Az Amerikai Egyesült Államok születése és története

a rabszolgaság felszámolásáig

Európa határain túl: A XVIII. században a világ nagy része Európa gyarmata lett. A spanyolok és a portugálok voltak változatlanul az urak Közép- és Dél-Amerikában. Az 1756-1763-ig tartó, franciákkal vívott hétéves harcból végül is Anglia került ki győztesen. Ennek eredményeként övé lett India és az észak-amerikai kontinens.

Az észak-amerikai angol gyarmatok: 13 angol gyarmat jött létre Észak-Amerikában a XVIII. századra. Míg északon a farmergazdálkodás (királyi vagy magántulajdonban), addig délen a rabszolgákkal dolgozó ültetvényes rendszer (Angliából üldözött puritánok kolóniái) terjedt el.

Északon a farmer a tulajdonával szabadon rendelkezett. A farmer mindent maga csinált. A házát ő építette, míg cipőit, ruháit saját maga készítette, szappant főzött, stb. Délen a föld birtoklásáért úgynevezett földbért kellett fizetni. Az árutermelés, mely nagy haszonra törekedett, párosult a feudális költségekkel. Megkezdődött az amerikai belső piac kialakulása.

Anglia és a gyarmatok viszonyának kiéleződése: A XVIII. század végéig szorosabb volt a kapcsoltuk az anyaországgal, mint egymással. Azonban lassan megkezdődött az amerikai belső piac kialakulása. (első nagy kezdeményezője: Benjamin Franklin).

Az amerikaiaknak megtiltották, hogy Allegheny hegységtől nyugatra fekvő vidékekre telepedjenek le. Újabb vámokat vezettek be, a papírpénz kibocsátását pedig törvénytelennek tekintették. Ám az amerikaiak az angol parlament által megszavazott adókat és vámokat törvénytelennek tekintették, mert a parlamentben nem volt képviseletük. Bojkottálták az angol árukat, megtagadták az adók és az illetékek fizetését. Ennek eredménye az lett, hogy a kormány meghátrált, visszavonta a sérelmezett vámokat, ellenben az angol parlament adókivetési jogát fönntartotta. Ezt hirdette a teavám (1773 Bostoni teadélután). Philadelphiában, 1774 szeptemberében összeült az amerikai gyarmatok (13 állam) első kongresszusa. Majd később kitört a függetlenségi háború.

Főparancsnok: George Washington

Ellenfelei:  – angol gyarmati hadsereg

                    – 17 000 német zsoldos

                    – lojalisták

                    – angolhű indián törzsek

A Függetlenségi Nyilatkozat: A kongresszus 1776. július 4-én elfogadta a Függetlenségi nyilatkozatot. Megszületett az Amerikai Egyesült Államok. A függetlenségi nyilatkozat fogalmazványát Thomas Jefferson készítette. Első fogalmazványában a rabszolgaságot az angolok bűnei közé sorolta. (13 állam /ezt jelképezi a lobogó 13 sávja/, minden embertől el nem idegeníthető jogok, a nép dönthessen fontosabb kérdésekben, elítéli a rabszolgaságot /dél nem fogadja el/).

A függetlenségi harc győzelme: Az erőviszonyok egyértelműen az angoloknak kedveztek. Jó hadseregük, hatalmas flottájuk, és korlátlan pénzügyi hitelük volt. A hazafiak forradalmi serege azonban az angolok seregével szemben igen nagy erkölcsi fölényt élvezett. Ennek magyarázata az, hogy igen ügyesen alkalmazták az indiánoktól eltanult szétszórt alakzat taktikáját, valamint a lakosságra mindenütt számíthattak.

A Saratogai győzelem után Franciaország szövetséget kötött az USA-val, mely szövetséghez később hozzácsatlakozott Spanyolország és Hollandia is. Ekkor az angol tengeri flotta még ingatagnak bizonyult, össze is omlott. Közben az amerikaiak diadalmasan nyomultak előre. 1781-ben az amerikaiak francia segítséggel Yorktown mellett Washingtont bekerítette, fölszámolta az utolsó, még harcra képes angol hadseregeket. 1783-ban megkötött Versailles-i béke után Anglia kénytelen volt elismerni az USA Függetlenségét.

A függetlenségi háború jelentősége és az amerikai alkotmány: Az amerikai kolóniák sikeres harca egyszerre volt függetlenségi háború és polgári forradalom. A függetlenség elnyerése után azonban még kérdés maradt, hogy kialakulhat-e egységes amerikai nemzet, létrejöhetnek-e közös intézmények, törvények. Végül, nem kevés küzdelem árán az 1787. szept. 17.-én összeült alkotmányozó gyűlés megalkotta az USA alkotmányát.

                – hatalommegosztás elve

                – kölcsönös ellenőrzés a Szövetség és az államok között

                – Szövetség: honvédelem, pénzkibocsátás, külpolitika, külkereskedelem

                – az összes többi ügy tagállami hatáskörben

                – elnök: pártok jelölése alapján, az egyes államok választói közvetve választják

                – politikailag a Kongresszus, alkotmányjogilag a Legfelső Bíróság ellenőrzi

                – Kongresszus:    – két házból

                                               – képviselőház: 2 évre közvetlenül

                                               – szenátus: államok 2-2 képviselője 6 évre, 2 évente 1/3 rotáció

                – Legfelsőbb Bíróság: 9 elnöktől független, élethosszig kinevezett taggal, amely felügyeli a

                 törvényhozást + alkotmány feletti felügyelet

Első elnök: 1789-től George Washington

Az USA fejlődése a XIX. században: Az USA atlanti partvidékén, Angliával egyidőben ment végbe asz ipari forradalom, melynek hatására 1860-ra az USA már a 4. ipari hatalom.

Fejlődik a hajóépítés, a könnyűipar, a farmergazdálkodás, növekednek a vasútvonalak, és fejlődnek a mezőgazdasági termelőeszközök. Délen az amerikai ültetvényes gazdálkodás vált uralkodóvá, melyen afrikai négerek (rabszolgák) dolgoztak aminek köszönhetően nőtt a gyapot termelés.

1854-ben Kansas felvételekor fegyveres harc tört ki észak és dél között, melynek kérdése, hogy engedélyezzék-e a rabszolgaságot vagy sem. A déli államok az Unióból való kilépést fontolgatták. A demokrata párt a déliek érdekeit szolgálta, míg a köztársasági párt (republikánusok) a farmerek és a gyáriparosok érdekeit képviselte.

A polgárháború: (1861-65)

1860-ban Ábrahám Lincolnt választották az USA elnökévé erre 11 déli állam kilépett az Unióból és államszövetséget alakítottak. Lincoln az elszakadókat lázadónak nyilvánította. 1861-ben kitört a polgárháború. 1863. jan. 1 – Lincoln kihirdette a rabszolgák kárpótlás nélküli felszabadítását, törvénybe iktatták, hogy a farmerek ingyen földet kaphatnak a nyugati területekről. A négerek északra szöktek és beléptek a hadseregbe ennek hatására a déliek vereséget szenvednek (1865) és leteszik a fegyvert. (Lincolnt meggyilkolják egy színházi előadáson.) Ez a második amerikai forradalom felszámolta a rabszolgatartást (ez a tulajdon kisajátítását jelentette), de helyzetüket nem oldotta meg. Egységes nemzeti piac született és szabad farmergazdaság lett uralkodóvá a mezőgazdaságban.