Az emberi és polgári jogok nyilatkozata
Írta: dezs   
Share this!
Történelem tétel

Az emberi és polgári jogok nyilatkozata

 

A francia burzsoázia törekvéseit tükröző politikai nyilatkozat, amelyet 1789. aug. 26-án az Alkotmányozó Nemzetgyűlés fogadott el a nagy francia forradalom kezdetén.

A francia nép nemzezetgyűlésben összeült képviselői abban a meggyőződésben, hogy a közszerencsétlenségben és a kormányok romlásának okát az ember az ember jogainak nem ismerésében, feledésében vagy megvetésében látták. Elhatározták, hogy nyilatkozatban foglalják össze az ember megszentelt, természetes, elidegeníthetetlen jogait, hogy a társadalom tagjait emlékeztessék jogaikra, kötelességeikre.

Ez a jognyilatkozat az alapvető szabadságjogok tömör megfogalmazását tartalmazza: szólás, -sajtó, lelkiismereti szabadság jogok.

Az ideológia forrása az USA Függetlenségi Nyilatkozat mintájára a francia felvilágosodás szellemében készült el. Első változatát (USA) La Foyette fogalmazta és Thomas Jefferson az USA Függetlenségi Nyilatkozat alkotója készítették. Ők készítették el a francia Jognyilatkozatot is.

Az emberi és polgári jogok nyilatkozata kísérlet a felvilágosodás filozófiájának gyakorlati alkalmazására. A burzsoázia ellen az egész társadalom képviselőjeként lépett fel s ezt kívánta kifejezésre juttatni az emberi és polgári jogok nyilatkozatában is, amely valójában a kapitalista társadalmi rend megteremtésének programja volt. A haladó elemek a XVIII. sz. elején és a XIX. sz. elején világszerte követendő példának tekintették. Az 1791-es alkotmány elvi bevezetője. Az 1791-i, majd több későbbi francia alkotmányba is belefoglalják.

 

A jognyilatkozat pontjai

 

1. Emberi szabadság és születési előjogok

2. Minden ember természeti jogokkal rendelkezik, melyeket az államra ruház. Ezt ha az állam megsérti

 (tulajdon, biztonság, elnyomás) felbonthatja (Locke)

3. Minden felségjog a nemzetben lakozik. A hatalom birtokosa a nép (Rousseau).

4. A szabadság annyit jelent, hogy mindent szabad, ami másnak nem árt.

6. A törvényalkotásban minden polgárnak joga van személyesen vagy képviselő révén közreműködni.

 A törvény tehát mindenki számára törvény. Minden polgár egyenlő, tehát mindenki egyaránt alkalmazható

 közhivatalra, méltóságra, állásra.

7. Vád alá helyezni, letartóztatni, fogva tartani bárkit csak a törvény által meghatározott esetekben, és a törvény

 által előírt törvények által lehet.

9. Mindaddig, míg valaki bűnösségét be nem bizonyították, addig ártatlannak bizonyul.

10. Szabad nézetek, vallásszabadság

11. Szólásszabadsága van mindaddig mindenkinek, míg a törvényt meg nem sérti.

12. Az ember és a polgár jogainak biztosítása karhatalom fenntartását teszi lehetővé!

13. A karhatalom és a közigazgatás költségeit fedezheti mindenki képessége szerint.

16. Olyan társadalomnak, amelyből e jogok biztosítékai hiányoznak, ahol a törvényhozó és a végrehajtó

 hatalom nincs szétválasztva, semmi alkotmánya nincs.

17. Tulajdonától senki meg nem fosztható, csakis törvényes úton a közösség érdekében.