Írásbeliség és az élő szó; szövegfajták
Írta: dezs   
Share this!

Szöveg: a nyelvi jeleknek társadalmi érvényű összekapcsolódásaival kifejezett emberi

            üzenet. Terjedelme tetszés szerinti, általában több mondatból áll. A mondatok

            összefüggnek egymással, megszerkesztett egységek. Az különbözteti meg a

            szöveget egy mondathalmaztól, hogy a szövegnek van azonos témája, célja és

            felépítése.


Szövegfajták: a szöveg hatóköre szerint megkülönböztethetünk magán és nyilvános

          társadalmi nyelvet. A magánban kisebb igénnyel fogalmazunk, a

          nyilvános megnöveli a felelősségérzetet. A szövegfajta a mondatnál

          nagyobb, magasabb szintű nyelvi egység, egymással összefüggő

          mondatokból álló szerkesztett egység.

 

            Az élőbeszéd akusztikai és időbeli, a visszajelzéseknek többféle lehetőségük van. A közlés minden eszköze szerepet kaphat a gondolatcserében. Lazább, szabálytalanabb szerkesztés jellemző rá, minden jelzője összefügg a nyelvi zenei elemeivel, valamint a gesztusok személyes jelenlét által lehetővé tett gazdagságával, sőt a nyelven kívüli valóság értelmezhető szerepével is. Leggyakoribb szövegfajtái a beszélgetés, a vita és a megbeszélés.

            Az írott forma vizuális, térbeli, a visszajelzés korlátozott. A kifejezőeszközöknek csak korlátozottabb körére lehet építeni. Ez már szabályosabb, megfontoltabb szerkesztésforma, a leírás hosszabb ideje, a közléshelyzet felelősebb volta miatt is szükségszerűen szerkesztettebb, megformáltabb.

 

Szóbeli típusok: társalgás, meghívás, köszöntés, kérés, felelet, előadás, szónoki beszéd, stb…

Írásbeli típusok: feljegyzés, levél, dolgozat, önéletrajz, kérvény, hirdetés, értékelés, novella

 

+ a társalgási stílus jellemzése röviden (16. tétel).

 

FELADAT:

 

Egy társalgást kell elemezni, hogy ismerősök-e, közvetlen hangnem, megszólítás alapján.