyszerre kezelni (pl: 32 bites " 232 = 4 Gigabyte-ot lát át a másodperc tört része alatt).

§        Adatvonal: hány bit adatot mozgat egyszerre.

·        Processzortípusok teljesítmény szerinti sorrendben: 8086, 8088, 80286, 80386-SLC, 80386-SX, 80386-DX, 80486-SLC, 80486-SX, 80486-DLC, 80486-DX, Pentium, PentiumII (Celeron, Klamath), Pentium III (Katmai, Tanner), Pentium 4 stb.

·        Co-processzor (segédprocesszor):

o       Régebbi típusú számítógépeknél alkalmazták a számolási sebesség gyorsítására az erősen számolásigényes feladatoknál.

o       A 486-DX processzortípustól kezdve a processzorok már a segédprocesszort is tartalmazzák.

E.      Memória (főtár, operatív tár):

·        A számítógép munkaterülete.

·        Azoknak az adatoknak és programoknak az átmeneti tárolására szolgál, amelyek az adatfeldolgozáshoz szükségesek.

·        Jellegét tekintve két alapvető típusa van: a ROM és a RAM:

·        ROM:

o       Csak olvasható memória (Read Only Memory).

o       Adattartalma nem módosítható, tartalma a gép kikapcsolása után is megmarad.

o       A gép alapvető működéséhez szükséges programokat tartalmazza.

o       Speciális változatai:

§        PROM: egyszer írható (programozható) ROM.

§        EPROM: törölhető és újraprogramozható memória (törölhető PROM). Csak erre a célra készült egységgel írható, a felhasználó számára csak olvasható.

§        FLASH-ROM: elektronikus úton törölhető.

·        RAM:

o       Véletlen elérésű tár (Random Access Memory).

o       Írható és olvasható memória.

o       Tartalma a gép kikapcsolásakor elvész.

o       Speciális változatai:

§        DRAM (dinamikus RAM): kis méretű, viszonylag lassú adatelérésű tárolóeszköz, operatív memóriaként használják.

§        EDO RAM: a DRAM továbbfejlesztése (kisebb elérési idejű).

§        SDRAM: az alaplap órajelével képes működni (gyorsabb adatelérés).

§        SRAM: kisebb kapacitású, de jóval gyorsabb adatelérésű tár.

§        SGRAM: videokártyákban alkalmazott RAM.

§        CMOS RAM: az alaplapon található speciális memória, amely a számítógépünk legfontosabb beállításait tartalmazza (tartalmát a gép kikapcsolása után sem veszíti el).

·        CACHE (kés): átmeneti gyorsító tár az adatfeldolgozási sebesség növelésére.

·        Virtuális memória (Windowsban): a merevlemez egy részét használják munkaterületnek, s ezáltal a fizikai memóriánál nagyobb programok kezelésére is képesek.

b.) Mutassa be, hogy az Ön által tanult operációs rendszerben miként lehet a véletlenül törölt állományokat helyreállítani!

DOS-ban:

·        A tévesen letörölt állományok az UNDELETE paranccsal visszaállíthatók, azonban ehhez tudnunk kell a törölt állomány nevét.

·        A parancs formája: UNDELETE_fájlazonosító

·        Törölt állományaink listája is megtekinthető: UNDELETE_/LIST

·        Az összes törölt állomány viszaállítása: UNDELETE_*.* vagy UNDELETE_/ALL

·        Megjegyzés: általában addig tudunk visszaállítani, amíg nem írunk más adatot a lemezre.

Lomtár (Windowsban):

·        A lomtár egy olyan tárolóegység, ahová a törölt állományok kerülnek.

·        A lomtárban lévő törölt állományok megtekintése a lomtár ikonján való dupla kattintással valósítható meg legegyszerűbben.

·        A lomtárban lévő törölt állományok mindaddig visszahelyezhetők eredeti mappájukba, ameddig a lomtárat ki nem ürítettük, tehát az állományok végleges törlése a lomtár ürítésével valósul meg (ez megvalósítható a lomtár ablakában is, de az egér jobb gombjával való kattintás hatására megjelenő helyi menüből is választhatjuk a Lomtár ürítése menüpontot).

·        Visszaállítás lomtárból: Nyissuk meg a lomtárat, jelöljük ki a visszaállítandó állományokat, majd válasszuk a Fájl menü / Előző méret (vagy Visszaállítás) menüpontját.


2. tétel

a.) Kiviteli perifériák

·        Kiviteli perifériák feladatai, csoportosításuk

·        Monitorok

·        Nyomtatók

·        Egyéb kiviteli perifériák

b.) Mutassa be, hogy az Ön által tanult operációs rendszerben hogyan lehet állományokat átnevezni!

Perifériák: azok a részegységek, amelyek a számítógépet összekapcsolják a külvilággal, s a központi egységtől függetlenül egy-egy speciális feladatot látnak el.

Kimeneti perifériák: az információ a központi egységből a kimeneti periférián át a környezet felé áramlik. A kimeneti perifériák a kimeneti egységek, amelyeken keresztül a számítógép az eredményeket, vagyis a kimenő adatokat közölheti.

A.     Monitor, képernyő:

·        A monitoron jelennek meg a számítógép felhasználónak szóló üzenetei.

·        A karakterek és a rajzok pontokból állnak össze. A monitor minősége a megjelenített képpontok sűrűségétől és méretétől függ: minél több a képpont, annál jobb a képernyő felbontóképessége, annál élesebb a kép.

Csoportosítás:

·        A képmegjelenítés elve szerint:

o       Katódsugárcsöves monitor: pl.: az asztali számítógépek monitorai. Egy elektronsugarat lő ki a képernyő fényporral bevont hátsó falára. A fénypor elektron becsapódására fényt sugároz ki. Az elektronsugár másodpercenként legalább 50-szer befutja a teljes képernyőt. Ha világos pontot kell rajzolni, akkor abban a pillanatban sokszorosára emelik az elektronsugár intenzitását, s a fénypor jóval több fényt fog kisugározni.

o       Folyadékkristályos kijelző: két üveglap között vékony folyadékkristály-réteg található, melynek molekulái az elektromos tér hatására elfordulnak. Ha olyan alakú elektromos teret hozunk létre az üveglapok között, mint a megjeleníteni kívánt betűk és rajzok, akkor ott a molekulák elfordulnak, és nem engedik át a fényt.

o       Gázplazmás kijelző: ionizált neon vagy argongázt zárnak be két olyan üveglap közé, melyek közül az egyikben függőleges, a másikban vízszintes vezetékek vannak az üvegbe ágyazva. Ezek metszéspontjai határozzák meg azokat a képpontokat, amelyek a vezetékekben folyó áram hatására fény kisugárzására késztethetők.

·        A megjelenített kép típusa szerint:

o       Alfanumerikus monitor: 25*80 karakter volt megjeleníthető, csak a karakterek helyei voltak megcímezhetők, és csak a megjelenítendő karaktereket kellett tárolni.

o       Grafikus monitor: a tárolás és megjelenítés képpontonként történik.

·        Színkezelés szerint:

o       Monochrom (egyszínű) monitor: egy háttérszín + egy szín.

o       Fekete-fehér monitor: szürkeárnyalatok.

o       Színes monitor: az alapszínek (vörös, sárga, kék) kombinációjától és erősségétől függ a kikevert szín.

·        Méret szerint:

o       Képátló hüvelykben (colban): 14”, 15”, 17”, 20”, 21”.

·        Felbontóképesség és megjelenített színek száma szerint:

o       Hercules: 720*348 pontos felbontás, monochrom.

o       CGA: 320*200 pontos felbontás, 4 szín.

o       EGA: 640*350 pontos felbontás, 16 szín.

o       VGA: 640*480 pontos felbontás, 256 szín.

o       SVGA: 1028*768 pontos felbontás + 1 MB video vezérlőkártya, 256 szín.

B.     Nyomtató:

·        Az információk papíron történő megjelenítéséhez használjuk.

Csoportjai:

·        Az alkalmazott technika szerint:

o       Ütő nyomtatók: gömbfejes és margarétafejes nyomtatók; láncos, írórudas, írókorongos és íróhengeres nyomtatók (sornyomtatók); mátrixnyomtató.

o       (Működésük zajos, lehetséges többpéldányos nyomtatás.)

o       Nem ütő nyomtatók: lézernyomtató, ionnyomtató, mágneses nyomtató, tintasugaras nyomtató, termikus nyomtató.

·        A karakterek megjelenítési módja szerint:

o       Teljes karaktert író.

o       Raszteres (pontokat író).

·        Egyszerre nyomtatott felület szerint:

o       Pontnyomtatók: egyszerre annyi pontot nyomtat, ahányat a nyomtatófej lehetővé tesz: mátrixnyomtató, tintasugaras nyomtató.

o       Karakternyomtatók: egyszerre egy karaktert nyomtatnak (ma már nem nagyon használják): pl.: gömbfejes nyomtatók.

o       Sornyomtatók: egyszerre egy egész sort nyomtatnak.

o       Lapnyomtatók: egyszerre egy egész lapot nyomtatnak.

Ütőnyomtatók:

·        Gömbfejes és margarétafejes nyomtatók:

o       Karakternyomtatók.

o       Csak a gyári fejen lévő fix karakterkészletet tudják alkalmazni.

o       Az írófej mozgatásával működnek.

o       Kis sebességgel, karakterenként dolgoznak, de szép nyomtatási képet adnak.

o       Ma már nem nagyon használják.

·        Sornyomtatók (láncos, írórudas, írókorongos, íróhengeres nyomtatók):

o       Legkisebb nyomtatható egységük a sor.

o       Nagy tömegű, nagy sebességigényű, több példányos nyomtatáskor kaptak szerepet, személyi számítógépes környezetben nem fordulnak elő.

·        Mátrixnyomtatók:

o       Viszonylag olcsón üzemeltethető.

o       Nyomtatófejükben apró tűket tartalmaznak, amelyek mágneses tér hatására előreugranak, megnyomva az előtte található indigós szalagot, amely nyomot hagy a papíron. A megjelenített karakterek pontmátrix módon ábrázolódnak.

o       Egyszerre több példány nyomtatása is lehetséges.

o       Változtatható a papírméret (A4, A3). Programozható a karakterkészlete.

o       Alkalmazási területük: irodai munka, pénztárgépek.

Nem ütő nyomtatók:

·        Tintasugaras nyomtató:

o       Szintén pontképet alkalmaznak, de sokkal jobb felbontóképességgel.

o       A festék a nyomtatófejből vékony csövecskéken keresztül jut a papírra kétféle módon: az egyik lehetőség, hogy elektromos impulzus hatására egy kristály megváltoztatja az alakját (Piezo-technika), a másik, hogy a cső végén felforralják a tintacseppet, ami a hő hatására kitágul és kirepül (Bubble-Jet technika).

o       Működése csendes, maga a készülék megfizethető árú, de az üzemeltetése költséges. Viszonylag jó minőségű színes anyag készíthető vele, de nedvesség hatására a festék elkenődhet. Több példányos nyomtatás nem lehetséges.

·        Lézernyomtató:

o       A lézersugár egy szelénhengerre pontokat rajzol, ezeken a pontokon elektromos töltés keletkezik, ami az ellentétes töltésű festékszemcséket magához vonzza. A festékszemcsék megtapadnak az előtte elhaladó papíron, majd magas hőfokon ráégetik. Nem hőálló fóliákra ezzel a technikával nem lehet nyomtatni.

o       A festék nem maszatolódik el, az íráskép minősége kiváló.

o       Maga a készülék drága, de üzemeltetése olcsóbb, mint a tintasugaras nyomtatóé.

o       Nyomtatási sebességük gyors, csendesek, több példányos nyomtatás nem lehetséges.

·        LED-nyomtató:

o       Működése a lézernyomtatóhoz hasonlít, de a nyomtatandó ábrát nem lézersugár, hanem világító diódák (LED-ek) rajzolják a fényérzékeny hengerre.

o       Minőségük a lézernyomtatókéval azonos. Mivel nem kell lézersugarat előállítani, ózonmentesek.

·        Mágneses nyomtató:

o       A henger a nyomtatandó kép helyén mágneses töltést kap, ami a képpontokhoz mágneses festékport vonz, amit hengerléssel visznek fel a papírra.

·        Hőnyomtató (termikus nyomtató):

o       Különleges, hő hatására változó színű papírt használnak, amit a nyomtatandó ábra helyén felmelegítenek és ott megfeketedik.

o       A nyomtatási képet pontsoronként nyomtatják ki. Írásképük gyenge minőségű.

Nyomtatási minőség jellemzése: elsősorban a nyomtató felbontásának megadásával történik: Dot per inch (Dpi): 2,54 cm~1 inch-en hány nyomtatási pont van.

C.     Egyéb kimeneti eszközök:

·        Plotter (rajzgép, amelyet tervezésben, műszaki rajzok elkészítéséhez alkalmaznak).

·        Hangszóró, fejhallgató (különböző hanganyagok lejátszásánál).

·        Virtuális valóság sisak.


b.) Mutassa be, hogy az Ön által tanult operációs rendszerben hogyan lehet állományokat átnevezni!

DOS-ban:

·        Az állományok nevének megváltoztatását a REN paranccsal tehetjük meg.

·        A parancs formája:

REN_régi név_új név

REN_[meghajtó:]\[elérési út]\régi fájlnév_új fájlnév

·        Mivel a művelet egy könyvtáron belül történik, az elérési utat csak egyszer kell megadni.

·        A kiterjesztés megváltoztatása nem szükséges, hiszen a fájl szerkezete azonos marad.

Norton Commander-ben:

·        Az állomány kiválasztása után az F6-os billentyű lenyomása.

·        A megjelenő párbeszédpanelen az új név megadása, majd ENTER (az új név felülírja az alapesetben megadott elérési utat, így nem mozgatás, hanem valóban átnevezés történik).

Windows Intéző-ben:

·        Jelöljük ki az átnevezendő állományt vagy könyvtárat, majd válasszuk a Fájl menü / Átnevezés menüpontot, majd írjuk be az új nevet.

·        Átnevezhetünk úgy is egy állományt vagy könyvtárat, ha kijelölés után még egyszer kattintunk (ez nem dupla kattintás) az állomány nevén, s a szövegkurzor megjelenése után begépeljük az új nevet.

Windows Commander-ben:

·        Egy-egy állomány átnevezése: kijelölés után nyomjuk meg az F6-os billentyűt, vagy kattintsunk még egyszer a kívánt állományon, majd a szövegkurzor megjelenése után írjuk be az új nevet.

 


3. tétel

a.) Beviteli perifériák

·        Beviteli perifériák feladatai, csoportosításuk

·        Billentyűzet

·        Egér

·        Szkenner

·        Egyéb beviteli perifériák

b.) Mutassa be, hogy az Ön által tanult operációs rendszerben miként lehet állományokat másolni!

Perifériák: azok a részegységek, amelyek a számítógépet összekapcsolják a külvilággal, s a központi egységtől függetlenül egy-egy speciális feladatot látnak el.

Bemeneti perifériák: a bemeneti periférián át az információ a környezetből a központi egység felé áramlik.

A.     Billentyűzet:

·        A számítógép legfontosabb adatbeviteli eszköze.

·        101-105 gombos kivitelben készül.

Fő területei:

o       Alfanumerikus (karakteres) billentyűzet (legnagyobb blokk).

o       Vezérlő billentyűzet (hatos blokk és a kurzormozgató nyilak).

o       Numerikus billentyűzet (számjegy-billentyűzet).

o       Funkcióbillentyűk (legfelső sor, ESC-től balra).

o       Speciális billentyűk.

Alfanumerikus (karakteres) billentyűzet:

§         Betűk, számok, műveleti jelek, írásjelek, rajzjelek (grafikus jelek).

§         Space (hosszú billentyű): szóköz.

§         Enter 8 : kapott parancs végrehajtása.

§         Shift ñ : váltóbillentyű (nagy kezdőbetű, billentyű felső funkciója).

§         Backspace  : a beviteli ponttól (kurzortól) balra lévő karakterek törlése.

§         Alt Gr (grafikus, jobb oldali): rajzjelek megjelenítése (harmadik bil­len­tyű­funk­ci­ó: pl. az 1-nél a ~).

§         Alt (bal oldali): parancsadás.

§         Windows ÿ: Windowsban a Start menü megjelenítése.

§         Ctrl (Control): vezérlőbillentyű.

§         Caps Lock: állandó nagybetűs üzemmód (jelzőlámpa világít bekapcsolt állapotban).

§         Tabulátor F : rovatbeállítás vagy oszlopba írás.

Vezérlőbillentyűzet:

Kurzorvezérlő billentyűk:

§         Insert: váltás a beszúró/felülíró (átíró) üzemmód között.

§         Delete: a beviteli ponttól jobbra lévő karakterek törlése.

§         Home: ugrás az adott sor első karakterére.

§         End: ugrás az adott sor utolsó karakterére.

§         Page Up: függőleges lapozás fölfelé (25 sort ugrik egyszerre).

§         Page Down: függőleges lapozás lefelé.

Kurzormozgató billentyűk:

§         Kurzormozgató nyilak: a kurzort a nyíl irányába mozgatják (!"#$).

Numerikus billentyűzet:

Num Lock: számjegybillentyűzet ki/be kapcsolása (bekapcsolt állapotban jelzőlámpája világít):

§         Számjegyfunkció (bekapcsolt állapot): számjegyek, fontosabb műveleti jelek (*/+-).

§         Vezérlő funkció (kikapcsolt állapot): ld. Vezérlőbillentyűzet.

Funkcióbillentyűk:

§         F1-F12: használatuk az alkalmazói programtól függ (a programok által definiált gyorsan elérhető feladatok elvégzésére használhatók).

Speciális billentyűk:

§         Esc: (szökés, menekülés) utolsó művelet visszavonása, érvénytelenítése.

§         Prt Sc/Sys Rq:

§         Sys Rq: kilépés az operációs rendszerbe.

§         Print Screen (+Shift): képernyőtartalom nyomtatása.

§         Scroll Lock: táblázatkezelő programban nagy méretű táblázatok görgetése (bekapcsolt állapotban a jelzőlámpa világít).

§         Pause/Break:

§         Pause: a futó program megállítása egy billentyű lenyomásáig.

§         Break (+Ctrl): a futó program megszakítása.

B.     Pozícionáló eszközök: (egér)

·        Egy kézi eszköz, melynek megadott területen való mozgatása a képernyő aktuális pozícióját a mozgásnak megfelelően változtatja.

·        A képernyőn lévő objektum, illetve az egérmutató párhuzamosan mozog az asztalon lévő egérrel.

·        Az egér dobozán található gombok a megfelelő funkciók aktivizálására, vagy egyéb szolgáltatások elvégzésére szolgálnak.

·        Csoportjaik:

o       Mechanikus: az egér alsó részén egy gumírozott golyó érintkezve az asztal lapjával, vagy az egéralátéttel (mouse pad) két tengelyt hoz mozgásba, melyek ezt elektromos impulzusokká alakítják át.

o       Optikai: az egér alján lámpa és érzékelő helyezkedik el (egy speciális alátéten használva lesz működőképes).

·        Fejlődés lépései:

o       PC-Mouse: az eredetileg kifejlesztett PC kompatíbilis egér, melynek három gombja van.

o       Ms-Mouse: a Microsoft által kifejlesztett két nyomógombos egér.

o       Trackball: hanyattegérnek is nevezik, mert olyan mechanikus egér, melyen a pozícionáló gömböt (méretét kissé megnövelve) az egér felső részén helyezték el, így nincs szükség helyre a pozícionáláskor (hordozható gépeknél alkalmazott, vagy kis helyigény esetén).

o       Touch-Pad: kb. 5*5 cm-es lapka, melyen az ujjunkat húzva pozícionálhatjuk az egérkurzort, kattintáskor pedig kétszer rá kell koppintani a lapkára, vagy a körülötte elhelyezkedő gombokat kell használni.

o       Mouse-Pen: egy toll, melynek hegye érzékeli az elmozdulást.

C.     Scanner (lapolvasó, képdigitalizáló):

·        Olyan szerkezet, melynek segítségével a számítógép közvetlenül képes feldolgozni a papíron lévő információkat, legyen az grafikus vagy akár szöveges.

·        A scanner egy kezelőprogram segítségével az ábrát pontokra bontja, és minden pontnak megállapítja a színét. Ezután a keletkezett képet egy tömörítési eljárás segítségével adathordozóra menti.

·        Típusai:

o       Kézi scanner: a kívánt képen végighúzva fénysugárral letapogatja annak pontjait.

o       Táblás scanner: fix készülék, melybe a fénymásolóhoz hasonlóan kell elhelyezni a feldolgozandó oldalt.

D.    Egyéb bemeneti eszközök:

·        Botkormány vagy joystick (számítógépes játékoknál).

·        Digitális fényképező.

·        Fényceruza vagy lightpen (a számítógép monitorán lehet vele rajzolni).

·        Videokamera.

·        Mikrofon.

·        Touch-screen (érintéses képernyő).

·        Vonalkódolvasó (kereskedelemben).

·        Digitalizáló tábla (műszaki tervezéshez).

·        Lézerlemez-meghajtó (CD, DVD).

·        OCR-olvasó (szövegek karakterfelismerése).

·        OMR-olvasó (lottószelvények, kérdőívek feldolgozására, jelfelismerő).

·        Írisz és ujjlenyomat azonosítók (biztonsági rendszereknél).

·        Virtuális valóság adatkesztyű.

 


b.) Mutassa be, hogy az Ön által tanult operációs rendszerben miként lehet állományokat másolni!

DOS-ban:

·        A parancs végrehajtásához meg kell adnunk, hogy honnan, mit és hová akarunk másolni.

·        A parancs formája:

COPY_forrásazonosítás_célazonosítás

COPY_[meghajtó:]\[elérési út]\fájlnév_[meghajtó:]\[elérési út]\[esetleg új név]

·        A szögletes zárójelben lévő paraméterek megadása nem minden esetben szükséges.

·        Az állománynév megadásánál alkalmazhatók a jokerkarakterek.

·        Több alkönyvtár egyidejű másolása az XCOPY paranccsal történik az előzőekhez hasonlóan, amely után a /S opciót alkalmazva az adott alkönyvtárból nyíló további alkönyvtárakat és azok tartalmát is lemásolja, amennyiben az nem üres. Ha a /E opciót alkalmazzuk, akkor a gép az üres könyvtárakat is átmásolja.

Norton Commanderben:

·        Az állományok kijelölése után az F5-ös billentyű lenyomása, majd a megjelenő párbeszédpanelen a célhely elérési útjának megadása, majd ENTER (alapesetben a célhely a másik ablakban azonosított könyvtár).

Windows Intéző-ben:

·        Mozgassuk az egérkurzort a másolandó könyvtár vagy állomány ikonjára, a CTRL nyomvatartása mellett húzzuk az egérrel a célkönyvtár ikonjára, majd engedjük fel az egérgombot, és a CTRL-t.

Windows Commander-ben:

·        CTRL+egérrel való húzás egyik ablakból a másikba, vagy az egyik ablakban a célhelyet választjuk ki, a másikban kijelöljük a másolni kívánt állományokat, megnyomjuk az F5-ös billentyűt, majd a megjelenő ablakon OK.


4. tétel

a.) A kettes számrendszer szerepe a számítástechnikában

·        A bit és bájt fogalma

·        Az adattárolás mértékegységei

·        Karakterábrázolás, karakterkód, kódrendszerek

·        A kódtábla fogalma, funkciója

b.) Mutassa be, hogyan lehet az Ön által tanult operációs rendszerben egy állományt törölni!

Számrendszerek:

A különböző számrendszerek elnevezése attól függ, hogy hány számjegyet használnak a számok megkülönböztetésére.

E szerint a legfontosabbak:

  • 2-es számrendszer (2 számjegy: 0 és 1)
  • 10-es számrendszer (10 számjegy: 0-9)

·        16-os számrendszer (16 számjegy: 0-9+ABCDEF).

10-es (decimális) számrendszer:

  • Tízféle számjegyet különböztet meg (0-9).
  • A nagyobb számok felírása több számjeggyel történik úgy, hogy a 10 nem negatív egész kitevőjű hatványaival szorozzuk az adott helyértéken álló jegyet (a helyértékek jobbról balra növekszenek.
  • Pl.: 173=1*102+7*101+3*100=1*100+7*10+3*1

16-os (hexadecimális) számrendszer:

  • 16-féle számjegyet különböztet meg (0-9 a számok A, B, C, D, E, F betűkkel kiegészítve).
  • Pl.: 17310=10*161+13*160=AD16 (mivel 10=A és 13=D).
  • A tizenhatos számrendszert gyakran használják a számítástechnikában, mivel a számítógépek által használt adatok két jeggyel könnyen felírhatók vele (a tizenhatos számrendszerben értelmezendő számok Hex vagy H jelöléssel kezdődnek.

2-es (bináris) számrendszer:

  • Ez a legkisebb létező értelmezhető számrendszer.
  • A számítástechnikában ez a leggyakrabban alkalmazott.
  • A kettes számrendszer két számjegyet használ (0 és 1).
  • Pl.:17310=1*27+0*26+1*25+0*24+1*23+1*22+0*21+1*20=1*128+0*64+1*32+0*16+1*8+1*4+0*2+1*1=101011012
  • A kettes számrendszer használatát a digitális technika elterjedése indokolja. A számítógép ugyanis csak annyit tud, hogy egy kapcsoló (mechanikus vagy elektronikus) ki vagy be van kapcsolva. Bekapcsolt állapotban folyik át rajta áram, kikapcsolt állapotban nem.
  • A kapcsoló ugyanúgy két állapotot mutat, mint a kettes számrendszer számjegyeinek száma. Így a bekapcsolt állapot lehet 1, a kikapcsolt állapot pedig 0.

·        A kapcsolóelemek csoportosítása elkerülhetetlen, mivel a tárolandó adatoknak tízes számrendszerben is jól használható méretűnek kell lennie. A leggyakoribb csoportosítási módszer szerint 8 kapcsolót szervezünk egy egységbe, így a 0-255-ig terjedő számokat tudjuk felírni.

Információ: a címzettje számára új, vagy általa nem ismert adat, hír, közlés, tájékoztatás, ismeret, értesülés (értelmezett, dekódolt adat).

Adat: kódolt információ.

Az információ mértékegységei:

·        1 bit (Binary Digit) a legkisebb információhordozó egység: jelentése: két állapotú esemény (1 bit a kettes számrendszer egy-egy számjegye: 0 v. 1).

·        1 byte (bájt): az információ-feldolgozás alapegysége, a legkisebb címezhető egység.

1 byte = 8 bit: 8 bit esetén a variációk száma már 256-ra nő, mivel 28=256, tehát 1 byte-on 28=256 féle karakter tárolható.

Bitek sorszáma:

7

6

5

4

3

2

1

0

8 bit

0

1

0

0

0

0

0

1

 

8 bit=1 byte (1 karakter)

A további mértékegységek között a váltószám 210=1024:

·        1 Kilobyte=1024 byte (kb. fél oldalas szöveg)

·        1 Megabyte=1024 Kilobyte=10242 byte (kb. egy 500 oldalon sűrűn teleírt könyv)

·        1 Gigabyte=1024 Megabyte=10242 Kilobyte=10243 byte (kb. 1000 db 500 oldalas könyv)

·        1 Terrabyte=1024 Gigabyte=10242 Megabyte=10243 Kilobyte=10244 byte (kb. 1 Millió 500 oldalas könyv)

Bináris kódolás:

·        A számítógép minden számot binárisan kódol, azaz kettes számrendszerbeli számmá alakít.

Hogyan lesznek a számítógép billentyűzetén begépelt betűkből, számokból bitek?

·        Használjunk fel nyolc bites csoportokat egy-egy betű vagy szám tárolására.

·        Hozzunk létre egy olyan hozzárendelési szabályt, ahol a nyolc bit különböző állapotához rendeljük a betűket. Minden egyes bitsorozat egy betűt vagy számot jelképez.

·        Ezt a hozzárendelési szabályt nemzetközileg is egységessé tették, s megalkottak egy kódrendszert.

Karakter:

·        Betűjelek, számjegyek, műveleti jelek, rajzjelek együttes neve (általában egy lenyomott billentyű).

Karakterkódolás:

·        A karakterek bináris számmal történő ábrázolása.

Karakterkód:

·        A programok cserélhetősége érdekében megállapodás alapján 0-255-ig terjedő számtartományban minden karakternek megfeleltetnek egy számot, ez a szám az illető karakter kódja.


Kódtáblák:

·        Amerikaiak módosított kódtáblája – ASCII (eszki) (American Standard Code for Information Interchange, azaz az információcsere amerikai szabványos kódja):

o       128 karakter tárolását teszi lehetővé

o       Nem tartalmazza a teljes magyar betűkészletet (pl.: ű betűt), illetve nem tartalmazza az ékezetes betűket (ennek kiküszöbölésére alkották meg a kódlapokat, melyek tartalmazzák a nemzeti sajátosságokat).

0

1

0

0

0

0

0

1

=65

A

0

1

0

0

0

0

1

0

=66

B

0

1

0

0

0

0

1

1

=67

C

0

1

0

0

0

1

0

0

=68

D

·        Mi kódlapunk: Latin 2, v. 852 v. CP1250 (Windows alatt): ezek tartalmazzák hiánytalanul a magyar betűkészletet.

·        A PC-k karakterkészlete 256 különböző karakterből áll, tehát kódkészlete bővebb az ASCII-nél, ezért kiterjesztett ASCII kódkészletnek is nevezik.

 

b.) Mutassa be, hogyan lehet az Ön által tanult operációs rendszerben egy állományt törölni!

DOS-ban:

·        A parancs formája:

DEL_fájlazonosítás

DEL_[meghajtó:]\[elérési út]\fájlnév

·        A parancs kiadásakor legyünk körültekintőek, hiszen a letörölt állományok megszűnnek.

·        A parancs kiadása után a gép rákérdez a törlés végrehajtására.

Norton Commander-ben:

·        Az állományok kijelölése, majd F8-as billentyű (a gép rákérdez a törlésre: igen-ENTER, nem-ESC).

Windows Intéző-ben:

·        Jelöljük ki a törlendő könyvtárat vagy állományokat, majd nyomjuk meg a DEL billentyűt, vagy válasszuk a Fájl menü / Törlés menüpontját.

Windows Commander-ben:

·        Törlendő állományok kijelölése, majd Delete vagy F8-as billentyű.


5. tétel

a.) A szoftverek jellemzői

·        A szoftver fogalma

·        Szoftverek csoportosítása

·        Szoftverek használatának jogi szabályozása

b.) Mutassa be, hogy az Ön által tanult operációs rendszerben miként lehet állományokat áthelyezni!

Szoftver: (program) logikai szabályok szerint rendezett utasítássorozat, mely működteti a számítógépet (a számítógéphez tartozó programok és programjellegű tevékenységek összessége).

Szoftverek csoportosítása:

A.     Működés szerint:

·        Tranziens programok: az a szoftver, amely hatására egy időszakos, véges folyamat zajlik le még akkor is, ha a folyamat befejezését a felhasználó határozza meg. Ebbe a kategóriába tartozik a programok nagy többsége. Az ilyen programokat elindítva többnyire egyértelműen érzékeljük annak működését. Ez a program vagy lefut és önállóan kilép, vagy pedig egy menürendszer, vagy más hasonló funkció segítségével mi magunk léphetünk ki belőle.

·        Rezidens programok: elindításkor bekerülnek a memóriába, és ott is maradnak. Az ilyen szoftverek működése többnyire nem is látszik. Mellette futtathatunk más programokat is. Ilyen program a vírusok nagy része, a billentyűzetkezelő, és más hasonló segédprogramok.

B.     Funkció szerint:

·        Operációs rendszerek (működtető rendszer):

o       Alapvető hardver-vezérlő feladatokat lát el, és lehetővé teszi a géppel való kommunikációt.

o       Legismertebbek: a DOS (parancsnyelvű), és a WINDOWS (grafikus) operációs rendszerek.

o       További operációs rendszer: a UNIX, a LINUX, az OS/2.

·        Segédprogramok:

o       Az állományok menedzselését, a lemezek és alkönyvtárak használatát teszik kényelmesebbé.

o       DOS segédprogramjai: pl.: Norton Commander, Pctools, Shell, stb.

o       WINDOWS segédprogramjai: (a Windows egyszerűbb kezelhetősége miatt nincs rájuk akkora szükség) pl.: Internet Explorer, Karbantartó varázsló, Lemezkarbantartó, Lemezellenőrzés, Lemez-töredezettség mentesítő, Rendszerinformáció, Tömörítő ügynök, CD-lejátszó, Hangerő-szabályozó, Hangrögzítő, Címjegyzék, Imaging, Jegyzettömb, Paint, Számológép, Szinkronizálás, Word Pad, Windows Commander, MS-DOS parancssor, Outlook Express, Windows Intéző, Vágólap megjelenítő, Játékok, Eseménynapló, Felhasználó-kezelő, Hálózati kapcsolatok, Karaktertábla, Képolvasó és fényképezőgép varázsló, Médialejátszó (Media Player), Óra és naptár, Tárcsázó, stb.


·        Felhasználói programok:

o       Szövegszerkesztők:

WINDOWS alatt:

§        Word különböző verziói (7, 97, 2000, XP): kezelésében az egyszerűbb szövegszerkesztőkhöz, tudásában pedig a kiadványszerkesztőkhöz áll közelebb.

§        Write és Works: a Word-től kisebb tudásúak.

DOS alatt:

§        Edit, illetve Norton Editor: használatuk igen egyszerű, lehetőségeik azonban szűkösek (pl. nincs sorkizárás, nyomtatóvezérlés).

§        Wordstar és Word: képesek blokkokat kezelni, kiemeléseket elvégezni (vastagítás, döntés, stb.), sort kizárni, többféle nyomtatót, kezelni, és akár oldalszámozni is.

§        Chiwriter és Ékszer.

o       Kiadványszerkesztők: segítségével lehetőségünk van egy adott szöveget könyv vagy újság formára hozni. Ezek drágább programok, használatuk összetettebb, s a nyomtatáshoz is legalább lézernyomtató alkalmazása ajánlott.

§        Pl.: Ventura Publisher, TEX, QwarkXPress, PageMaker.

o       Adatbázis-kezelők: nagyobb mennyiségű adat feldolgozását, illetve ezen adatok nyilvántartását, módosítását, csoportosítását teszi lehetővé.

§        Pl.: Access, dBase, Clipper, Foxbase, Foxpro, Magic.

o       Táblázatkezelők: segítségével táblázatokat hozhatunk létre, ezeket módosíthatjuk, grafikonokat, diagramokat készíthetünk, számításokat végezhetünk.

§        DOS alatt: Quattro.

§        WINDOWS alatt: Excel.

o       Grafikai programok: rajzolóprogramok.

§        PaintBrush, Paint, PhotoStyler, Adobe Photoshop: ezek bittérképes grafikát támogató, kényelmesen használható, sokfunkciós rajzolóprogramok.

§        CorelDraw: vektorgrafikus, igen sok lehetőséget támogató, magas színvonalú ábrák készítésére szolgál, profi felhasználóknak ajánlott.

o       Prezentáció-készítő programok: előadások, bemutatók készítésére.

§        PowerPoint.

o       Tervezői rendszerek: mérnöki munka során alkalmazott számítógépes tervezőprogramok.

§        Összefoglaló néven CAD programok.

o       Kommunikációs programok: számítógépek összeköttetése révén adatátvitelt valósíthatunk meg.

§        Két gép közvetlen összekötése: FX (DOS alatt), Közvetlen kábelkapcsolat (Windows alatt).

§        Telefonvonal és modem alkalmazásával létrehozott kapcsolathoz: FTP.

§        Internet alkalmazásához: (Windows alatt) Microsoft Internet Explorer, Netscape Navigator.

o       Oktatásban használható szoftverek: pl. nyelvoktatásban kiejtés-bemutató, analizáló programok, tesztprogramok.

o       Játékok: kártyajátékok, akciójátékok, logikai játékok stb.

o       Egyéb programok: egyéni jellegzetes alkalmazási területük miatt csak egy adott szakterületen használhatók.

§        Pl.: nyilvántartó programok, könyvelőprogramok, speciális feladatokat ellátó programok, ezen kívül fejlesztői szoftverek (további programok készítésére, fejlesztésére és fordítására használhatók).

Szoftverek használatának jogi szabályozása:

·        Mivel a szoftverek másolása nem jár különösebb minőségromlással, így a szoftverek jogvédelméről meglehetősen nagy szigorúsággal gondoskodnak a programok kifejlesztői.

·        Egy-egy programtermék ára igen magas, mivel kifejlesztésük sok ezer órányi munkaidőbe, és ezzel arányosan óriási ráfordításba kerül.

·        A szoftvertermékek illegális másolását, illetve felhasználását akár 5 évig terjedő börtönbüntetéssel is lehet sújtani.

·        BSA (Business Software Alliance – Szoftverrendőrség) működése:

o       Szúrópróbaszerű ellenőrzések, próbavásárlások a „fekete” szoftverek kiszűrésére.

o       Forródrót: a jogszerű szoftverhasználattal kapcsolatos kérdések megválaszolására.

·        Jogos szoftverhasználat:

o       A szükséges szoftvereket minden esetben szaküzletben vásároljuk.

o       Ellenőrizzük, hogy originál csomagolásban lévő terméket kaptunk-e.

o       Találhatók-e a dobozon a gyártó, illetve forgalmazó által alkalmazott megkülönböztető jelzések (hologram).

o       Van-e a csomagban regisztrációs kártya.

o       A csomaghoz tartozik egy bizonyos licenc-szerződés: az ebben foglalt feltételeket csak addig van jogunk mérlegelni, amíg a csomagolás ép.

o       Ha a szerződés feltételeit nem tartjuk elfogadhatónak, vagy a programra nem tartunk igényt, sértetlenül kell visszavinnünk a boltba.

b.) Mutassa be, hogy az Ön által tanult operációs rendszerben miként lehet állományokat áthelyezni!

DOS-ban:

·        Az állományok másolásához hasonlóan itt is meg kell adni, hogy honnan, mit és hová szeretnénk helyezni.

·        A parancs formája:

MOVE_forrásazonosító_célhely

MOVE_[meghajtó:]\[elérési út]\fájlnév_[meghajtó:]\[elérési út]

Norton Commander-ben:

·        Az állományok kijelölése után az F6-os billentyű lenyomása, a megjelenő párbeszédpanelen a célhely elérési útjának megadása, majd ENTER (alapesetben a célhely a másik ablakban azonosított könyvtár).

Windows Intéző-ben:

·        Mozgassuk az egérkurzort az áthelyezendő könyvtár vagy állomány ikonjára, nyomjuk le az egér gombját, s húzzuk a könyvtárfa azon könyvtárára, ahová mozgatni szeretnénk, majd engedjük fel az egérgombot.

·        Mozgatni csak azonos meghajtón belül tudunk, eltérő meghajtóra vagy gépre történő húzás esetén másolás történik.

·        Programfájl azonos meghajtón belüli mozgatása során parancsikon jön létre.

Windows Commander-ben:

·        Történhet húzással, vagy a két ablakban a forrás, illetve a célhelyet állítjuk be, megnyomjuk az F6-os billentyűt, majd a megjelenő ablakon OK.