Kommunista hatalomátvétel Magyarországon
Írta: dezs   
Share this!
Történelem tétel  

MAGYARORSZÁG 1944-45 ÉS 1956 KÖZÖTT

AZ EGYPÁRTRENDSZER KIALAKULÁSA

 

            Kommunista hatalomátvétel Magyarországon

 

            Magyarország a II. világháború végére a teljes összeomlás szélére került. Újjá kellett szervezni az országot szinte a semmiből. 1944. december 21-én Debrecenben összeült az Ideiglenes Nemzetgyűlés, és megalakult az Ideiglenes Nemzeti Kormány Dálnoki Miklós Béla vezetésével. 1945 januárjában Magyarország fegyverszünetet kötött a Szovjetunióval. Magyarország nem független, a szovjet befolyású Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) gyakorolja a hatalmat.

 

            Az országban a demokratikus erők közé tartozott a) a Független Kisgazdapárt (FKGP), mint a polgári demokrácia, a magántulajdon és a birtokos parasztság védelmezője Nagy Ferenc és Tildy Zoltán vezetésével; b) a Szociáldemokrata Párt (SZDP) - vezetője Szakasits Árpád -, amely belsőleg megosztott volt a kommunistákhoz való viszony tekintetében és c) a Nemzeti Parasztpárt (NPP), amely a szegényparasztságot képviseli, Veres Péter és Kovács Imre irányítása alatt.

 

            Az 1945. novemberi választást a kisgazdák abszolút többséggel (57 %) nyerték meg, míg a kommunisták csak 17 %-ot értek el. A győzelmet a kisgazdák nem tudták kihasználni, koalíciós kormányzásra kényszerültek a kommunistákkal a szovjet befolyás miatt. A kommunisták kulcspozíciókhoz jutottak (belügy, gazdasági tárca). 1946. február 1-jén kikiáltják a második köztársaságot, melynek elnöke az eddigi kormányfő Tildy Zoltán, az új miniszterelnök Nagy Ferenc lesz.

 

            A Kisgazdapárt kísérletet tett a kommunisták visszaszorítására, orvosolni akarta a földosztás során a gazdagabb parasztság sérelmére elkövetett szabálytalanságokat. Ennek ürügyén a kommunisták szembefordították a szegényparasztságot a kisgazdákkal. Megalakult a Baloldali Blokk (MKP, SZDP, NPP), amely tüntetéseket szervezett a Kisgazdapárt ellen. 1946 őszén a kommunisták köztársaság ellenes tevékenység ürügyén letartóztattak egy sor kisgazdapárti és parasztpárti politikust (Magyar Közösség - titkos szervezet) - ezek voltak az első politikai perek. Kovács Bélát, a Kisgazdapárt főtitkárát a Szovjetunióba hurcolták, Nagy Ferenc miniszterelnököt lemondatták. Megtörtént a Kisgazdapárt felbomlasztása, ez volt a hírhedt Rákosi-féle „szalámi-taktika”.

 

            1947 augusztusában újra választásokat tartottak, melyen a kommunisták 22 %-kal elsők lettek - ehhez választási csalások kellettek (kék cédulás választás). Ettől kezdve a kommunista párt - Sztálin irányvonalának megfelelően - felgyorsította az egypárti uralom kiépítését. 1947-48-ra az ellenzéki pártok kénytelenek voltak beszüntetni működésüket. 1948-ban Magyar Dolgozók Pártja (MDP) néven egyesült az MKP és az SZDP. Az új párt főtitkára Rákosi Mátyás, elnöke Szakasits Árpád lett. Megvalósult az egypártrendszer, Rákosi hozzákezdhetett egyszemélyi diktatúrájának megvalósításához.