3. Károly Róbert gazdasági reformjai
Írta: dezs   
Share this!

Az Árpád-ház kihalása (1301) után feudális anarchia jellemezte Magyarországot. Több trónkövetelő közül végül Károly Róbert (1308-1342, a nápolyi Anjou-házból, az árpád-házi V. István dédunokája) szerezte meg a trónt.(Rajta kívül még fia, I.Nagy Lajos volt Anjou uralkodónk.) Hosszú küzdelemben sikerült letörnie a kiskirályok uralmát. A legyőzöttek birtokait elkobozta, s birtokadományai révén új főnemességet alakított ki. Bár a királyi birtok a korábbiakhoz képest nem nőtt (sőt), a király kezén lévő várak nagy száma, valamint a megnövekedett pénzjövedelem biztosította Károly Róbert szilárd hatalmát.

 


Gazdaságpolitikája (gazdasági szakembere: Nekcsei Dömötör)

 

Gazdasági reformjai:

Nekcsei Dömötör Károly Róbert tárnokmestere

alatta a kamaraispánok álltak, ők írták, vetették és szedték össze az adót

ország 15% a királyéàkevés jövedelem

Regálé (királyi felségjog alapján szedett jövedelem) növelése

I. nemesfémbányászat reformja

Magyarország nyersanyagban nagyon gazdag

arany 1. helyen Európában

ezüst 2. helyen Európában de Csehország megelőzött

II. bányaművelési monopólium

bányák bejelentése (eddig a földesurak megpróbálták eltitkolni az érclelőhelyeket)

a bányajövedelem=urburaà harmadát a földesúr kapta, a többi a királyé

Cseh bányászok bevándorlásaàbányaközpontok (Selmecbánya, Besztercebánya

nyersen tilos volt kivinni a nemesércet az országból. Mégis Európa nyersaranyának 40%-át mi szállítottuk

III. pénzverés monopóliuma

Magyarországon kb. 35 féle pénz volt forgalomba

kitermelt nemesércet nyers állapotban be kellet szolgáltatniàugyan annyi súlyú vert pénzt kapnak érte

Nemesfémeket ötvöztékàkevesebb nemesfém a pénzben 40-50%

àa különbség nyereség az államnak

Hivatalos pénz firenzei mintára

értékálló aranyforint

váltópénze az ezüst dénár

1 arany forint=16 ezüstgaras=96 ezüstdénár 

pénzrontás-váltásból nincs jövedelemàkamara haszna nincs

 

Ezek pótlására

I. kapuadó bevezetése

jobbágyok első állandó állami adója

minden évben 18 dénár jobbágyportánként

II. külkereskedelmi vám= harmincad

Fejlődik (előnyös szerződések a magyar kereskedőknek)

Gazdaság fellendülàvárosok fejlődnekàXIV. század második felére megjelennek a céhek

ki: élelmiszerek, gabona, só, bor, bőr, nyersanyagok, arany, ezüst, réz,

be: ipar-luxuscikkek, szövetek: vászon, posztó; fémipari termékek: fegyverek

 

A királyi magánbirtok megfogyatkozik (15% már csak), Károly Róbert jövedelmét elsősorban a királyi felségjogon élvezett jövedelmekből, az úgynevezett regálékból és az adókból nyerte (míg az Árpád-házi királyok elsősorban birtokaikból nyerték jövedelmüket). Regálé jövedelem volt pl. a kereskedőktől szedett vám (harmincad), a sómonopólium, a pénzverés és pénzbeváltás joga, a nemesfém forgalmazásának monopóliuma, valamint a bányák után fizetett bér.

Szorgalmazta az új bányák nyitását, előrelépés, hogy már a földesúr is részesül a hasznából (eddig a földesúr inkább eltitkolta a birtokán lévő bányát, mert semmi haszna nem származott belőle). A kibányászott nemesfém viszont a királyt illette meg, aki ezért bizonyos összeget fizetett a bányatulajdonosnak (pontosítva: a fellelt nemesfém meghatározott részét az uralkodónak kellett adnia, a többire pedig az uralkodónak nemesfém-monopóliuma, kizárólagos megvételi joga volt). Károly Róbert intézkedései hatására fellendült az ország nemesfémbányászata. A Magyarországon bányászott évi kb. 1000 kg arany az európai termelés több mint 80%-át, a világtermelés 40%-át adta (Eu.-ban az elsők voltunk), ezüstből a világ termelésének 30%-át adtuk (Eu.-ban a 2. helyen álltunk Csehország után).

Értékálló pénzt veretett, a firenzei mintára vert, liliomos díszítésű aranyforintot. (Korábban zavart okozott, hogy sokféle pénz volt forgalomban, s értékük nem volt állandó.) Váltópénze ezüst volt (1Ft = 16 ezüstgaras, 1ezüstgaras= 6 ezüstdénár, 1 Ft kb.1 mázsa búza, 1 ökör kb.1,5 forint) Az új pénz értékálló, egész Európában keresett pénz lett. Bevezetésével azonban elesett egy jövedelemforrástól, a kamara hasznától (időnként az uralkodó bevonta a forgalomban lévő pénz, csökkentette a nemesfémtartalmát – pénzrontás -, s ezáltal jövedelemhez jutott).

Helyette bevezette a jobbágyokra nehezedő első állami adót, a kapuadót. Az árutermelés, a pénzforgalom növekedése tette lehetővé e pénzben fizetendő állandó adó bevezetését. Jobbágytelkenként (jobbágyportánkén) kellett fizetni (18 dénár/év).

Mivel jelentős bevétele származott a vámokból, Károly Róbert támogatta a külkereskedelmet is. Ilyen szempontból is fontos volt a cseh, a lengyel és a magyar király 1335-ben, Visegrádon folytatott tanácskozása (visegrádi királytalálkozó – Károly Róbert, III. Kázmér, Luxemburgi János), melyen a három ország politikai közeledésén kívül a Habsburg-tartományokat elkerülő kereskedelmi útvonalak biztosításáról is megegyeztek (eddig a nyugat felé irányuló kereskedelem hasznát bécsi kereskedők fölözték le, Bécs árumegállító joga folytán). Új útvonal: Buda – Esztergom – Brno – Nürnberg – Köln ill. Buda – Esztergom – Brno – Kassa – Krakkó.

Mo.-ról exportálták : marha, bor, só, nemesfém - nyersanyagok, Mo.-ra importálták: selyem, fűszer, posztó, fegyver – ipar- és luxuscikkek.

Az ipar, a bányászat és a kereskedelem fellendülése elindítója volt a városok fejlődésének.

A magyar városok többsége kicsi, 2-3 ezer lakosú volt. Lakosságuk zömében külföldi eredetű népesség (német, olasz, francia, szláv).

a) mezővárosok - termelésükben igen kötődtek a mezőgazdasághoz, gyakran falvakból alakultak ki, a földesúr fennhatósága alatt állnak, megkülönbözteti őket a falvaktól, hogy egy összegben adóznak (függetlenül a lakosok számától), vásárt tarthattak, önállóan választhattak bírót, tisztségviselőket (bár a földesúr gyakran beleszól).

b) szabad királyi városok közül jelentőségében Buda emelkedett ki, melynek kiváltságai a későbbiekben mintául szolgáltak a többi város számára, közvetlenül a király alá tartoztak, neki fizettek adót (a király védte és fejlesztette őket), önálló bíráskodásuk volt, felügyeletüket a királyi tárnokmester (~ pénzügymin.) látta el. A XV.sz.-ban 8 ilyen város volt: Buda, Pest, Pozsony, Sopron, Nagyszombat, Bártfa, Eperjes, Kassa. Kiváltságaik: vásártartás joga, árumegállító jog, harmincadmentesség.

 A kialakuló városokban a XIV. század második felétől megjelentek a céhek.

A jó várospolitika következtében a polgárok a királyi hatalom támaszai lettek.

A parasztság helyzete: a tartományurakkal való leszámolás után békés időszak következett, mely kedvezett a gazdasági fejlődésnek. A még néptelen területek benépesítése figyelhető meg.

A prédiumokat (allódiumok, majorságok – a földesúr kezelésében maradt föld) csökkentették abból a felismerésből fakadóan, hogy hatékonyabb a megművelése, ha faluvá alakítják, mint ha robotban műveltetik meg. Fejlődik az árutermelés.

 

Károly Róbert gazdaságilag erős országot hagy maga után. Utóda, fia, I. Nagy Lajos (1342-1382) rengeteget háborúzik, gyakorlatilag elherdálja, amit apja összegyűjtött. A bárók és a köznemesek közti ellentétek feszültséget gerjesztenek. Lajosnak a háborúzáshoz szüksége van a nemesekre (1351 – felújítják az aranybullát köznemesi igényre, legfontosabb pontjai: ősiség – nemesi birtok sérthetetlensége; kilenced – jobbágyok terheit egységessé teszi – jogilag egységes jobbágyság kialakulása; egyazon nemesség elve – jogilag egységes nemesség), valamint a többletjövedelemhez növeli a jobbágyok terheit.