21. A középkor és a reneszánsz irodalma |
Írta: dezs | |
Hogyan kapcsolódott össze Villon élete és költészete?
François Villon (1431-?1463): 15. századi, de még nem reneszánsz: a dekadens középkor dalnoka, százada egyetlen kiemelkedő alkotója mélyen
vallásos volt, félt a pokoltól,
bűnbánó, reménykedő; a
trubadúrok és a vágáns
költők utódja; hagyományos
formák, műfajok, de személyes
mondanivaló, modern
hatás; személyisége és
sorsa rányomta bélyegét
munkásságára sok
homályos adat, csak a versekből és a
jegyzőkönyvekből lehet összerakni
pályáját Párizsban
született; éppen anarchia van a
százéves háború miatt:
fosztogatások,
bandaháborúk, pestis (Villon látta a
temetetlen halottakat) szegény
család, apa meghal, így egy rokonához
kerül, aki szereti, neveli (nevét is
miatta vette fel): írástudás,
műveltség (hozzá és
anyjához is verset ír később) 12
évesen
egyetemista, vizsgázik, amíg magiszter nem lesz;
a Sorbonne-ra megy, de züllött
életmódot folytat, nem veszik komolyan a
tanítást sem; műveltsége nem lesz
mély; élete végéig
„diák”; többször
bebörtönzik 1455-ben
véletlenül megöl egy részeg
papot; elmenekül Párizsból; csavarog,
bandázik,
majd mindkét nevére kegyelmet kap hazatér,
megbánja bűneit, újra egyetemista, de
visszacsúszik, ráadásul szerelmi
csalódás
is éri ’56
telén:
Kis Testamentum: terjedelmesebb, játékos,
tréfás (barátaira hagyja a nagy
semmit) kirabolnak
egy kollégiumot; csak később fedezik fel, de
megint bujdosnia kell (’56 végétől
’61 őszéig): vándorol, tolvajkodik,
bandázik (Kagylósok), egy tehetős
trubadúrköltő hercegnél
vendégeskedik, aki támogatja részt
vesz
a blois-i költőversenyen; a verseket (Ellentétek;
Villon éneke a Blois-ban
hirdetett költői versenyre) a herceg őrizte meg 60
nyarán
az orléans-i börtönben ül, de a
herceg kiszabadítja (herceg lányának
hálából
dicsőítő költeményt ír) ’61
nyara:
orléáns-is püspök
lopás vádjával hónapokra
vasra veri; egészsége megromlik,
magába száll (bűnbánó
ballada: A szív és a test vitája) biztos
halál helyett az új király, XI. Lajos
kegyelemosztó körútján
amnesztiát ad neki hazatér
Párizsba, elkezdi a Nagy Testamentumot Nagy
Testamentum: megkínzottan, keserűen, józanul
írja; összefoglaló,
létösszegző
mű, korábbi versekkel is 173
oktávás (8 soros 8 szótagos versszak)
versgyűjtemény, 15 ballada, pár más
típusú mű 30
évesen
érzi a halált, visszatekint;
vallomásos, gyónó jelleg:
önvád, lelkifurdalás tematika:
bűnös élete mentegetése,
példázatokkal; halál
(haláltáncok!); nők, régi
szerelmek; letűnt korok eszményei; a 70. oktáva
után: könyörgés,
vallásos
bűnbánat, tényleges végrendelet, majd
tréfás testálás, a semmi
szétosztása:
goromba, ötletes, szatírikus; mindegyik
műnél fontos az összefoglaló jellegű
refrén! balladák:
táncdalok, hangszerrel kísérhető
művek, formai megkötésekkel (van egyszerű
és
kettős ballada); refrén, ajánlás
(sokszor a sorkezdő betűket összeolvasva jön
ki) egy
évig
békében él, majd lopás
gyanújával újra ül, de
nagybátyja pár nap múlva
kiszabadítja nem sokkal
később egy verekedés miatt ártatlanul
letartóztatják, halálra
ítélik; vezeklő
ballada: Epitaphium – Gyász-irat, melyet maga s
társai számára szerzett a
költő, mialatt fölakasztásukat
várták
(túlvilágról tekint vissza) fellebbez;
kegyelmet kap, de tíz évre kitiltják
Párizsból; eltűnik |