19. Mai magyar irodalom
Írta: dezs   
Share this!
Egy kortárs magyar lírikus pályaképe

Illyés Gyula

(1902-1983)

 

vidéki származás, gépész apa; pesten fejezi be kereskedelmi tanulmányait, majd a forradalmak idején vöröskatonának áll

hányódás után 1921-ben Párizsban köt ki, forradalmárok, proletárok, avantgárd művészek között; fogékony, tanul, költővé érik

szürrealizmus számára csak a nyelvi kifejezés lehetőségeinek kitárása, nem világnézet, életmód; maradt a valóság ábrázolásánál; itthon nem is tudta alkalmazni ezt az irányzatot

gondolatvilága egyszerűsödik, közel kerül az alsó paraszti rétegekhez; realistább, ábrázolóbb, hagyományosabb verseszmény

’26-ban hazatér, Déryvel és Kassákkal szerkeszti a Dokumentumot, köztisztviselő

’28-túl nyugatos: Babits, Szabó barátja, kis ideig J. A.-é is

baloldali aktivista, de nem tud a munkásmozgalommal azonosulni; szerinte ostoba és irreális törekvéseik voltak

30-as években a parasztság alsó rétegeiről versel: megfigyel, de belülről láttatja őket; tájvers, életképek, szociális elégedetlenség, szürrealista képtársítások; elbeszélő költemények: epikus és lírai részek váltakoznak

30-as évek második fele: keserűség, rezignáció; szerelmi költészete: visszafogott szenvedély, természeti képekben jeleníti meg a nőt

1937: Rend a romokban kötet: színvonalas, pályája felível; töprengő, monologizáló, gondolati költemények

aggódik a magyarságért: hatásos tanulmányok (1933: Pusztulás), eszmék, népi írók mozgalmának egyik alapítója, a parasztságra alapozott reformtörekvései voltak

magyarságtudat nála nem külön program, hanem áthatja egész életét, a népiesség maga a magyarság (1938-as naplójegyzetei: Magyarok)

Válasz (népi írók folyóirata) munkatárs; Nyugat, majd a jogutód Magyar Csillag szerkesztője

német megszállás alatt bujdosik, majd a Nemzeti Parasztpárt képviselője; újraindítja a Választ; lelkes verseket ír

a fordulat évétől passzív, konfliktusai vannak, de azért vezéralak; történelmi drámák, erkölcsi figyelmeztetés kevés költeményében; kulcsfontosságú vers: Egy mondat a zsarnokságról (50-ben írta, 56-ban jelent meg), színes, színvonalas kötet: Kézfogások (’56)

a továbbiakban újra egyesíteni akarta a magyarságot, véget akart vetni a szétszóródásnak

60-as évektől átalakul költészete; kötetek: Új versek (’61), Dőlt vitorla (’65), Fekete-fehér (’68), Minden lehet (’73), Különös testamentum (’77)

gyakran szól a halálról, meditatív, inkább szürreális, merész, kiszámíthatatlan képzettársítások; tömör, mély, többrétegű, feszült, drámai versek, műfaji változatossággal

népi és egyetemes költő; morális alkat, visszafogott, fegyelmezett, nem kitárulkozó; világosan fogalmazó, közlő, fogalmi a stílusa