Hindu bölcselet írott forrásai, A buddhizmus, Az Iszlám, Lao-ce: Tao te King
Írta: dezs   
Share this!
Filozófia vázlat

Hindu bölcselet írott forrásai, A buddhizmus, Az Iszlám, Lao-ce: Tao te King

 

 

A hindu bölcselet írott forrásai
Történeti eposzok:       Ramajána

                                   Mahabharáta, benne Bhagavad Gita (Krisna) – Jó és rossz harca, családtörténetek

Védák:                         a bölcsesség könyvei. A hinduizmus legősibb korszakából származik, több mint 1000 himnusz, varázslások, szertartások. Legrégibb: Atharva

Upanisádok:                 Dialógusra épülő történetek, tanmesék (ált. mester és tanítvány közt)

Szutrák:                       Mindennapi életre tanító könyvek. Legismertebb: Káma Szútra

Brahman-szövegek:      Csak a papok által, csak nekik írt szövegek

 

A kasztrendszerről:

brahmanok:                  kiváltképp zárt, papok

ksatriják:                      nemesek, hivatalnokok, katonák (vezető réteg) – közülük pótolják a brahmanokat

vaisják:            kereskedelmi és ipari mesteremberek

sudrák:                        durvább munka

pancsamák:                  piszkos munka

 

3-mas istenség: Brahman, Visnu, Siva

 

A buddhizmus

Sziddharta Gantama “Buddha” i.e. 560-480

Zárt körülmények közt nevelkedett, de egyszer, kikocsizván a városba, szembetalálkozott a realitással. Látott magatehetetlen öreget, beteget, temetést, és egy aszkétát. Nem tudott együtt élni a látottakkal, elindul és hét évig vándorol. Először aszkéta lesz, de rájön, hogy az nem megoldás. Kísértések próbálják eltéríteni az úttól, de megvilágosodik. Elkezd tanítani.

A buddhizmus egyháza ie.3.sz-ban jön létre. Először vándoroltak, majd letelepedtek sztúpákban, nagy imádkozó csarnokokban.

 

Négy nemes igazság:    1. Az élet minden dolga szenvedéssel telik

                                   2. A hiánytól szenvedünk, mindig új dolgokat akarunk elérni

                                   3. Az élet szomjúhozása, élni akarás

                                   4. A vágytól való megszabadulás a szenvedés megszűnéséhez vezet

Az egész életünket radikálisan meg kell változtatni. Mindenre kell figyelni, kézben kell tartani magunkat és viselkedésünket. Így kaphatunk csak tisztább önképet.

 
Szent 8-as ösvény:       Igaz hit

                                   Igaz szó

                                   Igaz tett (amit cselekszem, az vagyok)

                                   Igaz törekvés

                                   Igaz emlékezés (ne torzítsuk el emlékeinket)

                                   Igaz elmélyedés

Öt parancsolat:             Ne pusztítsd el az élőt! Ne ölj! Ne lopj! Légy hűséges a párkapcsolatban! Bódító, részegítő szereket ne használj!

Szeretet:                      nagyon fontos; létből származó elfogadás az alapja; bosszú ne legyen

Tipitaka:                      Tételelmélet – nem tűzök ki olyan célokat, amelyek érdekében bármit/bárkit bántok

Nem ismeri el a kasztrendszert – brahmanizmus nagy vetélytársa. Reinkarnáció létezik, de rossz körben tartja az embert – cél a kikerülés.

 

Az Iszlám (=belenyugvás, Isten akaratának elfogadása)

I.sz.7.sz. Arábia

Mohamed szül. 570/71 Mekka. Hirahegyen megjelenik neki egy árnyalak és ad neki egy tekercset h olvassa el. De ő nem tud olvasni úgyhogy a szívébe vési. Másnap megjelenik neki Gabriel arkangyal, és azt mondja: “Szia! Te vagy Allah utolsó, 124000-ik prófétája!”

Mohamed sok csodás tettet hajt végre, de nem szeretik a vezetők. Gabriel 620-ban mirádzs (felemelkedés) – találkozik Ádámmal, Józseffel, a prófétákkal. 622 hidzsra – kivonulás Mekkából Medinába – iszlám időszámítás kezdete. 632 körül Mohamed sereggel bevonul Mekkába – dzsihád.

 

Allah mindentudó és mindenható. Már Jézus is Allah prófétája volt (kereszténység az előd). Van paradicsom és pokol is. Allah nem szereti azt aki elsőként támad, dzsihád=védekező háború (meg saját belső felemelkedés meg zarándoklat).

Korán: 114 szúra (fejezet), muszlimok mindennapjai. Szabadnap péntek, böjthónap Ramadan (szept.)

Pénteken mecsetbe kell menni, Mekka felé imádkozni. Borivás, disznóhús tiltott.

Szunna: a próféták tettei

 

A muszlim 5 kötelessége:

1. Saháda        Előre meghatározott ima és halál előtti beszéd

2. Szalát           Szertartás előtti ima, napi ötször

3. Zahát           Alamizsna-adás, évi bevétel ¼-e kerüljön jótékony célra (együvé tartozás)

4. Szavm?        Böjt – sokkal több ima, szexuális tevékenységet nem szabad

5. Hadzs          Zarándoklat, életében legalább egyszer Mekkába kell menni, hétszer körbemenni a Kába-kő körül. Marwába hétszer oda-vissza futni

 

A főpap az imám, a társadalmi vezető a kalifa. A szumiták ortodox muszlimok, szunna a legmeghatározóbb számukra. A síták szerint csak Mohamed vér szerinti leszármazottja lehet imám (imámátus). A szakadárok eredetileg síták, de kihalt a családfa. Szunna és Korán a legmeghatározóbb.

 

Lao-ce: Tao te king

A taoizmus népi eredetű, népi-társadalmi mozgalmak ideológiai alapja.

 

(11. vers. kancsó-hasonlat, ház-hasonlat) Az ürességről

-         Ki kell tisztítani a rosszat, a feleslegest, hogy legyen hely másnak. A tartalom a világi lerakódások

-         Meditáció: menetelés a semmi felé

-         Teltség = zártság, önteltség

-         A művészetekhez is az üresség szükséges. A művész nem valamiből csinál valamit, hanem az ürességből. A rejtett forrásból lesz valami új.

(16. vers.) - Az üresség a nyugalommal szinonim.

-         Örök áramlás törvénye.

-         A világban körforgás van és állandóság. Ha ezt felismeri az ember, akkor világosodik meg és lesz igazságos.

(20. vers. Bölcs és az átlagember viszonya)

Közönséges ember

Bölcs

Sürgés-forgás

Nyugalom

Birtoklás

Nem birtoklás

Ragyogás

Homályban élés

Önelégült

Megfelelő célok, napi robot, társadalmi szerep

Közönyös

Bolondnak tartanak, mert nem fogadom el a társadalom szabályait

(22. vers.) - A világ egy egészet alkot. Az átlagember a világ egyik oldala. A bölcs a világ másik oldala.

(28. vers.)

-         3 dialektika (kettősség): Férfihatalom – Női lágyság, Fehérség – Feketeség, Dicsőség – Rejtettség
Aki mindkét pólust magában hordozza, az éri el a teljességet

-         A csecsemő tiszta és természetes, még nem rakódott rá a társadalom

Az Útról:

-         A bölcs megragadja és megőrzi

-         A tudós megismeri és elveszíti, mert pusztán racionálisan nézi, és tárgynak tekinti

-         Az “okos” nevet rajta, hiszen átlagemberként magától is boldogul, szűk világába nem fér bele az Út

 

-         “Az úton járó eltűnni látszik”, mert más világba lép (Sötét és fényes mindenkinek mást jelent)

-         “Az egyenes út tévútnak látszik”, mert az átlagember rossznak látja az Utat

-         “Magas erény szakadéknak látszik”, mert kizuhan a világból

-         “Kevésnek látszik”, mert az a világ nem az átlagember közege

-         “Növekvő erény lopásnak látszik”, mert a kívülállás gyanús; interpretációs kényszer és minősítési kényszer.

-         A bölcs kiszámíthatatlan, mert nem ismerik