Az írásbeliség és a királyi kancellária az Árpád-korban
Írta: dezs   
Share this!
Történelem tétel

Az írásbeliség és a királyi kancellária az Árpád-korban

 

 

A király rendelkezéseit oklevelekben rögzítik.

 

Eleinte: a király mellett működő, az írásbeliséget, az oklevél-kiállítást jól ismerő egyházi személyek. Mivel ez szakismeretet igényel, ezért gyakran nyugatról hívnak ilyen klerikusokat maguk mellé. [pl.: I. István  oklevelein sógora I. Henrik klerikusa] Az oklevél nyelve amúgy is latin.

 

 

kancellária

Rendeltetésszerűen oklevelek kiállítására szolgáló iroda. III. Béla óta működött ilyen Mo.-on F általánossá teszi az írásbeliséget.

 

fejlődése

- Eleinte csupán egy klerikus, aki állandóan a király mellett áll, és kiállítja az okleveleket.

 

- később: több klerikus, nem csak a királynak. Ekkor a kancellária vezetője a kancellár lesz, akinek magasabb egyházi tisztsége van, és a király bizalmas ügyeit intézi.

 

 

IV. Béla

idején a tényleges vezetője az alkancellár E a fehérvári prépost tölti be (1290. évi 9. tc.)

 

A kancellár pedig az esztergomi érsek.