A weimari köztársaság
Írta: dezs   
Share this!
Történelem tétel

 

1.       A weimari köztársaság

1918. nov.: forradalom / kieli matrózlázadás –> Németország -> köztársaság

Az új alkotmányt Weimarban dolgozták ki, ezért nevezik a következő korszakot weimari köztársaságnak.

1919. jan.: Alkotmányozó Nemzetgyűlés / Szociáldemokrata – Polgári koalíció létrejötte

-          demokratikus jogok biztosítása

-          köztársasági alkotmány elfogadása

-          érintetlenül hagyta a junker-nagybirtokot és monopoltőkét

       1920-23. jobb- és baloldali hatalomátvételei kísérletek

       1923: müncheni sörpuccs

       1923-29: Stresemann hatalma / miniszterelnök és külügyminiszter

       1923: Ruhr – vidék megszállása 

       1922: rapallói szerződés

       1924: Dawes – terv

       1925: locarnói – szerződés

       1926: Népszövetségbe való belépés

       1929: csatlakozás a Briand – Kellog paktumhoz

      

 

2.       A fasizmus uralomra jutása

Németország helyzete: - Versailles-i békeszerződés                     

                   - gazdasági válság                                   

                   - 50 %-os munkanélküliség                        romló gazdasági és politikai feltételek

-           a weimari köztársaság intézkedései                                  

                                                                                       radikális változáskora van szükség

                                                                                                       1920. NSDAP

       Vezetői: Hitler (a „Führer”); Röhm (az SA vezetője); Göring (légimarsall); Goebbels (propagandamin.);

                     Hess (Hitler helyettese).

       1921: SA (Sturmabteilung): rohamosztag / agresszív hang; új harci stílus

                 SS (Schutzstaffel): védőosztag

                 Gestapo (Geheime Stadtpolize)

       Követeléseik: nemzeti és szociális követelmények

       Támogatóik: munkásság; kispolgárság; középrétegek; junkerek; finánctőkések

 

 

3.       Az NSDAP programja

Hitler 1919-20-ban lépett be. 1923: sörpuccs. -> Hitler börtönbe került -> Mein Kamp (Harcom).

A ’20-as évek második felében a párt országos lett.

Cél:           -      a békeszerződés hatályon kívül helyezése

-          a nagy német bir. megteremtése -> élettér elmélet: No. + Ausztria + Közép-Kelet-Európa

-          a társadalom minden rétegének demagóg ígéretek

-          antiszemitizmus és fajelmélet megjelenése

-          az árja (fajtiszta) és a zsidó tőke megkülönböztetése

       Összegzés: -    demokrácia és munkásellenesség

-          antikapitalizmus, de ua. szociális demagógia

-          sovinizmus és antiszemitizmus

 

 

4.       Az NSDAP útja a hatalomig

1931: harzburgi front  / szövetség, anyagi támogatás fejében

           nagytőkések (bankárok, ruhr-vidéki iparmágnások); junkerek; szélső jobboldali katonai erők; a   

           vezérkar képviselői <-> Hitler között

1932: novemberi választások / az NSDAP-nak kedvezőtlen volt a helyzet

           cselekvés: a harzburgi front hatalomra segíti a nácikat

1933. jan. 30: Hitler kancellári kinevezése / miniszterelnök

 

5.       A totális fasiszta diktatúra kiépítése

 

-          febr.: Reichstag felgyújtása

-          a kommunistákat vádolták -> Dimitrov

-          betiltotta a polgári szabadságjogokat

-          betiltotta a Kommunista, Szociáldemokrata és az összes többi pártot

-          az ellenzéki politikusok bebörtönzése v. koncentrációs táborba juttatása

-          szakszervezetek feloszlatása

-          kötelező munkásszolgálat

-          új agrártörvény. Új öröklődési joggal

- birtokok szétaprózódásának megakadályozása

      - az élettér elmélet megalapozása

-          kényszerkartellezési törvény: a nagyüzemek támogatása a kis- és középüzemekkel szemben; a fináncoligarhia és a fasiszta államapparátus összeolvadása -> állammonopolista tendencia

-          ellentétek a náci táboron belül:

      1934. jún. 29-30: „hosszú kések éjszakája”:leszámolás az SA-val /Röhm-> helyette SS        

1934. aug.: Hitler lett az államfő Hindenburg halála után

      1938: katonai erők főparancsnoka: Hitler

      1935: nürnbergi- törvények: a zsidók megfosztása állampolgárságuktól

      1938:Párizs – német diplomata meggyilkolása -> válasz: „kristályéjszaka”: zsidó boltok

              kifosztása; kegyhelyeik megrongálása; letartóztatások; gyilkosságok.

 

 

6.       Külpolitika

-          1933: népszövetségből valókilépés

-          gazdasági élet átállítása hadiiparrá

-          1935: népszavazás a Saar-vidékről

-          hadiflotta és légierő növelése

-          általános hadkötelezettség

-          1936: Rajna-vidék remilitarizálása

                Locarnói-szerződés felbontása

 

 

7.       Gazdaság

Neuer Plan (új terv): Göring / „Négyéves Terv Hivatala”

Intézkedései: - állami közmunkák szervezése

-          termelésátirányítás; bérbefagyasztás; az elosztás irányítása

-          ipari vállalatok koncentrációja – kényszer-kartellezési törvény

-          a Birodalmi Bank stabilizálta a márkát, ellenőrizte és szabályozta a hitelek felhasz.

-          Az összipari termelés 1928-tól 1938-ig 107 %-kal emelkedett.