Az élőszó zenei kifejezőeszközei
Írta: dezs   
Share this!
Magyar nyelvtan tétel

Az élőszó zenei kifejezőeszközei

 

 

A hangzó beszéd sok vonásban különbözik a leírt szövegtől, mert a hangzásforma is részt vesz a gondolat és az érzelem kifejezésében. Ennek a csak fülünkkel érzékelhető sajátos jelrendszernek: a nyelv zenei eszközeinek sokféle összefoglaló elnevezése van a nyelvtudományban. Leggyakoribb név a mondatfonetikai eszközök (a mondatra, a szövegre épül, de zenei, akusztikai jellegűek).

Az élőbeszéd zeneiségének sokféle összetevője van:

- a hangsúlyos és a hangsúlytalan részek váltakozása (ritmus alapja)

- hangmagasság ingadozása (dallammenet alapja)

- hangterjedelem (felső, középső és alsó hangfekvés)

- hangszínezet

- szünetek

- beszédsebesség, tempó.

Mint nyelvi eszközök természetesen ezek egyezményesek és társadalmiak és fontos szerepük van a gondolatcserében. A beszélő egyénisége szerint szabálytalanabb, ösztönösebb, egyéni változatot engednek meg (pl.: vki. hadar). Az érzelmek közvetlen kifejezéséhez hozzátartozik a gesztusnyelv.

Hangsúly: a mondat bizonyos szavainak első szótagjára eső erőtöbblet, nyomaték (mindig az első szótagra esik a hangsúly).

a: szóhangsúly. Ennek nincsen szerepe a szavak jelentésmegkülönböztetés-ében. A hangsúlyt mindig a szó első szótagja kapja: főhangsúlyos.

b: mondathangsúly. A mondatok egy részében azonos hangerejű szakaszhangsúlyok vannak, de vannak az ún. nyomatékos mondatok, amelyben az előzményekhez képest új, lényeges közléselemet tartalmazó szakasz kiemelkedő  hangsúlyát nevezzük mondathangsúlynak.

c: szakaszhangsúly. A hangsúlyos szótagtól a következő hangsúlyos szótagig tartó egységek a szakaszok. A szakasz a hangsúlyozás alapegysége, ennek első szótagja hordozza a szakaszhangsúlyt.

A hangsúly szerepe: az érzelmi hangsúllyal azt emeljük ki, ami az előzményekhez képest új, és az előtérbe akarjuk helyezni, de az erősebb nyomaték kifejezheti a beszélő érzelmeit is.

Hanglejtés: (dallammenet). A hanglejtés a beszéd dallama. Az átlagos beszédben három hanglejtést különböztetünk meg: alsó, középső, felső. A hanglejtés a hangmagasság mozgása a hangfekvés szintjei között. A hangsúlyos szótagtól hangsúlyos szótagig tartó szakasz az alapegysége. Fontos szerepe van a beszéd árnyalásában, tagolásában.

Hanglejtésformák:

  I. eső-ereszkedő

 II. eső: hangmagasság változása gyors

III. lebegő

IV: emelkedő-eső

 V eső-ereszkedő-szökő

VI. szökő: hangmagasság változása gyors.

Feladata:

- a más nyelvi elemmel nem jelölt mondatfajták megkülönböztetése.

- a beszéd szerkezeti tagolása

- a beszélők érzelmeinek kifejezése

 

 

 

Szünet: a szünet elsősorban a nyelvi egységek összekapcsolásával és elkülönítésével járul hozzá a szöveg értelmezéséhez.

Feladatai:

- érzelmi, értelmi kiemelés

- a levegővétel

- jelzi a bekezdések és a szorosabban összetartozó részek végét

- részt vehet a mondatrészek értelmezésében

- érzelemkifejező, felhívó szerepe is van

Beszédtempó: a szünettel szorosan összefügg a beszédtempó, mert gyorsnak akkor érezzük a beszédet, ha kevesebb és rövidebb szünet van benne.

Feladatai:

- gondolatközlő eszköz (pl.: ha fontos dolgot közlünk akkor lassabban beszélünk, a már ismert közlést különösen a közbevetést gyorsan mondjuk).

nyelvi kód=jelrendszer

vokális kód=a zenei kifejezőeszközök jelrendszere