Feudális államszervezet kiépítése Magyarországon
Írta: dezs   
Share this!
Történelem tétel

Feudális államszervezet kiépítése Magyarországon

Géza fejedelem és I. István korában

 

Honfoglaló magyarok állattenyésztéssel, halászattal, vadászattal foglalkoztak, és sok kalandozó hadjáratot vezettek K-i frankok, Itáliaiak és Bizánc ellen. Kezdeti sikerek után – mikor nyugaton megszilárdult a belső rend, kővárak épültek és kiismerték őseink harcmodorát – 955-ben Augsburgnál (Lech mező) döntő vereséget szenvedünk I. Ottótól. Ezután Bizánc felé szűkült a kalandozások iránya, de mivel a harci sikerek ellenére sem tudták őseink behajtani az adókat, 957-ben Taksony (Géza apja) lezárja a kalandozásokat. Majd fia, Géza ismeri fel, hogy békét kell kötnünk szomszédainkkal és kereszténység felvételével feudális államot kell szervezniük.

 

Géza államszervező tevékenysége (972-997) / Gyeucsa (tiszteletre méltó, sérthetetlen) /

-         Kereszténység felvétele:

950-től kezdődő bizánci hittérítés ellenére Géza a Ny-i kereszténységet választja, mert azt kevésbé tartotta félelmetesnek.

972 – Géza követeket küld I. Ottóhoz jelezve a megtérés szándékát,

973 – Quedlingburg – főúri követség keresi fel I. Ottót, aki térítőket és papokat küld

Géza bár megkeresztelkedett, mégsem lett egyistenhívő, csak politikai okokból volt fontos neki a kereszténység.

-         Külpolitika

Következetes külpolitika & jó házasságpolitika jellemezte. Lányait a lengyel, bolgár trónörökösökhöz és a velencei dogéhoz adta; fiának, Istvánnak a bajor herceg lányát, Gizellát szemelte ki.

-         Belpolitika

Kegyetlen véreskezű uralkodó. Leszámol a belső ellenállókkal. Ország központjának Esztergomot tesz meg (Ny orientáltság). Erdélyi fejedelem lányát, Saroltát elveszi, így megszerzi az uralmat Erdély felett is.

Sikereinek oka, hogy csak családtagjainak volt katonai kíséretek, és a nyugatról érkező lovagok illetve a besenyők is mellette voltak..

Trónbitorlás: katonai erejével elfogadtatta Koppánnyal a primogeniturát (elsőszülött fiú öröklődési joga) a seniorátussal (legidősebb Árpád-házi rokon öröklődési joga) szemben.

 

 

Szent István államszervező tevékenysége (997-1038) / Vajk (hős, vezér) /

Brúnó püspök neveli a kereszténységre. Keresztény neve Stefanus. Tetteiért 1083-ban szentté avatják. àSzent jobb kultusz.

Államszervező harcok:

Koppány ellen vívta, aki benyújtotta igényét a trónra. Hatalmi harcuk nem pogány-keresztény harc volt, hanem Ny-i bizánci kereszténység harca, mert Koppány bizánci keresztény volt. 997-ben Veszprém mellett győzi le, majd felnégyeltette (Veszprém, Esztergom, Győr, Gyula). Koronázás:II. Szilveszter pápa koronát küld, Astrite apát koronázza meg 1000. dec. 25-én (Nagy Károly koronázásának napján) vagy 1001. jan.1-én annak örömére, hohgy nem jött el a világvége.

Csak az lehet király, akit a szent koronával Székesfehérváron az esztergomi érsek koronáz meg. A Szent Korona áll felső (latin korona, eredete ismeretlen)- és alsó koronából (bizánci korona, amit Dukasz Mihály ajándékozott I. Gézának 1070 körül). Két korona összeillesztése kb. XII. század végén. Ezt egészíti ki a koronázási palást, jogar (XIII.sz.), országalma (XIV.sz.). A koronát a pápától kérte, mert nem akart a NRCs-i függésébe kerülni.

Trónharcok: 1003-ban legyőzi Gyulát, 1008-ban Ajtonyt, akik önálló államot akartak alapítani. Ezek után egész Kárpát-medencét uralja I. István.

 

Egyházszervezés

8 püspökséget szervezett: Győr, Veszprém, Pécs, Eger, Vác, Csanád, Várad, Gyulafehérvár.

2 érseki vármegye: Esztergom, Kalocsa. Ezzel biztosította a magyar egyház függetlenségét.

Kolostorok alapítása 1026-tól Szent Gellért érkezésével. Kolostorok (Pannonhalma, Pécsvár, Zalavár) élén perjel állt, akinek hatalma megegyezett a püspökével. Veszprém völgyi görög apácák. Az Egyház hatalmas birtokokat kapott, és törvénybe foglalták a dézsma fizetési kötelezettséget. Emellett: minden 10 faluban egy templom + kötelező templomba járás (kivéve a tűzőrző)

 

Közigazgatás kiépítése

Központja a király udvar, ami eleinte állandóan vándorolt az ellátását biztosító királyi udvarházak, uradalmak (megyénként 2-3 falu) között. Ezek élén állt az udvarnagy. Legfontosabb döntéshozó szerv a király tanács, amelybe beletartoztak a legfontosabb tisztviselők, püspökök és megyés ispánok is.

 

Közigazgatás alapjai a királyi vármegyék (kb. 45db). Ezek élén álltak a megyés ispánok (zsupánok), akiknek feladata volt a bíráskodás, katonaság irányítása. Vármegyék kisebb egységei a várispánságok: vár + hozzá tartozó várföldek. Katonai szervezet, ami a falvak lakosságát századokba szervezte, feladatuk a vármegye védelmezése volt. Vármegye élén a várispán állt, aki katonai tiszt volt, és feladata a vár védelme, köznép irányítása.