A nyelvi jel és jelrendszer
Írta: dezs   
Share this!

jel: A jel mindig valamilyen érzékszerveinkkel felfogható (látható, tapintható,

     hallható) jelenség, amely egy másik (tehát önmagán túli) jelenségre utal. A jel

     szerepe a jelzés.


A valóságban való eligazodás, ismeretek megfogalmazásához nélkülözhetetlen eszköz a jel. A különböző jelek témák szerint jelrendszereket alkotnak. A legegyetemesebb jelrendszer a nyelv, egyéb jelrendszer a matematikai, közlekedési és a zenei.

 

            nyelv: a legegyetemesebb jelrendszer, minden ember birtokolhatja. A legalkalmasabb

         a külső és belső valóság kifejezésére. Egy közösség alkotása, melyet évezredek

         folyamán a társadalom fejlesztette. Alapja az egyes ember

         beszédtevékenységének.

 

A nyelvi rendszerben a beszédhangoknak önmagunkban nincs jelentésük, csak jelentés-megkülönböztető szerepe van (fonéma). Pl.: tár-zár-kár-már-nyár-vár-szár.

A nyelvi jelrendszer legkisebb elemei a szóelemek, morfémák, amelyek érzékelhető hangtestből állnak, és jelentés fűződik hozzájuk. Pl.: minden szó + minden toldalék.

A morfémákból szerkesztett jelek épülnek fel a szószerkezetekben, szintagmákban. Pl.: könyvet ír, szép könyv.

A morfémákat jelentésük, alaki sajátosságuk, és mondatbeli szerepük szerint szófaji csoportokra rendeljük.

Szófajok: ige, főnév, melléknév, számnév, névmás, főnévi-, melléknévi igenév, határozószó, névelő, névutó, igekötő, kötőszó, módosítószó, indulatszó, viszonyszó

 

FELADAT:

 

Szófaji feladat, egy mondatban meg kell határozni a szófajokat.