A nemzetközi viszonyok alakulása a II. vh. végétől 1.rész
Írta: dezs   
Share this!
Történelem tétel  

A nemzetközi viszonyok alakulása a második világháború végétől

A kétpólusú világ kialakulása, a hidegháború fogalma és korszaka:

Erőviszonyok alakulása a második világháború végén:

1945. május 8.: százezrek vonultak Európa városainak utcáira - ünnepelték a győzelmet a fasizmus felett - hálát adtak Istennek és a sorsnak, hogy életben maradtak.

A világ vezető hatalmai: az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és a Szovjetunió a második világháború alatt különféle konferenciákon vesznek részt (Teherán, Moszkva, Jalta, Potsdam), amelyeken az aktuális katonai és politikai teendőket egyeztetik. A potsdami konferencián azonban megbomlik a korábban tapasztalható összhang a felek között, ütköznek az érdekek, ráadásul a konferencia második napján az Egyesült Államok sikeres kísérleti atomrobbantást hajt végre.

USA az 1920-as évek elejétől visszavonult az izolacionizmus bástyája mögé, a nemzetközi politikától távolt tartotta magát; a Szovjetunió 1917-18-tól a világpolitika peremére szorult;

1945-re: a rettegett tengelyhatalmak vereséget szenvedtek - Franciaország korántsem tért magához az 1940-es nemzeti kudarcból, a brit szigetország pedig a győzelem órájára már olyannyira erejét vesztette, hogy bár vezetői részt vettek a Három Hatalmi konferencián, de hatalmi súllyal nem rendelkeztek.

Létrejött szervezetek:

1944.: Bretton Woods-i egyezmény: Nemzetközi Valutalap - IMF; Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank - IBRD, "Világbank"

Nemzetközi Kereskedelmi Szervezet - ITO;

1947: Genf: Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény - GATT

1945. május 5.: London: Európatanács: alapító tagok: Benelux, Dánia, Franciaország, Nagy-Britannia, Írország, Olaszország, Norvégia, Svédország; később csatlakozik: Görögország, Törökország, NSZK, Ausztria, Svájc;

A második világháború után egy nagyhatalmi átrendeződés figyelhető meg:

az igen intenzíven fejlődött Németország gazdasága megsemmisül, ugyanígy jár Franciaország is, aminek még túl kell tennie magát gyarmatbirodalmának elvesztésén is. Nagy-Britanniát nem érik ekkora veszteségek, de szintén felbomlik a gyarmatbirodalma. Befolyását a Közel-Keleten igyekszik megtartani, ezért hajlandó lemondani a Balkánról a török tengerszorosok és Görögország kivételével.

USA mellé "majdnem" fölzárkózott a Szovjetunió is katonai és politikai szempontból, de gazdaságilag messze mögötte marad.

Egyesült Államok és a Szovjetunió tehát a két legnagyobb hatalom, a többiek jóval elmaradnak tőlük, ezért ezt az állapotot kétpólusú világnak nevezzük. A két országnak természetesen érdeke minél nagyobb területet a befolyása alá hajtani.

Az ENSZ létrejötte:

előzmény: a szövetségesek 1942-ben a tengelyhatalmak ellen hadat viselő "26 nemzet nyilatkozatában" nevezték magukat Egyesült Nemzetnek;

1945. június 25.: San Franciscóban megrendezett konferencián elfogadják az Egyesült Nemzetek Alapokmányát;

1945. október 24.: hatályba lép az okmány - 51 alapító taggal, New York központtal;

főbb elvei:

·       tartózkodás az erőszaktól avagy az erőszakkal való fenyegetéstől;

·       az államok közötti vitás kérdések békés rendezése;

·       be nem avatkozás egymás belügyeibe;

·       az államok kötelezettsége az együttműködésre társadalmi rendszerüktől függetlenül, az egyenjogúság alapján, megkülönböztetés alkalmazás nélkül;

·       a nemzetek egyenjogúságának és önrendelkezési jogának, az államnak szuverenitásának tiszteletben tartása;

·       gazdasági, szociális, kulturális és emberbaráti jellegű nemzetközi feladatok megoldása;

·       évente egyszer ülésező közgyűlésen minden tagnak egyenlő szavazati joga van;

ENSZ legfontosabb szervei: Közgyűlés, Biztonsági Tanács;

Közgyűlés: egyszerű vagy kétharmados többséggel dönthet - döntések csak ajánlás szerűek;

Biztonsági Tanács: minden olyan kérdést, amelyben cselekvésre van szükség, a BT elé kell terjeszteni, amely kötelező határozatokat hozhat olyan esetekben, amikor valamely állam támadó fellépéssel a békét veszélyezteti;

eljárási kérdések kivételével, tehát érdemi ügyekben a hatályos döntésekhez "az összes állandó tagok (USA, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia és a Szovjetunió) egybevágó szavazataira van szükség;

nagyhatalmak valamelyikének ellenszavazata, vétója esetén érvényes határozat nem hozható;

ENSZ költségvetését és a tagállamok hozzájárulását a GDP arányában évente állapítják meg;

Gazdasági és Szociális Tanács: gazdasági és az életszínvonal általános emelésének problémájával foglalkozik;

Nemzetközi Bíróság: székhely: Hága, 15, kilenc évre választott bírából áll, s amely felkérésre hoz ítéletet jogvitákban;

USA:

A háborúval megint az USA járt a legjobban, relatíve kis katonai veszteségekkel, de 60 milliárd dolláros nyereséggel zárja a háborút, tehát marad gazdasági politikai és katonai nagyhatalom, nem utolsósorban az atombomba kifejlesztése miatt, amit Hirosimában és Nagaszakiban demonstrálnak;

soha nem látott magas szintet ért el a foglalkoztatottság - alapját képezte a következő években kibontakozó fogyasztói társadalomnak;

tömeges cikké vált a televízió, az elektromos tűzhely és a mosógép, az autók száma 1950-1960 között megháromszorozódott;

amerikaiak tartottak attól, hogy a jólét és a gazdagság eltűnhet;

nyomasztó emlék: Pearl Harbor (1941. 12. 7.);

az ország megnövekedett gazdasági erejét Harry S. Truman, az USA 33. Elnöke, miként a demokrata elnökök általában, jelentős társadalmi reformprogram megvalósítására is fel kívánta használni;

Fair Deal - átfogó terv;

cél: javítsa a munkájukból élő, alacsony jövedelmű rétegek életkörülményeit közerőből történő lakásépítés, az egészségügyi ellátás kiterjesztése és a minimális bérek emelése révén;

Truman intézkedéseket tett a fekete bőrű lakosság érdekeinek védelmében - faji megkülönböztetéstől mentes foglalkoztatási és oktatási politikai;

alkotmány 22. kiegészítése: egy személy elnökké csak két egymást követő ciklusban válaszható meg - így kívánták a törvényhozók elejét venni a Roosevelt-jelenség megismétlődésének;

1947: nemzetbiztonsági törvény: a korábbi fegyvernemi minisztériumok helyett létrehozta az egységes védelmi minisztériumot, (épületéről elnevezve) a Pentagont, a Nemzetbiztonsági Tanácsot és a Központi Hírszerző Ügynökséget (CIA)

1947: Riói paktum

1948-ban megalapítja az OAS-t, az Amerikai Államok Szervezetét, amelynek hivatalosan 1962-ig Kuba is tagja,

Egyesült Államok érdekterületei: a csendes-óceáni térség, Nyugat-Európa és Latin- Amerika.

Szovjetunió:

1943-ra feloszlatta a Kommunista Internacionálét - világ kommunistáit továbbra is a Kremlből irányítják;

1945-re nem pusztán a fennmaradását biztosította, hanem olyan kiemelkedő helyet vívott ki magának a nemzetközi politikában, mint amilyennel Oroszország utoljára 1815-ben, a napóleoni háborúk végeztével rendelkezett;

szovjet vezető világpolitikai szemlélete lényegében nem változott - tőkés hatalmak állama bekerítésére és szocializmusnak nevezett társadalmi rendje elpusztítása;

számoltak egy új háború lehetőségével;

újjáépítés és a további fegyverkezés gazdasági hátterének biztosítása áldozatokat kívánt a társadalomtól, amelyeket csak a 30-as években meghonosodott polgárháborús módszerek alkalmazásával lehetett kikényszeríteni;

széleskörű megtorlás nem csupán a németekkel kollaborálókat sujtotta, hanem a hazatért hadifoglyok tömegeit, hazaárulónak minősítettek;

egész népeket deportáltak Szibériába és Közép-Ázsiába, így a krími tatárokat, a volgai németeket és több kaukázusi nemzetiséget a kollektív felelősség alapján;

gazdasági újjáépítés a lakosság súlyos teherviselése árán jelentős eredményeket ért el, főleg a nehéziparban és az energiatermelésben;

mezőgazdaság: továbbra is a sztálini gazdaságpolitika mostohagyermeke maradt;

Szovjetunió érdekterületei: távol-keleti, kelet-közép-európai és balkáni területekben érdekelt.