1. FOLYÉKONY NÖVÉNYVÉDŐSZER FORMÁK JELLEMZÉSE. KLÓROZOTT SZÉNHIDROGÉN INSZEKTICIDEK
Írta: dezs   
Share this!
Növényvédőszer kémia tétel

1.      FOLYÉKONY NÖVÉNYVÉDŐSZER FORMÁK JELLEMZÉSE. KLÓROZOTT SZLNHIDROGÉN INSZEKTICIDEK.

 

FOLYÉKONY SZERFORMÁK:

-         VIZES OLDAT: Csak vizben jól oldódó szerformáknál alkalmazható, fagyáspont csökkentő anyagok alkalmazásával. Jelzésük: WSC

-         EMULZIÓKÉPZŐK: Folyékony vagy szilárd hatóanyagot, folyékony szerves oldó és higitószert, emulgeátort ( anionaktiv és nem ionos tenzidek ) és szinezőanyagot tartalmazó oldatok. Jelzésük: E vagy EC

-         INHOMOGÉN SZEREK: Folytonos fázisuk viz vagy olaj, diszperz fázisuk szilárd ( ezek a folyékony szuszpenziók ).  – Ezek tartalmaznak: hatóanyag + viz + olaj. Jelzésük: FW

-         KIS MENNYISÉGBE KIPERMEZHETŐ ( ULV ) SZEREK: ( 5 l / Ha alatt van a kijuttatási dózis, ezt a cseppnagyság csökkentésével érik el – 80 – 120 - mikrométer ) Ezen készitmények előnyei a viz, mint vivőanyag elhagyhatósága ill. a gyorsabb száradási idő.

 

A kijuttatott dózis szerint a szerek a következőképpen csoportosithatók:

-         UHV: 1500 I / Ha felett

-         HV: 800 – 1500

-         MV: 100 – 400

-         LV: 50 – 100

-         ULV: 5 I / Ha alatt

 

KLÓROZOTT SZÉNHIDROGÉN INSZEKTICIDEK:

Korszakuk a DDT  felfedezésével indult el a 40 – es években.  A klórozott CH – ekre jellemzők:

-         nagy hatékonyság

-         széles hatásspektrum

-         hosszú hatástartam

-         melegvérűekre is akut mérgezőség

-         egyszerű gyártástechnológia és kezelhetőség

-         alacsony ár

 

Mérgezőségükből következő hátrányaik:

-         biológiai / ökológiai egyensúlyt felboritják

-         hosszú ideig maradnak a növényben és talajban, tehát perzisztens szerek

-         a melegvérűak zsirszöveteiben felhalmozódnak

-         mérgezésük ellen nincs gyógyszer

-         halakra kifejezetten veszélyesek

-         iz és szaghatásuk van az élelmiszerekre nézve

 

 

 

 

 

 

 

Hatóanyagok:

-         DDT ( p,p diklór – difenil – triklór – etán ):

Képlete ( rajz ):

 

 

 

 

 

 

Jellemzői:

-         stabil ( fényre, levegőre, savakra nem érzékeny, lugos közegben azonban sósav szakad le róla, igy DDE – vé alakul, mely biológiailag már nem hatásos vegyület.

Rajz:

 

 

 

 

-         Politoxikus: hatásos: rágó rovarok, dipterák ellen

-         kontakt és gyomorméreg

-         lipofil, igy könnyen a rovarba hatol a kutikulán át

-         a perifériális idegrendszerre hat

-         néha rezisztencia alakul ki ellene, a DDT – dehidrogenáz enzim hatására, glutation katalizátor mellet

-         melegvérűekre nem heveny a mérgezősége, ám a zsirszövetben felhalmozódik

 

Analóg vegyületei közül a metoxiklór jelentős, mely nem halmozódik fel a zsirszövetben

 

-         LINDÁN ( hexaklór – ciklohexán ): rajz:

 

 

 

 

 

 

            Toxikusabb, mint a DDT, de a zsirszövetből előbb kikerül.

-         ENDOSZULFÁN: Ciklodién – származék.

Kontakt és gyomorméreg, politoxikus, halakra kifejezetten veszélyes.

Pl.:

            THIODAN

            THIONEX