Balassi Bálint (1554 - 1594) élete
Írta: dezs   
Share this!

Balassi Bálint - egy észak-magyarországi főnemesi család elsőszülött fia - 1578-ban huszonnégy esztendős, teljesen vagyontalan, politikailag gyanús, házassági tervei nem sikerülnek. Műveltségével, páratlan nyelvtudásával - a magyaron kívül nyolc nyelven beszélt: latinul, olaszul, németül, lengyelül, törökül, szlovákul, horvátul és románul -, katonai képességével nem tud mit kezdeni. Ekkor ismerkedett meg egy magas rangú katonatiszt és kormányférfiú nála idősebb, unatkozó feleségével, Ungnád Kristófné Losonczi Annával.


Ez a viharos szerelem azonban nem oldotta meg a költő egzisztenciális problémáit. A hadnagy és századparancsnok Eger várába jelentkezett szolgálattételre, s itt működött 1582-ig, amikor duhaj és kicsapongó élete miatt lemondtak további szolgálatairól.

     Losonczi Anna megneheztelt rá, nőügyei és szerelmi botrányai pedig már a bécsi kormányhivatalokat foglalkoztatták. Balassi ekkor egy huszáros házassági csínnyel igyekezett életét rendbe hozni, 1584 karácsonyán feleségül vette a hajdani egri hősnek, Dobó Istvánnak akkoriban megözvegyült Krisztina leányát, s egy katonai akcióval hozományként elfoglalta Sárospatak várát. Ebből azonban országos botrány lett: Sárospatak ugyanis királyi vár volt, ráadásul a házasfelek között oldalági rokonság állt fenn, így a házasságot érvénytelenítették. Ugyanakkor családi birtokaiból is végleg kiforgatta nagybátyja és gyámja, Balassi András.

     Az időközben megözvegyült Losonczi Annát ezután ismét ostromolni kezdte szerelmével, házassági ajánlataival, ő azonban kikosarazta a csélcsap kérőt. Így 1589 szeptemberében - egyedül, kísérő nélkül lóra ül és Lengyelországba lovagol, azzal áltatva magát, hogy a küszöbön álló lengyel-török háborúban fog katonáskodni. A háború nem tör ki, ő viszont Debno várában megismerkedik egy újabb szépasszonnyal, Szárkándy Annával, akivel boldog szerelemben él vagy fél esztendeig. Innen a Keleti-tenger partjára utazik, egy jezsuita kollégiumban időzik - a válási perpatvar során ugyanis katolikus hitre tért - majd 1591-ben hazatér Magyarországra. Bor- és lókereskedéssel foglalkozik és 1593-ban, amikor kitör a tizenöt éves háború, fegyvert fog, a török ellen. Régi családi birtokait is visszafoglalja a töröktől. Esztergom ostromakor hal meg 1594. május 19-én. Egy ágyúgolyó roncsolja szét a lábát.