Az emberi és polgári jogok nyilatkozata |
Írta: dezs | |
Történelem tétel
Az
emberi és polgári jogok nyilatkozata A francia
burzsoázia törekvéseit
tükröző politikai nyilatkozat, amelyet 1789. aug.
26-án az Alkotmányozó
Nemzetgyűlés fogadott el a nagy francia forradalom
kezdetén. A
francia nép nemzezetgyűlésben
összeült képviselői abban a
meggyőződésben, hogy
a közszerencsétlenségben és a
kormányok romlásának okát
az ember az ember
jogainak nem ismerésében,
feledésében vagy
megvetésében látták.
Elhatározták,
hogy nyilatkozatban foglalják össze az ember
megszentelt, természetes, elidegeníthetetlen
jogait, hogy a társadalom tagjait
emlékeztessék jogaikra,
kötelességeikre. Ez
a jognyilatkozat az alapvető szabadságjogok
tömör megfogalmazását
tartalmazza:
szólás, -sajtó, lelkiismereti
szabadság jogok. Az
ideológia forrása az USA
Függetlenségi Nyilatkozat
mintájára a francia
felvilágosodás szellemében
készült
el. Első változatát (USA) La Foyette fogalmazta
és Thomas Jefferson az USA
Függetlenségi Nyilatkozat alkotója
készítették. Ők
készítették el a francia
Jognyilatkozatot is. Az
emberi és polgári jogok nyilatkozata
kísérlet a felvilágosodás
filozófiájának
gyakorlati alkalmazására. A burzsoázia
ellen az egész társadalom
képviselőjeként lépett fel s ezt
kívánta kifejezésre juttatni az emberi
és
polgári jogok nyilatkozatában is, amely
valójában a kapitalista társadalmi
rend
megteremtésének programja volt. A
haladó elemek a XVIII. sz. elején és a
XIX.
sz. elején világszerte követendő
példának tekintették. Az 1791-es
alkotmány
elvi bevezetője. Az 1791-i, majd több későbbi
francia alkotmányba is
belefoglalják. A
jognyilatkozat pontjai 1. Emberi
szabadság és születési
előjogok 2. Minden ember
természeti jogokkal
rendelkezik, melyeket az államra ruház. Ezt ha az
állam megsérti (tulajdon,
biztonság, elnyomás) felbonthatja
(Locke) 3. Minden
felségjog a nemzetben lakozik.
A hatalom birtokosa a nép (Rousseau). 4. A
szabadság annyit jelent, hogy
mindent szabad, ami másnak nem árt. 6. A
törvényalkotásban minden
polgárnak
joga van személyesen vagy képviselő
révén közreműködni. A
törvény tehát mindenki
számára törvény.
Minden polgár egyenlő, tehát mindenki
egyaránt alkalmazható közhivatalra,
méltóságra,
állásra. 7. Vád
alá helyezni, letartóztatni, fogva
tartani bárkit csak a törvény
által meghatározott esetekben, és a
törvény által
előírt törvények által lehet. 9. Mindaddig,
míg valaki bűnösségét be
nem bizonyították, addig ártatlannak
bizonyul. 10. Szabad
nézetek, vallásszabadság 11.
Szólásszabadsága van mindaddig
mindenkinek, míg a törvényt meg nem
sérti. 12. Az ember
és a polgár jogainak
biztosítása karhatalom
fenntartását teszi lehetővé! 13. A karhatalom
és a közigazgatás
költségeit fedezheti mindenki
képessége szerint. 16. Olyan
társadalomnak, amelyből e jogok
biztosítékai hiányoznak, ahol a
törvényhozó és a
végrehajtó hatalom
nincs szétválasztva, semmi alkotmánya
nincs. 17.
Tulajdonától senki meg nem fosztható,
csakis törvényes úton a
közösség érdekében. |