VI. A VÁLLALKOZÁSOK REÁLSZFÉRÁJA
Írta: dezs   
Share this!
Vállalkozásgazdaságtan tétel

Reálszféra: a cégeknél végbemenő anyagi-fizikai folyamatok összes­sége. Ki­terjed a termelés, a forgalmazás, a szolgáltatás minden anyagi jellegű mozza­natára, azaz a – beszerzésre - termelésre  - készletezésre A hozzájuk tartozó erőforrásokhoz információs folyama­tok és szabályozási fo­lyamatok társulnak.

Logisztika: a reálszféra termékáramlási és készletezési folyamatai, vala­mint az információk és szabályozási folyamatok együttes kezelé­sével foglalko­zik. 

Célja minél magasabb kiszolgálási színvonal.

Kiszolgálási színvonal mutatói:

1.)    Rendelkezésre állás: a cég a vele szemben jelentkező igények hány %-át tudja kielégíteni adott határidőn belül.

2.)    Kiszolgálási idő: a rendelésfeladástól a teljesítésig eltelt idő. (minél rövi­debb, annál jobb)

3.)    A kiszolgálás minősége: mennyiségben és minőségben hogyan tudta a cég az igényeket teljesíteni.

A reálszféra bemutatására állapot- és folyamatjellemzők használhatók. (stock és flow típusú mutatók)

Az állapotjellemző egy adott időpontra vonatkozik. (dec. 31.-én)

A folyamatjellemző egy adott időszakra vonatkozik. (negyedév, félév)

 

Beszerzés:

A termelési és szolgáltatási tevékenységhez szükséges anyagi erőforrások megszerzését jelenti. Az elmúlt időszakban felértékelődött, meg­nőtt az igénye. A környezethez való alkalmazkodás egyik legerő­teljesebb ha­tású terület. A kedvezően beszerzett javakat lehet a legjobban értékesíteni.

 

Beszerzési módok

1.)    Raktározás nélkül: rögtön be állíthatom a gépet, nincs szükség raktárra.

a)      Egyedi beszerzés: főleg a beruházási javakra jellemző, de előfordul a fo­gyasztáscikk-kereskedelemben is. (gépek, nagy berende­zések)

b)      Termelésorientált beszerzés: (JUST IN TIME) akkor érkez­nek a szükséges dolgok, amikor éppen szükség van rájuk. A J.I.T. beszerzés előfeltételei: - a szükséglet percnyi pontos ismerete - a szállítónak abszolút megbízhatónak kell lennie - a szállítót az üzem közelébe kell telepíteni, így alacsonyabb a kockázat - min. ellenőrzés kiiktatása

2.)    Raktározással

a)      Szerződésorientált beszerzés: a rendelést tételesen fel kell adni, és a kész­letre gyártás valósul meg.

b)      Raktárral történő beszerzés: becsült keresletről van szó és magas raktáro­zási kockázat áll fenn.

 

Beszerzés lebonyolítása

1.) Tervezés: a beszerzendő javak fajtáinak, mennyiségének és időpontjának megtervezése. MIT?

MENNYIT? MIKOR?

2.) Beszerzési lehetőségek: szakmai szervezetek (kamarák), címlistái „ki mit gyárt” katalógusok, prospektusok, szóbeli ajánlás alapján. HOL?

3.) Ajánlatok benyújtása: a cég preferenciarendszeréhez leginkább illeszkedő szállítóktól kér ajánlatot. ÁR?

4.) Ajánlatok összehasonlítása: a cég számára a legkedvezőbb kiválasztása és rendelkezzen tartalék szállítóval. KONDÍCIÓK?

5.) Rendelésfeladás: manapság már faxon telefonon történő feladás a gyakor­lat, nincs postai átfutási idő. MIKOR?

6.) A szállítók értékelése: több lépéses értékelés: kritériumok kiválasz­tása, ne­gatív pozitív értékek meghatározása, a paraméterek fontossági sorrendje. KI?

 

 

 

Beszerzési források: saját gyártás v. idegen forrás. „MAKE or BUY”

1.) Saját gyártás

Előny: - minőségi garancia (főleg ha van a cégnek know-how-ja) - ellátási biztonság - az adott kapacitások kihasználása - nincs szükség raktárra, illetve szállításra

Hátrány: - drága - elég nagy a kockázat

2.) Idegen beszerzés (vásárlás)

Előny: - alacsonyabb az ár, mint a saját gyártásnál - alacsonyabb a rizikó mint a saját gyártásnál - nagy a választék

Hátrány: - szükséges a raktározás - szállítás is szükséges és maga­sabb a rizikó

 

Az idegen beszerzés történhet még gyártótól vagy kereskedőtől.

  1. Gyártótól - nagy tételben szállít - kicsi a választék – olcsóbb - térben koncentrált
  2. Kereskedőtől - nincs limit a javak mennyiségé­ben - nagy a választék - átveszi a raktározási feladatokat

Centralizált beszerzés: ilyen beszerzés esetén a teljes szükséglet beszerzé­sét egyetlen helyen bonyolítják le.

Előny: - nagybani beszerzéssel együtt járó előnyök - kvalifikált beszer­zők foglalkoztatása - a marketingkoncepció érvényesítése - speciali­zálódó beszerzők

Hátrány: - központi raktárnak kell lenni - helyi igények és a helyi beszerzési lehetőségek figyelmen kívül hagyása - sematikus munka

Decentralizált beszerzés: a beszerzés ott történik, ahol a szükséglet felmerül. Ilyenkor nem célszerű központi raktár kialakítása, hiszen pótlólagos szállítási költségek merülnének fel.

 

A beszerzés szereplői: - saját beszerzők (apparátus) - bizományos (saját névre, más cég számlájára) - ügynök, közvetítő (jutalékot a kapnak a munkáért) - beszerzési társulás (független társaságok stratégiai szövetségei)

Beszerzési hatékonyság indexe = beszerzésr    e fordított összeg * 100

                                                           Beszerzett mennyiség * átlagár

 

Készletezés motívumai

A készletek tartását az indokolja, hogy fizikailag sem lehet, és gazdaságila sem indokolt mindent ott és akkor előállítani, ahol és amikor arra szükség van. A termékelőállítás és termékforgalmazás szakaszokra bomlik, az egyes szakaszok közötti kapcsolatot a készletek teremtik meg.

Ttranzakciós motívum: a készletek a termelés és fogyasztás időben és térben elkülönült szakaszait kötik össze.

Tartalékképzési motívum: (óvatosság): bármi történik, ne legyen gond

Spekulációs motívum: kedvező árú beszerzések, felszámolás alatt álló cég készleteinek kedvező áron való felvásárlása.

 

Készletezési költségek csoportjai

1.)      Készlettartási költségek: raktárépületek, raktárhelyiségek fenntar­tási, üzemeltetési költségei, dolgozók munkabére, bérleti díj, tárolási veszteség (roncsolás, minőségromlás, lopás), adminisztratív költségek, biztosítás.

2.)      Készlet-utánpótlási költségek: szállítás, átvétel, minő­ség-ellenőrzés, be­szerzési adminisztráció.

3.)      Hiányköltségek: készlet­hiánnyal összefüggő, ki nem elégített rendelések, készlethiány miatt ki nem elégített igény. A készlettartási és a készlet-utánpótlási költségek között átváltás van. Minél nagyobb készletet tárolnak, annál magasabb a készlettartási költség, viszont a készlet-utánpótlási költség alacsony. Ugyanakkor kisebb készlet, kisebb kész­lettartási költség, viszont gyakran  beszerzés és a készlet-utánpótlási költség magasabb.

 

 

 

 

Átlagkészlet: adott időszakra vonatkozó nyitókészlet és zárókészlet különb­ség.

Minimum készlet: biztonságos működéshez szüks. legalacsonyabb kész­let.

Maximum készlet: teljes kapacitáskihaszná­láshoz szükséges készlet.

Biztonságos készlet: olyan tartalékkészlet, amely be nem szállítás esetén is biztonságos működést biztosít.

 

Készletezési modellek

A készletmodellek struktúráját alapvetően négy tényező alakítja:

-         a termék iránt jelentkező kereslet természete (egyenletes, változó, diszkrét, stb.)

-         a készletfeltöltés módja, a rendelt mennyiség beérkezése (véletlen hatások a beérkezett mennyiségre és a beérkezés idejére, a programozhatóság stb.)

-         a termékszintű készletezési rendszer működési mechanizmusa, azaz azoknak az elveknek és módszereknek a rendszere, amellyel a döntéshozó a készletezési rendszer működését befolyásolja.

A készletezési mechanizmusok típusát a készletezés alapkérdéseire adott vála­szok döntik el.

1.)    Időpontra vonatkozóan

-         rögzített (t) fix időpont

-          akkor rendelek ha a készlet az érték alá csökken (s)

2.)    Mennyiségre vonatkozóan

-         rögzített (q) fix mennyiség minden rende­léskor

-         annyit rendelünk, hogy a készletünk maximális szintet érjen el (S) I.) tq-modell Gazdaságos rendelési tételnagyság modellje.

 

Készletezési mechanizmustípusok:

-         t,q mechanizmus, gazdaságos rendelési tételnagyság

idő  - állandó

nagyság – állandó

rendelés – ha a készlet 0,

-         s-q mechanizmus, optimális tételnagyság modell

rendelés akkor van, ha a készlet s alá esik,

-         t, s mechanizmus,

idő – állandó

mennyiség – változó

rendelés – ha a készlet 0

-         s,S mechanizmus

idő – változó

mennyiség – változó,

rendelés – ha a készlet kisebb mint az S

 

A rendelési tétel (mint független változó) meghatározza a költségösszetevőket. Minnél nagyobb az egyszerre rendelt mennyiség (q), annál több lesz a készlettrartási költség, viszont a készlet-utánpótlási költség viszonylag kicsi. A kicsi rendelési tételnél fordítva van, a készlettartási költség alacsony, viszont sokszor kell rendelni, ezért a készletutánpótlási költség magas.

 

A kereslet (éves szükséglet) „r” nagyságú. A készletutánpótlás késés nélkül történik, akkor amikor a készlet nullára csökken. A készlettartás fajlagos költ­sége „c1”. A készletutánpótlás fajlagos költsége „c3”.

Optimális rendelési mennyiség: az a mennyiség, amely mellett a készlet­tartási költség és a készlet-utánpótlási költség a legkisebb.

q0=        2 x készlet-utánpótlási költség (c3) x éves szükséglet (r)

raktározási költségek x beszerzési ár (c1)   .

 

 

Integrált termelésirányítási rendszerek:

1.                  A szükséglettervezési rendszer (MRP = material requirement planning) a végső szükségletből kiindulva követi egy összeszerelési folyamat egyes szintjein a gyártandó termék bruttó és nettó mennyiségét. Figyelembe veszi a készleteket, a kapacitáskihasználást, az időbeli gyártásütemezést. Lehetőséget biztosít a változások átvezetésére. A rendszer magasz szintű számítógépes hátteret feltételez.

2.                 Az éppen időben rendszer (just-in-time) japán eredetű termelési rendszer. A termelési folyamat során éppen a szükséges időre teljesítik az igényeket, s ha valahol bármilyen hiba előfordul, ahhoz a termelési folyamatot leállítják, s a hiba okozóját felderítik. Számítógép nélkül is működik, kis cédulákon jelzik az egymást köüvető fázisokat (a cédulát „kanban”-nak hívják). Ez a sajátos termeléskészlet nélkül magas hatékonyságú.