A nemzetközi viszonyok alakulása a II. vh. végétől 4.rész
Írta: dezs   
Share this!
Történelem tétel  

Negyedik szakasz:

Angola, Mozambik, Zöld-foki-szigetek - felszabadulása - Portugália veresége;

Kína:

A II. világháborúban a területeken Japánok jelentek meg - nem sikerült elfoglalni az egészet;

ellenállást két jelentős erő fogta össze: Kínai Nemzet Párt (Kuomintang) Csang Kaj-sek vezetésével és a Kínai Kommunista Párt Mao Ce-tunggal;

háború szükségessé tette az összefogásukat - győzelem kivívásáig tartott;

1945. augusztus 24.: szovjet - kínai barátsági és segítségnyújtási szerződés;

1945. október 11.: Kuomintang és a Kínai Kommunista Párt közötti szakítás - polgárháború;

1949. október 1.: kikiáltották a Kínai Népköztársaságot;

1950 február: Sztálin és Mao Ce-tung - szövetségi és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírása; - gazdasági, politikai, katonai összehangoltság;

a szovjet-kínai viszony hamar megromlott - szélsőségesebb megnyilvánulások;

gazdaság: 1 milliárd lakos - nincs élelmiszer probléma;

Indokínai gyarmatok függetlenné válása:

Francia-Indokína államait a világháború alatt Japán megszállta;

Japán kapitulációt követően: győztes hatalmak megállapodtak abban, hogy a 16. szélességi fokig a megszállókat északról a kínai, délről pedig az angol csapatok fegyverezik le;

Így is lett: Hanoi és Észak-Vietnám - kínai csapatok; Saigonba angol és indiai csapatok érkeztek;

1945 október: angol - francia egyezmény: Franciaország visszakapja a fennhatóságát a déli területeken;

1946 nyara: a kínai csapatok kivonultak északról - franciák megegyeztek Csang Kaj-jal;

1945. augusztus 13.: Indokína Kommunista Pártja, a Szocialista Párt, a Nemzeti Párt, az Országos Szakszervezetek, az Országos Parasztszervezet, a Buddhisták és a Katolikusok Országos Szervezetet, az Üzletemberek Nemzeti Szervezete által létrehozott Vietnami Függetlenségi Liga (Viet Minh) - Felkelési Bizottsága parancsot adott a japánok által létrehozott, Bao-Daj vezette Vietnami Császárság és a japán csapatok megsemmisítésére;

1945. szeptember 2.: kikiáltják a Vietnami Demokratikus Köztársaságot;

1945. szeptember 27.: Kambodzsa - Kmer állam és október 12-én Laosz - Patet Lao is kikiáltja függetlenségét;

1946. november 8.: érvényessé válik a független Vietnam Demokratikus Köztársaság alkotmánya;

november 23.: francia csapatok nyílt offenzívát kezdtek a VDK ellen;

franciák, elfoglalták Hanoit, egyesítették Dél- és Észak-Vietnamot - létrehoztak egy "független" császárságot, amit beillesztettek a Francia Unióba;

1954. március 14.: Dien Bien Phunál megkezdődött az indokínai háború legnagyobb, döntő ütközete;

másnap: Genfben ülés: VDK, Dél-Vietnam, Kambodzsa, Laosz, USA, Anglia, Kína, Szovjetunió - deklarálták az országok szuverenitását; Vietnámot a 17. szélességi körnél ideiglenesen kettéosztották - USA és Dél-Vietnam más nyilatkoztatott tett;

1964: amerikai hadsereg bekapcsolódott a háborúba - kegyetlen bombázások, - óriási felháborodás a világban;

1973. január 27.: párizsi megállapodás - USA kötelezettséget vállalt arra, hogy tiszteletben tartja Vietnam szuverenitását, csapatok kivonása 60 napon belül;

adatok: 56550 amerikai katona halt meg, 141 milliárd dollár költség;

megállapodásokat egyik fél sem tartotta be;

1975. április 30: Saigon elesett;

1976. június 24 - július 3.: üléseik a vietnami nemzeti gyűlés - Vietnami Szocialista Köztársaság;

India függetlenné válása:

világháború után óriási feszültség alakult ki az országban - okok:

háborús konjuktúra megszűnésével a gazdasági helyzet érezhetően romlott;

India egyes területein éhínség ütötte fel a fejét;

A tárgyalások Anglia és India között nem jutottak előbbre a megígért függetlenség kérdésében.

1947-re India a forradalom küszöbén állt;

az utolsó indiai alkirály nevével fémjelzett Mountbatten-egyezmény értelmében az angolok 1947. augusztus 15-én elismerték India és a róla leválasztott, főleg mohamedánok lakta Pakisztán függetlenségét;

mindkét állam domíniumi státusba a Nemzetközösség (1931-ben létrehozott Brit Nemzetközösség utódja) tagja maradt;

1974 után a megosztottság drámai következményekkel járt, mintegy tizenhét millió embert késztetett lakhely elhagyásra;

pogromok, gyilkosságok, áldozatainak a félmillióra teszik;

merénylet áldozata lett: a függetlenségi harc legendás vezére, Gandhi, majd 1984-ben Indira Gandhi miniszterelnök, (Nehru miniszterelnök leánya, aki felvette a Gandhi nevet) és ennek fia, a szintén miniszterelnök Radzsiv Gandhi;

1980 január: hivatalosan kikiáltották az Indiai Köztársaságot - továbbra is tagja a Nemzetközösségnek;

Pakisztán, mely 56-ban Iszlám-köztársasággá nyilvánította magát, maga is kettéoszlott, Kelet-Pakisztánból 1971-ben megalakult a független Bangladesh.

India, Pakisztán és a közeli Burma függetlenségének kivívásával az ázsiai brit gyarmatbirodalom gyakorlatilag megszűnt - hasonló sorsra jutott a francia, holland, és a japán gyarmatbirodalom is;

helyszín: Észak-Afrika - Franciaország legfontosabb gyarmata Algéria, mely 1947 óta Franciaország része;

Algériát három megyére osztva besorolták a francia közigazgatási egységbe - "túlsó part";

Algériában megindult a szabadságharc;

egyiptomi forradalom: 1952 július 23: hadsereg átvette a hatalmat, és lemondatva a királyt, kikiáltotta az Egyiptomi Köztársaságot;

Nagy-Britannia kivonta a csapatokat a Szuezi-csatorna övezetéből;

1956 július: államosították a csatornát;

1956 március: Marokkó és Tunézia elnyerte függetlenségét;

egész Afrika függetlenségi harcának ösztönzést adott a bandungi konferencia (1955 április) - 29 ázsiai és afrikai ország államfői, kormányfői gyűltek össze;

10 elvet fogadtak el, a nemzetek egymás mellett éléséről:

·       az alapvető emberi jogok tiszteletben tartása, az ENSZ alapokmányában kinyilvánított célokkal és elvekkel összhangban;

·       valamennyi nemzet szuverenitásának és területi sérthetetlenségének tiszteletben tartása;

·       valamennyi emberfajta és valamennyi nagy vagy kis nemzet egyenlőségének elismerése;

·       más nemzetek belügyeibe való be nem avatkozás;

·       minden egyes nemzet azon jogának elismerése, hogy az ENSZ alapokmányával összhangban egyénileg vagy kollektívan védelmezze önmagát;

·       tartózkodás az olyan kollektív védelmi rendszerbe való belépéstől, amelynek célja bizonyos nagyhatalmak különleges érdekeinek szolgálata;

·       tartózkodás attól, hogy nyomást gyakoroljon más hatalmakra;

·       tartózkodás az agressziótól, az agresszióval való fenyegetésétől vagy az erőszak alkalmazásától más országok területi épségével vagy politikai függetlenségével szemben;

·       minden nemzetközi viszály békés eszközökkel való rendezése az ENSZ alapokmányával összhangban;

·       kölcsönös érdekek és az együttműködés elősegítése;

·       a nemzetközi jog és a nemzetközi kötelezettségek tiszteletben tartása,

ezen az értekezleten a Föld lakosságának többségét kitevő államok először léptek ki a világpolitika porondjára;

nyilatkozat hatással volt a gyarmattartó országok politikására is - megvalósult a Fekete-Afrika önrendelkezése;

- fekete-afrikai gyarmatok közül elsőként az Aranypart, azaz Ghana, majd Guinea nyerte el függetlenségét;

1962.: befejeződött az algériai háború;

1962. május 19.: Algéria függetlenné válik, mert de Gaulle felfogta: a régi típusú gyarmatbirodalom kora lejárt, a régi, klasszikus formákat mindenképpen újakkal kell felváltani;

nem rendelkezett erős gazdasági potenciállal Portugália, amely továbbra sem volt hajlandó megadni a függetlenséget afrikai gyarmatainak;

1984. június 25.: Mozambik, november 11.: Angola független;

portugál gyarmatok felszabadulásával a gyarmati rendszer gyakorlatilag megszűnt a földön;

még megmaradt gyarmatok problémáját (Hongkong, Gibraltár, Macao) a felek diplomáciai úton rendezték oly módon, hogy a rendezés megfeleljen minden félnek, beleértve a gyarmatok lakosságát is;

gyarmati konfliktus azonban még az 1980-as években is volt Anglia és Argentína között (Falkland-háború);

Az el nem kötelezettek mozgalma:

Bandungi konferencia

Résztvevők: Nasszer - Egyiptom, Nehru - India, Szukarno - Indonézia és Tito, 29 ázsiai és afrikai ország

Időpontja: 1955 április

Cél: nemzetek békés egymás mellett élése - Pancsa Sila elv - el nem kötelezettség

Belgrádi konferencia:

Részvevők: el nem kötelezettek: 25 ország

Időpontja: 1961

Eredmény: katonai tömbök elítélése - országok száma egyre nő - Delhiben lévő konferencia 1983-ban - 101 állam

Harmadik világok létrehozta:

Arab Államok Ligája

ASEAN: Délkelet-Ázsiai Nemzetek Társulása

Afrikai Egységszervezet

Amerikai Államok Szervezete

OPEC: Kőolaj-exportáló Országok Szervezete