22. A nyelvújítás
Írta: dezs   
Share this!
Magyar nyelvtan tétel  

22. A nyelvújítás

 

            A felvilágosodás kora Magyarországon előtérbe hozta a magyar nyelv ügyét. A mozgalmat 1811-ben, Kazinczy Ferenc indította el az ortológusok (hagyományőrzők) és neológusok (nyelvújítók - Kazinczy) között.

1813. Mondolat ← ortológusok → Tövisek és virágok című epigramma miatt

1815. Kölcsey és Szemere Pál: Felelet a Mondolatra

1815. Kazinczy: ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél

                          ezzel a vita lezárva; „jól, s szépen az ír, ki mindkét fél igazát elismeri!”

Nagy feladat állt a középpontban: a magyar nyelv fontossága.

 

Az 1772.-től kezdődő száz év nagyon fontos volt ebből a szempontból. A nemzet felemelkedésében a legfontosabb az anyanyelv. Számtalan folyóirat indul 1780-tól; 1780. Magyar Hírmondó – Pozsony, 1788-92. Magyar Museum – Kassa, 1794-95. Uránia – Kármán József.

            Bessenyei György: Magyarország című röpiratában sürgeti a nyelv művelését. 1790-ben Kelemen László megalapította az első magyar rímtársulatot. 1805-6-ig két nézet vitatkozott egymással. Az egyikben Révai Miklós, és Kazinczy a szóelemző írásmódot tarotta fontosnak (látják, kertje), a másikban Veregly Ferenc a fonetikus írás mellett pártolt (láttyák, kertye).

            A XIX. század második felében Kazinczy nyelvújítási harca volt jellemző. Módszerei:

 

1. Elfeledett, elavult magyar szavak felújítása, pl. hon, hős, terem, iker…

2. Tájnyelvi szavak bevezetése a köznyelvbe, pl. betyár, hullám, sejt, zamat…

3. Szóképzés, pl. lag-leg, alan-elem, mány-mény, lakodalom, egyesít…

4. Szóösszetétel, idegen mintára is (tükörszavak), pl. szemüveg, gyógyszer, jármű…

5. Szóelvonás, pl. ábra, cikk, árny…

6. Szóösszeolvadás, pl.            könnyű + elme = könnyelmű

                                               elöl + ülnök = elnök

                                               híg + anyag = higany

                                               levegő + ég = lég

 

FEALDAT: