19. Az összetett költői kép
Írta: dezs   
Share this!
Magyar nyelvtan tétel  

19. Az összetett költői kép

 

            Tágabb értelemben költői képnek nevezünk minden eredeti, felidéző erejű metaforát, metonímiát, szinesztéziát, hasonlatot. Szűkebb értelemben a költői kép ennél összetettebb fogalom: több képszerű stíluselem kapcsolatát, egységbe szerveződését értjük rajta.

 

Összetett költői képnek az alakzatok és képi elemek kombinációit értjük, amikor a szóképek átszövik egymást, és elemeiben kibontják a képet. Érezhető az oda-vissza csatolás, ide soroljuk a megszemélyesítést és a metaforák egész gondolati sorait. A metafora hatása a két valóságsík (fogalmi-képi sík) összevillanásából, egymásba játszásából adódik. Pl.: Petőfi S. Minek nevezzelek „Minek nevezzelek, ha a merengés alkonyában, szép szemeidnek esti-csillagát bámulva nézik szemeim.”

 

Komplex költői kép:

Elméleti, hangulati és fogalmi úton hat a kép, az alakzatok és a képi elemek kombinációja. A szóképek átszövik egymást, és részletesen kibontják a képet, jellemző rá az oda-vissza csatolás, és a síkváltás. A távolabbi képzettársítások, élesebb síkváltások, az egyetlen képpel akár több valóságsíkra is utalhatnak. Ez különösen a XIX. századi lírára jellemző. Az elemi költői képekből való versépítésre jellemző az allegorikus és a szimbolikus vers.

 

Allegorikus vers:

Az allegorikus vers részleteiben is értelmezhető. Az allegória: a metafora válfaja, közvetlen rokona a megszemélyesítésnek. Csak gondolati és érzéki fogalom közt alakulhat ki. Görög eredetű szó, „Képletes, más beszéd”-et jelent. Hosszabb gondolatsoron, esetleg egész művön végigvonuló, mozzanatról mozzanatra megvilágító metafora, illetve megszemélyesítés. Egy erkölcsi eszmének, elvont fogalomnak egyszerű megszemélyesítése, vagy érzékelhetőbb képben való ábrázolása. Pl.: „föltámadott a tenger” Arany János: A rab gólya, Csokonai: A Reményhez, A tihanyi Ekhóhoz című versei.

 

Szimbolikus vers:

A szimbólum görög eredetű szó, jelentése jelkép, bélyeg. A XIX. és XX. század elejének stílus irányzata volt a szimbolizmus, Magyarországon csak Ady Endre képviselte. Valamilyen eszme, érzés, elvont fogalom vagy gondolatsor érzéki jele. Asszociatív erejű, gondolatokat, hangulatokat képes felidézni. A egyik legősibb ábrázolási mód. Lényege nem a fogalmi megértés, hanem az megéreztetés és a sejtetés, alapja nem a látás, hanem a látomás. Pl.: rabság →  „lánc”, írás → „lant”

 

FELADAT: