VII. VÁLLALATI ÁRPOLITIKA, ÁRMUNKA
Írta: dezs   
Share this!
Vállalkozásgazdaságtan tétel

Ár fogalma, gazdasági szerepe

Az áru (termék vagy szolgáltatás) pénzben kifejezett ellenértéke, azaz az a pénzmennyiség, amiért egy adott (meghatározott mennyiségű és minőségű) áru megvehető, illetve eladható. Kínálati ár: az az ár amit az eladók kérnek. Ajánlati ár: a vevők által felajánlott ár. Illeték vagy díj: különféle szol­gáltatások árai.

 

Árfunkciók:

- piaci egyensúly funkció: a kereslet-kínálat egyensúlyának létreho­zása, fenn­tartása, helyreállítása, változó árak mellett.

- piaci szereplők döntéseinek orientálása: mérlegelni kell, hogy az eladónak érdemes-e többet termelnie, és hogy a vevőnek érdemes e megvenni.

- jövedelmek hatékonyságot biztosító elosztása: azok realizálnak nagyobb jö­vedelmet, akik hatékonyabban termelnek és a fejlődésre is nekik van meg a lehetőségük

- technikai fejlődés, az innovatív magatartás: az előállítási költségek csökken­tése révén olcsóbbá teszik a termelést.

Az ár a piaci mechanizmuson keresztül automatikusan érvényesülő gazdasági szerepe mellett politikai, illetve makrogazdasági célok megvalósításának esz­köze is lehet.  A beavatkozás legismertebb módszerei: különféle támogatások, árrögzítések, maximum- vagy minimumárak meghatározása, árellenőrzési és árinformációs rendsze­rek működtetése. Az árszabályozás indítékai a politikai berendezke­déstől és a gazdasági körül­ményektől függően országonként és időszakonként különböztek.

 

Vállalatok ármagatartását befolyásoló külső és belső tényezők

A vállalkozók olyan árak kialakítására törekszenek, amelyek biztosítják az eredményes gazdálkodást. Ez akkor lehetséges, ha az árak ös­szességében hosszabb távon megtérítik a költségeket, lehetővé teszik, hogy a vállalkozó folyamatosan eleget tegyen adóbefizetési kötelezettségeinek, és ezen felül nyereséget is biztosítanak.

EXOGÉN (külső) - állami beavatkozás, jogi szabályozás - piaci szitu- áció - a szállítók ármagatartása - a vevők ármagatartása – a verseny­társak ármagatartása

ENDOGÉN (belső) - profil, vállalati méretek - vállalati célok - költsé­gek, árkialakítási elvek - árkalkulációs módszerek – az ármeghatározás döntési mechanizmusa - az árdöntések összehangolása a többi piacbefolyásoló eszközzel

 

Versenytörvény

A törvény célja, hogy a fogyasztók és a versenytárgyak érdekeinek, valamint a gazdasági versenyhez fűződő közérdeknek a védelme. Minden állampolgár ér­deke, mert kikényszeríti a gazdasági hatékony­ságot, és előmozdítja a fejlő­dést. Biztosítani kell ezért a verseny szabadságát, viszont meg kell akadályozni a verseny elfajulását, azaz a tisztességtelen eszközök alkalmazását.

A törvény tiltja a tisztességtelen eszközök alkalmazását a versenyben, a fo­gyasztói döntések tisztességtelen befolyásolását, a gazdasági versenyt korlá­tozó megállapodásokat, és a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést.

1. A tisztességtelen verseny tilalma: hírnévrontás, hitelrontás, üzleti titok tisztességtelen módon való megszerzése vagy jogosulatlan felhasználása, boj­kott (felhívás a versenytárs kapcsolatainak megzava­rására), bitorlás, utánzás, versenytárgyalás vagy árverés vagy, tőzsdei alku tisztaságának sértése.

2. A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma: ál­talános szabályként kimondja, hogy tilos a vevőt becsapni az áru kelendőségé­nek fo­kozása érdekében.

3. Káros versenykorlátozások tilalma: tiltja a verseny korlátozására irá­nyuló megállapodásokat, illetve az ilyen célokat szolgáló összehan­golt, egy­máshoz igazodó magatartást.

4. Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma: nem az erőfö­lényt, ha­nem a vele való visszaélést tiltja. A törvény meghatározza mikor tekinthető a vállal­kozó gazdasági erőfölényben lévőnek.  A gazdasági erőfölény megítéléséhez vizsgálni kell a piaci részesedés arányait, a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, a piacra lépés költsé­geit és kockázatait.

5. Fúziókontroll szabályozása: célja a káros monopolhelyzetek kialakulásá­nak megakadályozása. A törvény alapján a Gazdasági Versenyhivatal ellenőrzi a fúziókat. A fúzió esetei: szervezeti egyesülés (beolvadás, összevonás), más vállalkozásban „meghatározó befolyás” szerzése.

A versenytörvény szabályainak megsértése esetén a jogorvoslat a megyei bí­róságok és a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozik.

 

Az ártörvény

„Az árak legfőbb szabályozója a piaci és a gazdasági verseny”. Ez azt jelenti, hogy azon áruknál, amelyek ármeghatározásába az állam nem avatkozhat bele, a vevők és az eladók szabadon megegyezhetnek az árakban. A törvény pontosan szabályozza az állami beavatkozás kereteit is. Az állam megállapíthat hatósági árakat:

- legmagasabb ár: ennél magasabb árat tilos alkalmazni, de alacso­nyabbat le­het. Ezt úgy kell megállapítani, hogy az fedezetet nyújtson a hatékonyan mű­ködő vállalkozó ráfordításaira és a működéséhez szükséges nyereségre.

- legalacsonyabb ár: ennél alacsonyabb árat tilos alkalmazni, de magasabbat lehet. Úgy kell megállapítani, hogy az fedezetet nyújtson a hatékonyan mű­ködő vállalkozó ráfordításaira.

Az állam előírhatja az áremelés előzetes bejelentési kötelezettségét is. Ezt az eszközt azonban csak olyan termékeknél lehet alkalmazni, amelyek termelője gazdasági erőfölényben van.  A gazdasági szabá­lyozás jelentős módosulása esetén a kormány átmeneti időre rendel­kezhet az árakra vonatkozóan a szabad árak körében is. Emellett az ár­törvény előírja az árfeltüntetési kötelezettséget is. Ez azon vállal­kozók fel­adata, akik a termékek fogyasztói forgalomba hozatalát végzik.

 

Árképző tényezőként működő adók, költségvetési kötelezettségek

 

Importbekerülési ár: az az ár amennyiért az importáló a terméket a viszont­eladónak továbbadja.

Az importbekerülési ár felépítése: + devizában felmerült forintköltség Ft-ban + egyéb devizában  = határparitásos ár + vám + külkereske­delmi árrés vagy bizományosi jutalék = bekerülési ár

 

Fogyasztási adó: kivetésének általában kettős célja van, egyrészt az állam­háztartás bevételei egy részének biztosítása, másrészt bizonyos termékek fo­gyasztásának befolyásolása. Fogy. adót az a vállalkozó köteles fizetni, aki saját előállítás termékét belföldön értékesít vagy továbbértékesítésre im­portál.

Megállapítása történhet %-os módon és tételes adó alapján is (alapja a men­nyiség).

Fogyasztás adó van a következő termékek árába: - személygépkocsi, nemesfémekből készült tárgyak - arc- és ajakápolószerek, játékkártya - rágógumi, csokoládé, pörkölt kávé

 

Fogyasztói árkiegészítés: célja a fogyasztási adóval szemben, hogy bizo­nyos termékek fogyasztását vagy szolgáltatások igénybevételét szélesebb ré­tegek számára lehetővé tegyék. Lehetősége egészen szűk körre szorult vissza, mindössze a személyszállítási szolgáltatá­sokra terjed ki.

 

Jövedéki adó: jövedékiadó-köteles a jövedéki termék belföldi előállí­tása és importálása. Jövedéki termékek: - ásványolaj, dohánygyártmá­nyok  - alkoholtermékek, sör, bor, pezsgő, köztes alkohol termék

 

Általános forgalmi adó (ÁFA): a fogyasztási adóhoz hasonlóan költségvetési bevételt jelent, és törvény által szabályozottan kerül beépítésre az árba. Mint árképző tényezőt csak a fogyasztói árban kell figyelembe venni, mert a fo­gyasztó fizeti meg a végső árban. Mindig visszaigényelhető, kivéve a végső fogyasztást.

 

A fogyasztói ár a következő árképző elemeket tartalmazza: - termelő ár vagy importbekerülési ár - fogyasztási adó vagy jövedéki adó (+), esetleg fogyasztói árkiegészítés (-) - kereskedelmi árrések, - általános forgalmi adó

Kereskedelmi árrés: nem más, mint a kereskedelmi tevékenység ára. Meg­bontható nagykereskedelmi és kiskereskedelmi árrésre. Van egy költségfede­zeti része és egy nyereségfedezeti része.

A fogyasztói ár a következőképpen építhető fel: Termelő ár, vagy bekerülési ár + fogyasztási adó, jövedéki adó, árkiegészítés = nagyke­reskedelmi beszerzési ár + nagykereskedelmi árrés = nagykereske­delmi eladási ár = kiskereskedelmi beszerzési ár + kiskereskedelmi árrés = nettó fogyasztói ár + ÁFA (25%) = fogyasztói ár

Az áfa minden eladási árban benne van, és az ún. áfás számlákon összegét külön is feltüntetik, mint árképző tényezőt, azonban csak a bruttó fo­gyasztói ár kialakításánál kell számításba venni