A polgári forradalmak és nemzetállamok születése Európában és Észak-A-ban a XVII-XIX. sz. közepéig
Írta: dezs   
Share this!
Az angol polgári forradalom

A polgári forradalmak és nemzetállamok születése Európában és Észak-Amerikában a XVII-XIX. század közepéig

 

– Ismertesse az angol polgári forradalom történetét, értékelje a jelentőségét!

– Az Amerikai Egyesült Államok születése és története a rabszolgaság fölszámlásáig.

– Ismertesse a nagy francia forradalom történetét, értékelje jelentőségét!

 

Az angol polgári forradalom

 

I. Előzmények a polgárháború kirobbanásáig: A gazdaság és a társadalom a XVII. század első felében: A meggazdagodott kereskedők miatt több az ipari vállalkozás. A fő iparcikkek a finomposztó és a kőszén. Megnőtt a kereslet a finomkohászat iránt is. A külkereskedelem lebonyolítására létrejövő részvénytársaságok hatalmas hasznot hajtottak be. A fejlődés kulcsa a mezőgazdaság tőkés átalakulása volt. Megindul a társadalom szerkezetének az átalakulása: újnemesség, polgárság, bérmunkások (földjüket vesztett parasztok).

II. Az angol polgári forradalom:

1. Stuart abszolutizmus (1603-1640)

Az abszolutizmus válsága Angliában: 1603-ban I. Jakab lépett trónra. Felborul a korona és a parlament közötti kényes egyensúly. A politikai mozgalmak vallásos formában jelentkeznek. A puritánok (purus = tisyta) követelték a teljes személyi és vagyonbiztonságot, valamint a gyűlölt római hitre emlékeztető külsőségek kisöprését a templomokból. Az egyház vezetését egy választott testületre, a presbiterekre bízták. De még a presbiteriánusoknál is messzebb mentek, az independensek (függetlenek). Minden egyházközösséget önállónak tekintettek. I. Károly ezért kegyetlenül üldözte a puritánokat.

2. A forradalom kezdete (1640-1642):

I. Károly meg akarta szüntetni a Skót egyház önállóságát, mire a skótok fegyvert ragadtak és csapatait szétkergették, ezért az uralkodó 1640 tavaszán (majd 12 év szünet után) összehívta a parlamentet (3 hét – rövid parlament). I. Károly a háború folytatása érdekében a parlamentet újra összehívta, amely 1653-ig együtt is maradt. (hosszú parlament). Angliában a forradalom központja a parlament alsóháza, amely kimondta, hogy csak saját határozata alapján lehet feloszlatni és adót a parlament beleegyezése nélkül nem lehet szedni. A minisztereket és a hadsereget a parlament ellenőrizze.

A király által Londonba hívott gavallérok az utcákon véres jeleneteket rendeztek. Az összecsapásokat egyébként a „gavallérok” kezdeményezték. A király, amikor az ellenzék vezetőit személyesen akarta letartóztani, kudarcot vallott. 1642 jan. 10-én elmenekült a városból.

3. A forradalom kiteljesedése (polgárháború Angliában 1642-49):

A parlament egysége, az abszolutizmus felszámolása után megbomlott. A presbiteriánusok a királlyal való megegyezést keresik. A parlament independens szárnya Cromwell vezetésével megszervezte az „új mintájú hadsereget”. Cromwell összefogott a levellerekkel és bevonult Londonba (1648. december 2.). A felsőházat feloszlatták. Stuart Károlyt letartóztatják és kivégzik 1649-ben. Anglia 49-ben köztársaság lett.

4. A köztársaság és a protektorátus évei (1649-1660)

Cromwell felszámolja a leveller irányzatot. A népi mozgalmak letörése a fordulópontot jelenti a forradalom történetében. Az Angol katonai sikerek hatására létrejön Anglia, Skócia és Írország egysége a későbbi Nagy-Britannia. Az utolsó években Cromwell katonai diktatúrát gyakorolt.

5. A királyság visszaállítása (restauráció)

– 1660-tól 1685-ig II. Károly

– 1685-től 1688-ig II. Jakab uralkodik.

A parlamentet háttérbe szorítják. Külpolitikai szövetségesük Franciaország lett. A parlament fokozatosan szembefordul az uralkodóval, melynek következményeként megindul a párttá szerveződés. Később 1688-ben II. Jakabot megfosztják a trónjától. Orániai Vilmost koronázzák meg.