A nemzetközi viszonyok alakulása a II. vh. végétől 3.rész
Írta: dezs   
Share this!
Történelem tétel  

HIDEGHÁROÚ: 1950-1952

Koreai háború:

1945 augusztus: felszabadul japán uralom alól;

Koreát a Japán-ellenes háború befejezése után, a 38. szélességi fok mentén kettéosztották, és északon szovjet, délen amerikai csapatok szállták meg:

észak: Koreai Népi Demokratikus Köztársaság - diktatórikus kommunista rendszer;

dél: Koreai Köztársaság - jobboldali diktatórikus állam;

1945. június 15.: szovjet és a kínai vezetés hozzájárulásával és támogatásával észak-koreai hadsereg megtámadta Dél-Koreát - erőszakos egyesítés véget;

offenzíva gyorsan eljutott délig;

USA javaslatára az ENSZ BT agresszornak bélyegezte meg Észak-Koreát, és hozzájárult ENSZ-fegyveres erők alkalmazásához - zömmel amerikai csapatok, vezető McArthur;

támadás visszaszorította az észak-koreai csapatokat a koreai-kínai határt képező Jalu folyóig - Kína saját biztonságát féltette - 300000 főnyi önkéntes hadsereggel visszaszorította az amerikai-déli-koreai erőket a 38. szélességi fokig;

1951: megkezdődtek a fegyverszüneti tárgyalások - két esztendő múlva fejeződött be

1953: panmindzsoni fegyverszüneti egyezmény: a határvonal változatlan marad, az egyezmény szerint demilitarizált övezetet hoznak létre;

Koreai háború következménye - szervezetek alapítása

létrejött az ANZUS-paktum - Csendes-óceáni Biztonsági Szerződés;

kiterjesztették Tajvanra is, s a 7. amerikai flotta hajói felvonultak a Tajvani-szorosba;

Ausztrália, Új-Zéland és az Egyesült Államok között 1951-ben jött létre;

Csendes-óceán térségében a kölcsönös biztonságot célozza a fegyveres támadások ellenében.

az egyezmény meghatározatlan ideig marad érvényben, nemcsak a három anyaországra, hanem a fennhatóságuk alatt álló szigetekre, fegyveres erejükre, légierejükre és flottájukra is vonatkozik;

SEATO - 1954, megalakulásának előkészületei: Délkelet-ázsiai Szerződés Szervezete, amely a külső agresszor támadása esetén közös védelmet biztosít a nyolc aláíró ország mindegyikének;

tagállamok: Ausztrália, Franciaország, Új-Zéland, Pakisztán, Fülöp-szigetek, Thaiföld, Nagy-Britannia, USA;

szervezet létrejöttének további célja, hogy gazdasági együttműködés jöjjön létre a tagállamok között.

központja Bangkokban van.

CENTO - 1955 - Központi Szerződés Szervezete

felgyorsult a háború után Teller Ede vezetésével az amerikai hidrogénbomba-kutatásának programja;

Politikai üldözés a Szovjetunióban és a hatalmi övezetében:

1949-től ismét tömeges tisztogatásra került sor;

"leningrádi ügy"-ben kivégeztek több, a városból elszármazott, magas beosztású, a háború idején jelentős érdeket szervezett párt- és állami tisztviselőt;

1952 vége: több zsidó vallású orvost azzal vádoltak, hogy külföldi szolgálatba szegődött "cionista ügynökök";

kelet-közép-európai országokban tíz- és százezerszámra vontak bírósági eljárás alá mindenütt állampolgárokat "izgatás, beszolgáltatási kötelezettség nem teljesítése, feketevágás" címen;

napirenden volt a koncepciós politikai perek, hazug vádak alapján, ártatlan emberek ellen;

A mccartyzmus

USA szenátusába beválasztották a harminchét esztendős köztársaságpárti Josep R. McCartyt Wisconsi államból;

McCarty és követői elsősorban az értelmiséget támadták a kommunistaság vagy rózsaszínű világszemlélet vádjával;

több politikust is megvádoltak alaptalanul;

A hidegháború főbb vonásai a kialakulása és tetőpontja időszakában:

Az 1947-ben kezdődött hidegháború nem igazán béke, de nem is "forró", fegyveresen vívott háború volt. Alapvető tartalmát az USA és a Szovjetunió vezetése alatt kialakult szövetségi rendszerek között minden területen megnyilvánuló ellenséges viszony képzete.

Ebből következik, hogy a hidegháború:

·       bipoláris lévén, a két nagyhatalom testesítette meg a szövetségi rendszereket;

·       globális jelleggel kiterjedt az egész földkerekségre;

·       minden helyi konfliktust végső soron a szovjet-amerikai szembenállás határozott meg;

·       fegyverkezési verseny folyt, elsősorban a két nagyhatalom között;

·       párbeszéd híján a két szövetség tagjainak érintkezése a legszűkebb diplomáciai ügyintézésre szorítkozott;

·       erőteljes propagandakampány zajlott a világosság-sötétség szemlélet igazolására; a felek egyoldalú, torzított információkat terjesztettek egymásról;

·       sorompókat, szögesdrótokat emeltek bármilyen érintkezés útjába;

·       üldözték, hátrányos helyzetbe juttatták, aki nem értett egyet a "másik fél"-ről terjesztett hivatalos véleménnyel.

A gyarmati rendszer felbomlása - a harmadik világ

A gyarmati rendszer felbomlásának szempontjából döntő jelentőségű volt:

a Szovjetunió katonai és politikai behatolása saját eddigi területein kívüli régiókba;

a délkeret-ázsiai gyarmatbirodalmak szétesése a japán hódítás következtében;

a világháborúban bár győztes, de katonailag, gazdaságilag meggyengült gyarmattartók - Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia - világpolitikai súlyának csökkenése;

a klasszikus gyarmati rendszer helyébe lépő, főként gazdasági eszközökkel élő tendenciák, a neokolonailizmus erősödése;

a volt gyarmati országok nemzeti függetlenségi törekvéseinek fokozódása s az ezt alátámasztó társadalmi bázis létrejötte;

Első szakasz: 1945-1949

délkelet-ázsiai államok felszabadulása - érinti a brit, francia, holland, japán birtokokat;

kínai forradalom - félgyarmati státuszt számolt fel;

francia gyarmatbirodalom felbomlását indította meg Vietnam függetlenné válása - 1945

Kambodzsa - 1949- és Laosz - 1949- önállósulása;

Brit gyarmatok megroppanása: India és Pakisztán -1947-, valamint Burma és Ceylon függetlenné válása -1949;

Holland gyarmatbirodalom legfontosabb tartománya szűnt meg 1949-ben Indonézia függetlenségének kikiáltásával;

Koreai-félsziget államainak létrejötte - 1948;

Második szakasz: 1950-1956

észak-afrikai államok felszabadulása;

Olaszország elismeri Líbiát

1956: sorra szabadul fel: Marokkó, Tunézia, Szudán;

Harmadik szakasz: 1957-1966

Afrikai gyarmatrendszer felszabadítása;