Ady Endre
Írta: dezs   
Share this!
Irodalom tétel

Ady Endre

(1877-1919)

 

 

 

- Életrajz

  1877.nov.22-én született Érmindszenten.

  Apja „hétszilvafás” nemes volt.

  Elszegényedés.

  Nemesi család. - Paraszti életforma.

  Ady az elemi iskolát Érmindszenten járta ki.

  1888 őszén a nagykárolyi piarista gimnázium 1.osztályába íratták be.

  1892 szeptemberében Zilahon, a Wesselényi Miklós Református Kollégium 5.osztályában

  folytatta gimnáziumi tanulmányait.

  1896-ban érettségizett.

  1896 őszén beiratkozott a debreceni jogakadémiára.

  1900 januárjában a nagyváradi Szabadság című újság belső munkatársa lett.

  1903-ban megismerkedett Diósyné Brüll Adéllal, akit verseiben „Lédának” nevezett.

  1904 februárjában Párizsba látogatott.

  1905-ben tért haza Budapestre, a Budapesti Napló munkatársa lett.

  1906 júniusában újra Párizsba ment.

  1907 nyarán tért vissza.

  Első forradalmi versei a Népszavában jelentek meg 1907-ben.

  1908.jan.1-jén megindult a Nyugat, melynek haláláig fő munkatársa volt.

  1912 áprilisában szakított Lédával.

  1915-ben egy erdélyi földbirtokos lányát, Boncza Bertát vette el feleségül.

  A későbbi versekben őt „Csinszkának” nevezte el.

  1918 őszétől egészsége erősen romlott.

  Az őszirózsás forradalom idején már alig-alig tudta követni az eseményeket.

  1919.jan.27-én reggel egy szanatóriumban halt meg.

 

- Verseskötetei : - Versek (1899)

                              A későbbi költészetének még egyetlen nyomát sem lehet

                             fölfedezni benne.

                           - Még egyszer (1903)

                           - Új versek (1906)

                              Korszaknyitó jelentőségű volt a magyar irodalom történetében.

                           - Illés szekerén (1908)

                              Istenes és forradalmi költemények.

                           - Szeretném, ha szeretnének (1909)

                           - A Minden-Titkok versei (1910)

                           - A menekülő Élet (1912)

                           - A Magunk szerelme (1913)

                           - Ki látott engem ? (1914)

                           - A halottak élén (1918)

                           - Az utolsó hajók (1923)

                              A halála után jelent meg.


1. kérdés

 

Néhány jellemző Ady motívum a tanult versek alapján

 

 

- Ugar : - A magyar társadalom elmaradottsága.

            pl. A magyar Ugaron

 

- Próféta : - Költői elhivatottság.

                 - Meg nem értettség.

            pl. Góg és Magóg fia vagyok én...

 

- Párizs : - Szabadság.

               - Színvonal.

               - Társadalmi fejlettség.

            pl. Páris, az én Bakonyom

 

- Halál : - Elmúlás, elválás.

              - Az élet állandó társa.

              - Megváltás.

            pl. Párisban járt az Ősz

 

- Keleti misztikum : - Őserő.

            pl. Az ős Kaján

 

- Arany mint érték : - Anyagi javak, lehetőségek.

                                 - Birtoklás.

                                 - Lehúzza az embert a fertőbe.

            pl. Harc a Nagyúrral

 

- Vér : - Igazi emberi küzdelem.

 

- Ló (Nem annyira jelentős.) : - Kaland, útkeresés, tévelygés.

            pl. Az eltévedt lovas

 

- Tűz : - Újrakezdés, forradalom.

            pl. Felszállott a páva

 

stb.

 


2. kérdés

 

Ady Endre szerelmi lírája

 

 

- Két részre lehet osztani Ady szerelmi líráját :

  1) Léda-szerelem (1903-1912)

      - Diszharmónia : Nem boldogságot sugallnak a jelképek, hanem vergődő nyugtalanságot,

                                  gyötrelmes fájdalmat és céltalanságot.

                                  pl. Héja-nász az avaron (1905)

      - Nagy szenvedély.

      - Hiányérzet.

      - Elválások és egymásra találások sorozata volt ez a szerelem, mely nem boldogságot

        ad, hanem izgalmat, melyből a költemények táplálkoztak.

     pl.: - Lédával a bálban (1907)

              A fiatalok boldogságával szemben megjelenik a testet öltött boldogtalanság, s úrrá

              lett a rettenet.

           - Elbocsátó, szép üzenet (1912)

              Ez az igaztalan költemény nemcsak egy asszony megtagadása, hanem az egész

              szerelemé is.

 

  2) Csinszka-szerelem (1914-1919)

      - A szépség és az idill őrzése adja a Csinszka-versek különös varázsát.

      - Ezekre a versekre általában jellemző a szándékolt egyszerűség.

      pl.: - Őrizem a szemed (1916)

               Az öregedő férfi féltő szerelmi vallomása.

               Elsősorban a társra találás vigasza, a védő, óvó otthon békéje jelenik meg benne

               s nem a szerelmi szenvedély.

               Csinszka személyisége a háttérben marad.

               A felszín idillikus nyugalma mélyén titokban ott munkál mindnyájunk közös

               sorsa, a halál közelsége.