2. Az ipari forradalom 1. és 2. szakasza
Írta: dezs   
Share this!

Helyszín: az ipari forradalom hazája: Anglia (majd a többi országra is jellemző lesz)

 

Időpont: kb. egy évtizeddel a francia forradalom kitörése (1789) előtt, 1780-tól, s nem zárult le a mai napig (informatika forradalma)

 

Jelenség lényege: minőségi változás az iparban (forradalom: drasztikus, hirtelen változás)

 gyárakban a kézműipart a tömegtermelés váltja fel


Kibontakozási folyamat:

a)     könnyűipar (textilipar – alapanyag gyapot, hamar megtérülő beruházás, húzó iparág, mindig van rá igény, folyamatos termelés kell)

b)     közlekedés (nyersanyag, áru, munkaerő szállítása, a)-ból következik)

c)      nehézipar – gépgyártás (termelőeszközöket, energiahordozókat „gyártó” ágazat, gépek előállításának a gépesítése, tőkeigényes, hosszabb idő alatt megtérülő beruházás)

                       

Jellemzők:

-        izomerő helyett mechanikai erő – gépek ( gép= szerszámokat mozgató szerkezet, kézi erőt váltja fel)

-        új energiafajták létrehozása – gőzenergia (víz, szél helyett, már az ókor óta ismert)

-        új alapanyagok - kőszén és vegyi anyagok

-        új munkahely - gyár; céheket még korábban felváltották a manufaktúrák, hol részekre bontották a gyártási folyamatot, majd ezt gépesítették = gyár)

-        tömegtermelés => bővül a kereskedelem, szállítás forradalma

 

emberi tényező: a mezőgazdaságból a munkaerő az iparba és a kereskedelembe vándorol -> népességnövekedés -> urbanizáció (= népességnövekedés)  

 

Előfeltételek:

a)     mezőgazdaság átalakulása (feudális kötöttségek után a föld polgári tulajdonná lesz)

b)     hatékonyabb földművelési módok (vetésforgó, trágyázás) – a ahtékonyság növekedésével ua. ember többet termel, több embert tud a falu ellátni mg-i terményekkel, lehetővé válik a növekvő városok lakosságának az eltartása (Anglia 1770-ben 20%, 1850-ben 505 a városi lakosság aránya)

c)      hitelszervezet (1694 – Angol Bank)

d)     gyarmatok (nyersanyagfelvevő hely, piac)

 

Anglia a bölcsője, mert:

-        fejlett a bankhálózata

-        a polgári forradalom már megvolt => polgárság tőkével rendelkezik

-        bekerítés: paraszti földek => legelő -> bérleti rendszer, gépesítés -> agrárforradalom => szabad munkaerő

-        hitellehetőség, tőke

-        nyersanyag (szénbányák)

-        szállítás: hajózható csatornák, tenger

-        külső és belső piac

-        szabadversenyes kapitalizmus -> az állam garantálja a vállalkozás szabadságát

-        társadalmi és politikai stabilitás

 

Találmányok, gépek, feltalálók:

 

Textilipar:

-        Kay: repülő vetélő (1733)

-        Hardgraves: Fonó Jenny (1764) (fonógép, lányáról elnevezve)

-        Cartwright: mechanikus szövőszék (1785)

Gőzerő:

-        James Watt: gőzgép (1769)

-        Fulton: gőzhajó (1807-1808)

-        Stevenson: gőzhajó (1814) – Rocket

 

Vasútépítési láz, első sínpár Stockton és Darlington között (1830)

 

-        Morse: távíró (1837)

-        Siemens: tenger alatti kábel (1858)

-        Bell: telefon (1876)

-        Daguerre: fényképezés (1840 körül)

-        Benjamin Franklin: villámhárító

-        Mac Adam: macskakő

Stb.

 

Társadalmi és politikai következmények:

 

            Angliáé a vezető szerep, majd létrejönnek az európai ipari államok: Belgium, Hollandia, Svájc, Franciao.,Németo.

Demográfiai robbanás (lakosság számának gyors növekedése, ennek okai nem csak az ipari forradalomban, hanem az előzményeiben is keresendők, pl. mg.-i forr.) A „népességfölösleg” az iparba áramlik, olcsó munkaerő.

Városi és falusi lakosság arányának megváltozása (városi lakosság javára) , városiasodás, „településgócok” jönnek létre. Az ipari forradalom hatott a mezőgazdaság fejlődésére -> első mezőgazdasági gépek megjelenése.

 

Nő a nemzeti jövedelem, az életszínvonal.

 

(Negatívumok: visszaszorul a kézművesség, a kisparaszti életforma pl. szántókat legelőkké alakították, juhokat tenyészettek, jobban megéri, a gyapjúárak növekednek, textilipar forradalma, a parasztok bérmunkásokká lesznek; osztályellentétek kiéleződnek, nyomasztó szociális kérdések)

 

∑: Az angol ipari forradalom a textiliparban kezdődött, a második szakaszában a közlekedés átalakulása ment végbe, a harmadik szakasz a nehézipar változása, a gépgyártás gépesítése, a szerszámgépek létrehozása.

XIX. század második felétől az ipari forradalom kiterjedt az egész kontinensre.

Az első ipari forradalom jellemző energiaforrása a gőz, jellemző iparága a textilipar, közlekedési eszköze a gőzhajó, a vasút, kommunikációs fejlődésének az emblémája a távíró lehetne.

 

A második ipari forradalom

 

A belső égésű motorok, kémiai technológiák elterjedését második ipari forradalomnak szokták nevezni.

a) jellemző energiaforrása a villamos energia,

b) jellemző iparága a vas- és acélgyártás, vegyipar, hadiipar

c) emblematikus közlekedési eszköze a zeppelin (kormányozható léghajó) jellemző

 közlekedési eszközei: autó, repülőgép, kerékpár, tengeralattjáró, villanymozdony,

d) kommunikációs eszköze a telefon (a gazdasági élettel kapcsolatos hírek

 gyorsabban terjedtek, „összezsugorodott” a világ, sokan beszerezhették, hétköznapi

tárgy lett, felgyorsult a kommunikáció), szikratávíró

e) legjelentősebb találmányai: dinamó, robbanómotor (megindulhatott az

 autógyártás, a repülőgépgyártás – kis méretű motor, nagy teljesítmény, új iparág

 jelent meg, a petrolkémia, új energiaforrás vált fontossá, a kőolaj), izzólámpa

 (bővíteni lehetett a termelést, mivel éjszaka is gazdaságosan és hatékonyan lehetett

 világítani, meghosszabbította a napot, növelte a szabadidőt, lehetőséget adott több

 szabadidős tevékenységre, pl. olvasás), dinamit, fonográf, mozgókép,

 transzformátor, villanymozdony

 

-          1864: Siemens-Martin-kohó alkalmazása az acélgyártásban

-          1876: Bell telefon

-          1877: Puskás Tivadar telefonközpontja

-          1879: Edison- izzólámpa

-          1882: elektromos erőmű

-          1886: benzinmotoros gépkocsi

-          1889. celluloid film

-          1891: írógép

-          1894: rádiójelek

-          1894: első Ford-modell

-          1895: kinematográf (mozi)

-          1895: Röntgen-sugarak

-          1898: rádium felfedezése

-          1900: zeppelin – motoros léghajó

-          1903: repülőgép

-          1909. automatizált telefonközpont

 

-        Edison: fonográf

-        Faraday: generátor és villanymotor

elektromos energia a gőz rovására -> első vízerőművek -> elektromos áram nem drága

elekrotechnika a hírközlést forradalmasította ->

-        Morse: elektromágneses távíró (1844)

mezőgazdaságban is jelentős változás -> cséplőgépek, robbanómotoros traktor

vegyipar sikerei lehetővé tették a műtrágyázást

 

biológiában is drámai áttörés -> Darwin: Fajok eredete (1859) – fajok változnak és mindig a legéletrevalóbbak maradnak fenn

      Mendel: génelmélet

 

átrendeződő világgazdaság vezető hatalmai -> Németország és Egyesült Államok