IX. A VÁLLALKOZÁS VÁLSÁGA ÉS MEGSZÜNTETÉSE
Írta: dezs   
Share this!
Vállalkozásgazdaságtan tétel

 

Válságok okai, típusai, tünetei, válságmenedzsment

A válságmenedzsment olyan intézkedések összességét jelenti, amely a vál­sághelyzet kihívásaira tényleges választ adhat, hozzásegít a cég válsághely­zetből való kilábalásához, illetve a menthető részének stabilizálásához.

A válságot előidéző tényezők: - külső (környezeti) tényezők - belső (vállalati) tényezők

A válsággal szoros kapcsolatban lévő tényezők, hozzájárulnak a válsághoz, de önmagukban nem hatnak: - hirtelen kereslet vagy ízlésváltás következik be a piacon - a cég kulcsterméke nem helyez­hető el a piacon - vezető vagy tulajdonos változása - pénzügyi helyzet egyensúlyának megbomlása - alkalmazottak sztrájkja - reguláció-dereguláció

 

A leggyakrabban előforduló külső okok:

-         piacvesztés, a piaci helyzet romlása (dél-szláv piacok)

-         erősödő konkurencia, kemény árverseny (mobiltelefon-piac)

-         a fogyasztói, vásárlási szokások megváltozása (biokultúra)

-         felgyorsult műszaki fejlődés (szoftver-piac)

-         politikai bizonytalanság (háborúk) - kormányzati intézkedések (vám­emelés, fogyasztási adó)

 

A leggyakoribb belső okok:

-         vezetési hibák

-         rossz piacpolitika

-         hibás termékpolitika

-         elégtelen munkaerő-állomány

-         nem hatékony K+F (kutatás és fejlesztés)

A válság kialakulása történhet: - gyorsan, robbanásszerűen (többnyire külső okok) - lassan, fokozatosan (inkább belső okok)

A válságok csoportosítása hatókörük szerint: - operatív válságok, melyek egy-két funkciót érintenek csak - stratégiai válságok, amelyek a vállalat egészét érintik - többdimenziós válságok, kiterjednek a külső környezetre is

 

A válság néhány tünete:

-         a bevételek, kiadások áramát nem tudják összehangolni

-         termék minősége, szolgáltatás színvonala romlik

-         nagyobb árengedmény a bevétel növekedése érdekében

-         szokásos­nál kisebb szerződéseket is megkötnek

-         kölcsönvisszafizetési feltéte­lek szigorodnak

-         kulcspozícióban lévő vezetők elhagyják a céget

-         nincs elegendő anyag vagy áru a rendelés teljesítéséhez

-         szaporod­nak a vevők, ügyfelek panaszai

-         Szállítók rövid határidőt adnak a fizetésre

 

Üzleti területek, ahol a válság bekövetkezése az átlagosnál nagyobb valószínű­séggel várható:

-         tartós fogyasztási cikk gyártóinak nagyon kell ügyelni a fogyasztói bizalom fenntartására

-         gyorsan növekvő cégek válságveszélyesek, amennyiben sok külső tőkét von­nak be

-         jelentős immateriális javakkal működő cégeknél a válság drasztikusan csök­kenti az immateriális javak értékét

 

 

 

 

 

A válság feloldására irányuló intézkedéssorozat leggyakoribb elemei:

  1. A cég tevékenységi körének átalakítása
  2. A nélkülözhető gépeket, eszközöket, ingatlanokat értékesítik. Telephelye­ket, fiókokat, üzleteket adnak el. 
  3. A pénzforgalom gyorsítására módosítják a fizetési feltételeket.
  4. Az alkalmazottak létszámát csökkentik
  5. Hitelfelvételi forrásokat keresnek, s a hitelezőket tájékoztatják az zervezési munkákról
  6. A fejlesztési programokat leállítják
  7. Radikális szervezeti és működési változásokat hajtanak végre

 

 

A válságkezelés jogi és intézményi feltételrendszere

A sikeres válságkezelés feltételei:

-         a hitelezők érdekvédelme megva­lósuljon

-         az adós érdekvédelme biztosítva legyen

-         a tulajdonváltás jogi lehetősége biztosított legyen

-         a gazdaságban a pénz- és tőkepia­cok működjenek

Az első válságkezeléssel foglalkozó jogi eszköz az 1991. évi IL. sz. törvény, a csődtörvény, melynek célja:

-         fizetési nehézségekkel küzdő szervezetnek csődeljárással történő újjászerve­zése

-         fizetés­képtelen adós, jogutód nélküli megszűnés felszámolási eljárás kereté­ben

-         fizetőképes adós, jogutód nélküli megszűnése végelszámolással

Adós: az a gazdálkodó szervezet, amely tartozásait és azok esedékes­ségéig nem tudja kifizetni.

Hitelező: az a természetes és jogi személy, akinek az adóssal szem­ben lejárt követelése van.

Vagyon: minden, ami a számviteli törvény szerint befektetett eszköznek vagy forgóeszköznek minősül.

Az adós fizetésképtelen:

-         az elismert tartozását a lejárato követő 60 napon belül nem egyenlítette ki,

-         a hitelező felszólítására a lejárt tartozást 30 napon belül nem egyenlítette ki, és ezt a tartozást nem vitatta,

-         akivel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt,

-         aki a csődeljárás során kötött egyezséget nem teljesítette.

 

1.) A csődeljárás

A csődeljárás érintettjei: - az adós gazdálkodó szervezet - a hitele­zők, a vagyonfelügyelő - a bíróság A csődeljárást az adós indítja meg, kérelem benyújtásával a bírósághoz. A cég vezetője a tulajdonosok egyetértésével jelentheti be a csődöt. A tulajdonosok és szervezetei nélkül nem lehet megindítani az eljárást. A vezetőnek a munkavállalói érdekképviselettel közölni kell a csődeljárást. Értesíteni kell a bank­számláit vezető összes pénzintézetet.

A bírósági beadványhoz mellé­kelni kell:

-         cég pénzügyi helyzetének kimutatását

-         három hónapnál nem régebbi mérleget

-         hitelezők névsorát, tartozások nagyságát, és lejárási időpontját

-         közzétételi költség befizetési igazolását

15 napon belül össze kell hívni a hitelezőket a fizetési moratórium megszer­zése érdekében. A hitelezők többségének beleegyezése már elégséges a fizetési moratórium előnyeinek megszerzéséhez. A tárgyaláson jelenlévők követeléseinek az összes követelések kéthar­madát el kell érni, ha ezek a feltételek teljesülnek, akkor a fizetési morató­rium azokra a hitelezőkre is érvényes, akik nem képviseltették magukat a tár­gyaláson.  A tárgyalásról a cégnek három napon belül értesítenie kell a bíróságot.  A csődeljárás kezdetétől 90 napig fizetési moratórium illeti meg a céget. A bíróság a fizetési haladék időtartamát 60 nappal meghosszabbíthatja. A hitelezők érdekeinek védelmére vagyonfelügyelőt neveznek ki, a felszá­molók névjegyzékéből kivá­lasztva. A felügyelő ellenőrzi a cég pénzügyi és vagyoni helyzetét.  A cég vezetői időközben a fizetőképesség helyreállításán dolgoznak. Az intézkedéseket az ún. csődegyezségi programban foglalják össze, való­jában a cég reorganizációját dolgozzák ki, amely egy végrehajtható intézke­déssorozat. Az intézkedéseket az ún. csődegyezségi tárgya­láson vitatják meg, melyre minden hitelezőt meg kell hívni. A hitelezők választmányokat hozhatnak létre, akik képviselik érdekeiket a csőd­egyezségi tárgyalásokon.  A választmány megalakításáról az adóst és a vagyonfelügyelőt értesíteni kell.  A tárgyaláson döntenek a javaslatok elfogadásáról.

A csődegyezségi dokumentumnak tartalmaznia kell:

- hitelezők által elfogadott helyreállítási programot - a teljesítési határidők módosítását, a követelések átvállalását, elengedését

A sikeres csődegyezség esetén a bíróság részéről az eljárás befejező­dik, si­kertelenség esetén megszűnik. Két éven belül nem indíthat újra csődeljárást a cég. A csőd bűntett és néhány hitelező jogtalan előnyben részesítése súlyos követ­kezményekkel, akár szabadság­vesztéssel is járhat.

 

2.) A felszámolási eljárás

A felszámolási eljárás a fizetésképtelen gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnésének eszköze.

A felszámolási eljárás érintettjei:

-         az adós gazdálkodó szervezet,

-         a hitelezők

-         a felszámoló,

-         a bíróság

A felszámolási eljárás kezdeményezése több oldalról történhet:

-         az adós maga kérheti az eljárást

-         cégbíróság értesítése alapján

-         a végelszámoló kérelmére

-         egy-vagy több hitelező indítja a felszámo­lási eljárást

A nemfizetés dokumentumait benyújtják a bíróságnak.  A bíróság az adós kérelmére a kötelezettség kiegyenlítésére 30 napos határ­időt adhat. Ellenkező esetben a bíróság felszámolást elrendelő végzést hoz, és kijelöli a felszámolót.  A felszámolási közlemény tartalmazza az adós nevét és a cég székhelyét, a felszámolás kezdő időpontját, a felszámoló cég vagy könyvvizsgáló szakértő nevét és székhelyét, valamint felhívást a hitelezők részére. A felszámolástól a cég neve után felszámolás alatt (f.a.)megjelölés haszná­lata kötelező. Az adós vezetője tevékenységzáró dokumentumokat készít.  A hitelezők érdekeik védelmére hitelezői választmányt alakíthatnak A csődeljárás során a cég menedzsmentjének fontos szerepe van, a cég ve­zetői csak mellékszereplők.  A záró leltárt, az éves beszámolót, az adóbe­vallást el kell készíteniük.  A nem selejtezhető cégdokumentumokról listát kell készíteni. A felszámolási eljárás központi szereplője a felszámoló, aki gondoskodik a cég vagyoni helyzetének felméréséről, ütemtervet készít a felszámolás várható idejéről, intézkedéseket hoz a folyamatos megszüntetésre, a cég követeléseit behajtja, igényeit érvényesíti. A felszámolási eljárás költségeiről és bevételeiről részle­tes kimutatást vezet­nek, melynek tartalmaznia kell:  - cég eredeti tevékenységének árbevételét - a cég értékesített vagyontárgyaiért kapott összeget - a felszámolási eljárás során behajtott követeléseket - a kiegyenlített felszámolási költségeket

A felszámoló díját is ki kell egyenlíteni.

A felszámolási zárómérleg tartalmazza: - pénzeszközöket - megmaradt vagyontárgyakat - a be nem hajtott követeléseket - a ki nem egyenlített tartozásokat - a fel nem osztható vagyont - a felosztható vagyont

A céggel szembeni követelések kiegyenlítésének sorrendje: - a felszámolási költségek - a zálogjoggal biztosított követelések - tartás­díjak, járadékok - társadalombiztosítás, adók - egyéb követelések - késedelmi kamat, pótlék, adóhatósági bírság

A felszámolási eljárás azzal fejeződik be, hogy a bíróság a céget törli a cég­jegyzékből. Születhet olyan javaslat is amely a hitelezők egyrészének elfogadható, másik­nak nem akkor kényszeregyezség születik.

 

 

 

3.) A végelszámolás A végelszámolás az eredményesen működő cégek jogutód nélküli megszünte­tésének módja.

A végelszámolás érintettjei: - a tevékenységet megszüntető vállalko­zás, a hitelezők - a végelszámoló, a cégbíróságA tulajdonosok végelszámolási döntéséről a vállalkozás vezetője 8 napon belül értesíti a cégbíróságot. A végelszámolót a cégbíróság jelöli ki.  A végelszámo­lást a cégközlönyben közzé teszik. A végelszámoló­nak 30 napon belül be kell terjeszteni a céggel szembeni kö­vetelése­ket.  A határidő elsősorban eljárás mielőbbi befejezését szolgálja. A hitelezők igényeit a végelszámoló folyamatosan teljesíti.A végelszá­moló értesíti az eljárás megindításáról az adó- és vámhatóságot, a társadalombiztosítás illetékes szerveit, környezetvédelmet, bankot. A végelszámoló gondoskodik a kötelezettségek teljesítéséről, a követelé­seket behajtja, a vagyontárgyakat értékesíti, de amennyiben a követe­lések értéke meghaladja a vagyonértéket, úgy a végelszámolási eljárás felszámolási eljárásba megy át. A cég vezetőjének minden információt meg kell adnia a végelszámolónak, hogy munkáját zökke­nőmentesen végezze.  A végelszámoló igazolt költségeit és díjait a gazdálkodó szervezet fizeti. A végelszámolás azzal fejeződik be, hogy a cégbíróság törli a céget a cégjegy­zékből.