Az Amerikai Egyesült Államok születése és története a rabszolgaság felszámolásáig |
Írta: dezs | |
Történelem tétel
Az
Amerikai Egyesült Államok
születése és
története a
rabszolgaság felszámolásáig Európa
határain túl: A XVIII.
században a világ nagy része
Európa gyarmata lett. A spanyolok és a
portugálok voltak változatlanul az urak
Közép- és
Dél-Amerikában. Az 1756-1763-ig tartó,
franciákkal vívott hétéves
harcból végül is Anglia került
ki győztesen. Ennek eredményeként
övé lett India
és az észak-amerikai kontinens. Az
észak-amerikai angol
gyarmatok: 13 angol
gyarmat jött létre
Észak-Amerikában a XVIII. századra.
Míg északon a
farmergazdálkodás (királyi
vagy magántulajdonban), addig délen
a rabszolgákkal dolgozó
ültetvényes
rendszer (Angliából
üldözött puritánok
kolóniái) terjedt el. Északon
a farmer a tulajdonával szabadon rendelkezett. A farmer
mindent maga csinált. A
házát ő építette,
míg cipőit, ruháit saját maga
készítette, szappant főzött,
stb. Délen a föld
birtoklásáért úgynevezett
földbért kellett fizetni. Az
árutermelés, mely nagy haszonra
törekedett, párosult a feudális
költségekkel.
Megkezdődött az amerikai belső piac kialakulása. Anglia
és a gyarmatok
viszonyának kiéleződése: A
XVIII. század végéig szorosabb volt a
kapcsoltuk az anyaországgal, mint
egymással. Azonban lassan megkezdődött az amerikai
belső piac kialakulása.
(első nagy kezdeményezője: Benjamin
Franklin). Az
amerikaiaknak megtiltották, hogy Allegheny
hegységtől nyugatra fekvő vidékekre
telepedjenek le. Újabb vámokat
vezettek
be, a papírpénz kibocsátását
pedig
törvénytelennek tekintették.
Ám az amerikaiak az angol parlament által
megszavazott adókat és
vámokat törvénytelennek
tekintették,
mert a parlamentben nem volt képviseletük.
Bojkottálták az angol árukat,
megtagadták az adók és
az illetékek fizetését.
Ennek eredménye az
lett, hogy a kormány meghátrált,
visszavonta a sérelmezett vámokat, ellenben az
angol parlament adókivetési jogát
fönntartotta. Ezt hirdette a teavám (1773
Bostoni teadélután). Philadelphiában,
1774 szeptemberében
összeült az amerikai gyarmatok (13 állam)
első kongresszusa. Majd később
kitört a függetlenségi
háború. Főparancsnok:
George Washington Ellenfelei:
– angol gyarmati hadsereg
–
17 000 német zsoldos
–
lojalisták
–
angolhű indián törzsek A
Függetlenségi
Nyilatkozat: A
kongresszus 1776. július 4-én
elfogadta a Függetlenségi nyilatkozatot.
Megszületett az Amerikai
Egyesült Államok. A
függetlenségi nyilatkozat
fogalmazványát Thomas
Jefferson készítette.
Első fogalmazványában a rabszolgaságot
az angolok bűnei közé sorolta. (13 állam
/ezt jelképezi a lobogó 13 sávja/,
minden embertől el nem idegeníthető jogok, a
nép dönthessen fontosabb
kérdésekben, elítéli a
rabszolgaságot /dél nem fogadja
el/). A
függetlenségi harc
győzelme: Az
erőviszonyok egyértelműen az angoloknak kedveztek.
Jó hadseregük,
hatalmas
flottájuk, és korlátlan pénzügyi
hitelük volt. A hazafiak forradalmi serege azonban
az angolok seregével
szemben igen nagy erkölcsi fölényt
élvezett. Ennek magyarázata az, hogy igen
ügyesen alkalmazták az
indiánoktól eltanult
szétszórt alakzat
taktikáját,
valamint a lakosságra mindenütt
számíthattak. A
Saratogai győzelem után Franciaország
szövetséget kötött az
USA-val, mely szövetséghez később
hozzácsatlakozott Spanyolország
és Hollandia is.
Ekkor az angol tengeri flotta még ingatagnak bizonyult,
össze is omlott. Közben
az amerikaiak diadalmasan nyomultak előre. 1781-ben
az amerikaiak francia segítséggel Yorktown
mellett Washingtont bekerítette, fölszámolta
az utolsó, még harcra képes angol
hadseregeket. 1783-ban
megkötött
Versailles-i béke után Anglia
kénytelen volt elismerni az USA
Függetlenségét. A
függetlenségi háború
jelentősége és az amerikai alkotmány: Az
amerikai kolóniák sikeres harca egyszerre volt
függetlenségi háború
és polgári
forradalom. A függetlenség elnyerése
után azonban még kérdés
maradt, hogy
kialakulhat-e egységes amerikai nemzet,
létrejöhetnek-e közös
intézmények,
törvények. Végül, nem
kevés küzdelem árán az 1787. szept. 17.-én
összeült alkotmányozó
gyűlés megalkotta az USA
alkotmányát.
– hatalommegosztás elve
– kölcsönös
ellenőrzés a
Szövetség és az államok
között
– Szövetség:
honvédelem,
pénzkibocsátás, külpolitika,
külkereskedelem
– az összes többi ügy
tagállami
hatáskörben
– elnök: pártok
jelölése
alapján, az egyes államok
választói közvetve
választják
– politikailag a Kongresszus,
alkotmányjogilag a Legfelső
Bíróság ellenőrzi
– Kongresszus:
– két házból
–
képviselőház: 2 évre
közvetlenül
–
szenátus: államok 2-2 képviselője 6
évre, 2 évente 1/3 rotáció
– Legfelsőbb
Bíróság: 9 elnöktől
független, élethosszig kinevezett taggal, amely
felügyeli a
törvényhozást
+ alkotmány feletti felügyelet Első
elnök: 1789-től George Washington Az
USA fejlődése a XIX.
században: Az USA
atlanti partvidékén, Angliával
egyidőben ment végbe asz ipari forradalom,
melynek hatására 1860-ra az USA már a
4. ipari hatalom. Fejlődik
a hajóépítés, a
könnyűipar, a farmergazdálkodás,
növekednek a vasútvonalak, és
fejlődnek a mezőgazdasági termelőeszközök.
Délen az amerikai ültetvényes
gazdálkodás vált
uralkodóvá, melyen afrikai négerek
(rabszolgák) dolgoztak
aminek köszönhetően nőtt a gyapot termelés. 1854-ben Kansas felvételekor fegyveres
harc tört ki észak
és dél között,
melynek kérdése, hogy
engedélyezzék-e a rabszolgaságot vagy
sem. A déli államok
az Unióból való
kilépést fontolgatták.
A demokrata párt a
déliek érdekeit
szolgálta, míg a köztársasági
párt (republikánusok)
a farmerek és a gyáriparosok érdekeit
képviselte. A
polgárháború: (1861-65) 1860-ban Ábrahám Lincolnt választották
az USA elnökévé erre 11 déli
állam
kilépett az Unióból és
államszövetséget alakítottak.
Lincoln az elszakadókat
lázadónak nyilvánította. 1861-ben
kitört a
polgárháború. 1863.
jan. 1 – Lincoln kihirdette a rabszolgák
kárpótlás
nélküli felszabadítását,
törvénybe iktatták,
hogy a farmerek ingyen földet kaphatnak a nyugati
területekről. A négerek
északra szöktek és beléptek a
hadseregbe ennek hatására a déliek
vereséget
szenvednek (1865) és
leteszik a
fegyvert. (Lincolnt meggyilkolják
egy színházi előadáson.) Ez a
második amerikai forradalom felszámolta a
rabszolgatartást (ez a tulajdon
kisajátítását jelentette),
de helyzetüket nem
oldotta meg. Egységes nemzeti piac született
és szabad farmergazdaság lett
uralkodóvá a mezőgazdaságban. |