II. A VÁLLALATOK TÍPUSAI, CSOPORTOSÍTÁSUK
Írta: dezs   
Share this!
Vállalkozásgazdaságtan tétel  

Vállalkozások választható jogi formája

A vállalkozások választható jogi formáit – mint általában a piacgazdaságokban – nálunk is törvényes előírások szabályozzák. A jogi előírások az egyes szervezeti formák között főképpen a tulajdonlás mikéntje szerint tesznek különbséget. Ez alapján a főbb csoportok:

-         egyéni vállalkozás (egyéni vállalkozásról szóló tv.)

-         szövetkezet

-          gazdasági társaság (gazdasági társaságokról szóló tv., társasági tv.)

A felelősség mértéke kapcsolatban van a kockázatvállalás mértékével, ezért ezek lényeges vonásai a vállalkozásnak:

- korlátlan felelősség: a kötelezettségekért teljes vagyonával felel.

- korlátozott felelősség: a cégnél a vagyona mértékéig felelős

 

Egyéni vállalkozás: Az a vállalkozási forma, amely esetén egy személy a tulajdonos, aki korlátlan felelősséget vállal, és a vállalkozás nem rendelkezik önálló jogi személyiséggel.

- 18 életévét betöltött személy

- állandó Magyarországi lakhely (külföldi is, van lakhatási engedé­lye)

- büntetlen előélet, különben nem lehet korlátlanul felelős tagja

- nincs tevékenységi korlát (kivéve: dohány, szeszgyártás)

- többféle tevékenység, több telephelyen is

- előírt a személyes közreműködés kötelezettsége

- nem kell saját személyben megfelelő képesítéssel rendelkezni

- alkalmazottak száma sem korlátozott

- nagy a kockázat a korlátlan felelősség miatt

 

Szövetkezet: a szövetkezet jogi személy. A szövetkezeti tag felelős­sége korlátozott, a va­gyoni hozzájárulás befizetésére és az esetleges pótbefizetésre terjed ki.

- a minimális induló tőke 3 millió forint (1millió cash, a többi apport)

- a vagyoni hozzájárulás a szövetkezet részjegytőkéje

- a vagyon meghatározott részét fel nem oszthatóként el kell különíteni

- a közgyűlésen az „egy tag egy szavazat” elve érvényesül

- fontos ügyekben a kétharmados szótöbbségnek kell dönteni

- megszűnéskor a fel nem osztható vagyon nem vehető figyelembe, a többi maradványüzletrészt arányosan osztják szét

 

A gazdasági társaságok: állam, jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és természetes személyek alapíthatnak. Magyarországon ötféle gazdasági társaság alapítható: közkereseti és a betéti társaság (jogi személy nélkül), korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság és közös vállalat (jogi személyiséggel).

 

Közkereseti társaság (Kkt.): az egyik legrégibb és legegyszerűbb társasági forma. A tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelősek. Korlátlan a felelősségvállalás minden tagra.

- vagyoni hozzájárulás mértéke a társasági szerződésben

- korlátlan és egyetemleges a felelősség - a társaság ügyeiben a taggyűlés dönt, ahol minden tagnak egy szavazata van

- az üzletvezetésre bármely tag jogosult, de erről a társasági szerző­désben megállapodnak és az üzletvezetők képviseleti jogot is kapnak

- kilépni felmondással lehet (3 hónap, de még 5 évig felel az esetleges tartozá­sokkal, amíg ő benn volt)

- megszűnéskor a vagyoni hozzájárulás arányában kell felosztani

- megszűnni egyhangú határozattal lehetséges

- személyegyesítő társaság

Betéti társaság (Bt.): alapvető jellemzője, hogy a korlátlan és korláto­zott felelősség kombinálása. A beltag felelőssége korlátlan a többi beltaggal egyetemlegesen a társaság köte­lezettségeiért, de a kültag felelőssége a vagyoni betét mértékéig korlátozott.

(Ha a kültag neve is szerepel a cégnévben, akkor ő is korlátlan.)

- nincs előírva induló tőke

- az üzletvezetésre és képviseletre a beltag jogosult, a kültag csak tőkét fektet a társaságba, az irányításban nem vehet részt

- megszűnéskor elővásárlási jog van, ha nem él vele eladhatja

- a megszűnésről a közgyűlés határoz

- 50 millió Ft és/vagy 200 fő felett felügyelőbizottság

- személyegyesítő társaság, mivel általában a tagok a rokoni, baráti körből verbuválódnak.

- természetes személy korlátlan felelősséggel csak egy vállalk. lehet

 

Korlátolt felelősségű társaság (Kft.) : a kft. Lényegi vonása a kockázatkorlátozás. Tagjai ugyanis a társaság kötele­zettségeiért csak a társaságba befektetett vagyonuk, a törzsbetétük mértékéig vonhatók felelősségre. (A társaság teljes vagyonával felel.)

- a törzstőke minimum 3 millió Ft (1 millió készpénz, a többi apport)

- a nyereség felosztása a törzsbetétek arányában történik

- a legfontosabb ügyekben a taggyűlés hoz határozatot egysz. többs.

- az irányítást az ügyvezető igazgató végzi, aki lehet kívülálló személy

- 200 fő felett és vagy 50 millió Ft törzstőke felett felügyelőbizottságot kell al­kalmazni a cégnek

- az egyszemélyes és korlátolt felelősségű társaságnál 50 millió Ft felett könyvvizsgálót is kötelesek alkalmazni (auditálás – hitelesítés)

- a kft. Egyszerre tőkegyesítő és személyegyesítő forma is egyben

- nem lehet a tagokat nyilvánosan toborozni, szigorú szabályai vannak az üz­letrészek átruházásának is

- a társaság megszűnéséhez a háromnegyedes szótöbbség kell

- elővételi jog, akkor adható külsősnek, ha a többet ígér a belsősnél

 

Részvénytársaság: előre meghatározott számú és névértékű részvé­nyekből álló alaptőkével ala­kuló gazdasági társaság, amelynél a részvényes felelőssége a társasággal szemben a részvény névérték­ének vagy kibocsátási értékének befizetésére terjed ki. A részvénytár­saság kötelezettségeiért a részvényes nem felel. Tőkeegyesítő szervezeti forma.

- alaptőke 20 millió Ft, ebből készpénz minimum 30%, illetve 10 millió Ft, a többi apport ugyanúgy, mint a kft.- nél

- létrejöhet tervezett kibocsátásával és részvényjegyzéssel, mikor tervezetet készítenek, hogy mikor, hol, mennyiért lehet megvásá­rolni

- létrejöhet zártkörű alakítással is - a részvény szabadon forgalmaz­ható, névérték alatt nem bocsátható ki - a részvényes jogosult résztvenni a közgyűlésen, szavazhat is a részvényei arányában (demokratikus jog) - az osztalék szétosztása szintén a részvények arányában - az irányítást az igazgatóság végzi (több tagból áll)  - kötelezően kell felügyelőbizottságot és könyvvizsgálót alkalmazni

- 10%+1 szavazati arány: az igazgatóság munkájának kivizsgálása

- 50%+1 szavazat: az igazgatóság tagválasztása és általános kérdések

- 75%+1 szavazati arány: minősített többség, fontos stratégiai kérdések

- 25%+1 szavazat: minősített kisebbség

 

A vállalatok csoportosítása végzett tevékenység szerint

1.)     Termelő vállalat: kitermelő tevékenységet folytatók és a feldolgozó­ipar. Gyárthatnak félkész termékeket, közbenső termékeket és végter­mékeket is. 

2.)     Szolgáltató: a termelés azonnal elfogyasztható, nem fogható kézzel, nem raktározható, fontos az emberi tényező. Ilyen a karbantartás, javítás, csoma­golás, tárolás, pénzügyi és biztosítási műveletek, piackutatás, reklám. Vannak olyan ügyletek is ahol nehéz elválasztani a terméket és a szolgáltatást.

 

Méret szerinti csoportosítás: 1.) Kisvállalatok (21-50 fő között) 2.) Közepes méretű vállalkozás (51-300 fő) 3.) Nagyvállalat (300- fő feletti alkalmazott) A méret megállapításához figyelembe veszik a foglalkoz­tatottak számát, az éves forgalom nagyságát, a mérleg szerinti nyere­séget, az alaptőke nagyságát.

 

Működési terület szerinti csoportosítás

Ezalatt földrajzi területet értünk, ahol a különböző telephelyek üzemel­nek és az értékesítés folyik.

- helyi vállalatok: egy adott település vagy néhány utca lakosai igényé­nek ki­elégítése (sarki fűszeres, falusi kocsma)

- regionális vállalatok: egy adott régió vagy több megye (ÉDÁSZ)

- országos vállalat: az ország egész területén, igen sok településen működik, illetve értékesít (MÁV, Matáv)

- nemzetközi, multinacionális vállaltok: több országban is tevékenyked­nek, rendelkeznek leányvállalatokkal. (Grundfos, SCI, Tesco)

Vannak úgynevezett „off-shore” (partmenti) cégek: a vállalat telep­helye más országban van, mint a működési terület. Ennek a lényege az adómegta­karítás. Ezen országok adómentességet, bizonyos politikai biztonságot és fej­lett pénzügyi szektort is biztosítanak.

Feltétel: a cég nem végezhet gazdasági tevékenységet az adott helyszínen.

 A világon több mint 200 off-shore van:

-         teljesen adómentesek (Bahamák, Kajmán-szigetek, Brit-szi­getek)

-         egyezménnyel rendelkező helyszínek (Hollan­dia, Man-szigete, Cip­rus)

-         speciális kedvezmények (Svájc, Luxem­burg, Lichtenstein, Hollandia)

Európa „off-shore” helyszínei: Andorra, Ciprus, Csatorna-szigetek, Gibraltár, Hollandia, Írország, Lichtenstein, Luxemburg, Madeira, Man-szigete, Málta, Monaco, Svájc, Magyarország (1994. január 1-je óta)

 

Non-profit szervezetek: olyan gazdálkodó szervezetek, amelyek célja közvetlenül az igények kielégí­tése és nem a profitszerzés. Vannak állami, részben állami és privát szerveze­t, önkormányzathoz tartozó.

1.) Közhasznú társaság (kht.): a társadalom közös szükségleteinek kielégíté­sére jöhet létre, és tevékenysége nem irányulhat nyereség vagy vagyonszer­zésre. Üzletszerű gazdasági tevékenységet is folytat­hat, de csak a közhasznú tevékenység elősegítése érdekében.

- a társasági adótörvény írja elő, mi közhasznú tevékeny­ség

- a nyereség nem osztható fel, vissza kell forgatni

- nem tartozik a gazdasági társaságok közé, mégis az alaptőke ugyanúgy, mint a kht. nál (3 millió, 1 millió cash)

- kft. átalakulhat kht.-vá és kht. is átalakulhat kft.-vé

- szigorú a tevékenység ellenőrzése, mindent a taggyűlés hagyhat jóvá

2.) Egyesület: a tagok által önkéntesen létrehozott szervezet, amely önkor­mányzattal működik. Az egyesület jogi személy, és a bírósági nyilvántartásba vételével jön létre.

- működési költségeit a tagdíjból és az állami támogatásból fedezi

- közös cél vagy közös érdekeik védelmére alakulnak

3.) Köztestület: létrehozását önálló törvények rendelik el (kamarai törvény). Közfunkciót, hatósági feladatokat is ellátó szervezet.

- elsőrendű feladatuk, hogy részt vegyenek a szakmai képzésben, a szakmák etikai normarendszerének kialakításában és a szakmai követelmények meg­határozásában

4.) Közalapítvány: az országgyűlés, a kormány és a helyi önkormány­zatok képviselő testületei hoznak létre közfeladatok ellátása céljából. A közalapít­ványok tevékenységükkel közvetlen állami vagy önkormány­zati kötelezettség­vállalásokat helyettesítenek.

- az Állami Számvevőszék is ellenőrzi őket, minden évben nyilvános­ságra kell hoznia a gazdálkodása legfontosabb adatait

5.) Alapítvány: csak tartós és közérdekű célra létesíthető, javára a célja meg­valósításához szükséges vagyont kell rendelni (Ebből a szempont­ból meg kell különböztetni zárt és nyitott alapítványt.) Az alapítvány jogi személy, és a bí­rósági nyilvántartásba vételével jön létre.

- az alapítók nem befolyásolhatják a vagyon felhasználá­sát

- az alapítvány nem tartozik a társasági adó hatálya alá, kivéve ha vállalkozási tevékenységet is folytat

- alapítványok létrejöhetnek betegségmegelőző, gyógyító, tudományos, kuta­tási és oktatási céllal.                                                 .

 

Pénzügyi befektető:

-         cél az osztalék vagy nyereség elérése,

-         pénztőkét fektet be,

-         nem szól bele az operatív irányításba,

-         ellenőrzi a menedzsment munkáját

-         az igazgatóságban és a felügyelőbizottságban kér 1-2 pozíciót (stratégiai ellenőrzés)

-         a vállalat egészébe kíván befektetni.

Szakmai befektető:

-         a piacra való betörés stratégiai cél,

-         nem pénzbeni hozzájárulás a jellemző (apport), amely jelenthet technológiát, goodwillt, márkanevet,

-         Aktívan beleszól az operatív irányításban, gyakran külföldi menedzsert hoz a szervezet élére (operatív ellenőrzés)

-         Csak a vállalat egyes üzletágai, gyárai iránt érdeklődik.

 

Cash Flow: likviditási terv a zökkenőmentes működéshez, folyamatos fizetőképesség fenntartására,

-         előrejelzi a várható kifizetések és befizetések nagyságát és időpontjait,

-         ezeket egymással szembeállítani,

-         mikor nincs elegendő pénz a kifizetésekre

-         javaslat a megoldásra

A terv összeállításánál figyelembe kelle venni a vevők fizetési fegyelmét, a fizetési késedelmeket, a szállítók számlái kiegyenlítésének halasztásait is. A terv szempontjából csak a számlára való beérkezésnek van jelentősége.