Emelt szintű írásbeli mintafeladatsor 2
Írta: dezs   
Share this!
Filozófia

Filozófia

Emelt szintű írásbeli mintafeladatsor

A rész

 

1.      Melyek a platóni erények a következők közül: bátorság, józan önmérséklet, bölcsesség és igazságosság?

A.     az igazságosság

B.     a bölcsesség

C.     mindegyik

 

2.      A józan ész közös mindenkiben Descartes szerint. Hogyan lehetséges mégis, hogy eltérő vélemények vannak?

A.      a tudás más, mint a vélemény

B.      nincsenek eltérő vélemények

C.      gondolatainkat eltérő úton vezetjük

 

3.      Melyik csoportba tartozó művek keletkeztek a 19. században?

 

A.      A pozitív filozófia tanfolyama, Vagy-vagy, Tézisek Feuerbachról

B.      Logikai-filozófiai értekezés, Lét és idő, A tudományos forradalmak szerkezete

C. A posztmodern állapot, A világ mint akarat és képzet,

     A fenomenológia eszméje

 

4.      A nyelvjáték fogalma melyik filozófushoz kapcsolható?

 

A.     B. Russell

B.     Wittgenstein

C.     Nietzsche

(kérdésenként 5 pont)

B rész

Nevezze meg az idézett művek szerzőjét és értelmezze röviden az idézetek által felvetett filozófiai problémákat!

 

1. „Ámde miképpen van ez a két idő, múlt és jövő, ha a múlt már nincsen és a jövő még nincsen? A jelen pedig, ha mindig jelen maradna, s nem zuhanna a múltba, nem idő volna, hanem örökkévalóság. Ha tehát a jelen csak úgy lehet idő, ha múltba hanyatlik, miképpen mondjuk róla, hogy létezik?”

(10 pont)

2. „A társadalmi szerződéssel az ember elveszíti természetes szabadságát és azt a korlátlan jogát, hogy mindent a magáévá tegyen, amit csábítónak talál, és amit meg tud szerezni, cserébe elnyeri a polgári szabadságot, és jogot szerez minden fölött, amit birtokol.”

(10 pont)

3. „Minden eddigi lény alkotott valami önmagán túlmutatót: épp ti volnátok hát apálya ennek a nagy dagálynak, és inkább visszatérnétek az állathoz, semhogy felülkerekedjetek az emberen?”

(10 pont)

C rész

 

Fejtse ki a három esszékérdés egyikét minimum két oldal terjedelemben! (Az esszé megírásához használható a szöveggyűjtemény, vagy a megkapott szövegrészlet).

 

1.      Hogyan értelmezhető az a platóni kijelentés, miszerint csakis a filozófusokat „szabad az állam élére állítani”?

(Megadott műrészlet: Platón Állam c. munkája; 476c-535a)

 

2.      Kant „kopernikuszi fordulata”. A racionalizmus álláspontjának újragondolása az empirizmus kihívásának hatására

(Megadott műrészlet: Kant: A tiszta ész kritikája. Előszó és Bevezetés)

 

3.      A metafizikai kérdezés

(Megadott műrészlet: Heidegger: Mi a metafizika?)

(50 pont)


 

Értékelési útmutató az írásbeli mintafeladatsorhoz

A rész

 

1. C

2. C

3. A

4. B

 

feladatonként 5 pont, összesen 20 pont

 

 

B rész

 

1.      Szent Ágoston: Vallomások.

Kulcsfogalmak, megállapítások: Az idő problémája. 3 idődimenzió; múlt: emlékezés, jelen: szemlélet/cselekvés, jövő: várakozás. A „folyó időtartam” a jövőből érkezik, a jelenen keresztül a múltba illan el. Az idő a lélek kiterjedése.

 

2.      Rousseau: A társadalmi szerződésről avagy a politikai jog elvei.

Kulcsfogalmak, megállapítások: A társadalmi szerződés mint megállapodás. Rousseau szakítása a klasszikus természetjogi tradícióval, a történelmi fejlődés, az államhatalom megfosztja eredeti természetétől az embert. A társulás ideális formája: „az egyén egyesül a többiekkel, de éppolyan szabad marad, mint amilyen azelőtt volt.” A polgári állapot jellemzői.

 

3.      Nietzsche: Imígyen szóla Zarathustra.

Kulcsfogalmak, megállapítások: Az Übermensch és a tömeg, az értékalkotó ember és a mindennapiság közönyébe süllyedt ember viszonya.

 

Feladatonként 10 pont az alábbi bontásban:

A szerző felismerése:                           3 pont

Értelmezés:                                          7 pont

Összesen:                                            30 pont

 

 

C rész

 

Értékelhető elemek:

(A lehetséges válaszokat jelöli, nem kötelező minden elem megléte. A * jel értékelhető pontszámot jelent.)

 

1. A filozófusoknak, vagyis hozzáértő embereknek kell az államot kormányoznia. *** A filozófusok képesek az államot a jó ideájának szemlélése következtében a megfelelőre formálni és megalkotni az állam törvényeit. *** A filozófiára fogékony ember, megfelelő nevelés eredményeképpen képes megismerni az ideákat. *** Valódi tudásra tesz szert, igazságos, jó felfogású és emlékezőtehetségű. *** A filozófus jellem romlásához vezető tényezők: önhittség, gazdagság, túlzott elismertség, szofisták káros nevelő hatása. *** Ellenvetés: a filozófusok haszontalanok az állam számára. *** Az előítéletek gyökerei és felszámolása. *** Lehetséges utalások Platón és Arisztotelész államfelfogásának különbözőségére, ********* a reneszánsz irodalomra, ** Raffaello Az athéni iskola c. festményére. ***

 

2. Kopernikusz: a geocentrikus szemlélet felváltása a heliocentrikus szemlélettel, nem az álló Föld körül keringenek az égitestek (a Nap, a csillagok), hanem a Föld kering a Nap körül. **** Kant szemléletváltása a metafizikában: a racionalizmus és az empirizmus kritikája, a régi elméletek szerint ismereteink igazsága a megfigyelt tárgy tulajdonságaiból származott. **** Kant szerint az a priori (minden tapasztalattól független) ismereteink a saját megismerő képességünkről szólnak. *** Ismereteink a tárgyakra vonatkoznak, ahogyan számunkra adottak, a tapasztalatra (Ding für uns, phenomenon). **** A dolgok önmagukban, az emberi tapasztalattól függetlenül léteznek (Ding an sich, noumenon), *** rájuk nem vonatkozhat emberi tudás. Kant reménye: a metafizika a tudomány biztos útjára lép. ** A tudomány határai: a tiszta, spekulatív ész nem szólhat a tapasztalaton túli dolgokról: Isten, szabad akarat, halhatatlan lélek. ***

A kanti kritikai fordulat: a megfigyelőt állítja középpontba, Kopernikusznál éppen ellenkezőleg, az ember kikerül a világegyetem centrumából. *** A priori ismeret csak az emberi megismerő képességből származhat, de ebből nem következik az alkalmazkodás iránya. ** Lehetséges, hogy nem a külvilág és a tudat illeszkedik egymáshoz, hanem mindkettő valami harmadikhoz. Pl. a logikai szükségszerűséghez. ** Ha a tárgyak illeszkednek is megismerő képességünkhöz, nem biztos, hogy lehetséges a priori ismeret. **

 

3. A metafizikai kérdezés: 1. Minden egyes kérdés átfogja a metafizika problémájának egészét. ** Filozófiatörténeti utalások: Mi az, ami létezik? Mi a létező? Mi a dolgok valódi természete? – Pl. preszókratikusok, Platón, Arisztotelész. **** 2. A kérdező maga is jelen van a kérdésben, kérdésessé lesz téve. ** Heidegger szerint a metafizikai kérdést az egészen belül és a kérdező jelenvalólét (Dasein) helyzetéből kiindulva kell feltenni. *** Jelenvalólétünket a tudomány határozza meg. * A diszciplínák sokfélesége ellenére, minden tudományban magához a létezőhöz viszonyulunk, az adott dologban rejlő lényegihez kerülünk közel. *** Az ember, egy létező a többi létező között, betör a tudomány révén a létező egészébe. ** A metafizika Leibniztól örökölt alapkérdése: Miért van egyáltalán létező, nem pedig inkább Semmi? *** A Semmire vonatkozó kérdés: nem parmenidészi értelemben fogja fel (a semmi nem létezik), nem a negációból származtatja. *** A Semmi a létezéssel egyenrangú ősvalóság, minden létező határolt és véges, előfeltételezi a Semmit. **** Az emberben a múlandóság révén tudatosulhat, legtisztábban a konkrét tárgyhoz/létezőhöz nem köthető szorongásban nyilvánul meg. ** Utalás Kierkegaard művére. ** A Semmi tudata adja az ember transzcendenciáját. ** A Semmire érzéketlen tudománnyal szemben, a létezés egészének előfeltételeit, a létezőn túlit kereső metafizika tárgya a Semmi. *** Tudományfilozófiai vonatkozások: a metafizika kijelentései értelmetlenek, állításai nem verifikálhatóak. Pl. Carnap. ****

 

Értékelési szempontok és pontszámok:

·        filozófiatörténeti tájékozottság, problémafelismerés, a probléma elhelyezése a filozófiai hagyományon belül, szövegértelmezési készség                                     20 pont;

·        szövegalkotás, a megfogalmazás nyelvi szintje, adekvát fogalomhasználat, logikus gondolatvezetés, argumentációs készség, a vizsgázó önálló véleménye, kreativitása                                                                                                                             20 pont

·        a kérdés interdiszciplináris és kultúrtörténeti vonatkozásainak meglátása     10 pont;