Számítástechnika-szóbeli tételek:szövegszerkesztés(8-14)
Írta: dezs   
Share this!
ImageKidolgozott szóbeli tételek:szövegszerkesztés(8-14)

8. tétel
a.) Fejléc (élőfej) és lábléc (élőláb) készítése
Fejléc és lábléc funkciója
Oldalszámozás készítése
Fejléc és lábléc elhelyezésének beállítása
b.) Mutassa be, hogy az Ön által tanult szövegszerkesztőben hogyan lehet egy szót aláhúzni!
Oldalszámozás:
Szakaszformátumnak számít.
A nyomtatási képen jelenik meg.
Ellenőrzése az állapotsoron lehetséges az oldal feliratnál.
Előnye:
o    Ha megfelelően állítjuk be a kezdő oldalszámot, és tovább gépeljük a szöveget, a program automatikusan számozza a dokumentum további oldalait.
o    Ha pedig egy szövegből oldalakat törlünk, a program átszámozza a dokumentumot.
Oldalszám készítése:
A beviteli pontot abban a szakaszban választjuk ki, ahol az oldalszámozást kezdeni akarjuk.
Beszúrás menü / Oldalszámok (beállítjuk az oldalszám jellemzőit):
o    Elhelyezés: élőfej vagy élőláb.
o    Igazítás: belső vagy külső margóhoz, illetve középre.
o    Oldalszám az első oldalon is:
§    Ha a kapcsoló üres, a nyomtatásban az első oldalon nem jelenik meg az oldalszám (annak ellenére, hogy számozott oldalnak számít).
§    Ellenkező esetben az első oldal is számozott a nyomtatásban.
o    Oldalszám formátumai: FORMÁTUM (arab, római stb.).
o    Fejezetszámokkal együtt (pl.: 1. fejezet 1. oldal: 1-1).
o    Számozás módja: előző szakasz folytatásával, vagy a kezdő oldalszám megadásával.
Fejléc és lábléc funkciója:
A fejlécek és láblécek segítségével lehetőségünk van oldalszámokat, illetve minden oldalon megismétlődő azonos szövegeket elhelyezni a dokumentumban.
Élőfej:
A felső margó területére kerülő objektum (lehet szöveg, kép, táblázat).
Ez a beállítás szakaszformátumnak számít.
Csak a nyomtatási képen jelenik meg.
Élőláb:
Az alsó margó területére kerül.
Élőfej típusai:
Élőfej (általános): minden oldalra ugyanaz a szöveg kerül.
Első oldal élőfeje.
Eltérő páros és páratlan oldal.
(Utóbbi kettő beállítása: Fájl menü / Oldalbeállítás / Elrendezés.)
Élőfej készítése:
A beviteli pontot abban a szakaszban (oldalon) választjuk ki, ahol az élőfejet alkalmazni akarjuk.
Nézet menü / Élőfej, élőláb.
Élőfej szövegének begépelése, formázása.
A párbeszéddoboz bezárása.
Ellenőrzés a nyomtatási képen.
Az élőfej és élőláb eszköztár felépítése: (balról jobbra)
·    Élőfej és élőláb szövegek listája.
·    Oldalszám beszúrása. Összes oldal száma. Oldalszámozás panel.
·    Dátum és idő.
·    Oldalbeállítás.
·    Dokumentumszöveg megjelenítése, elrejtése.
·    Ugyanaz, mint az előző.
·    Váltás az élőfej és élőláb között.
·    Előzőt, illetve következőt mutatja.
·    Bezárás gomb.
Eltérő páros és páratlan élőfej készítése
·    Példa:
 
42    Informatika    Grafika    43       
                   
                   
                
·    Menete:
A dokumentumban egy oldaltörést helyezünk el (CTRL + ENTER).
Beszúrás menü / Oldalszámok / Elhelyezés (élőfej) / Igazítás (kívül) / Formátum (Kezdő sorszám: 42).
Fájl menü / Oldalbeállítás / Elrendezés / Élőfej páros és páratlan oldalon eltérő.
Nézet menü / Élőfej és élőláb: a megfelelő élőfej kitöltése.
Ellenőrzés a nyomtatási képen.
Fejléc és lábléc elhelyezésének beállítása:
·    Fájl menü / Oldalbeállítás / Margók fül: Távolság a lap szélétől (élőfej, illetve élőláb).
b.) Mutassa be, hogy az Ön által tanult szövegszerkesztőben hogyan lehet egy szót aláhúzni!
Kijelöljük a szót (pl. dupla kattintással a szó belsejében), majd a formázó eszköztár aláhúzott ikonjára kattintunk (A), vagy a Formátum menü / Betűtípus menüpontjában az aláhúzás típusában kiválasztjuk a szóaláhúzás parancsot, vagy a vonaltípusok közül a megfelelőt.
9. tétel
a.) Szakaszformázási műveletek
A szakasz fogalma, funkciója
Szakasztörés készítése
Szakasztörések fajtái
Szakaszonként változtatható szövegelemek
b.) Mutassa be, hogy az Ön által tanult szövegszerkesztőben hogyan lehet oldalt bekeretezni!
Szakasz fogalma, funkciója:
Szakasz: a dokumentum egy formailag összetartozó része.
Egy szakaszt a másik szakasztól a Szakasztörés választja el.
Fajtái: új oldal, folyamatos, páros oldal, páratlan oldal.
Új szakasz létrehozásának indokoltsága:
Papírméret, oldaltájolás, margók megváltoztatása.
Hasábok számának megváltoztatása.
Oldalszámok formátuma, elhelyezése, sorozata.
Élőfejek, élőlábak tartalma és elhelyezése.
Sorszámozás.
Lábjegyzetek, végjegyzetek helye nyomtatáskor.
Az oldal szövegének függőleges igazítása.
Fejezetek tagolása.
Új szakasz létrehozása:
Példa:
Egy dokumentumon belül változó elrendezésű lapokat szeretnénk használni:
Ez egy jegyzőkönyv.
Ide egy táblázat kerül (ennek a lapnak a tájolása fekvő legyen).
Ez a jegyzőkönyv szövege.
Ahol a szöveget tördelni akarjuk (pl.: a második mondat elején, illetve a harmadik mondat elején is), ott szakasztörést alkalmazunk: Beszúrás menü / Töréspont / Szakasztörés:
o    Új oldal: megtörik az oldal a szakasz kezdeténél. (Ennél a példánál ezt kell alkalmazni).
o    Folyamatos: a szakasztörés nem helyezi új oldalra a szakaszt.
o    Páros oldal: a következő páros oldalon kezdődik az új szakasz.
o    Páratlan oldal: a következő páratlan oldalon kezdődik az új szakasz.
Ennek hatására keletkezik egy három szakaszból álló dokumentum.
A beviteli pontot a második szakaszban választjuk ki: Fájl menü / Oldalbeállítás / Papírméret / Tájolás (fekvő) / Hatókör (aktuális szakasz).
(Ebben a példában a többi szakasz beállításaival nem kell külön foglalkoznunk.)
b.) Mutassa be, hogy az Ön által tanult szövegszerkesztőben hogyan lehet oldalt bekeretezni!
A bekeretezni kívánt oldal előtt és után szakasztörést helyezünk el.
Formátum menü / Szegély és mintázat / Oldalszegély.
Kiválasztjuk a típust és a vonalstílust.
Hatókör: az aktuális szakasz.
10. tétel
a.) Információk strukturált megjelenítése
Tabulátorok szerepe, fajtái
Táblázat elemei, táblázat létrehozása
Kijelölés, igazítás, méretezés
Rendezés
Szöveg táblázattá alakítása
b.) Mutassa be, hogy az Ön által tanult szövegszerkesztőben hogyan lehet egy bekezdést bekeretezni!
Tabulátor:
Rovatbeállító billentyű.
Akkor használjuk, ha oszlopos formátumban akarunk szöveget írni a dokumentumban.
Alkalmazása bekezdésformátumnak számít.
Tabulátor jellemzői:
Pozíció: a tabulátor távolsága a bal margótól cm-ben.
Igazítás: melyik margóhoz igazítja az oszlopba rendezett szöveget:
o    Bal margóhoz: a tabulátorpozícióhoz balra igazítva helyeződik el a szöveg, azaz a begépelt szöveg a tabulátortól jobbra helyezkedik el.
o    Középre: a begépelt szöveg közepe a tabulátor oszloppozíciójánál lesz.
o    Jobb margóhoz: a begépelt szöveg a tabulátortól balra helyezkedik el.
o    Decimális (helyiérték szerint): a tizedesvessző helyzetét mutatja a tabulátorpozíció.
o    Vonás: függőleges elválasztóvonalat helyezhetünk el a bekezdésben egy meghatározott helyre.
Jelölés vagy kitöltő karakter: két tabulátor közötti üres szövegterület kitöltésére szolgál (pl.: ……………… v. _______ v. _ _ _ _ _ _).
Tabulátorok beállítása:
Két beállítási lehetőség van:
Formátum menü / Tabulátorok párbeszéddoboz:
o    Akkor használjuk, ha az alapértelmezett tabulátort meg akarjuk változtatni (nem javasolt).
o    Vagy a kitöltő karakterek használatához.
Egérrel a vonalzón (ez gyakoribb).
Tabulátorok használata a vonalzón:
Új tabulátor elhelyezése:
1.    A beviteli pontot abban a bekezdésben választjuk ki, ahol a tabulátort használni akarjuk.
2.    Az egérrel a vonalzón kiválasztjuk az alkalmazandó tabulátor típusát (kiválasztó oszlop tetején, tabulátor balra, jobbra stb.).
3.    Az egérrel a vonalzón a kiválasztandó tabulátor-pozícióra kattintunk (cm-ben kb.-re).
4.    Szöveg begépelése (oszlopváltás: tabulátor billentyűvel, sorváltás: ENTER v. SHIFT + ENTER.
Már meglévő szöveg tabulálása:
Helyezzük el a szövegben a tabulátorjeleket.
Jelöljük ki azokat a bekezdéseket, melyeknek a tabulátorállásait be szeretnénk állítani.
Válasszuk ki a megfelelő tabulátortípust.
Kattintsunk a vonalzón arra a helyre, ahová tabulátorjelet szeretnénk elhelyezni.
Tabulátor módosítása:
o    Az egérrel a módosítandó tabulátorra állunk a vonalzón, lenyomjuk az egérgombot, nyomva tartjuk, és vízszintesen az új pozícióra húzzuk az egeret (a mozdíthatóságot függőleges szaggatott vonal megjelenése jelzi az egérgomb lenyomása után).
Tabulátor törlése:
o    Az egérrel a vonalzón a törlendő tabulátorra állunk, lenyomjuk az egérgombot, nyomva tartjuk, függőlegesen a szövegterületre húzzuk az egeret (kb. fél cm-rel a vonalzó alá is elég), majd a szövegterületen felengedjük az egérgombot.
CTRL + Q: a bekezdés összes tabulátor-pozícióját egy lépésben törli.
Tabulátorok formátumának másolása: formátumfestővel (ecset ikon).
Tabulátor-billentyű:
A tabulátor-billentyű használata után a szövegben megjelenik a tabulátor jele (Ž), ha a „Mindent mutat” gomb be van kapcsolva.
Tabulátorkitöltő karakterek használata:
A kitöltő-karaktereket nyomtatványszerű dokumentumokhoz használjuk.
Az alkalmazás lépései:
Kiválasztjuk azt a bekezdést, ahol a tabulátort alkalmazni akarjuk.
Beállítjuk a vonalzón az alkalmazandó tabulátor típusát és pozícióját.
Formátum menü / Tabulátorok párbeszéddoboz:
Kijelöljük azt a pozíciót, ahová a kitöltő-karakter vezet.
Kiválasztjuk a jelölés típusát.
Rögzítjük a beállításokat (FELVÉTEL v. OK gomb).
Beállítás megszüntetése: CTRL + Q.
Táblázat: adatelemek soros és oszlopos elrendezése.
Táblázat használható:
Tabulátorok helyett szám és szövegoszlopok létrehozására.
Szöveg egymás melletti bekezdésekbe rendezésére.
Kép mellé szöveg elhelyezésére.
A táblázat alapegysége a cella: egy sor és egy oszlop metszete. A cellákat rácsvonalak határolják.
A cellatartalom formázására a karakter-, és bekezdésformátumok érvényesek.
A táblázat bal felső sarka a beviteli pont helyén jelenik meg.
A táblázatban minden cella annak a bekezdésnek a tulajdonságait örökli, amelyik bekezdés a táblázatkészítés előtt a beviteli pontot tartalmazta.
Ha a táblázat a lap tetején van, és a táblázat elé utólag szöveget kell írni, akkor a táblázat első cellájában első karakterként egy ENTER-t kell leütni.
Ha a dokumentumban végig következetes táblázatformátumot kívánunk használni, akkor a táblázatok szövegére alkalmazzunk stílusokat.
Táblázat a programmal háromféle módon készíthető:
A szokásos eszköztár Táblázat beszúrása ikonjával:
o    A táblázat helyének kiválasztása a dokumentumban.
o    Az egérrel bekapcsoljuk a Táblázat beszúrása gombot, majd a mintán kijelöljük, hogy hány sort és hány oszlopot szeretnénk.
o    Sorokkal a táblázat utólag is bővíthető: az utolsó sor utolsó cellájában lenyomva a Tabulátor billentyűt egy sorral bővül a táblázat.
Táblázat menü / Beszúrás / Táblázat:
o    Oszlopok száma.
o    Sorok száma.
o    Oszlopszélesség:
§    Állandó oszlopszélesség.
§    Automatikus méretezés a tartalomhoz.
§    Automatikus méretezés az ablakhoz.
o    Autoformázás: szabványos, előre elkészített formátumú táblázatot hozhatunk létre.
Táblázat menü / Táblázat rajzolása (vagy a Táblázatok és szegélyek eszköztár parancsgombjaival): egérrel húzva:
A táblázat kijelölése:
Egy cella kijelölése: ráállok a cella bal alsó sarkára, majd ha az egérmutató jobbra-fel mutató vastag fekete nyílra változik (æ), kattintás az egérrel.
Több cella kijelölése: egy cella kijelölése, majd húzás az egérrel.
Sor kijelölése: a kiválasztó-oszlopon egyszeri kattintás az egérrel az adott sor előtt.
Több sor kijelölése: egy sor és egérrel való húzás.
Oszlop kijelölése: az oszlop fölé állok az egérrel, majd ha az egérmutató lefelé mutató vastag fekete nyílra változik(È), kattintás az egérrel.
Több oszlop: egy oszlop és egérrel való húzás.
Teljes táblázat kijelölése: Táblázat menü / Kijelölés / Táblázat (vagy cella, sor, oszlop), vagy ALT + F5
Mozgás a táblázatban:
Tabulátor billentyűvel:
o    Lenyomására a kurzor 1 cellát ugrik jobbra.
o    SHIFT + Tabulátor: egy cella balra.
o    Sor utolsó cellájában lenyomva a tabulátort a következő sor első cellájába ugrik a kurzor.
o    Ha az utolsó cellában nyomjuk le a tabulátort, akkor egy új sor keletkezik a táblázat alatt.
Egérrel: arra a cellára kattintok, amelyben dolgozni szeretnék.
Kurzormozgató nyilakkal: a nyíllal jelzett irányba egy-egy sort vagy egy-egy karakter lehet lépni.
Billentyűkombinációk:
o    ALT + HOME: ugrás a sor első cellájára.
o    ALT + END: ugrás a sor utolsó cellájára.
o    ALT + PAGE UP: ugrás az oszlop első cellájára.
o    ALT + PAGE DOWN: ugrás az oszlop utolsó cellájára.
A táblázat átalakítása:
Bővítés:
Jelöljük ki azt a sort (vagy oszlopot), amely elé sort (vagy oszlopot) akarunk beszúrni.
Táblázat menü / Beszúrás:
o    Sorok fölé/alá.
o    Oszlopok balra/jobbra.
o    Cellák.
o    Ha a táblázat utolsó oszlopa után akarunk egy új oszlopot beszúrni, akkor jelöljük ki az összes végjelet és nyomjuk meg az eszköztár Új oszlop gombját (korábbi verzióknál alkalmazandó).
Törlés:
Jelöljük ki azokat a sorokat (oszlopokat), amelyeket törölni szeretnénk.
Táblázat menü / Törlés:
o    Sort
o    Oszlopot
o    Cellát
o    Egész táblázatot.
Másolás: mint a dokumentum bármely részén.
Oszlopszélesség megváltoztatása:
o    Az egérrel a határvonalra kell állni, majd ha az egérmutató megváltozik (1), az egérrel megfogható és húzható.
o    Ugyanez a művelet elvégezhető a vonalzón is.
o    Ha több oszlopos a táblázat, a CTRL-t nyomva tartva és így húzva az első határolóvonalat, a táblázat összes oszlopának szélessége egyenletesen változik.
o    Azonos oszlopszélesség és sormagasság is beállítható: Táblázat menü / Automatikus méretezés vagy Táblázatok és szegélyek eszköztár megfelelő parancsgombjaival.
Cellaegyesítés:
 
                   
        _               
                    
Paranccsal:
o    Kijelöljük az egyesítendő cellákat.
o    Táblázat menü / Cellák egyesítése vagy a szokásos eszköztár Cellák egyesítése ikonja.
Eszköztárral:
o    Táblázatok és szegélyek eszköztár Radír gombjával: húzzuk végig a radírt a törlendő elválasztóvonalakon.
Cellák felosztása:
Paranccsal:
o    Kijelöljük a felosztandó cellákat.
o    Táblázat menü / Cellák felosztása:
o    Hány oszlop.
o    Hány sor.
Eszköztárral:
o    Táblázatok és szegélyek eszköztár Táblázat rajzolása gombjával: rajzoljuk be a kiválasztott cellába az elválasztóvonalakat.
Táblázatok felosztása: ha egy táblázatot több önálló táblázatra szeretnénk szétszedni:
o    Álljunk a leendő új táblázat első sorára.
o    Táblázat menü / Táblázat felosztása.
Szöveg behúzása a táblázat celláin belül:
o    Egy cella egy bekezdésnek számít.
o    Formátum menü / Bekezdés / Behúzás…
Tabulátor alkalmazása táblázatban: CTRL + tabulátor billentyű.
Cellák rendezése tartalom szerint: (sorok sorrendjének megváltoztatása)
Jelöljük ki a táblázat átrendezni kívánt tartományát.
Táblázat menü / Sorbarendezés:
o    Válasszuk ki a Rendezze (elsődleges szempont) oszlopát és formátumát (szám, szöveg, dátum).
o    Adjuk meg, hogy növekvő vagy csökkenő sorrendbe rendezze a táblázat sorait.
o    Ha van másodlagos szempont is, azt a Majd, a harmadlagos szempontot pedig az Azután mezőkben adhatjuk meg.
o    Ha a táblázat első sora oszlopcímeket tartalmaz, válasszuk a Van rovatfej gombot, így az a rendezés után is a helyén marad.
o    Egyebekben beállítható:
§    Csak az oszlop (hasáb) rendezése.
§    Kis és nagybetű megkülönböztetése.
A rendezést növekvő illetve csökkenő sorrendbe a Táblázatok és szegélyek eszköztár megfelelő ikonjaival is elvégeztethetjük.
Szövegből táblázat készítése:
Jelöljük ki azt a szövegtartományt, amelyikből táblázatot akarunk készíteni.
Táblázat menü / Konvertálás / Szöveg táblázattá:
o    Határozzuk meg az oszlopok számát és az oszlopszélességet.
o    Cellahatároló-jel kiválasztása: bekezdésjel, tabulátorjel, pontosvessző, más.
b.) Mutassa be, hogy az Ön által tanult szövegszerkesztőben hogyan lehet egy bekezdést bekeretezni!
A bekeretezendő bekezdésben kell állni.
Formátum menü / Szegély és mintázat.
Kiválasztjuk a megfelelő típust, a vonalstílust, vonalvastagságot.
Hatókör: bekezdés.
11. tétel
a.) Stílusok és sablonok
A stílus fogalma, funkciója
Stílusok létrehozása, alkalmazása szövegrészekre
A sablonok funkciója
Sablon létrehozása, stílusok és sablonok együttes alkalmazása
b.) Mutassa be, hogy az Ön által tanult szövegszerkesztőben hogyan lehet egy hibás parancsot érvényteleníteni!

Stílus: egy névvel ellátott formázási minta.
Az alkalmazás előnyei:
A formázási beállításokat nem kell ismételten elvégezni, hanem elegendő a stílustárból a megfelelő stílust kiválasztani.
Ha módosítunk a stílus beállításain, akkor a program a dokumentum összes stílussal formázott bekezdését egy lépésben módosítja.
Egy dokumentum maximum 200 stílust tartalmazhat.
A stílusok alkalmazása:
Új dokumentum esetén a Word a Normál stílussal formázza a szöveget, ha a Fájl menü / Új parancsával nem jelölünk ki más sablont.
Ha olyan elemeket alakítunk ki, mint címsorok, lábjegyzetek, tartalomjegyzék, akkor használhatjuk valamelyiket a beépített címsor-stílusok közül.
Ezek módosíthatók és újak is létrehozhatók.
Az alkalmazás lépései:
1.    Álljunk a formázandó elemre (bekezdés esetén elég csak benne állni).
2.    Válasszuk ki a megfelelő stílust a listából: Formázó eszköztár / Stílus vagy Formátum menü / Stílus.
3.    Az adott elem (bekezdés) automatikusan átformázódik.
Stílusok készítése:
Formátum menü / Stílus / Új stílus:
Adjuk meg a stílus nevét.
Válasszuk ki a típusát (bekezdés vagy betűformátum típusú lehet).
Annak a stílusnak a kiválasztása, amely alapul szolgál a stílushoz: azok a jellemzők, amelyeket nem állítunk be, ebből a stílusból másolódnak át.
Következő bekezdés stílusának megadása (pl.: címsor esetén).
Bekerül a sablonba: ez a stílus bekerül az adott sablonba, és a sablon minden újabb használatakor megjelenik.
Automatikus frissítés: az aktív dokumentumban automatikusan frissít minden olyan elemet, mely az adott stílusban készült.
Példa a stílusok alkalmazására a tartalomjegyzék készítése.
Sablon: egy olyan előre elkészített dokumentumterv, amely az adott típusú dokumentumok mindegyikében szereplő szövegeket, ábrákat és formátumokat tartalmazza.
A sablonok stílusokat, makrókat, gyorsszöveg-bejegyzéseket, eszköztárgombokat, egyedi menü és gyorsbillentyű-beállításokat tartalmazhatnak, amelyek egyszerűsítik a munkát.
A sablonok módosíthatók, saját sablon is készíthető.
Új dokumentumhoz a Word automatikusan a Normál sablont kapcsolja, ha nem választunk másik sablont (ez tetszőleges dokumentumokhoz használható).
Sablon készítése:
Fájl menü / Új dokumentum / Új létrehozása / Sablon gomb bekapcsolása.
Készítsük el a sablon jellemzőit, határozzuk meg a stílusokat, formázzuk meg az oldalt.
Mentsük el a sablont.
Ekkor egy DOT kiterjesztésű fájl keletkezik, melyet a későbbiekben felhasználhatunk az új dokumentumok formázásához.
b.) Mutassa be, hogy az Ön által tanult szövegszerkesztőben hogyan lehet egy hibás parancsot érvényteleníteni!
Visszavonás:
o    Az utoljára végzett művelet visszavonására, illetve többszintű visszavonásra használható.
o    Végrehajtása:
o    Kattintás a visszavonás gombon (eszköztáron), vagy Szerkesztés menü / Visszavonás, vagy a CTRL + Z billentyűkombinációval.
o    Többszintű visszavonás is lehetséges, ha legördítjük a visszavonás nyíl melletti nyilat, és a legördülő listán meghatározzuk, meddig szeretnénk visszavonni a műveleteket.

12. tétel
a.) Körlevél
A körlevél fogalma, alkalmazási területe
A körlevél részei, az egyes részek funkciója
Körlevél készítésének lépései
Lekérdezési feltételek
b.) Mutassa be, hogy az Ön által tanult szövegszerkesztőben hogyan lehet egy szót megkeresni!

Körlevél:
Olyan dokumentum, amely azonos tartalommal különböző címzetteknek szól (pl.: meghívó, értesítő, stb.).
Két fájl – a törzsdokumentum és egy adatforrás – egyesítéséből áll elő.
A körlevél három dokumentumból áll:
Adatforrás vagy adatdokumentum:
Egy speciális táblázat jellegű adatállomány, amely a címzettek adatait tartalmazza.
Azokat az adatokat tartalmazza, melyeknek minden levélben más tartalommal kell rendelkeznie.
Fődokumentum vagy törzsdokumentum:
A levélnek az a része, amelyet minden címzett megkap.
Azokat a szövegeket és objektumokat tartalmazza, amelyeknek minden levélben meg kell jelenni változatlan formában és tartalommal, és dokumentum felépítésű kell legyen.
Egyesített dokumentum:
Névre szóló értesítés.
Az egyesítésmezők (adatmezők) tartják a két adatállomány között a kapcsolatot:
ú    Ezek olyan speciális szövegelemek, melyek mind a törzsdokumentumban, mind az adatforrásban megtalálhatók.
ú    Az adatforrásban mint mezőnevek jelennek meg.
ú    A törzsdokumentum és az adatforrás egyesítésekor az egyesítésmezők helyére behelyettesítődnek az adatforrásból az egyesítésmezőknek megfelelő adatok.
Körlevelek csoportosítása formai és előállítási szempontok alapján:
Formalevelek (űrlaplevelek):
ú    Ezek lényegében azonos tartalmú, de más címzettű és megszólítású levelek készítésére alkalmasak.
ú    Készítésekor minden egyes megjelenő adatforrássorhoz készült levél új oldalon, új szakaszként jelenik meg az egyesített dokumentumban.
Levélcímkék (etikettek):
ú    Olyan körlevelek, melyek egyesítés után egy címjegyzéket adnak egymás alatt.
ú    Pl.: öntapadós boríték etikettek, videokazetta-címkék, stb.
Borítékok:
ú    Borítékok megcímzésére alkalmas körlevéltípus.
Katalógus:
ú    Az egyes adatforrás-tételsorokat nem teszi új lapra és új szakaszba, hanem folyamatosan jeleníti meg a tételsoroknak megfelelő katalóguselemeket.
ú    Pl.: árjegyzékek, terméklisták készítésére használható.
A körlevél eszköztára: (balról jobbra)
Adatmező beszúrása.
Word mező beszúrása.
Egyesített adatok megtekintése.
Rekordnavigáló gombok:
ú    9: az adatforrás első tételsorára állítja a rekordmutatót.
ú    3: az adatforrás előző tételsorára állítja a rekordmutatót.
ú    4: az adatforrás következő tételsorára állítja a rekordmutatót.
ú    :: az adatforrás utolsó tételsorára állítja a rekordmutatót.
Körlevélsegítő: a Körlevél párbeszédpanel jelenik meg.
Hibaellenőrzés: kiszűrhetjük azokat a hibákat, melyek megakadályozzák az egyesítést.
Egyesítésgombok:
ú    Egyesítés új dokumentumba.
ú    Egyesítés nyomtatóra: csak kinyomtatja, és nem készít belőle új dokumentumot.
ú    Egyesítés párbeszédpanel megjelenítése.
Rekordkeresés: egy keresőablak segítségével az adatforrás tartalma alapján megkereshetünk egy adatforrás-tételsort.
Adatforrás szerkesztése.
Körlevél-készítés lépései:
1.    Törzsdokumentum létrehozása:
·    Nyissunk meg egy korábban megírt törzsdokumentumot, vagy gépeljük be a levél szövegét, és hozzuk a kívánt formára.
·    Abban a dokumentumban kell állni, amelyet törzsdokumentumként akarunk használni.
·    Törzsdokumentum mentése a lemezre.
·    Eszközök menü / Körlevél / Létrehozás / Formalevél / Aktív ablak (ebben az esetben).
2.    Adatforrás meghatározása:
·    Adatforrás / Adatok / Adatforrás létrehozása (Ha már létezik egy adatlistánk, amit fel szeretnénk újra használni, akkor az Adatforrás létrehozása helyett az Adatforrás megnyitását kell választanunk.):
ú    Mezőnév: a táblázat oszlopainak elnevezése (pontot illetve szóközt nem tartalmazhat): Pl.: vezetéknév, utónév, város, irányítószám, utca, házszám, stb.
ú    Felesleges mezőnevek törlése: a jobb oldali listából kijelölés után a MEZŐNÉV TÖRLÉSE gombbal.
ú    Új mezőnév megadása: az új mezőnév begépelése a megfelelő helyre, majd a MEZŐNÉV HOZZÁADÁSA gomb.
·    Adatforrás mentése a lemezre.
·    Adatforrás szerkesztése, feltöltése, adatűrlap kitöltése:
ú    A mezőnevek között a tabulátor-billentyűvel közlekedünk.
ú    Új személy felvétele az ÚJ REKORD gombbal történik.
ú    Valamennyi adat felvétele után a FORRÁS gombbal zárjuk a műveletet.
·    A feltöltött adatforrást a mentés ikonnal mentjük a lemezre.
3.    Egyesítésmezők beszúrása a törzsdokumentumba:
·    A megjelenő adatbázis eszköztár utolsó ikonjával (balról jobbra) átlépünk a Körlevél törzsdokumentumra.
·    Adatmezők beszúrása abban a sorrendben, ahogy a levélen szerepeltetni szeretnénk az Adatmezők beszúrása panelgombbal (majd néhány ENTER leütése).
·    A törzsszöveg (begépelése), formázása, majd mentése a lemezre.
4.    Törzsdokumentum egyesítése:
·    Mindig a törzsdokumentumban kell állni.
·    Egyesített adatok megtekintése ellenőrzésképpen.
·    Eszközök menü / Körlevél / Egyesítés vagy
·    Körlevél eszköztár egyesítés ikonjai: egyesítés új dokumentumba, nyomtatóra.
Körlevél módosításai:
Módosítás az adatforrásban (pl.: ha valaki kimaradt a feldolgozásból):
1.    Az Ablak menüponton keresztül kiválasztjuk a Törzsdokumentumot (az jelzi számomra, hogy a törzsdokumentumban állok, hogy látszanak a mezőkódok).
2.    A Körlevél eszköztáron kérjük az Adatforrás szerkesztése ikont (az eszköztárakat ki/be kapcsolni a Nézet menü / Eszköztárak paranccsal lehet).
3.    Új rekord / Forrás / Mentés.
4.    Átlépés a Körlevél törzsdokumentumára.
5.    Eszközök menü / Körlevél / Egyesítés / Hányadik rekordtól (pl.: 4.-től) / Egyesítés.
Módosítás a törzsdokumentumban:
6.    Az Ablak menüpontban kiválasztjuk a törzsdokumentumot.
7.    Elvégezzük a módosítást.
8.    Eszközök menü / Körlevél / Egyesítés / Mindegyik rekordot.
Körlevél készítése feltételekkel:
Feltételeket akkor alkalmazunk, ha az adatforrásnak csak egy részéről szeretnénk levelet nyomtatni.
Szűrés:
·    Egy logikai kifejezés segítségével történik.
·    Felépítése: Mezőnév ª Összehasonlítás ª Szöveg vagy szám.
·    A kapcsolat ÉS illetve VAGY jellegű lehet.
·    Ha szűrést alkalmazunk, akkor csak azokról a rekordokról készül körlevél, amelyekre a fenti feltételrendszer igaz lesz.
Szűrés készítése:
Az Ablak menüpontban kiválasztjuk a törzsdokumentumot.
Eszközök menü / Körlevél / Egyesítés / Lekérdezési feltételek / Szűrőrekordok:
Mező: pl.: város
Reláció: pl.: egyenlő
Viszonyítási alap: pl.: Tata
Egyesítés.
Rendezés:
Eszközök menü / Körlevél / Egyesítés / Lekérdezési feltételek / Rekordrendezés:
Rendezze: elsődleges szempont: mezőnév megadása (emel­ke­dő/csök­kenő).
Majd: másodlagos szempont: mezőnév megadása (emelkedő/csök­kenő).
Azután: harmadlagos szempont: mezőnév megadása (emelkedő/csök­kenő).
A körlevél a fenti szempontok szerint rendezetten jelenik meg.
b.) Mutassa be, hogy az Ön által tanult szövegszerkesztőben hogyan lehet egy szót megkeresni!
Keresés:
Szerkesztés menü / Keresés vagy CTRL + I billentyűkombináció:
·    Mit keres megadása (szöveg).
·    Egyebek-nél beállítható:
·    Hol keres (lefelé, felfelé, mindenütt).
·    Egyéb jellemzők megadása (pl.: kis és nagybetű megkülönböztetése, csak ha ez a teljes szó, stb.).
·    Formátum megadása.
·    Speciális karakterek keresése (pl.: elválasztójelek, megjegyzésjel, tabulátorjel, stb.).
Következő gomb megnyomása után a program kijelöli a megtalált szöveget.
Az utolsó megtalált szöveg után a következő felirat jelenik meg: A Word befejezte a keresést…

13. tétel
a.) Keresés és csere funkció
Keresés funkciója, alkalmazása
Keresés beállításai (keresési opciók)
Helyettesítés alkalmazása
Formátumok, attribútumok cseréje
b.) Mutassa be, hogy az Ön által tanult szövegszerkesztőben hogyan lehet egy bekezdés sorait középre igazítani!
Keresés: szövegek, formátumok, speciális karakterek, stb. egy tartományban, vagy az egész dokumentumban történő megkeresését végrehajtó feladat.
Csere: egy szövegre, formátumra, speciális karakterekre, tartalomra egy keresést hajt végre, majd lecseréli egy általunk begépelt új szövegre, formátumra stb.
Keresés:
Szerkesztés menü / Keresés vagy CTRL + I billentyűkombináció:
·    Mit keres megadása (szöveg).
·    Egyebek-nél beállítható:
·    Hol keres (lefelé, felfelé, mindenütt).
·    Egyéb jellemzők megadása (pl.: kis és nagybetű megkülönböztetése, csak ha ez a teljes szó, behelyettesítéssel, hangzás alapján, minden szóalak).
·    Formátum keresése: betűtípus, bekezdés, tabulátorok, nyelv, keret, stílus, kiemelés.
·    Speciális jelek keresése: bekezdésjel, megjegyzésjel, tabulátorjel, bármely karakter, bármely számjegy, bármely betű, kalapjel, hasábtörés, gondolatjel, nagykötőjel, végjegyzetjel, mező, lábjegyzetjel, grafika, sortörés, kézi oldaltörés, nem törhető elválasztójel, nem törhető szóköz, feltételes elválasztójel, szakasztörés, bármely üres karakter.
Következő gomb megnyomása után a program kijelöli a megtalált szöveget.
Az utolsó megtalált szöveg után a következő felirat jelenik meg: A Word befejezte a keresést…
Csere:
Szerkesztés menü / Csere vagy CTRL + H:
Abban tér el a keresés funkciótól, hogy a Mit keres kérdés mellett a Mire cseréli kérdést is felteszi.
Helyettesítés alkalmazása:
Mind a keresés, mind a csere funkciónál használhatunk skeletonokat (vázakat), melyek segítségével kikereshetünk egy szövegcsoportot segédkarakterek használatával:
? (egy tetszőleges karakter)
* (tetszőleges hosszú karakterlánc)
< (szó kezdete)
> (szó vége) stb.
b.) Mutassa be, hogy az Ön által tanult szövegszerkesztőben hogyan lehet egy bekezdés sorait középre igazítani!
Abban a bekezdésben kell állni, amelyben az igazítást alkalmazni szeretnénk.
Középre zárás gombbal, vagy Formátum menü / Bekezdés / Igazítás: Középre zárt.
14. tétel
a.) Oldalak formázása
Dokumentumok oldalra tördelése
Oldalbeállítások (méret, tájolás)
Margók beállítása, oldaltükrözés
Eltérő tájolású (írásirányú) oldalak alkalmazása egy dokumentumon belül
b.) Mutassa be, hogy az Ön által tanult szövegszerkesztőben hogyan lehet a bekezdések első sorát beljebb kezdeni!
Dokumentumok oldalakra tördelése:
·    Az oldaltörés automatikus, ha a szöveg eléri az alsó margót.
·    Ha előbb szeretnénk oldalt törni, azaz új oldalt szeretnénk kezdeni, még mielőtt az oldalt teleírtuk volna, használjuk a CTRL+ENTER billentyűket, vagy a Beszúrás menü / Töréspont / Oldaltörés menüpontját.
Oldalbeállítások:
Fájl menü / Oldalbeállítás (szakaszformátumnak számítanak).
Margóbeállítások:
·    4 margóbeállítás (fenti, lenti, bal, jobb): lehetőleg legyen nagyobb 1 cm-nél.
·    Élőfej, élőláb távolsága a lap szélétől.
·    Kötésmargó helye: helyet hagy a lapon az összefűzés számára (balra vagy felül).
·    Tükörmargó: páros illetve páratlan oldalakon felcseréli a belső és külső margó szerepét.
Papír méretére vonatkozó beállítások:
·    Papírméret (szélesség, magasság): pl.: A4-es 210*297 mm
·    Tájolás: álló vagy fekvő lap (jobb előre eldönteni).
Papíradagolás:
·    A telepített nyomtatótól függ.
·    Általában az automatikus vagy kézi továbbítást használjuk.
Oldal elrendezése:
·    Új oldal illetve szakasz kezdete: az új szakasz a következő oldalon kezdődik.
·    Különleges élőfejek, élőlábak:
ú    Páros és páratlan oldal eltérő.
ú    Első oldal eltérő.
·    Szöveg igazítása az oldalon függőlegesen:
ú    Felül: a felső margóhoz igazítja az első bekezdést.
ú    Középre: oldalfelezés vonala.
ú    Kiegyenlített: csak szöveg esetén használható, táblázatnál nem.
·    Sorok számozása: csak a nyomtatási képen látható (a táblázatot nem szá­mozza be).
·    Szegélyek: mint a Formátum menü / Szegély és mintázat pár­be­széd­do­boz­ban.
Eltérő tájolású oldalak alkalmazása egy dokumentumon belül:
Példa:
Egy dokumentumon belül változó elrendezésű lapokat szeretnénk használni:
Ez egy jegyzőkönyv.
Ide egy táblázat kerül.
Ez a jegyzőkönyv szövege.
Feladat: A három mondat három különböző lapra kerüljön, és a második lap tájolása fekvő legyen.
Új szakasz létrehozása:
Ahol a szöveget tördelni akarjuk (pl.: a második mondat elején, illetve a harmadik mondat elején is), ott szakasztörést alkalmazunk: Beszúrás menü / Töréspont / Szakasztörés:
o    Új oldal: megtörik az oldal a szakasz kezdeténél. (Ennél a példánál ezt kell alkalmazni).
Ennek hatására keletkezik egy három szakaszból álló dokumentum.
A beviteli pontot a második szakaszban választjuk ki: Fájl menü / Oldalbeállítás / Papírméret / Tájolás (fekvő) / Hatókör (aktuális szakasz).
b.) Mutassa be, hogy az Ön által tanult szövegszerkesztőben hogyan lehet a bekezdések első sorát beljebb kezdeni!
Abban a bekezdésben kell állni, amelyiknek első sorát be szeretnénk húzni.
Formátum menü / Bekezdés / Behúzás balra, típusa: első sor, mértéke (tetszőleges).
Behúzás a vonalzón: a vízszintes vonalzó bal oldali jelei közül a legfölső az Első sor behúzása, meg kell fogni az egérrel, majd a kívánt értékig húzni a vonalzón.