X. A STRATÉGIAI TERVEZÉS
Írta: dezs   
Share this!
Vállalkozásgazdaságtan tétel

 

A stratégiai tervezés fogalma, történeti fejlődése, tartalmi jegyei

A stratégiai tervezés menedzseri lépések sorozata, melynek során szerves kapcsolat jön létre a vállalkozás célkitűzései, erőforrásai és a változó piaci le­hetőségek között. A stratégiai tervezés egy folya­matos, összhang-teremtő te­vékenység.

A stratégiai tervezés elterjedése két fő okkal magyarázható:

- környezeti tényezők kiszámíthatatlansága: a válságok előrejelzésé­nek nehéz­ségei, a konjuktúramozgások előrelátási problémái a piaci prognózisok hasz­nálhatóságát megkérdőjelezték

- technikai-technológiai prognózisok: a felgyorsult technikai fejlődés miatt váltak használhatatlanokká, ezért kellet valamilyen olyan eljárás, amely új­szerű módon kezeli a vállalkozást.

 

A stratégiai tervezés szemben a közép- és hosszútávú tervezés­sel:

-         a jövőt öleli fel « konkrét időtávot ölel fel

-         folyamatos tevékeny­ség « egy egy időpontra korlátozódó tevékenység

-         a megvalósítás módjára és eszközeire helyezi a hangsúlyt « nem vizsgálja a módot és az eszközöket

-         a felső vezetés feladata « közép és felső vezetés feladata

-         folyamatosan ellenőriz « utólag ellenőriz

 

A stratégiai tervezés és az operatív tervezés különbségei:

- a felső vezetés feladata « minden vezetési szint feladata

-         a bizonytalansági fok relatíve nagy « a bizonytalansági fok relatíve kicsi

-         a problémakör komplex « a problémakör jól strukturált

-         az időhorizont hosszútávú « rövidtávú

-         az információszükséglet döntően környezeti « döntően belső információigény

-         a legfontosabb probl.ra koncentrál « minden funkcionális területet fel­ölel

 

A stratégiai tervezés tartalmi jegyei, jellemzői:

-         a vállalat üzleti vállalkozásait mint fejlesztési portfoliót kezeli, tehát az erő­források optimális elosztása

-         a vállalat a hangsúlyt a jövőbeni profittermelő képességekre helyezi, a lehe­tőségek és veszélyek mérlegelésével

-         mindig valamilyen tartós versenyelőnyre épít, ezért megkülönböztetett je­lentősége van a konkurenciavizsgálatnak az erős és gyenge pontok összeha­sonlító elemzésének

-         a cél-erőforrás-környezet hármasban az összehangolás során érvényesülnie kell a szinergiának, azaz az együttes hatás minőségi másságának

 

A stratégiai közelítések típusai

A stratégiai közelítések aszerint különböznek egymástól, hogy a cél-erőforrás-környezet hármasban melyik tényezőcsoport jut dominanciá­hoz.

1.) Vállalkozói közelítés: abból indul ki, hogy a környezet formálható, alakít­ható, tehát hatást kell rá gyakorolni. Azok a vállalatok készítik stratégiájukat ezzel a közelítéssel, amelyeknél azonos személy a menedzser és a tulajdonos, ahol erős a vezetés, és vállalja a kocká­zatot.

2.) Adaptív közelítés: dolgozó vállalkozások a környezetet adottságként fogják fel, s úgy alakítják ki a stratégiát, hogy a környezet állandó kihívásaira tudja­nak reagálni. Azokra a nagyvállalatokra jellemző, amelyek szerteágazó tevé­kenységet folytatnak.

3.) Tervezői megközelítés: kiindulópontja, hogy a környezet jól megis­merhető, feltérképezhető, s ezért reakciók és kezdeményezések szintézisével befolyá­solható. Azok a nagyvállalatok élnek ezzel a közelítéssel, amelyek jó közgazda­sági háttérrel rendelkeznek.

 

A stratégiai tervezés folyamata

A vállalaton belül három szinten folyik, felső szinten, a vállalkozás egészére, üzletági szinten egy-egy stratégiai tervezési egységre és a harmadik szinten a funkcióra. A vállalkozás egészére komplex straté­giai terv készül.

 

Vállalati szint:

-         a küldetés megfogalmazása (mit csinál a cég, ki a vevő, mi a ver­senyelőnye, jövőbeni elképzelés)

-         a stratégiai üzletágak kijelölése

-         a pillanatnyi portfolió elkészítése

-         a stratégiai koncepció megfogalma­zása

 

Üzletági szint:

-         a küldetés értelmezése

-         külső környezet elemzése (lehetőségek és veszélyek)

-         belső környezet elemzése (gyengeségek és erősségek)

-         célmeghatározás

-         stratégia – meghatározás

-         prog­ram kidolgozás

-         program megvalósítás

 

A vállalat egészére készülő stratégiai terv A vállalatvezetés feladata a küldetés megfogalmazása, öt különböző hatás:

1.) A vállalkozás története: a célok, elért eredmények milyen hatással vannak a jövőre.

2.) A tulajdonosok pillanatnyi preferenciája: az egyéni célok nem kerülhetnek szembe a szervezet célkitűzéseivel.

3.) A környezet: az értékrend a környezeti hatások alatt formá­lódik.

4.) A vállalkozás erőforrásai:  egy kisvállalkozás nem célozhatja meg, hogy ő lesz a világ legnagyobb gyártója.

5.) Speciális kompetencia: szakértelem, szakmai hírnév, a küldetés egyértelmű megfogalmazása

 

Stratégiai üzletág:

tervezési egység, ami valamilyen termékpiac kombináció­val körülhatárolható.

-         önállóan tervezhetők

-         versenytársai egyértelműen meghatározhatók, számszerűsíthetők

-         önálló, felelős vezetője van

 

Boston-féle portfolió

Kérdőjelek: gyorsan bővülő piacon üködnek, piaci részesedésük azonban ala­csony. A legtöbb vállalkozás így indul. Offenzív stratégiát kell alkalmazniuk, a piaci részesedés növelése érdekében be kell ruházniuk. Ha nincs esé­lyük a nö­vekedésre, le kell adni ezt a tevé­kenységet. A cash-flow itt a legala­csonyabb.

Sztárok: a gyorsan bővülő piacok meghatározó szereplője. Általában nyeresé­gesek, de jelentős összegeket kell kiadnia ahhoz, hogy lépést tartson a bővülő piaccal. Invesztíciós stratégiát kell folytatni. Kitermelik a beruházás forrásait, vagyis önfinanszírozó.

Fejőstehenek: paci növekedés csökken, de a piaci részesedése a legnagyobb. A legmagasabb hozadékot biztosítják és a legnagyobb cash-flow-t. Az itt kelet­kező hozadékot lehet a kérdőjelek, sztárok, és döglött kutyák támogatására fordítani. Defenzív stratégiát igényel, feladat a piaci részesedés tartása és a hozadék felélése.

Döglött kutyák: gyengén növekvő piacokon alacsony piaci részese­déssel mű­ködnek. Nem hoznak nyereséget, a jövőbeni növekedéshez sem járulnak hozzá.  A cash-flow is minimális. Dezinvesztíciós straté­giát igényelnek, minél előbb ki kell őket vonni a piacról.

Az Mc-Kinsey-féle portfolió a négymezős mátrix továbbfejlesztett változata. Vízszintes tengelye a relatív versenyelőnyt, függőleges pedig a piaci vonzerőt ábrázolja.

A versenyelőny összetevői:

-         relatív piaci vonzerő

-         relatív termelési potenciál

-         relatív kutatási és fejlesztési potenciál

-         a vezetők és beosztottak relatív kvalifikációja

A piaci vonzerő összetevői:

-         piaci növekedés és piacméret

-         a piac minősége

-         alapanyag és energiaellátás

-         a környezeti helyzet

 

A vállalt üzletágainak a portfólióban való elhelyezésével felmérheti, hogy egészséges-e az üzletágak szerkezete. Az egészségtelen portfólióban túl sok a döglött kutya és a kérdője, vagy túl kevés a sztár és a fejős tehén.

 

 

A portfolió kiterjesztése összehúzódó piacokra (Gelb féle portfolió)

Azt a jelenséget értjük összehúzódó piacon, hogy valamely piacon a kereslet tartósan csökken.

A csökkenés főbb okai lehet: - piaci telítődés - demográfiai fejlődés - technológiai fejlődés – értékváltozás - állami keretfeltételek változása

- versenyképesség elvesztése

Stratégiatípusok

Működési kör alakításának jellemzői szerint: a vállalkozás fejlődési pályájának alakulásából indul ki. Koncentrációs Vertikális integrációs Visszavonuló

Tipilizálás a működési kör változásának dinamikája szerint: csökkenő stratégia, stabilizációs stratégia, növekedési stratégia, kombinációs stratégia

Orientáció szerint: a fogyasztó-orientált stratégiák, a vállalat-orientált stratégiák, a versenytárs-orientált stratégiák

Általános versenystratégiák: átfogó költségvezető szerep stratégiája, a megkülönböztetés stratégiája, összpontosítás stratégiája              .

 

Stratégia típusok

  1. a működési kör alakításának jellemzői szerint (koncentrációs, vertikális integrációs, visszavonuló)
  2. a működési kör változtatásának dinamikája szerint (csökkenő, stabilizációs, növekedési, kombinációs stratégia)
  3. orientáció szerint (fogyasztó-orientált, vállalat-orientált, versenytárs-orientált)
  4. általános versenystratégiák

-         átfogó költségvezető szerep stratégiája, amit a teljes piacra dolgozó, nagy mennyiségben előállító (értékesítő) cég vállal valamilyen versenyelőny birtokában (pl. A nyersanyaghoz való könnyű hozzáférhetőség)

-         megkülönböztetés stratégiája, amely valamely egyedi jegyre (márka, design, szolgáltatási többlet, értékesítési hálózat) épül, a teljes piacra dolgozik és magas áron értékesít, mivel a vevők nem ár érzékenyek és megfizetik a termékben rejlő többletet.

-         Az összpontosítás stratégiája, amely meghatározott szegmensre irányul és annak teljes mélységű megnyerését célozza meg. E stratégia versenyképessége a szegmens tökéletes megismerésében és az igényekhez való rugalmas igazodásban rejlik.

 

 

 

 

A stratégia hasznosíthatóságának kritériuma az üzleti siker. Ennek feltételei:

-         harmónia

-         konzisztencia

-         realitás (megvalósíthatóság)

 

A stratégiai menedzsment a stratégiai tervezés, a stratégia megvalósítás és a visszacsatolás integrált egységére épülő vállalatvezetés.

A stratégiai vezetés a tervezésen túlmenően négy lépésből áll:

-         erőforrások meghatározása, biztosítása és elosztása.

-         A vezetésnek a stratégiai célokkal adekvát szervezetet kell kialakítania,

-         A vezetésnek összehangoltan kell megvalósítania az operatív és a stratégiai vezetés teendőit.

-         Folyamatosan ellenőrizni kell a stratégiát és a visszacsatolás révén át kell azt fogalmazni vagy teljesen újat kialakítani.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

VÁLLALATOK PÉNZÜGYI TEVÉKENYSÉGE

 

Pénzügyi kimutatás: célja, hogy folyamatosan megbízható információk álljanak rendelkezésre a cégről. Ez a következő résztvevőknek fontos:

- menedzsment (jó döntéseket tudjon hozni) - tulajdonos (megtudja mi lett a pénzből) - hitelezők (visszakapják-e a pénzüket) - adóhivatal (ez alapján tud adót szedni) - vevőpartnerek (megbízható-e a cég, jó-e a pénzügyi helyzete) - szállítók (olyan-e a pü-i helyzet, tud fizetni a cég)

 

Pénzügyi kimutatások fajtái: - mérleg – eredménykimutatás - kiegé­szítő mellékletek - üzleti jelentés (szöveges)

Mérleg: adott időpontra vonatkozóan pénzértékben tartalmazza a vállalat esz­közeinek összetételét és azok eredetét (honnan származik), valamint a nyitó és záró időpont között elért vállalati eredményt is. A vállalati vagyont két szempontból vizsgálja:

tárgyi megjelenés alapján

ESZKÖZÖK (aktívák) - menedzsment feladata az eszközök felbontása

származásuk szerint

FORRÁSOK (passzívák) – menedzsment feladat a források biztosítása

A mérleg egyszerűsített sémája

 

Eszközök A) Befektetett eszközök - tárgyi eszközök - immateriális javak - befizetett pü.-i eszközök B) Forgóeszközök – készletek - követelések – értékpapírok C) Aktív időbeli elhatárolások (olyan kiadás, amely csak a köv. időszakban számolható el)

Eszközök összesen (A+B+C)

 

Források D.) Saját tőke – jegyzett tőke, - mérleg szerinti eredmény, - eredménytartalék E.) Céltartalékok – várható kötelezettségekre F.) Kötelezettségek – hátrasorolt kötelezettségek, - hosszú lejáratú kötelezettségek, - rövid lejáratú kötelezettségek E.) Passzív időbeli elhatárolások (már befolyt, de csak a következő évben könyvelik el)

Források összesen (D+E+F+G)

Az eszközöknek mindig egyenlőnek kell lenni a forrásokkal.

A mérlegnek van „A” és „B” változata ® ez az „A” változat volt.

 

 

Eredménykimutatás: a bevételek és kiadások (költségek) különbsége.

Meghatározott időszakra vonatkozóan bemutatja a vállalkozás összes vagy értékesítési tevékenységére vonatkozó bevételeit és ráfordításait.

Eredménykimutatás egyszerűsített sémája

Összköltség eljárással: az üzleti (üzemi) tevékenység bevételei: - anyagjellegű ráfordítások - személyi jellegű ráfordítások - értékcsökke­nési leírás - egyéb ráfordítások

Forgalmi költség eljárással: az üzleti tevékenység bevételei: - értéke­sítés közvetlen költsége, - értékesítés közvetett költsége, - egyéb ráfordítások

 

Üzleti tevékenység eredménye:

+ pénzügyi műveletek eredménye  = szokásos vállalkozási eredmény + rendkívüli eredmény = adózás előtti eredmény - adófizetői kötelezett­ség (TÁNYA) = adózott eredmény - osztalékfizetés = mérleg szerinti eredmény

 

Cash-flow: pénzáram, pénzforgalmi mérleg.

A vállalat adott időszakon (év, negyedév, hónap) belüli ténylegesen befolyt be­vételeinek és kiadásainak különbsége.

- direkt kimutatás: a ténylegesen befolyt bevételeket folyamatosan összevet­jük a kiadásokkal.

- indirekt kimutatás: a meglévő számviteli adatokból, kimutatásokból vezetjük le a pénzeszközök változását

 

Pénzforgalmi terv összeállításának lépései:

1.) Előre kell jelezni a várható kifizetések és befizetések nagyságát és idő­pontját 2.) Ezeket egymással szembe kell állítani 3.) Meg kell állapítani, hogy a fizetőképességben mikor keletkeznek szűk ke­resztmetszetek 4.) A likviditási problémák megoldására javaslatot kell kidolgozni

 

A CASH-FLOW kiszámítása az eredményből:

(a leggyakoribb tényezőket figyelembe véve)

Adózott eredmény + értékcsökkenési leírás + készletváltozás + vevőállomány-változás + szállítók állományváltozása + aktív időbeli elhatárolások + tartós passzívaváltozás + felvett lejáratú hitelek - rövid lejáratú hitelek = pénzáram a működésből + értékesített tárgyi eszkö­zök + tartós befektetések értékesítése - vásárolt tárgyi eszközök - új befektetések = pénzáram a befektetésekből + felvett hosszú lejáratú hitelek + részvény (kötvény) kibocsátás - hosszú lejáratú hitelek  = pénzáram pénzügyi tevékenységből = TELJES PÉNZÁRAM

 

A vállalat piaci értéke: az az ár, amit a befektetők hajlandóak fizetni a tulaj­donból származó előny birtoklásáért (Rt.-nél a részvények piaci értéke) A vállalat (vagy a annak egy része) adásvétel tárgyát képez­heti. A vállalatok adásvételét bonyolító piac jelentősen eltér a közönsé­ges áruk pia­cától, mert: - a kínálat külön-külön egyedileg jelenik meg - keresleti oldalon kevés számú az érdeklődő

® a vállalat értéke nem tekinthető objektív értéknek

® a vevők és az eladók is általában értékelő szakértőket bíznak meg

Vállalatérték = vagyonérték + cégérték

Vagyonérték: a számviteli információk alapján adható meg.

Cégérték: nehezen számszerűsíthető eszmei értékből tevődik össze (a mm. minősége, a munkatársak képzettsége kreativitása, a good-will)

Vállalatértékelés

1.) A tőke jövőbeni hozadéka alapján: az értékelés centruma a vállalat jövőbeni jövedelemtermelőképessége. A jövőbeni tőkehozadék alapján számítja ki a vagyon értékét. Vé= Hj/i

= reális vagyonérték Hj = jövőbeni hozadék i = tőkésített kamatláb

2.) Vagyonleltár alapján: az értékelés centruma a vállalat múltban fel- halmozott eszközállománya. Lépések: - elkészítik a vállalat vagyon­leltárát - a vállalat összes vagyoni elemét reális forgalmi értéken értékesítik (az értékelés időpontjában milyen áron lehet beszerezni, eladni)                                                        

Erőforrások finanszírozása

 

Saját források: - induló vagyon - mérleg szerinti eredmény – amortizá­ció - alap és törzstőke emelése - kockázati tőkenyújtás

Idegen forrás: - rövid lejáratú kötelezettségek (egy éven belüli) - hosszú lejá­ratú kötelezettségek (egy éven túli)

 

Finanszírozási lehetőségek

Belső: Saját tőke: - jegyzett tőke – tőketartalék – nyereség – amortizá­ció - vállalati biztosítópénztár - racionalizálás

Idegen tőkéből: - a vállalat folyamatos működése során képződő kifizetési kö­telezettségek (munkabér, adó, járulékok)

Külső: - tőkeemelés - kockázati tőkenyújtás

- hosszú lejáratú: bankhitel, alapjuttatás, forfait, kötvény, lízing

- rövid lejáratú: szállítói hitel, folyószámla hitel, váltóleszámítolás, faktoring

Forrásszerkezetet befolyásoló tényezők: - kockázatvállaló hajlandó­ság - értékesítés, bevétel stabilitása - elérhető jövedelmezőség - adózás rendszere - hitelek kamatai - külső finanszírozók magatartása

 

Pénzügyi terv és részei: - mérleg (eszközök – források) - eredmény-kimu­tatás (eredmény összetevői) - pénzeszközök forrásai és felhasz­nálásuk - pénzforgalmi kimutatás (bevételek, kiadások, diszponibilitás/rendelkezésre állás/) - cash-flow kimutatás (pénzáram, pénztermelő képesség)

 

Finanszírozási szükséglet mutatók:

1.) å saját tőke + å hosszú lejáratú kötelezettség/összes befektetett eszközök értéke > 1

2.) å forgóeszközök értéke/rövid lejáratú kötelezettségek összesen> 1

3.) árbevétel – folyó üzleti kiadások/esedékes törlesztő részletek + kamatok > 1

 

Vagyon és tőkestruktúra mutatók:

- eszközállomány változása= å eszköz tárgyév/összes eszköz bázisév

- befektetett eszközök aránya= befektetett eszközök/összes eszköz

- forgóeszközök aránya= forgóeszközök/összes eszköz

- saját tőke változása= saját tőke tárgyév/saját tőke bázisév

- saját tőke részaránya= saját tőke/összes tőke

- Nettó forgótőke = forgóeszközök- rövid lejáratú kötelezettségek

 

Hatékonysági mutatók:

- eszközarányos árbevétel= árbevétel/összes eszköz

- forgási sebesség fordulatokban= árbevétel/készletek

- forgási sebesség napokban= készletek x napok száma/árbevétel

 

Jövedelmezőségi mutatók:

- árbevételarányos eredmény= adózás előtti eredmény/árbevétel

- eszközarányos nyereség= adózás előtti eredmény/összes eszköz

 

Befektetett eszközök: - részesedések,  - értékpapírok, - adott kölcsö­nök, - hosszú lejáratú hitelek

 

A hitelezési folyamat szakaszai: - hitelkérelem összeállítása, be­nyújtása - banki elbírálás, hitelképességi vizsgálat - hitelszerződés megkötése vagy elutasítása - hitel folyósítása - hitel visszafizetése - prolongolás (halasztási kérelem = prolongálási kérelem)

A vállalkozás pénzügyi kapcsolatai: - munkavállalók – tulajdonosok - üzleti partnerek - állami költségvetés – APEH - vám- és pénzügyőrség – társadalom­biztosítás – önkormányzatok - bankok, pénzintézetek - biztosítótársaságok

 

Adó: olyan fizetési kötelezettség, ami állami közkiadások fedezeteire szolgál - közhatalom egyoldalú akaratával keletkezik - ellenszolgálta­tással nem jár - kikényszeríthető

Szerepe: - visszafogó, szabályozó szerep – jövedelembefolyásoló - élénkítő

Alanya: minden jogi személy vagy nem jogi személy

Adóalap: amire az adó mértékét

Mértéke: tételesen vagy százalékosan meghatározott összeg

Fajtái: - központi – helyi                                                    .