A második világháború története 4.rész
Írta: dezs   
Share this!
Történelem tétel  

Magyarország hadba lépése és a nyilas uralom

1941-ig:

·       1939 május 5.: második zsidótörvény elfogadása - országgyűlés elfogadta a "zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról" szóló törvénycikkeket - új, faji törvény alapján zsidónak minősült vallásától függetlenül mindenki, akinek legalább egyik szülője vagy legalább két nagyszülője zsidó vallású volt.

·       1939. május 28-29.: Országgyűlési választások: kormánypárt 70%-os támogatottsága;

·       Teleki visszautasítja a Lengyelország elleni támadást + kb.150.000 lengyel menekült;

·       1940. augusztus30.: második bécsi döntés: Magyarországhoz csatolták Észak-Erdélyt és a Székelyföldet, 2,4 millió lakossal, amelyből 1 millió román volt. Dél-Erdélyben 400000 magyar maradt;

·       Teleki mindent megtett annak érdekében, hogy az erdélyi bevonulás megbékélést hozzon;

·       1940. november 30.: Magyarország csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez; két nap múlva csatlakozott Románia és Szlovákia, majd 41 márciusában Bulgária, és Jugoszlávia széthullása után Horvátország is.

·       ezzel Magyarország feladja fegyveres semlegességét + szerződésszerűen csatlakozik a tengelyhatalmakhoz;
– Anglia válasza:

·       ha Magyarország átenged olyan csapatokat, aki Antant szövetségesei ellen vonulnak, akkor a diplomáciai kapcsolatok megszakadnak;

·       ha fegyveresen is részt vesz: hadüzenet;

·       Magyarország Jugoszlávián keresztül próbál kapcsolatot tartani a nyugati ( Angliával, USA) hatalmakkal

·       1940. december 12.: Jugoszláv - magyar örökbarátsági egyezmény

1943-ig:

·       1941. április 7 – 1942 március: Bárdossy László miniszterelnök;

·       1941. április 11.: Magyarország belép a háborúba Jugoszlávia ellen (Anglia megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat );

·       1941. június 22.: Németország. támadása a SZU ellen, Magyarország nem akar kimaradni a gyors diadalból, másrészt  románok és szlovákok már bekapcsolódtak;

·       1941. június 26.: Kassa, Munkács bombázása - szovjetek;

·       1941. június 27.: Magyarország hadüzenete;

·       1941. július 1: tényleges hadműveletek;

·       államhatalom háborús intézkedései:

– német igényeknek megfelelő árukivitel;
– katonai bíráskodás hatáskörének kiterjesztése;
– legális ellenzéki szervezetek ellen fellépnek;
– munkaszolgálat bevezetése (baloldaliak és zsidók ellen );
– 1941. augusztus 8.: harmadik zsidótörvény (tilos a házasság, nemi kapcsolat is fajgyalázás);

·       1941 ősz; hitleri villámháború kudarca, ezért Magyarország is óvatosabb politikát folytat;

·       Anglia ultimátumban követeli a magyar csapatok kivonását, de ezt a magyarok visszautasítja (Romániával és Finnországgal egyidőben);

·       1941 december: hadiállapot Magyarország és Anglia között;

·       1941. december 7.: Nagy-Britannia hadat üzen Magyarországnak;

·       1941. december 12.: Magyarország hadat üzen az USA-nak

·       1941 végén Bethlen csoportja megelégeli, hogy Bárdossy egyre több engedményt tesz a németeknek;

·       1942 január: Budapestre látogatott Ribbentrop német külügyminiszter, Wilhelm Keitel tábornagy - kötelezettséget vállaltattak Bárdossy miniszterelnökkel, hogy a magyar kormány egy hadsereget küld a keleti frontra

·       1942 február közepe: megalakul a Történelmi Emlékbizottság , tüntetések a Petőfi-szobornál - letartoztatások: 400 baloldali és kommunistagyanús egyént kiküldenek a frontra;

·       1942. március 9.: Kállay Miklós miniszterelnök

– kiküldi a frontra a 2 magyar hadsereget;
– fellép az ellenzék ellen;

·       külpolitikában új kötelezettségeket nem vállal, régieket teljesíti;

·       március 15.: háborúellenes tüntetés Kossuth és Táncsics sírjánál;

·       lényegi változás nincs a magyar bel- és külpolitikában a szövetségesek É-Afrikai partraszállása, a sztálingrádi fordulat és a magyar hadsereg voronyezsi vereségéig;

·       Horthy leváltja Werth Henrik vezérkari főnököt ( magyar hadsereg nagyobb számú bevetését akarja ), és kinevezi Szombathelyi Ferencet ( cél: magyar hadsereg visszahozása a SZU-ból )

·       1942 július: Kállay Miklós miniszterelnök katonákat küldött: főleg tartalékosok, - 2. hadsereg - 200000 katona, 50000 munkaszolgálatost a Don-kanyarba

·       1942. szeptember 4.: szovjet légitámadás Budapest ellen;

·       1942. december 31 megalakul a Kiugrási Iroda nevű titkos szervezet, amely tárgyalásokat kezd az angolszász hatalmakkal;

·       hintapolitika: titkos tárgyalások az angolokkal, de a szövetségeseknek vállalt kötelezettségek teljesítése.

·       1943. január 12.: Jány Gusztáv parancsnoksága alatt álló hadtest Voronyezsnél megsemmisítő vereséget szenvedett: 41000 katona elesett, 28000 fogságba került;

·       Voronyezs: a magyar hadseregnek a sztálingrádi hadtest északi felét kellett volna fedeznie ( kevés üzemanyag és élelem);

Magyarország német megszállása:

·       1943 április: Hitler követelte Kállay lemondását, és úgy döntött, hogy megszállja Magyarországot;

·       1943 szeptember: előzetes fegyverszüneti (olasz kapituláció után) tárgyalások (akkor lép életbe, ha az angol csapatok elérik a magyar határt);

·       hiba: SZU felé nincs nyitás, ellenük védekezésre rendezkedünk be;

·       1944 március19.: német megszállás (margaréta terv):

– német nyomásra: Sztójay Döme ( volt berlini követ )

·       – német csapatok + Gestapo (ellenzéki politikusok bebörtönzése miatt, állandósulnak az angol bombázások)
– ország német irányítás alá kerül: – közös: Veesenmayer, – rendőr: Winckelmann SS tábornok – katonai: Wermacht tábornok (közlekedéshálózat, repülőtér, m. csapatmozgás)
– német felsőbb szervek számszerűen nem jelentősek, de megszálló csapatok + magyar államapparátus stabil rendszert teremt

1944-1945:

– Sztójay kinevezése után (1944. március 22.) Magyarország kiszolgálja a németeket:
– első magyar hadsereg a frontra;
– ellenzéki pártokat betiltják, szakszervezeteket kormánybiztosi ellenőrzés alá vonják;
– gazdasági kirablás ( hitelért szállítunk );

·       zsidóság deportálása + nem lehetnek szellemi pályán + műhelyeket és üzemeket elveszik ( 1944 jún. Horthy leállítja a deportálást )

·       Horthy Miklós augusztus 29-én leváltja Szójayt, és Lakatos Géza tábornokot nevezte ki miniszterelnökké, azzal a szándékkal, hogy neki kell az ország háborúból való kiugrását megvalósítani

·       szeptember 5.: Dél-Erdély elfoglalására vezényelték a II. magyar hadsereget - néhány nap alatt összeomlott;

·       Horty belátta: csak Szovjetuniótól lehet fegyverszünetet kérni - Faragho Gábor tábornok vezette küldöttség;

·       1944. október1.: titkos fegyverszüneti tárgyalások Moszkvában (de a feltétel nélküli fegyverszünetet csak 1944 október 11-én, Szeged elfoglalásakor fogadják el);

·       Magyarországnak vissza kell vonulnia az 1937-es határai mögé, s azonnal hadat kell üzennie Németországnak;

– 1944. október15 Horthy rádióbeszéde (nem egyértelmű):
– németbarát tisztikar nem hajtja végre + németek elfoglalják Budapestet;
– Dálnoki Miklós Béla 20.000 katonájával átáll;
– 1944. október 16 német nyomásra Szálasi Ferenc (nemzetvezető) a miniszterelnök:
– Horthy lemond
– államapparátus megmaradt + hadsereg és gazdaság is a németeknek dolgozik
– Szálasi intézkedési:
– 14–60 éves korig katonai mozgósítás;
– Németországba akar szállítani minden élelmiszert és nyersanyagot;
– megfélemlítés;

·       1944 november: Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottság (Bajcsy-Zsilinszky Endre);

·       cél: ellenállás megszervezése;

·       nyilasok elfogják a vezetőket: Bajcsy, Kiss János, Nagy Jenő, Tartsay Vilmos - kivégzések

·       december 24.: Sopronkőhidán Bajcsy-Zsilinszky Endrét kivégezték.

·       1945. január 20.: a magyar fegyverszünet aláírása Moszkvába;

·       április 13.: magyarországi hadműveletek befejezése;

·       november 7.: Nemzetgyűlési választások;