DEZS.EXTRA.HU
tételek gyűjteménye
 

Kezdőlap
Tételek
gardening.ro erdélyi kertészeti portál

Történelem érettségi tételek PDF Nyomtatás E-mail
Írta: dezs   
Share this!
Történelem érettségi tételek kidolgozva  

1. Az oskor es az okori Kelet

Folyamvolgyi civilizaciok -> Egyiptom

Az okori kelet: az okori kelet tarsadalmai szubtropikus eghajlatu teruleteken jottek letre,

altalaban folyovolgyekben. Itt a lakossag megelheteset az ontozeses foldmuvel

biztositotta. Ehhez osszehangolt munkara volt szukseg. A tarsadalmi munkamegosztas

nagyfoku szervezettsege az allam kialakulasat eredmenyezte. Az eszkozkeszitesben

kezdetben fontos nyersanyag a ko es a fa, kesobb a femek kozul a rez, majd a bronz

kesobb a vas lesz az eszkozok anyaga. Az okori kelet nagy allamai: Mezopotamia (Tigris

es az Eufratesz volegyeben), 2. Egyiptom (kre 3-1 evezred – Nilus volgyeben), 3. India

(kre 3-2 evezred – Indus es Gangesz volgyeben). 4 Kina (kre 3evezred – kru 3 szazad –

a Sarga folyo es Kek folyo volgyeben). Kisebb allamok: Fonicia, Izrael, Juda, Sziria

Folyamvolgyi civilizaciok jellegzetessegei: 1. allamszervezet kialakulasa: alt. Despotikus

hatalommal rendelkezo uralkodo iranyitja,aki a fopapi hatalmat is kepviselte, de gyakran

az isten megtestesulesenek is tartottak. Ezert az elso allamokban a templom egyszerre

volt a gazdasagi es iranyitasi kozpont is. Allam funkcioi: vedelem a kulso tamadasok

ellen, belso rend fenntartasa (torvenykezes, biraskodas), munka szervezese/iramyitasa

(hivatali szervezet, adoszedes)

2. Erosen retegzett tarsadalom: arisztokracia )hivatalnoki, papi, katonai), kozrendu

szabadok (parasztok, kezmuvesek, kereskedok), rabszolgak (hadifoglyok, adosok)

3. Jellemzo a haztartasi gazdalkodas (pl.: templomgazdasag): az okori keleti

tarsadalmakban az egyenek a foldet hasznalatra kaptak, tehat az egyen a foldet csak

masodlagosan birtokolta (azsiai tipusu tulajdonforma). A fold tulajdonosa a kozosseg,

a templom, az uralkodo. Egyiptomban peldaul az egesz allam az uralkodoe. A

magantulajdon korlatozott formaban a templomoknal, az arisztokrataknal volt

megtalalhato.

Kezdetben onellato gazdalkodas foyt a templomokban, es a nagybirtokosok

haztartasaiban. Hivatalnokok iranyitottak a kozrendu szabadok es a rabszolgak munkajat.

A megtermelt javak a kozponti raktarba kerultek, es innen lattak el a foldmuveseket.

Anyagi helyzetuket tekintve a rabszolgak es a szegeny szabadok kozott nem volt

kulonbseg, de jogi szempontbol igen. A rabszolgak az urak tulajdonat kepeztek.

Kesobb a technikai fejlodes soran kialakult az arutermeles, es cserekereskedelmet

folytattak egymassal az allamok. Kinemesitettek a legfontosabb kulturnovenyeket:

gabonafelek (egyipt. Mezopotamia), rizs (kina), gyapot (India) ezek olyan novenyek

amiket ma is termelunk.

4. A kultura fejlodese: vallas tobb formalya alakult ki: politeizmus (tobb isten), vallasi

dualizmus )jo es rossz harca) pl: Perzsia, ill monoteizmus (egyistenhit- zsido allam).

A termeles szuksegletei fjelesztettek a tudomanyos gondolkodast, ezert alakult ki az

iras, szamtan-mertan, mernoki tudomanyok, femmuvesseg, orvostudomany.

Egyiptom: ontozeses foldmuveles (csillagaszat, matematika, mertan, mernoki

tudomanyok). Iras (hieroglifak, demotikus, (kepiras, fogalomiras), piramisepites,

mumifikalas, sokistenhit. Ekés foldmuveles, saduf (vizatemelo szerkezet), teve,-es

lotenyesztes, harci szekerek.

Faraok, mumifikalas reszletesebben.

2. Az ókon Görögország

A1 Mutassa be a démosz kuzdelmét a poltikai hatalomért és az atheni demokrácia

működösét!

Előzmények: a mükénéi kor és a poliszrendszer kialakulása

A görögők a Kr.e. II. évezredben vándoroltak be a Balkán déli részére. Az uralkodó réteget a

fegyveres arisztokrácia, a dolgozó réteget a kézművesek és a parasztság alkotta. A

rabszolgaság a házi rabszolgaság szintjén állt. E korszak központja Mükéné volt, virágkora

Kr.e. XVI. - XIII. századig tartott. A korszak államai sok hasonlóságot mutattak az ókon Kelet

despotikus monarchiáival. Az állam élén az istenként tisztelt uralkodó állt.

A műkénéi kor bukásával eltűntek a nagy uralkodói háztartások. A földet megművelők most

már földjeiket kizárólag sajátjuknak tekintették, mely a földmagántulajdon általánossá

válásához vezetett. A közösség tagjai önálló tulajdonosnak (polgárnak) és nem alattvalóknak

tekintették magukat. A két legfontosabb réteg a földbirtokos arisztokrácia és földművelő

parasztság lett. Kialakult az árutermelés, és az áruk cseréjének színhelye a piac lett.

Elterjedt a vas használata, kialakult a poliszrendszer.

A fejlődő: átalakuló poliszok jellegzetességeit Athén mutatja (az államforma változása

Athénban: 1. királyság, 2. arisztokratikus köztársaság, 3. demokrácia); a hagyományokhoz

ragaszkodást, a nemzetségi arisztokrácia uralmának megőrzését pedig Spárta képviseli.

A görög gyarmatosítás hatása

Az Kr.e. VIII. - VI. sz. közötti gazdasági változások következtében növekedett az arisztokrácia

politikai és gazdasági hatalma. A kisparaszti birtok nem bírta a versenyt az arisztokrata

nagybirtokkal (eladósodás adósrabszolgaság). Aki földjét elvesztette, elvesztette polgárjogát

is. Az arisztokrata nagybirok nem tudta a föld nélkül maradt tömegeket foglalkoztatni. A

megélhetés és jog nélkül maradtak kivándoroltak más területeke. A görög gyarmatosítás

megoldotta a túlnépesedés problémáját, segítette a kézműipar és kereskedelem fejlődését. A

megerősödött démosz (a fölművesek. kézművesek és kereskedők) célja a teljes

jogegyenlöség kivívása és a politikai hatalomban való részesedés kiharcolása lett

A démosz küzdelme a politikai hatalomért.

Kr.e. 621 Drakón archon intézkedései: a törvények írásba foglalása - az önkényes

értelmezés korlátozása

- az arisztokrácia befolyása csökken

- változások a harcmodorban: lovas < hoplita; harci szekér < flotta

Kr.e. 594 Szolón archon intézkedései: az állam átszervezése vagyoni alapon

1. az adásrabszolgaság eltörlése (szeiszaktheia = teherlerázás}: az adósságok elengedése,

az adósrabszolgák visszavásárlása

2. vagyoni besorolás

- - 500 mérosök (pentakosziomedimnosz; _ (iparosok, kereskedők, arisztokrácia) - - 300

merosök (hippeiszj lovasok = (iparosok. kereskedők, arisztokrácia

- - 200 mérősök (zeugitész) ökörfogatosok - - 200 mérőnél kevesebb (thész) béres

3. Átalakítja 2z államszervezetet: (4 phüle (kerulet}, kerületenkent 100 kepvise!o a bu!éban (a

400-ak tanacsa , feladata a tömények előkészítése és az államügyek intézése a népgyűlések

közötti időszakokban).

A legfőbb törvényhozói és választói testület az eklézsia (népgyűlés, a teljes jogú polgárok

gyűlése). 4. Politikai jogok kiterjesztése: Az állampolgároknak kötelező a közügyekben való

részvétel

(héliaia =esküdibíróság): lehetővé tette mindenki számára, hogy sérelmeikért elégtételt

követelhessen)

5. földreform (beavatkozás a tulajdoni viszonyokba), rögzíti a földmagántulajdont,

szabályozza az örökösödést, maximálja a nagybirtokot

6. új mérték- és pénzrendszert vezet be (1 mérö=52 I gabona értéke).

A timokratikus alkotmány (vagyoni alapon részesednek a politikai jogokból) teremti meg a

demokrácia alapjait A vagyoni beosztás a katonai szolgálat alapja és a politikai jogokat, a

vállalható tisztségeket is megszabja.

Kr.e. 560-51.0 a türannisz (zsarnokság, egyeduralom) korszaka Athénban

A türannisz egy sajátos egyensúlyi állapotban lévo társadalmi rendszer. Az arisztokrácia

birtokolta a földeket és a politikai jogok legnagyobb részét. A démosz viszont az ipari és

kereskedelmi gazdasági hatalom birtokosa volt. Az arisztokrácia már nem tudta szilárdan a

kezében tartani a politikai hatalmat, a démosz azonban még nem elég erős annak

megszerzésére. Ebben az egyensúlyi helyzetben egyes arisztokraták a démoszra

támaszkodva magukhoz ragadták a hatalmat.

Athénban PEISZISZTRATOSZ (Kr.e. 560 - 527) teremtette meg a türanniszt. Intézkedéseivel

véget vetett a belső harcoknak, Athén számára előnyös nemzetközi szerződéseket kötött

(terjeszkedés a Fekete-tenger felé), védte a parasztság érdekeit (vidékre kiszálló bíróságok),

a démosz isteneivel, szokásaival bővítette a kultúrát (pl. DIONŰSZOSZ kultusz, színház).

Peiszisztratosz intézkedései háttérbe szorították az arisztokráciát. A virágzás azonban fiai

alatt (HIPPIÁSZ és HIPPARKHOSZ, Kr.e. 527-től) megszűnik, a démosszal kötött

érdekszövetség felbomlik. Az új hatalom veszélyezteti a démosz érdekeit (új adók), így az,

hogy érdekeit megvédje, kezébe ragadja a politikai hatalmat is.

Kr.e. 510 a turannoszok elűzése

Kr.e. 508 KLEISZTTHENész intézkedései: az állam átszervezése területi alapon

Az athéni demokracia megteremtöje Kleiszthenész arkhón. Az athéni jog magában foglalta a

földhöz való-. a népgyűlési részvételi-, a választás: és választhatósági-, a házasodási- és az

igazságszolgáltatáshoz való jogot.

Az athéni társadalom rétegei

- teljes jogú athéni (férfi, 20 éven felüli)

- nem teljes jogú szabadok: nők és metoikoszok (betelepült szabad) - rabszolga

Az állam (közigazgatás) felépítése: 3 tritűsz (harmad) alkot egy phülét, összesen 10 phüle

(törzs, kerület)

- városi (iparos, kereskedő), tengerpart (halász: kereskedő), belső (arisztokrata, paraszt,

béres)

KLEISZTHENESZ reformja' létrehozzák a demokráciát. Phülénként 50 képviselő kerül az

500-ak tanácsába. A terüle átszervezéssel háttérbe kerül az arisztokrácia (birtokosok),

helyettük a démosz (kézműves + földmüves + kereskedőt részvétele novekszik a

hatalomban.

A cserépszavazás (osztrakiszmosz) szerepe a türannisz kialakulásának megakadályozása.

Érvényesség: legalább 6000 fö. Aki a ,Ki tör zsarnokságra?" kérdésre a legtöbb szavazatot

kapta, azt 10 év száműzetéssel büntetik, de

vagyona megmarad.

A demokrácia gazdasági alapjait az képezi, hogy nincsenek kiemelkedő vagyoni

különbségek. Athén nem szegi közvetlen adót teljes jogú polgáraitól (ezüstbányái jövedelmét

évente szétosztja). Jelentős gazdasági fejlődés: (gabona helyett) olaj, szőlő. kertészet;

szarvasmarha, juh, kecske; márvány. ezüst; kézműipar (ijas eszterga, fújtató használa;2;,

építőipar, halásza:. Kisüzemekben (V. sz.-tól nagyokban) termelnek (ergasztérion =

kézmüipari műhely), rabszolgákkal és szabadokkal. Kereskednek a megtermelt árukkal

(export, ami nincs: import).

Az V. sz. végére Athén gazdasási-politikai hatalmának csúcsán ált, beleszólt más poliszok

belügyeibe is (Periklész kora). A győzelemmel végződő perzsa háborúk (Kr.e. 492-449)

nagyhatalommá tették (a 478-ban létrehozott perzsaellenes Déloszi szövetség tagállamai

adót fizettek Athénnak).

03 TETEL – okori roma

A köztársaság válságának okai, kezdete

A pun háborúk és a nagy hódítások nyomán Róma egy világbirodalom központja lett. A

hódítások a római gazdasági életben is alapvető változásokat idéztek elő.

- A mezőgazdasági kisüzem jelentős része tönkrement. - A nagyüzem elterjedt, egyre inkább

belterjessé vált.

A gazdasági fejlődés igazi haszonélvezője a római uralkodó osztály volt, mert számára a

meggazdagodás különböző lehetőségei kínálkoztak. A hatalom régi birtokosa a szenátori

rend. Tagjai szilárdan kezükben tartották az államhatalmat, maguk közé új embert csak

ritkán engedtek. Ekkor kezdték magukat optimatáknak (legjobbnak) nevezni, ezzel is

kiemelve politikai vezető szerepüket. Belőlük kerültek ki a hadseregparancsnokok, akik a

zsákmányából jelentős részt kaptak.

Az uralkodó osztály másik rétege az ún. lovagrend volt. Ez ipari és kereskedelmi

vállalkozásokkal és pénzügyletekkel foglalkozott, és kezében egyre nagyobb vagyon

halmozódott fel. A lovagok hivatalt nem viselhettek, mivel a törvények megtiltották az állami

tisztviselőknek, hogy kereskedelemmel vagy pénzügyletekkel foglalkozzanak. Vagyonuk

révén mégis befolyást tudtak gyakorolni az államra.

A gazdasági változások kárvallottja a parasztság volt, amelynek nagy tömegei mentek tönkre

a háborús pusztítások miatt. Ez az egész római társadalom szerkezetét megváltoztatta, mert

a tönkrement parasztok a városi nincstelenek számát növelték. Az így kialakuló

proletariátus vagy alkalmi munkából tengődött, vagy politikai jogainak áruba bocsátásából.

Komoly veszteséggel járt a szabad parasztok számának csökkenése a hadsereg

utánpótlásában is. Ellentét bontakozott ki az optimaták és a lovagrend valamint a

szegényparasztok és a vezető rétegek között. A társadalmi változások közt a legjelentősebb

a rabszolgák számának gyors növekedése.

A társadalmi válság mellé politikai válság is társult, mert a köztársaság intézményrendszere

alkalmas volt a város irányítására, de már nem volt képes a birodalmi tejadatoknak eleget

tenni. A paraszihadsereg mar nem volt alkalmas a birodalom megvédésére. A pénzügyi

igazgatás nem terjedt ki az egész birodalomra. Így a köztársaság válságba jutott. A válságot

vagy a köztársaság intézményrendszerének reformálása, vagy az egyeduralom oldhatja meg.

Válságjelenségek 1. rabszolgafelkelések

- Kr.e. 137-132 EUNUS féle - Kr.e.104-100 SALVIUS féle

Kr.e. 73-71 SPARTACUS féle

A rabszolgák száma a Kr.e. II. század közegétől kezdve rohamosan és állandóan növekedett,

mert a rabszolgamunka volt a legolcsóbb. Legnehezebb a bányákban dolgozó rabszolgák

élete maradt. A mezőgazdaságban dolgozó rabszolgák igénybevétele nem volt egyenletes. A

sürgős nyári munkák idején emberfeletti teljesítményeket követeltek tőlük, a téli időben

viszont kevesebb dolguk volt, de az élelmiszeradagot is ennek megfelelően csökkentették.

Különleges volt a gladiátorok helyzete. A legerősebb rabszolgákból válogatták ki őket arra a

célra, hogy a cirkuszi játékok során vadállatokkal vívjanak vagy egymással folytassanak

élethalálharcot, kevés esélyük volt az életben maradásra. Ez magyarázza meg, hogy ők

állottak a legnagyobb rabszolgaháború élére.

A rabszolgafelkelés leverése után kegyetlen bosszút álltak rajtuk, de hosszú Távon a

rabszolgák helyzete javult. Saját jövedelme lehetett, amivel megválthatta magát. Megjelentek

a libertinusok és colonusok. (libertinus: pénz ellenében felszabadított rabszolga (utána sem

teljes jogú), colopus: eredetileg: mezőgazdasági kishaszonbérlô, később: röghöz kötött

paraszt, aki terményhányadért műveli a födet)

2, földbirtokreformmal kapcsolatos mozgalmak 3. provinciai felkelések

Megoldási kísérletek

A Gracchusok reformkísérletei célja: a nincstelen római parasztok földhözjuttatása.

A nagy megoldandó kérdések közül a föld- ill. a parasztkérdésnek volt a legnagyobb

hordereje. A Gracchus testvérek a legelőkelőbb családokkal álltak rokonságban.

Kr,e. 133 TIBERIUS GRACCHUS mint néptribunus benyújtott egy törvényjavaslatot a Licinius

féle földtörvény (Kr.e. 367) felújításáról. A törvény felújítása a nagybirtokosok érdekeit

sértette, ezért Tiberius Gracchust számos párthívével együtt megölték.

Kr.e. 122 öccse, GAlus GRACCHUS a földreformot a provinciákra is ki akarta terjeszteni.

Szövetséget hozott létre a lovagokkal a nobilitas ellen. A szenátus Gaius Gracchust a haza

ellenségének nyilvánították. Gaius öngyilkos lett. A Gracchus testvérek mozgalma tehát

elbukott. Tevékenységük mégsem volt eredménytelen, mert közel 60.000 proletár földhöz

jutott és jelentősen gyarapodott a lovagok hatalma is.

Néppárt és optimaták küzdelme

A Gracchusok politikájának folytatója az a csoport, amely magát néppártnak (populares)

nevezte. A néppárt egyre erősebb lett, és mind élesebb harcot kezdett a római uralkodó

osztály konzervatív csoportja, szenátori párt (optimates) ellen.

MARIUS (néppárti) Kr.e. 108-103 5 évig volt consul (JUGURTHA numidiai király elleni

harcban tűnik fel) - hadseregreform: nincstelen proletárokból zsoldos hadsereg

(állandó, jól képzett hadsereg, veteránok: a leszerelt katonák földet kapnak) Kr.e. 91 LIViuS

DRUSUS néptribunus (néppárti):

- felújítja a földosztást

javaslat a szövetségesek egyenjogúsítására

Kr.e. 90 itáliai szövetségesek háborúja: elszakadnak Rómától és új államot alapítanak Kr.e.

90 lex lulia de civitas: hű szövetségesek megkapják a római jogot

Kre. 89 .Lex Fapina: ázok is megkapják, akik két hónapon belül leteszik a fegyvert Kr.e. 88

Itália minden szabad lakosa római jogot kap

a római polgárjog: 20 éven felüli férfi - légiókban vaó szolgálat

szavazati jog (ius suffragi)

- tisztségviselési jog (ius honorum)

- vagyonjog: jogképesség (ius commerci) - családjogi jogképesség (ius conubi)

Sulla konzervatív diktatúrája

A szenátori párt célja a reformok megakadályozása, a köztársaság régi intézményeinek

védelme. 5uua, a szenátori párt megerősítésére érkezett Rómába. A néppárt fizikai

megsemmisítésére törekedett, kiépítette korlátlan diktatúráját. Azt hitte, hogy megszilárdította

a köztársaságot, pedig a polgárháború legvéresebb korszaka kezdődött

Kr.e. 821lex Valeria: Sulla (dictator perpetus: örökös diktátor) (Kr.e. 79-ig) - népgyűlés és

néptribunus jogainak korlátozása

- proscriptio (összeírás, nyilvános lista: az ellenségek törvényen kívül helyezése)

Sulla diktatúrája megbukik, de a válságból való kilábalás járható útjának egyre inkább az

egyeduralom tűnik. Egyre több olyan kérdés, amelyet csak hadsereggel lehet megoldani

(hadsereg és hadvezérek befolyása nö). A következő évtizedekben az első és második

triumvirátus, a polgárháborús harcok jelzik a köztársaság válságának további mélyülését.

Augustus principátusa (burkolt egyeduralmi forma, ahol a köztársaság intézményei még

időlegesen jelen vannak) teremt majd békét a birodalomban, teszi képessé Rómát újabb

hódításokra.

4. Tétel

A középkor Európája

- Mutassa be a frank példán keresztül a nyugat-európai feudalizmus kialakulását!

Mindazon barbár királyságok közül, amelyek a Nyugat-római birodalom területén létrejöttek,

a frank volt a legnagyobb és a legerősebb. Különösen nagy sikereket értek el a frankok a

Meroving-uralkodócsaládból származó Klodvig uralkodása alatt (481-511). Klodvig után

kitört feudális anarchiából az egyik országrész udvarnagya, Martell Károly kezdte kiemelni a

királyságot. A régi római hadi úton Párizs felé nyomuló hadseregnek 732-ben Poitiersnél

útját állta, így Európa megmenekült az arab inváziótól. A győzelem közvetlen politikai

követelménye olyan hadseregreform lett, amely nagy hatással volt az egész frank

társadalom fejlődésére. Martell károly egyházi birtokokból katonai szolgálathoz kötött,

életfogytig tartó adományokat juttatott a szegény szabadok részére, így próbálta életre

kelteni a király kíséretet. a birtokadományok intézménye fokozatosan az egész társadalmat

behálózta olyannyira, hogy gyakran saját birtokot is felajánlottak hűbérbirtoknak. A

hűbérbirtok később örökletessé vált, de mindvégig megőrizte szolgálati birtok jellegét. Ezt

hangsúlyozta a személyi hűségkapcsolatot létesítő felajánlkozás is. e kettő együttesen

létesíti a feudális, vagy hűbéri kapcsolatot a hűbérúr és hűbérese között. Ez a kapcsolat

kétoldalú kötelezettséget jelentett. A hűbéres segítségnyújtásával és odaadásával szemben

ott áll a hűbérúr ugyan csak mindenre kiterjedő pártfogása, védelme. Ha az egyik fél

megszegi kötelezettségét, a másikat is felmenti a magáénak teljesítése alól. A

hűbérrendszer új összetartókapcsokat adott a már-már széthulló frank feudális államnak.

Károly fia, kis Pippin eltávolította útjából a tehetetlen meroving-királyt, majd a pápa

segítségével királlyá kenette magát 751-ben. Kis Pippin fia és utódja, Nagy Károly (768-

814). Kiváló hadvezér volt. Hatalmas birodalmat kovácsolt össze. A 800. év karácsonyán a

pápa római császárrá koronázta. A kiterjedt állam megkívánta az igazgatás újjászervezését.

Az államigazgatás központja a királyi udvar volt. A tartományok élén a grófok és esküdtek

álltak. Nagy Károly fő jövedelmeit a birodalom területén szétszórt uradalmaiból húzta, ahol

háromnyomásos gazdálkodást folytattak. a gazdálkodás kifejezetten természeti

gazdálkodás. Nagy Károly 814-ben meghalt. halála után birodalma felbomlott. A 843-ban

megkötött verduni egyezményben három részre osztották a birodalmat. A feudalizmus

keletkezése a 19. századra tehető. Nagy Károly állama még nem tekinthető igazán feudális

államnak. gazdasági téren megindult a rabszolgák és a szabad parasztok összeolvadása

egy feudális nagybirtok keretei közt oly módon, hogy mindezek az elemek kisgazdasághoz,

telekhez jutottak olyan feltétellel, hogy ennek fejében ingyen megműveli a földesúr

magánkezelésű földjeit, majorját. ez a földesúr viszont hűbéres lovag, aki hűséggel és

katonai szolgálattal tartozik birtoka adományozójának, hűbérurának. Az európai feudalizmus

történetének első szakasza a X-XIII. századig élénk gazdasági és demográfiai fellendüléssel

járt. Ezek miatt a politikai tér is átalakulásra kényszerült. A közhatalom három. egymást

szorosan kiegészítő intézmény között oszlik meg: A világi nagybirtok, az egyház és a város

között.

A társadalom lényege: a feudális társadalmi és politikai rend is kettős: Antik és barbár

eredetű. Az antikvitástól örökölte a feudalizmus a rabszolgamajor és a jobbágytelek kettős

struktúráját kialakító késő római nagybirtokot, és katonai kíséretet a barbár világtól. Az

ellentétes irányzatok harcából a feudalizmus került ki győztesen. Az ellentétes érdekek és

törekvések csak egy olyan társadalmi és gazdasági rendszerben egyenlítődhettek ki,

amelyben a rabszolgát a szabad paraszt helyettesíti, aki azonban le van fegyverezve, és

személyi függésben van földesurától. A feudalizmus a frank modellben nyerte el legtisztább,

klasszikus formáját.

5. A magyar nép eredete, vándorlása és a honfoglalás. Az államalapítás.

- Ismertesse magyar nép eredetét, vándorlását és a honfoglalást!

Az önállóvá vált és egységes etelközi magyarság vezetőiben már a 890-es években felmerült

a Kárpát-medencébe költözés gondolata. 892-ben újból a Kárpát-medencében vannak a

magyarok: a keleti frankokkal szövetégben pusztítják Szvatopluk Morva birodalmát. 894-ben

viszont Árpád fia, Levente vezetésével a Balkánon a bolgárok ellen harcolnak. Még

ugyanebben az évben Szvatopluk hívására újból a Kárpát-medencében teremnek a

magyarok. Ekkor történik az esemény, amely elindítja a honfoglalást. Váratlanul meghal a

magyarok szövetségese, Szvatopluk nagyfejedelem. A Dunántúlt fosztogató hadak nem

térnek vissza Etelközbe, hanem a Felső-Tisza vidékére vonulnak. Maga a fősereg Álmos

fiának, Árpádnak irányításával 895 tavaszán nyomult be a Vereckei-hágón át az Alföldre. A

894-es háborúban vesztes bolgárok a magyarok háta mögött szövetkeztek a besenyőkkel és

a fősereg távollétét kihasználva rátámadtak az etelközi magyarságra. A katonai védelem

nélkül maradt nép fejvesztetten menekült, és átvergődött a Kárpát-medencébe. Ez a vereség

az életébe került a főfejedelemnek: Álmosnak. Halála után Árpád lett a kündü, míg a gyulai

méltóságot továbbra is Kurszán birtokolta. A katonai hatalom azonban nem a kündü, hanem

a gyula kezében összpontosult, így a honfoglalás hadműveleteit valószínűleg Kurszán

irányította. Az etelközi vereség súlyos volt, de nem sorsdöntő. 895-ben a Kárpát-medencének

a Dunától keletre eső része került magyar uralom alá. Majd 4 éves szünet következett, amit a

hadvezetés az ország védelmére használt fel. 899-ben a magyarok megverték az északitáliai

királyt. A hadjárat közben azonban meghalt szövetségesük, Arnulf császár. Most már

semmi sem tarthatta vissza a magyarokat a Dunántúl birtokba vételétől. A Keleti-frank

Birodalom 907-ben kísérletet tett a régi szövetséges magyarok visszaszorítására. A Pozsony

mellett megvívott bajor-magyar csata a bajorok megsemmisítő vereségével végződött. Ezzel

fejeződött be a honfoglalás. A záró harcban Árpád nagyfejedelem már nem tud résztvenni,

mert 900-ban meghalt.

A honfoglalástól a korai magyar feudális állam megalakulásáig eltelt éveket a honfoglalás

korának nevezzük. A honfoglaló magyarság létszámát nem ismerjük: a becslések 200-500

ezer közt ingadoznak. A gazdálkodásra a letelepült gazdálkodás a jellemző. A szántóföldek

bősége miatt a földművelés került előtérbe. Az állatállomány is változik. A társadalom

alapsejtjét a nagycsalád alkotta. Erre lehet következtetni a temetőtérképekből. A sírok

szerkezete a társadalom szerkezetét tükrözi, csakhogy a másvilágon minden fordítva van

(bal-gazdagok, jobb-szegények). A honfoglalók lakástípusai a nemezsátrak, faházak, később

téglaházak voltak. A honfoglalók falvakban éltek. Már a honfoglalás előtt bekapcsolódtak a

kereskedelembe. A társadalom felső rétegének támasza a fegyveres kíséret volt. Katonai

feladataik ellátásáért szállást, eltartást, ruhát, fegyvert kaptak. Az ő eltartásukat szolgálták

elsősorban a kalandozások. A magyarok többféle célt szolgáló hadjárat sorozata 7 évig szinte

állandó hadiállapotban tartotta Európát. A magyar veszedelemmel szemben az európai

népek kevésbé találták meg az eredményes védekezést, mert a magyarok a könnyűlovas

harcmodor mesterei voltak. A 930-as években végeszakadt a győzelemsorozatnak, mert

Európa megtalálta a hatékony védekezés módját. A városokat fallal veszik körül, várakat

építenek. A magyarok a különböző királyoktól sorra szenvednek vereséget. A

kalandozásoknak bealkonyult. A belső helyzet sem biztató: a törzsszövetség felbomlott és a

legfőbb hatalom kicsúszott a nagyfejedelmek kezéből. A 972-ben uralomra jutott Géza

sorsdöntő választás előtt állt.

6. A feudalizmus virágkora

II. A gazdasági és társadalmi viszonyok változása

1. A népesség növekedésével nőtt az igény a még több élelem iránt - új, hatékonyabb

termelési eszközöket állítottak elő: szügyhám, patkó, vaspapucsos eke Új termelési mód is

kialakult: a nyomásos gazdálkodás (közösen művelték a földet) növekedett a mezőgazdasági

termények mennyisége, melynek nyomán kialakult a mezőgazdasági árutermelés és a

pénzgazdálkodás

2. A többletterményt piacokon értékesítették - a piacok helyén lassan kialakult a város:

a patríciusok (gazdag kereskedők, gazdag kézművesek) a nagytanácsban gyakorolhatták

politikai jogaikat, ill. a kézművesek a kistanácsban

b plebejusok (céhlegény, inas, földművesek), nekik nem volt politikai joguk A városok harcot

indítottak az önállóságért:

a egy összegben való adózás

b 1 évben egyszer fizethessenek adót

c saját bírák

A városok kiváltságai (a király adta a városoknak):

a vásártartás joga

b adózás egy összegben

c pallosjog (saját maguk is ítélkezhettek - hóhért)

d polgáraik mentesek voltak a jobbágyi kötöttségektől

3. A városok típusai:

a mezőváros - jogilag földesúri függésben volt (pl. Szeged Mátyás korában)

b királyi város - a királynak adózott, ők voltak a legjobb helyzetben: küldötteik részt vehettek a

rendi gyűléseken, ahova csak a nemesség képviselői mehettek

4. A többlettermeléssel a kereskedelem is felélénkült:

a a szárazföldi kereskedelem központja Európában Champagne volt

b a tengeri kereskedelem egyik központja a Hanza-városok voltak (Hamburg-Lübeck-Bréma

szövetsége 1161-ben); másik központ pedig a Levantei kereskedelem, mely összekötötte

Európát a Távol-Kelettel

c felélénkült a pénzforgalom

d a nagy tételekben folyó adás-vétel létrehozta a kereskedelmi hitel gyakorlatát

e pénzváltók és bankárok szakosodtak, a pénzügyek fő intézői egész Európában az itáliai

bankárok lettek

5. Az árutermelés hatása a jobbágyok gazdaságilag differenciálódtak:

a az egyik mindig eladja az áruját, földet is tud venni - gazdag paraszt lesz

b a másik nem tudja eladni az árufeleslegét, nő az adóssága a földesúrral szemben, az

visszaveszi a telke egy részét és egy idő után már csak 1/8-ad vagy kevesebb jobbágytelke

marad, őket hívjuk zsellérnek

c a telkek aprózódása öröklődés útján is végbemegy

d a munkaerő-felesleg a városokba vándorol és városi polgár vagy plebejus lesz

e sok jobbágy keletre vándorol, ahol jobb feltételeket talál, őket hívjuk hospesnek

6. A hospesek kiváltságokat kaptak:

a telkét örökítheti

b szabadon költözhet

Ezen jogokat később nyugaton is megkapták - kialakult a jogilag egységes jobbágyság

(jobbágytelek használata öröklődött, egységesen adóztak, szabadon költözhettek)

7. Az árutermelés a földesúrra is hatással volt:

a ahol sok volt a zsellér, a földesúr is tönkrement

b ahol a jobbágyok tudtak fizetni, a földesúr is meggazdagodott

Mivel a földesurak többsége gazdagodott, ők támogatták az árutermelést

8. A városokban a kézművesek az egyre nagyobb számban betelepülő kontárok (céhbe nem

tartozó személy) ellen érdekvédelmi szervezetet hoztak létre, a céhet: azonos foglalkozást

űző kézművesek érdekvédelmi szervezete

Céhszabályzatban rögzítették a céhdolgozók tevékenységét (céhmester, inas, segéd)

a munkamegosztás nem volt, ellentétben a manufaktúrával

b egy ember minden munkafolyamatot elvégzett

c a céh a céhmester tulajdonában volt

Megtiltották a versenyt az azonos tevékenységet folytató céhek között:

a megszabták, hogy hány inast, segédet, legényt tarthatnak

b mennyi nyersanyagot használhatnak fel

c hány óra lehet a munkaidő

d a minőség megőrzésére törekedtek

e a minőségrontást büntették

A mesterré válás feltételei:

a külföldi vándorút

b mesterremek elkészítése

c megvendégelték a céh összes tagját

d csak ezen feltételek teljesítése után válhatott valaki teljes jogú céhtaggá

A céheknek tűzvédelmi és katonai feladatai is voltak

9. Az egyházak szerepe és feudális jellege:

a az egyház volt a műveltség egyetlen hordozója

b feudális jellegű volt: az egyház főméltóságai hűbéri esküt tettek az uralkodóknak, így az

egyház függő helyzetbe került

c a feudális nagyurak maguk nevezték ki a hozzájuk tartozó települések papjait

d az érsekek és püspökök hűbérurakká váltak, magánhadsereget tartottak (az egyházi

előkelőségek jórészt nemesi származásúak voltak)

VI. Az árutermelés fellendülésének gazdasági következményei

1. A megnövekedett kereskedelem arra ösztönzött, hogy még többet és többet termeljenek

2. Egy idő után túltermelési válság alakult ki, nem volt megfelelő fizetőképes kereslet a

megtermelt javak iránt, mindenki ugyanazt termelte, Európán belül megszűnt a piac

3. Az itáliai városállamok gazdag polgárai voltak olyan helyzetben, hogy el tudták volna vinni

a felesleges árut távolabbi piacokra, pl. Indiába

4. Ehhez azonban több és olyan áru kellett volna, amire ott is kereslet van

5. Európában megnőtt a kereslet a fehérnemű iránt, s ez Indiában is eladhatónak bizonyult

6. A firenzei kereskedő patríciusoknak volt pénzük - megvették az alapanyagot és a

késztermék előállítását kiadták bérmunkába a plebejusoknak és zselléreknek, ezt a rendszert

nevezzük kiadási és bedolgozási rendszernek

7. Kialakult a tőkés árutermelés csírája

7. Vázolja fel a magyar feudális társadalom kialakulását és az Aranybulla -

mozgalmakat !

I. A feudális társadalmi rend megszilárdulásának folyamata

1. István halála után

a) birtokaiktól megfosztott nemzetségfők leszármazottai kísérletet tesznek az uralkodói

hatalom aláásására, a törzsi-nemzetségi szervezet visszaállítására

szembefordulnak az egyházzal : 1046 Vata lázadás

1061 Vata fia, János támadása

b) külső támadások is : 1030 : II. Konrád támadása - vereséget szenved

1051, 1052 : III. Henrik 2 támadása - I. Endre feltartóztatja

seregeit

2. A IX. sz. utolsó évtizedeiben kibontakozó invesztitúraharc lekötötte a birodalom

vezetőit Magyarország önállóan fejlődhet, sőt külső hódításokra is lehetőségük lesz

I. László ( 1077-1095 ) Szlavónia és Dalmácia

Könyves Kálmán ( 1095-1116 ) a halicsi fejedelemséget foglalja el

3. A társadalmi változások

a)nő a földművelés jelentősége a lakosság többsége letelepedik

különbség a királyi, egyházi v. világi birtokon való letelepedettek helyzete között

a világi birtok " felosztása "

predium ( v. allódium )

egyes területeken szabad költözködési joggal rendelkező, letelepült közszabadok

dolgoztak

ˇ

a föld fejében szolgáltatások

a királyi v. egyházi birtokra települők elvesztették szabad költözködési jogukat

földet kaptak

ˇ

anyagi függetlenséggel rendelkeztek a feudális kötöttségek ellenére

a szolganépek felszabadulása a prediumok hanyatlásához vezetett faluvá

alakulnak

b) a fölművelés elterjedése a népesség növekedésével is együtt járt

+ betelepülések

+ hospesek ( vendégek ) ún. hospesjogok

II. Az Aranybulla - mozgalom

1. XII. sz. - a trónkövetelők magánbirtokaik adományozásával igyekeztek maguknak

híveket szerezni

a) II. Endre idején feudális anarchia bontakozik ki a nagybirtokosok hatalmuk alá

akarják vonni :

a városjobbágyokat

a királyi servienseket

ˇ

tiltakozás :

pénzrontás

az elégedetlenséget fokozták a különböző külpolitikai kudarcok

ˇ

1213 - Bánk bán vezetésével főúri lázadás megölik Gertrud királynét

b) Az általános elégedetlenség élére a serviensek állnak

ˇ

1222 : Aranybulla

legtöbb cikkelyei a serviensek kiváltságait erősítette meg

a várjobbágyokat is biztosította kiváltságaik megtartásáról

a nagybirtokosokat felhatalmazza arra, hogy ha ő és utódai nem tartják be a

törvényeket, hűtlenség vétke nélkül ellenállhatnak

c) a serviensek és a várjobbágyok önvédelemre rendelkeznek be

megyénként választottak bírókat maguknak

ˇ

szolgabírák

d) a királyi vármegyék helyén sorra nemesi vármegyék alakulnak

8. RENDI DUALIZMUS KIALAKULÁSA: ANGOL ÉS FRANCIA PÉLDÁN

A XIII. sz. a társadalmi változások a hűbériség válságára vezethető vissza. A társadalom

uralkodó rétegeit összetartó kapcsolatok meglazulnak. Az azonos jogállásúak közösségekbe

szerveződnek. Ezeket a társadalmi csoportokat nevezzük rendeknek. Közös érdekeiket a

politikában is érvényesítik. Az uralkodó elismeri a különböző rendek politikai jogait. A rendek

képviseleti szervével együtt kormányozza az országot. A rendi monarchiában az uralkodó

megosztja hatalmát a rendekkel. A hatalommegosztásból fakad a kettős jellege.

ANGLIA:

Az erős királyi hatalom alapjait Hódító Vilmos fektette le. A normann dinasztia megalapítója.

Királyi földbirtoktulajdon jött létre. A bárók birtokai szétszórtan terültek el, így nem alakulhatott

ki a nagybirtokosok területi hatalma. Az angol fennhatóság alá tartozó francia földbirtokok is a

király hatalmát erősítették. /Normandia / A normann dinasztia kihalása után II. Henrik kerül

Anglia trónjára. /Anjon grófja./ Hatalmát csak belháborúkkal tudta érvényesíteni. Ezzel

viszont megnőtt a bárók és az egyház hatalma.

II Henrik a lovagokra és a városi polgárokra támaszkodva erősítette meg hatalmát:

A királyi bíróságok hatáskörét bővíti. Illeték befizetésével bárki kérhette ügyének

tárgyalását a királyi bíróságon. Tehát az ügyek intézése átkerült az egyházi bíróságokból

és a bárók bírói jogköréből.

Az egyház kiváltságait csökkentette.

Oroszlánszívű Richárd uralkodása: míg ő harcolt / keresztes háborúk a Szentföldön./

addig János herceg a kormányzó. Bárók harcoltak a hatalomért.

Földnélküli János uralkodása: a királyi hatalom váltságba került. A franciákkal folytatott

harc során elveszítette a normandiai birtokait. Ez után a bárók rákényszeríttették a Magna

Charta Libertatum aláírására. / Nagy Szabadságlevél/ ami tartalmazza: a nemesség és az

egyház kiváltságait./

Adót csak a királyi tanács beleegyezésével vethet ki. Megszegésük esetén

Törvényes ítélet nélkül senkit sem tarthat fogságban. jogos az alattvalói

A városi kiváltságokat tiszteletben tartja. Ellenállás

A XIII.sz. közepén III. Henrik nem tartotta ezt be. Polgárháború bontakozott ki. A bárók

szembeszálltak a királlyal, Monfort kezdeményezésére, aki meghívta a parlamentbe a

lovagok és a városok képviselőit is. Az angol parlament két kamarás. A Lordok házába

születési előjogon lehetett bejutni.A „ közösségek házába „ választás útján. / Grófságonként

2-2 lovag, és városonként 2-2 polgár. /

FRANCIAORSZÁG:

A Capet-dinasztia a XIV. századra egy egységes királyságot alakított ki. Az országot

központosították. Franciaország egyesítése összekapcsolódott az Angol királyok elleni

harccal. A francia királyok a városi polgárságtól származó bevételekre alapozták erejük

növekedését. A korona szövetségesévé váltak. A királyok hatalma az egész ország területére

szólt birtokaikon hatékony igazgatást vezettek be. II. Fülöp Ágoston majd unokája IX. Szent

Lajos az államigazgatás szerveit fejlesztették:

A hivatalnokok képzett szakemberek

Zsoldos hadsereget tartottak fenn

Kialakították a királyi bíróságokat-parlamentet

A pénzverés jogát fenntartották / monopóliummá tették. /

A francia királyok birtokaikat – házassággal, birtokelkobzással, háborúkkal, gyarapították. A

királyi hatalom az egyház fölött is ellenőrzést gyakorolt. IV. Szép Fülöp megadóztatta az

egyházat. A papság a francia monarchia befolyása alá került . / Avignoni fogság. / IV. Szép

Fülöp 1302 először hívta össze a francia rendi gyűlést. A francia rendi gyűlés három

kamarás: papság, nemesség, polgárság. A harmadik rend küldöttei választás útján kerülnek a

rendi gyűlésbe.

Tehát a rendi monarchia a hatalommegosztást jelent az uralkodó és a rendek között. A

rendek politikai jogait a király elismeri, és együttműködve kormányozzák az államot. A

hatalom központosításával gazdasági és politikai egységek jöttek létre.

9. Az Anjouk gazdasági és társadalmi reformjai

1301 kihal az Árpád-ház

1301-1308 interregnum (király nélküli időszak)

trónkövetelők: Károly Róbertet (V. István dédunokája), a nápolyi Anjou-dinasztia tagját

1301-ben megkoronázza az esztergomi érsek

Vencelt (cseh) szintén 1301-ben a kalocsai érsek koronázza meg; apja halála

után V. elfoglalja a cseh trónt, a bajor Ottónak adja a koronát (1303); Ottót a

veszprémi és a csanádi püspök koronázza meg

kiskirályok: Horvátország: Frangepánok, Baboničok, Šubičok

(tartomány- Dunántúl: Kőszegiek

urak, oli- Felvidék (Ny): Csák Máté

garchák) Felvidék (K): Aba Amádé és fiai, Ákosok

Kárpátalja: Petenye fia Péter

Tiszántúl: Borsa Kopasz

Erdély: Kán László

Délvidék: Vejtehi Tódor

1308 királyválasztó gyűlés, az ország előkelői beleegyeznek abba, hogy Károly Róbert legyen

a király. 1309 újra megkoronázzák

Károly Róbert (Caroberto) (1308-1342)

a tartományurakat legyőzi (legnagyobb csata: 1312 Rozgony, Aba Amádé; 1317 Borsa K.-t

győzi le; 1321 Csák Máté meghal) nő a királyi birtok aránya

adományozás új történelmi családok jönnek létre: Szécsényi, Druget, Garai, Debreceni,

Nekcsei stb.

új intézmény: honor (szolgálati birtok arra az időre, amíg a hivatalt betölti)

a stabil gazdaság megteremtése feltétele az erős királyi hatalomnak

gazdaságpolitika:

állami adó: kapuadó (portális adó): 1 aranyforint telkenként; telek az, aminek a kapuján

befér egy megrakott szénásszekér; több család is lakhat egy telken

(a jobbágyok első állami adója)

regáléjövedelmek (királyi jogon (ius regale) szerzett jöv.):

bányabér (urbura, 1327): eddig a király kapta a bányászott arany tizedét ill.

az ezüst nyolcadát, mostantól a földesúr kapja ennek harmadát, tehát

1/24 ill. 1/30 részt földesúr érdekelt abban, hogy bányát nyissanak a

földjén

pénzverés és pénzbeváltás haszna (lucrum camarae)

nemesfém- és sómonopólium

harmincadvám (tricesima): külkereskedelmi vám

huszadvám: külker. vám a Balkán felé

domaniális jövedelem (birtokból származó jöv.) (az Árpád-korban erre épült a kir.

hatalom; az ilyen rendszer neve: patrimoniális királyság):

földbér (cenzus): aki királyi birtokon jobbágy, az a királynak fizeti, aki

földesúrin, az a f.úrnak

nemesfémbányászat európai szinten is jelentős (1500-2000 kg arany/év, Eu. 1.hely)

értékálló aranyforintot (firenzei minta) és ezüstpénzt veret (utóbbi: dénár)

Nekcsei Dömötör tárnokmester; a neki alárendelt gazd. szervek: kamarák

(ezek élén: kamaraispánok); pénzbegyűjtők

német bányászokat hív be

céhek alakulnak

fejlődik a kertgazdaság, szőlő- és gyümölcstermelés

a földesúri szolgáltatásokat egyre inkább pénzben fizetik (az áruterm. és pénzgazd.

terjedése miatt)

jobbágytelekrendszer egységesedése; szabad kir. városok és mezővárosok fejlődése

banderiális hadsereg (földesurak seregei; bandiera: 'zászló')

1335 visegrádi királytalálkozó

résztvevők: III. Kázmér lengyel király (1333-70)

Luxemburgi János cseh király

Károly Róbert magyar király

eredmények: Bécset elkerülő kereskedelmi útvonalak kijelölése (Buda-Esztergom-

Brünn-Nürnberg-Köln és Kassa-Krakkó); Bécsnek árumegállító joga volt

(a rajta áthaladó árukat megveheti a helyi árviszonyoknak megfelelően), ami

útvonalkényszerrel párosult (nem lehetett elkerülni a várost)

záradék: Lajos örökli a lengyel trónt, ha Kázmérnak nem születik fia

hadjáratok: alapvetően békés; 1330-as években sikertelen hadjárat a havasalföldi

Basarab vajda ellen

Zách Felicián: merénylet a kir. és a kir.nő ellen családját kiirtják (Arany J. dolgozta fel)

I. (Nagy) Lajos (1342-82, 1370-től lengyel király)

bevételeinek nagy részét a regáléjövedelmek teszik ki

1351-es törvények:

az Aranybulla megújítása (ha nincs törvényes fiúörökös, akkor a birtok negyedét a

lányörökös kapja, a maradék szabadon örökíthető)

változás az Aranybullához képest: ősiség törvénye (nemesi birtok

elidegeníthetetlensége)

nem adható el a nemesi birtok;

magfogyás (nincs utód) esetén a tágabb családból, oldalágról örököl valaki,

magszakadás (nincs rokon) esetén a koronára száll a birtok

kilenced: a termény kilencedik tizedét a földesúrnak kell beszolgáltatni (ha a király vagy

az egyház a földesúr, akkor annak); ha valaki nem szedi be, akkor beszedik

helyette, hogy ne legyen előnye a nagyobb birtokosoknak (a parasztok hozzájuk

költöznének, mert szabad költözködési joguk van)

"egy és ugyanazon nemesi szabadság elve": jogi különbség nincs a nemesek között,

csak vagyoni

hadjáratok: Nápoly; ok: testvérének, Andrásnak igérték a n.-i trónt, de megölték

Aversában

1347 az első nápolyi hadjárat; Aversánál megsebesül

1348 hazajön, mert Nápolyben pestisjárvány tör ki; helytartója: Laczfi

a csapatok dalmáciai átvonulása miatt háborúba keveredik Velencével

Bogdán moldvai fejedelmet függésbe akarja hozni

sikerrel beavatkozik a lengyel-litván háborúba; a lengyel-litván viszony rendeződik

Balkán: a bogumil eretnekek ellen

a magyar történelemben először ő ütközik meg török csapatokkal

10. Melyek voltak a nagy földrajzi felfedezések okai és következményei?

A XIV. századi gazdasági és népesedési megtorpanás után a XV. század közepétől lassú

fejlődés indult meg. Egységes, nagy államok alakultak, fejlődik az ipar és a mg, ismét

növekedni kezdett a népesség. Az erősen iparosodott és sűrűn lakott Nyugat-Európa már

nem tudta elég élelemmel ellátni népességét, ezért mind több mezőgazdasági terméket

importált. Flarindiában találkoztak a drága keleti fűszereket, selymeket, drágaköveket hozó

hajók és a Hanza-városok kereskedői. A kereskedelem fő útvonala tehát lassanként a

nyugat-európai országokban irányuló kereskedelem lett. Ezt elsősorban az atlanti part menti

hajózás bonyolította le.

A növekvő kereskedelem szomjazta a lebonyolításhoz szüksége pénzt és nemesfémet,

azonban ilyen mértékben Európa már nem tudta biztosítani ezt. A török elfoglalta

Konstantinápolyt, s eztán ellenőrizte és lefölözte a földközi-tengeri kereskedelem hasznát.

Ezen okok miatt új kereskedelmi útvonalakat kellett keresni. Az olaszok sok tapasztalat

birtokában megépítették az akkori kor legtökéletesebb, immár hosszú útra is alkalmas tengeri

hajóját, a caravellát. Az araboktól átvett iránytű lehetővé tette az észak-déli irányú

tájékozódást, bővültek a földrajzi ismeretek, ekkorára mind többen elfogadták, hogy a Föld

gömb alakú, Toscanelli firenzei csillagász elkészített egy térképet, melyen Indiát Európától

nyugatra ábrázolta, Tengerész Henrik herceg megalapított Portugália legdélnyugatibb részén

tengerésziskoláját.

A portugál hajósok fokozatosan haladtak előre Afrika nyugati partjain. Áthaladtak az

Egyenlítőn, majd Bartolomeo Diaz elérte Afrika déli csúcsát (1487), s elnevezték ezt részt a

Jóreménység-fokának. Vasco da Gama 1498-ban Afrikát körülhajózva eljutott India nyugati

partjaira.

Az Újvilág felfedezése azonban a spanyol hajókon induló Kolumbusz Kristóf (olasz) nevéhez

fűződik. Először a portugál királytól kért támogatást tervei megvalósításához, de elutasítják. A

spanyol királynő Kasztiliai Izabella 3 hajó kiállításával támogatja Kolumbusz tervét.

1492. aug. 3-án indult el és okt. 12-én reggel érte el a mai Bahama szigetekhez tartozó

Guanahani szigetét. Kolumbusz 1504-ig még 3× jár Amerikában, de soha nem tudhatta meg,

hogy egy új földrészt fedezett fel. Az Újvilágot Amerigo Vespucciról nevezték el, akinek

beszámolói alapján Európa megismerhette az új földrészt.

A kor utolsó nagy utazója Fernando Magellán portugál hajós, aki a spanyol király

támogatásával 1519-ben indult el 5 hajóban, hogy közvetlen vízi összeköttetést találjon a

fűszertermő keleti szigetek ill. Európa között. 1522-ben csupán egy hajó tért vissza, Magellán

a bennszülöttekkel vívott harcban halt meg.

KÖVETKEZMÉNYEK

  A bennszülöttek eleinte szívesen fogadták a nemegyszer isteni eredetűnek hitt hódítókat.

Mikor azonban világossá vált, hogy kincseikre törnek, fegyverre fordultak szembe a

rablókkal.

  A pénzszegény Európába megindult a nemesfémek áradata.

  A portugálok az Indiai-óceán térségében Afrika kontinensén gyarmatosítottak.

  A spanyolok az amerikai kontinens középső és déli részét hódítják meg. Ültetvényeket

létesítettek, bányákat nyitottak, ahol az őslakos indiánokat dolgoztatták. Azonban az

indiánok gyenge fizikumuk miatt hamar belehaltak a nehéz munkába, helyettük Afrikából

szállítottak ide rabszolgákat dolgozni.

  Európában új növényfajták jelennek meg: paradicsom, paprika, kukorica, burgonya,

dohány. Elterjedésükhöz és étkezési növényként való hasznosításukhoz évszázadok

kellettek.

  Árforradalom (rohamosan emelkedni kezdtek a termények árai, így sokkal többet kellet

dolgozni ugyanannyi élelmiszer megvásárlásához)

  Kalandorok, kincsvadászok özöne indult meg az Újvilágba, kitört az aranyláz.

  Új kikötővárosok jelennek meg és fejlődnek tovább. Pl.: Lisszabon, Amszterdam, London

  Az ipar is jelentős változáson ment át, a céhes termelést felváltotta a manufaktúra.

Lényege, hogy az emberek részfolyamatokat végeznek, de kézzel, tehát a készterméket

több ember együttes munkája hozza létre. Így meggyorsul a termelés, azaz több terméket

tudnak előállítani.

  Az ember által megismert világ kitágul, bővül a piac, kialakul a világkereskedelem.

  A Kelet- és Közép-Európai térség mezőgazdasági termékeket szállít nyugatra, ipari

termelésének színvonala fokozatosan eltávolodik és lemarad a nyugat-európaitól.

  A hollandok a XVII. századra a „tenger fuvarosai lettek”.

  Angol tengeri kalózok a király jóváhagyásával fosztogatták a spanyol hajókat.

  A gyapjú iránti nagy kereslet arra ösztönözte a földbirtokosokat és a tehetős parasztokat,

hogy a földművelés helyett juhtenyésztéssel foglalkozzanak, ehhez azonban területekre

volt szükségük. A földesurak részben az addig közösen használt legelők kisajátításával,

részben a kor végén pusztán hagyott területek, majd egyes paraszti földek elvételével

szereztek egyre több földet. Az elrabolt földeket sövényekkel, karókkal, kövekből emelt

kerítésekkel emelték körül, innen az eljárás neve: bekerítés.

  A TÖRTÉNELEM AZT A FOLYAMATOT, AMELYBEN A KISÁRUTERMELŐ

PARASZTOKAT ÉS KÉZMŰVESEKET A TERMELÉSHEZ, ILLETŐLEG A

LÉTFENNTARTÁSUKHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZEIKTŐL MEGFOSZTJÁK, MÁSOK

KEZÉBEN PEDIG FÖLHALMOZÓDIK EZ A TERMELŐESZKÖZ, VAGY AZ ANNAK

MEGVÁSÁRLÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ÖSSZEG, EREDETI (=KEZDETI)

FELHALMOZÁSNAK NEVEZZÜK. ENNEK SORÁN ALAKULTAK KI A TŐKÉS

TERMELÉS GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI FÖLTÉTELEI.

11. A három részre szakadt Magyarország

A Mohácsi csata után (1526) megkezdődött az ország három részre szakadása.

A köznemesség Szapolyai Jánost választotta királlyá

A főurak pedig I. Ferdinándot választották kettős királyválasztás

A két király közötti harc anarchiához vezetett. A harcot 1538-ban a váradi titkos szerződés

zárta le. A kezükön lévő területeket megtarthatták.

Szapolyai halála után helyre állt az ország egysége. Ugyan a nem várt trónörökös Szapolyai

fia (János Zsigmond) születése a váradi szerződés megszegését jelentette. Hogy ez ne

történjen meg, Ferdinánd Buda ellen vonult. De I. Szulejmán 1541-ben csellel birtokba vette

Budát, és János Zsigmondra és gyámjára, Fráter Györgyre bízta Kelet-Magyaország és

Erdély kormányzását. Fráter György megkísérelte az ország egyesítését, de Bécs ezt

félreértette, árulásnak hitte és meggyilkoltatták. Az egyesítés programja központi kérdés lett.

1526 után fokozatosan alakult ki az egykori magyar királyságból:

Török hódoltsági terület

Királyi Magyarország

Erdélyi Fejedelemség

A Királyi Magyarország: a Nyugati és Északi ország. A területek védelmét : 6 főkapitány,

100 végvár, 15-20 ezer katona látta el. Ezek fenntartása a kincstár terhe volt. Magyarország

védelmét még támogatták a Német-Római Birodalom rendjei is. A pénzforráshoz a

Habsburgokon keresztül jutottak, ezért Magyarország az ő segítségük nélkül nem tudta volna

fenntartani magát. A politikai és igazgatási rendszerében a török elleni harcok okoztak

változást:

- Bécsbe állították fel a magyar központi kormányszékeket (Magyar Kamara – Pénzügyek)

- Pozsonyba a Magyar Kancellária (levelezés kapcsolattartás)

A Kormányszékek fizetett tanácsosokkal működtek.

A Hadi Tanács feladata: a hadügyi kérdések és a diplomácia fenntartása.

A rendi intézményrendszer átvészelte az átalakulásokat, megmaradt a nádori tisztség, a rendi

országgyűlés, nemesi vármegye (jogkörük bővült). A főkapitányi tisztet magyar

nagybirtokosok töltötték be. A rendi törekvésekre a kormányzat olykor nem hívta össze az

O.GY-t, de az adók megajánlása miatt rákényszerült. Az uralkodók és a rendek között a

hatalom megosztás tükröződött. A rendi dualizmus kora Magyarországon az idegen uralom

alatt bontakozott ki. Az udvar és rendek közötti küzdelem alkotmányos keretek közt folyt.

Török hódoltsági terület: a török birodalom a legészakibb tartomány. Katonai alapon

rendezték be. Közigazgatási egységei együtt látták el a feladatokat (katonai, igazgatási,

jogszolgáltatási, pénzügyi). A magyarországi terület feje a budai pasa. A meghódított föld a

szultáné, haszonélvezők: a tisztségviselők és a szpánik.

Az adóztatás: magyar gyakorlatot használták. A jobbágyok kapuadót, tizedet, ajándékot

fizetett a török földesúrnak, a kincstárnak pedig haradzsot, rendkívüli állami hadiadót. A

jobbágyság terheit még az is növelte, hogy a magyar államnak és egyháznak is adóznak. Ez

a kettős adóztatás a török uralom végéig fennmaradt. A keresztény alattvalók nem tudták

elfogadni a hódítók uralmát, betolakodóknak tekintették őket. A török uralom kénytelen volt

beletörődni a magyar intézmények fennmaradásában. (pl. vármegye).

Erdélyi fejedelemség: a XVI. Sz. második felében alakult. Hozzá tartozott a

Magyarországról leválasztott Partium. Mezőgazdasága fejlett, bányákkal gazdag

fejedelemség. Vallási és etnikai megosztottság jellemezte a lakosságot. Elsőrendű volt a

hadügy és a pénzügyi feladatok, a védelem szempontja miatt. A fejedelmi hatalom két pilléren

volt: a kincstár, a szultáni kinevezés. Az erdélyi rendiség szerkezet jóval kisebb politikai erőt

képviselt mint a magyarországi. A rendiség gyenge volt., nem alakult ki a nagybirtokrendszer.

A kincstári jövedelemforrások nem kerültek magán kézbe. Ez köszönhető: Báthory István és

Bethlen Gábornak, mivel ők Erdély érdekeit szolgáltak. Külpolitikailag a Portától függ: a

szultánnak évi adót fizettek.

__________________________________________________________________________

________

Legjobban a politika terén volt látható Magyarország széttagoltsága. Összetartó erők

biztosították az ország egységének fennmaradását: a kereskedelem (a széttagoltság és a

vámhatárok ellenére az országban egységes piac maradt) a reformáció, ellenreformáció (a

magyar művelődés fellendülése, magyar nyelvű vallásgyakorlat, irodalom elterjedése.) az

adóztatási rendszer, a magyar jogrend továbbélése (a széttagoltság ellenére hatott.)

12. Ismertesse a felvilágosodás kialakulásának történetét, képviselőit és eszméiket

Nyugat-Európából indul ki a XVI-XVII. században az új eszmerendszer, amit

felvilágosodásnak nevezünk. Lényege:

  az ember a saját értelmére támaszkodik és tapasztalata, racionális tudása révén

szemléli a világot.

Közvetlen előfutára Isaac Newton aki a „világmindenség nem kifürkészhetetlen, hanem

feltárható törvényszerűségek alapján működik” – elvet vallotta.

Az öntudatra ébredt polgárság fel akarta számolni a nemességet, még hozzá a tudomány és

a kultúra területén megvívott harcon át. Newton elméletei nyomán megszületett az ideológia,

miszerint az ember alkotta törvényeknek összhangban kell lenniük a természet törvényeivel.

ANGLIA:

A felvilágosodás a kapitalista fejlődésben élen járó Angliában született meg. Maga a fogalom

azt fejezi ki, hogy a korszak polgári gondolkodói hittek a tapasztalatra támaszkodó ész

mindenhatóságában. Meg voltak győződve arról, hogy megvalósítható egy, a születési

előjogokat nem ismerő, politikai egyenlőségen alapuló társadalom.

A felvilágosodás legnagyobb alakja Newton egyik barátja, John Locke (lak) volt. Elvei szerint:

„ az ember természeti jogait önkéntes szerződésben átruházza az államra, de joga van ezt a

szerződést („társadalmi szerződés”) fölbontani, ha a hatalom az egyéni szabadságot és a

polgári tulajdont megsérti. Locke tökéletes államformának az angol alkotmányos monarchiát

tekintette. A merkantilistákkal szemben a fölvilágosodás korának közgazdászai a szabad

verseny hívei voltak. Hittek abban, hogy a kapitalizmus fejlődésével együtt nő a tömegek

jóléte. Legnagyobbjuk, az angol Adam Smith kimutatta, hogy az áruk értékét nem fizikai

tulajdonságaik, hanem az előállításukra fordított munka mennyisége határozza meg. A

tulajdon, a vállalkozás és a konkurencia szabadságát hirdeti. A szabad versenyt tartja a

gazdaság mozgatórugójának.

FRANCIAORSZÁG:

A francia fölvilágosult gondolkodók egyetemes megoldásokat kerestek az egész emberiség

számára.

Montesquieu 1784-ben megjelent A törvények szelleméről c. művében kimondja, a

hatalommegosztás elvét, azaz, hogy egymástól függetlennek kell lennie a törvényhozói,

végrehajtói és bírói hatalomnak. Ha ugyanis ez nem így van, akkor visszaélésekre lehet

számítani.

Voltaire szatirikus műveiben az egyházat ostorozta. Nem a hitet, hanem az egyház világi

hatalmát utasította el. Szerinte az emberi életet az ésszerűségnek, a rációnak kell

kormányoznia. Voltaire egyik legnagyobb visszhangot keltett műve a Filozófiai ABC, melyben

betűrendbe szedve ír a legfontosabb fogalmakról, érzelmekről, élethelyzetekről.

Rousseau-t a francia forradalom szellemi atyjaként tartjuk számon. Regényeiben a radikális

kispolgárság szószólója volt. A társadalmi szerződés elméletét tovább fejlesztette.

Megállapította, hogy az állam létrejöttét megelőzte a magántulajdon és a vagyoni

egyenlőtlenség. Ez utóbbi tartotta minden baj okának. Ezzel a gondolattal foglalkozik híres

műve: Az emberek közötti egyenlőtlenség eredetéről és alapjairól c. értekezése.

Államelméletének lényege a nép legfőbb hatalmának, a népfelségnek az elve. Nem véletlen

tehát, hogy a legtökéletesebb államformának a köztársaságot tekintette.

A francia Enciklopédia: A francia felvilágosodás tudományos eredményeit 28 kötetes

lexikonban, a nagy Enciklopédiában foglalták össze. A legjelentősebb enciklopédisták:

Diderot, D’Alambert, Holbach, Helvetius. A mechanika törvényeit alkalmazták, az embert is

egy géphez hasonlították.

A FELVILÁGOSULT ABSZOLUTIZMUS KÖZÉP- ÉS KELET-EURÓPÁBAN

NÉMET-RÓMAI BIRODALOM:

Az elmaradott gazdasági és társadalmi viszonyok miatt a felvilágosodás eszméi a

körülményekhez igazodnak.

Christian Wolf: elfogadja a társadalmi szerződés eszméjét, de elveti a felbonthatóság vagy a

hatalomnak való ellenállás jogát.

Joseph Sonnenfels: a nép kiskorúságának az elve, azaz önmaga még képtelen felismerni a

jót, ezért rá kell kényszeríteni. A társadalomnak persze lehetnek jogos elvárásai az állammal

szemben.

Kelet- és Közép-Európában a felvilágosodás módosult. Új uralmi forma születik, a

FELVILÁGOSULT ABSZOLUTIZMUS:

  legfontosabb törekvése a szintemelés

  az uralkodó az állam első szolgája

  elmaradott gazdaság, konzervatív társadalomszerkezet    hatalmas

államapparátus és hadsereg

  a gazdaság és a társadalom modernizálása felülről történik.

„MINDENT A NÉPÉRT, SEMMIT A NÉM ÁLLTAL” – mondta II. József, a kalapos király.

POROSZORSZÁG:

A brandenburgi választófejedelemség és a német lovagrend birtokaiból jött létre 1618-ban.

1701-től királyság a Hohezollen-dinasztia uralma alatt.

I. Frigyes Vilmos despotikus katonaállamot hozott létre, katonai törvények vonatkoztak a

nőkre és a gyermekekre is. Képzett hadseregét a hadi események szünetében bérbe adta

ipari vállalkozóknak.

II. Frigyes felvilágosult uralkodónak tartotta magát, aki apjától egy jól szervezett államot

örökölt. Vallás- és gondolatszabadságot adott, út- és csatornaépítésbe kezdett, jogi

reformokat hozott:

  beszüntette a kínvallatást

  a törvény előtt mindenki egyenlő lett

  a bíráskodás a királytól független

A HABSBURG BIRODALOM:

Nagy terület, soknyelvű, eltérő hagyományokkal rendelkezik, s ezek a körülmények nehezítik

a központosítást, egységesítést. Mária Terézia az 1713-as Pragmatica Sanctio révén kerül a

trónra, birodalmi reformokat hoz, nevéhez fűződik az egészségügy és iskoláztatás

fejlesztése. Fia, II. József német nyelvű központi közigazgatásra törekszik, haladó reformokat

hoz, de a nép nem támogatja, halálos ágyán pedig visszavonja reformjait.

OROSZORSZÁG:

Itt a reformerek felülről, erőszakos eszközökkel kívánták felszámolni a történelmi lemaradást.

I. Péter megtiltotta a kaftán és a szakáll viselését. Kialakították a merkantilista

gazdaságpolitikát és ezerszámra hívtak be mesterembereket az országba. Új fővárost

építettek föl, Szentpétervárt.

I. Péter halála után Oroszország nagyhatalmi helyzete II. Katalin trónra lépésével

megszilárdult. A felvilágosodás eszméi Oroszországba is eljutottak. Folytatták az igazgatás

és az adórendszer központosítását, II. Katalin Voltaire-rel és Diderot-val levelezett.

LENGYELORSZÁG:

A lengyel rendi államban nem alakult ki olyan erős központ, amely kísérletet tehetett volna

egyes nyugat-európai vívmányok átvételére. Az orosz és porosz nyomás erősödése azonban

maga után vonta, hogy Lengyelországban is elkezdtek terjedni a fölvilágosodás eszméi. Ezek

a terjeszkedő politikát folytató szomszédok voltak azok, akik 1795-ben letöröltek Európa

térképéről egy nagy múltú államot, ugyanis felosztották egymás között.

13. II. JÓZSEF URALKODÁSA – FELVILÁGOSULT ABSZOLUTIZMUS

II. József, Habsburg-Lotharingiai – 1741-1790

A Kelet–európai abszolutizmust nevezzük felvilágosult abszolutizmusnak. Kialakulásának

legfőbb forrása a felvilágosodás. A felvilágosult gondolkodók a társadalmi szerződés alapján

az uralkodótól várták a haladást.

Az uralkodók felismerték országuk elmaradottságát, a felzárkózás szükségét. Az

abszolutizmus hatékony államhatalmat hoz létre, az egyik abszolutizmus kialakulása életre

hívja a másikat. Az uralkodók a felvilágosodásban támaszt kerestek reformjaikhoz „felűről

végrehajtott reformpolitika” A mintát a nyugat-európai intézmények szolgáltatják. A felűről

végrehajtott reformok mindig felületesek és feudális torzulásokat mutatnak. A felvilágosult

abszolutizmus elősegítette a polgárosodás folyamatát és a tőkefelhalmozódást. Új területeket

vont állami ellenőrzés alá.

- állami gondoskodás-jobbágyvédelem

- kulturális intézkedések: oktatás, művelődés

- szociális intézkedések: közegészségügy

Abszolút uralkodónak nevelték. Tudatosan készült a kormányzásra.

Mária Terézia fia 1765-től társuralkodó, 1780- tol magyar király és német római császár.

Eszményképe az összbirodalom. Előrevetíti az uralkodó és a magyar rendek társadalmi

konflikusát. Az államot egy hatalmas racionálisan működő gépezeté akarta alakítani, melyet

egyedül ő irányit. „minden a népért, de semmit a nép által”

Rendeletei:

A szemlélődő szerzetesrendek feloszlatása, mert az állam számára nem végeznek hasznos

tevékenységet. A katolikus egyház autonómiájának megnyirbálása, így állami ellenőrzés alá

kerül, a protestáns egyházak egyenjogúsítása, szabad vallásgyakorlás. Jobbágyrendelet

célja az adózó jobbágyok védelme, ez nem jelentet jobbágyfelszabadítást csak csökkenti a

jobbágyság személyi függését, szabad költözés engedélyezése, mesterség tanulása, botütés

tilalma.

A birodalom egész területén a német nyelv lett hivatalos. Ebben a döntésben kizárólag a

racionális szempontok játszottak szerepet, a német a birodalom legfejlettebb nyelve.

Közigazgatási rendelet: a vármegyei autonómia felszámolása, a közigazgatás államosítása.

Az ország területét 10 közigazgatási területre osztotta, ezek alá rendelte a megyéket is. A

kerületek igazgatását állami tisztviselőkre bízta. A vármegyét végrehajtó szervé fokozta le.

Végrehajtásával a nemesség elvesztette a politikát befolyásoló szerepét, megszüntette a

rendi ellenállás utolsó lehetőségét. A rendi politika megtörésének utolsó lépéseként a

nemesség megadóztatására készült, de a bevezetésre nem került sor. A birodalom II. József

uralkodásának utolsó éveiben, súlyos válságban került.

Mária Terézia (1740-80)

Nem volt felvilágosult uralkodó, de polgári tanácsadókkal vette körül magát, így uralkodása

abszolutista. Innen számítjuk a felvilágosult abszolutizmust.

Reformjainak területei:

1. Gazdaságpolitika:

. merkantilizmus; ez az osztrák, cseh ipari fejlődést fogja szolgálni, mert a

magyar nemesség nem adózik, így az osztrák, cseh ipar versenyképesebbé

válik a NY-al szemben.

1754 kettős vámhatárról szóló rendelet

Két vámhatár van országrészenként a birodalom körül azért, hogy a

nemesfémet az országban tartsák.

Ezzel is az osztrák ipart akarják fejleszteni; a nyersanyag vámja olcsó

lesz, de csak azé amire szükségük van, a többi vámja magas lesz.

2. Társadalompolitika:

jobbágyadók:

a) állam: kapu, füstpénz; hadiadó: katonák továbbszállítása; porció

b) egyház: 10-ed

c) földesúr: termény (1351-es tv. 9-ed); pénz; robot; ajándék

d) megye: házi adó

Parasztmegmozdulásra akkor kerül sor, amikor az adók közül az egyiket nagy mértékben

megemelik.

* állami adó: osztrák örökösödési háború, 7 éves háború

katonai igények ellátása miatt nő az adó

1735 Békés megye

1764 Mádifalvi veszedelem

* földesúri adó: elterjednek a majorságok; az új területeket nem

csatolják a jobbágytelkekhez, pedig velük végeztetik el a

munkát.

A jobbágytelkek elaprózódnak.

Nő a zselléresedés: majorságokban munkát vállal.

A törvény nem védi ezeket a parcellákat, így bármikor

elvehetik tőlük.

1765-66 Dunántúli felkelés lesz.

.

1767 emiatt Mária Terézia kiadja az urbárium rendeletét.

Mivel a nemesség visszautasítja, hogy az uralkodó beleszóljon a jobbágy

és földesúr viszonyába:

* rögzíti a jobbágytelkek határait

* szabályozza a pénzadót: évi 1 Ft

* robot kötelezettség: heti 1 nap igás vagy 2 nap

gyalogos

3. Oktatáspolitika:

1777 ráció edukáció rendelet

6-12 éves korig kötelező az oktatás, de a hiányzik a megvalósítás

feltétele, pl.: német nyelv, tanárok hiánya

4. Közigazgatás:

Nincs változás, de a németalföldi és itáliai területeken megkezdi a fejlesztést.

5. Egyházpolitika:

Katolikus egyházat támogatja; komoly vitái vannak fiával emiatt.

A protestánsokat Erdélybe telepíti Ausztriából.

6. Katonai politika:

Testőrséget hozott létre.

14. Az első ipari forradalom és társadalmi következményei

- Angliában a kézműipart néhány évtized alatt felváltja a gyárakban folyó tömegtermelés.

- A manufaktúrákban elemeire bontják a munkafolyamatokat. Azután ennek elemeit

gépesítik.

- A földművelésben

  A feudális kötöttségek után fokozatosan megszűnik a föld közösségi használata

  A háromnyomásos gazdálkodást felváltja a vetésforgó

  Takarmánynövények termesztenek   megnő az állatállomány

  A földeket trágyázzák

- A szállításban

  Jól tagolt tengerpart, sok kikötő   Olcsó teherszállítás a part menti hajózással

- (1694) megalakul az Angol Bank

- Igény

  Folyamatosan igény van a ruházatra, így a textilipar válik a húzóágazattá az ipari

forradalomban.

- Gépek

  James Watt Gőzgép (1769)

  Mac Adam Műút

  Fulton Gőzhajó (1807)

  Stephenson Gőzmozdony (1825)

- Vasútépítési láz

  Új jelentősége a gőzgép használatának

  Piac a szén és a vas számára (1830 és 1850 közt megháromszorozódik)

  Olcsó szállítás

- A gépek előállításának gépesítése

  Forgácsológépek   gépgyártás

  A faipari gépeket továbbfejlesztették, bevezették a szabványokat

- Nagy tőkéket igényel a vasútépítés és a gépgyártás

  A tőkék nem a könnyű- hanem a nehéziparba áramolnak

- A haditechnika is fejlődik

- Demográfiai következmények

  A lakosság gyors növekedése (de ez nem csak az ipari forradalomnak, hanem a

több élelem termelésének következménye főként)

  A falu lakossága a városba megy

- Az ipari forradalom visszahat a mezőgazdaságra

  Mezőgazdasági gépek

  Tovább javulnak a higiénés viszonyok

Társadalmi következmények

- A városi népesség felduzzadása

- A gabonaárak csökkentek, a gyapjúárak növekedtek   a szántókat legelőkké alakítják

- A városi olcsó tömegcikkek tönkreteszik a falusi kézműipart, a gépesítés miatt pedig

kevesebb dolgozó embert igényelt a vidék   munka nélkül maradnak az emberek, és a

városba mennek, ahol mehetnek bérmunkásnak

A munkások helyzetének javulása

- Nem voltak még a munkás jogait védő törvények. A nagy munkaerő-kínálat miatt a

munkabérek a létminimum alatt maradnak. Nyolc-tíz éves gyerekek napi 14 órákat

dolgoznak raktárakban, bányaalagutakban. A bérmunkások soraiból minden tizedik válik

csak be katonának.

- Angliában törvény tiltja a szervezetbe tömörülést.

- Az utópisták: Robert Owen (a jótékony gyáros) szerint az emberek életkörülményeit

véglegesen meg kell változtatni. Olyan termelőegységeket kell létrehozni, ahol mindenki

birtokos és munkás. Hasonlót mond Saint-Simon és Fourier (falanszter-elmélet   Az

Ember Tragédiája)

- Hamarosan a képzettebb munkások önművelő és önsegélyező egyleteket, valamint

szakszervezeteket kezdenek alapítani (szakmai érdekképviseleti szervezetek, trade

union).

- Küzdelmet indítanak a szavazati jog megszerzéséért.

- (1836) Önálló alkotmányjavaslat: charter. Chartizmus.

  Általános választójogot minden férdinak

  Évenkénti választás a parlamentben

  Fizetést a parlament tagjainak (hogy a vagyontalanok is lehessenek képviselők)

  Titkos szavazást

  Egyenlő lélekszámú választókerületeket

  Legyen mindenki választható

- Ezek hatására a negyvenes években gyári törvények

  A nők és a 10 évnél fiatalabb fiúk nem dolgozhatnak a föld alatt

  A nők és fiatalok munkaidejének csökkentése

Forradalmi munkásmozgalmak

- Szocialisták: a munkásokat forradalomra hívják

- Auguste Blanqui (1805-1881)

  Teljes politikai és vagyoni egyenlőséget – újra kell osztani a vagyont

  A diktatúra is megengedhető

  Összeesküvések sora – fél életét börtönben töltötte emiatt

- Louis Blanc (1811-1882): Tíz év története

  Most anarchia és összevisszaság van, mert a munkás a gép ellensége, a

munkás a tőkés ellensége és a tőkés a másik tőkés ellensége

  A szabadversenyes kapitalizmus nem szabadversenyes, mert a nagytőkés

mindig jobban áll, mint a kistőkés, a kistőkés lassan tönkremegy, és monopólium

jön létre. A szabadverseny elve megszünteti önmagát!

  A tudomány és a technika fantasztikus vívmányai jók, de a többség számára

csak a nyomort jelentik

  Az ember szelleme által a legfejlettebb a Földön, hatalmas erejét a legjobbra

használhatja, de ugyanezt negatívban!

  A társadalom/rendszer tönkreteszi a családokat mind a szegényeknél, mind a

gazdagoknál

- Proudhon (1809-1865)

  Az állam cinkosa a nagytőkéseknek

  A tőkés tulajdon = lopás

  A munkás által termelt értéknek csak töredékét kapja vissza

  A kistermelők társadalmát akarta megvalósítani

  Nincs szükség erőszakra és állami intézményekre   anarchizmus

- Karl Marx (1818-1883)

  Hegel dialektikája: a világ az ellentmondások útján halad a beteljesülés felé, az

emberi elme pedig a dialektika alapján következtethet a jövőre

  Marxnál a történelem az osztályharcok története

  (1945) Német Ideológia: Gazdaság az alapja és meghatározója a társadalomnak,

nincsenek örök értékek

  Forradalomelmélete: A proletáriátus az egyetlen forradalomképes réteg és

muszáj, hogy ők nyerjenek mert ők vannak a legtöbben.

  Világkapitalizmus miatt mindenhol egyforma problémák, tehát mindenhol

egyszerre lesz forradalom.

  Utópia: Annyira nagy lesz már a gazdagság, hogy a magántulajdont meg lehet

szüntetni, meg a képesítés is már a maximumon van

14. Széchenyi reformprogramja

Az 1825-27-es országgyűlés

1825-ben Pozsonyban összeült az országgyűlés. I. Ferenc az európai események és

a fokozódó nemesi ellenállás hatására jobbnak látta némi teret engedni a rendi

alkotmánynak. Az országgyűlés azonban nem a feudális viszonyok megreformálására

fektette a hangsúlyt, a rendek megrekedtek sérelmeik fölhánytorgatásánál, s legfőbb

törekvésük a nemesi alkotmány körülbástyázása (ez azt jelenti, hogy újból törvénybe

iktatták az 1791. évi törvényt, mely megerősíti a nemesi és országgyűlési jogokat) és jogaik

védelme maradt.

Az országgyűlésen haladó eszmék képviselői is jelen voltak, akik szükségesnek

tartották a reformokat, amelyek a polgári átalakuláshoz vezetnek, a középrétegek

(középnemesek, értelmiség, birtoktalanok) felemelkedését, a jobbágyfelszabadítást. Közéjük

tartozott Gróf Széchenyi István, aki felajánlotta birtokainak egy évi jövedelmét a Magyar

Tudományos Akadémia megalapítására. Ezzel fő célja a magyar nyelv művelése volt. A

megalapításról 1827-ben hoztak törvényt.

Reformeszmék

A felvilágosodás nem hozott változást hazánk gazdasági és társadalmi

berendezkedésében. A polgárság német volt, ezért nem vállalta fel a reformokat. Ezért

alakult ki egy liberális, reformpárti nemesi réteg, amely rájött arra, hogy a feudalizmus már

gátolja fejlődését, s amelynek célja a liberális, szabad gazdasági fejlődés biztosítása volt. Az

átalakulással viszont a feudális rend rendül meg, amely a nemességnek a kiváltságokat

biztosította. Ezt az ellentmondást csak úgy lehet feloldani, ha a nemesség belátja: vagy a

reformok útjára lép, s így megmenti, életképessé teszi gazdaságát; vagy végképp összeomlik

a feudális rend (kiváltságostul, gazdaságostul, országostul, magyarostul). Ezt csak kevesen

látták be.

Széchenyi élete

Apja: Széchenyi Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum alapítója. Anyja Festetics Júlia

Megpróbált mindent megtenni a nemzet felvirágzása érdekében. Katonaként kezdte

pályafutását, majd 1815-ben Angliába ment, ahol a jogrendet, társadalmi berendezkedést

vizsgálta.

Arisztokrata neveltetése révén a köznemesség rendi szemléletét, nemesi

nacionalizmusát kezdettől elutasította, de arisztokrata társaitól is különbözött abban, hogy

osztálya felvirágoztatását az egész nép jólétre emelésével együtt képzelte el.

Már első gyakorlati kezdeményezései felülemelkedtek a rendi korlátokon. Ilyen volt a

Tudományos Akadémia megalapítása, a lóverseny meghonosítása, a Nemzeti Casino

megalapítása, amelyek a reformnemesség találkozóhelyeivé váltak: az ifjak eszmecseréjét

kívánta előmozdítani.

Hitel 1830-ban jelent meg, Széchenyi reformprogramját tartalmazza:

- Felemelkedés útja a nagybirtok korszerűsítése, ehhez hitel kell

- (hatósági árszabás?)

- Ősiség (1351) eltörlése (hitelt csak fedezetre adnak, az ősiség nem hagyta a föld

zálogosítását)

- Szabad verseny akadályainak elhárítása

- A robot megszüntetése, bérmunkások alkalmazása

- céhrendszer átalakítása

- közlekedés korszerűsítése

- törvény előtti egyenlőség

- közteherviselés

- Kapitalista átalakítás minden téren

Széchenyi törekvéseit nem az udvar ellen akarta érvényesíteni, hanem a

Habsburgokat is meg akarta nyerni a reformoknak, a főnemességet (pénzforrás) is meg

akarta nyerni reformjai véghezviteléhez.

A Hitel nagy sikert aratott, de már ekkor megmutatkozott Széchenyi elképzeléseinek

ellentmondásossága. Bár szenvedélyes szavakkal ostorozta az arisztokráciát, ezt javító

szándékkal tette (nem mindenki így értelmezte, akárcsak Adynál), a vezető szerepet azért

saját osztályának tartva fönn. Az angol példára hivatkozva igyekezett őket rábírni, hogy

önként tegyék azt, amit máshol forradalom következtében kellett elfogadni. Lényeges

gondolata, hogy az országot csak “kiművelt emberfők” sokasága emelheti fel. Az átalakulást

mindenkinek önmagában kell kezdenie. A Hitel ellen mégis az arisztokrácia lépett fel

leghevesebben. Bírálta Széchenyi művét a régi típusú ellenzék művelt képviselője Gróf

Dessewffy József is (Taglalat, 1831).

A támadásokra Széchenyi megírja 31-ben a Világ c. művét. 1833-ban jelenik meg a

Stádium, amely sűrítve adja elő reformgondolatait. (Elemzés lehet)

Széchenyi gyakorlati alkotásai

Magyar Tudományos Akadémia megalapítása a magyar nyelv és tudomány

műveléséért.

Lóverseny meghonosítása, a Nemzeti Casino megalapítása, amelyek a

reformnemesség találkozóhelyeivé váltak: az ifjak eszmecseréjét kívánta előmozdítani.

A dunai gőzhajózás megindítása és a balatoni gőzhajózás. A folyamszabályozás

által nagy területek válnak megművelhetővé. Az áradásokból fakadó járványok (és

szúnyogok) megszűnnek, fejlődik a kereskedelem. A Vaskapu hajózhatóvá tételéhez 1831-

ben kezdett hozzá. Ő irányította a Tisza-szabályozás előkészületeit is. A hajózás fejlesztését

szolgálta a hajógyár és a téli kikötő létesítése is. Megalapította a Duna Gőzhajózási

Társaságot. 1830-ban indul el az első Pest-Bécs gőzhajó. 1833-tól a Duna szabályozás

királyi biztosa, 1845-től a közlekedésügyi bizottság elnöke, 48-tól közlekedésügyi miniszter.

Népszerűsítette a selyemhernyó-tenyésztést (mint a bio-giliszta?), az ő érdeme az

első gőzzel hajtott hengermalom megépítése is.

1842-ben kezdik el építeni a Lánchidat (William Tierney Clark tervei alapján építette

Adam Clark - Klark Ádám tér). A híd az első volt, ahol a közteherviselés megvalósult: a

nemeseknek is kellett hídpénzt fizetniük. (Többet is, mint a gyalogosoknak). A híd a

hajóhidakhoz képest biztonságosabb és állandó volt (télen és hajók áthaladásánál is).

Összefoglalás

Széchenyi gyakorlati tevékenységével a mezőgazdasági termelés élénkítését és a

jobb értékesítést akarta elősegíteni. Ennél azonban többet tett, Magyarország kimozdult

szomorú tespedéséből, s ha lépésenként is, de elindult azon az úton, hogy modern országgá

váljék.

16. AZ 1848-49. ÉVI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC

Az 1848-as magyar forradalom legfőbb vívmányai

1848 tavasza felrázta szinte egész Európát. Forradalmi hullám söpört végig a feudális

birtokokon is. Ez a forradalmi hatás eljutott Magyarországra is. Három helyszín hatott

egymásra: Pest, Pozsony és Bécs.

Az 1848 februári párizsi forradalom hatására Kossuth Pozsonyban március 3-án az

országgyűlésen elmondta felirati javaslatát.

- azonnali jobbágyfelszabadítást

- közteherviselést

- független, az országgyűlésnek felelős nemzeti kormányt követelt.

Március 13-án Bécsben is kitört a forradalom, Metternich megbukott.

Március 14-én Pozsonyban az országgyűlés elfogadta a "felirati javaslatot". A pozsonyi

nép fáklyás felvonulást rendezett.

Március 15-én Pesten vér nélkül győzött a forradalom.

Reggel a "márciusi ifjak" a Pilvax kávéházból indulva először az egyetemeket járták végig

majd a Nemzeti Múzeum előtt nagyülést tartottak. A nép nevében lefoglalták a "Landerer és

Heckenas" nyomdát és kinyomtatták a 12 pontot és a Nemzeti dalt. Majd a pesti Városháza

elé vonultak és a városi tanáccsal elfogadtatták a 12 pontot. Így a petíció, mint Pest város

követelése mehetett Pozsonyba, majd Bécsbe.

Március 17-én az uralkodó kinevezte gróf Batthyány Lajost Mo. felelős

miniszterelnökének. Április 7-én megalapította kormányát, amelyben a tárcák többsége

az Ellenzéki Párt kezében volt. A kormány a "Rend és Béke" jelszavát követte. Szinte

azonnal a elkezdte törvényelőkészítő és alkotó munkálatait.

1. Törvényelőkészítő munkálatok:

Március 23-án Batthyány miniszterelnöki körlevelében elrendelte a jobbágyfelszabadítást,

utólagos állami kárpótlással. Március 28-ai királyi leirat átdolgozásra javasolta az önálló

magyar had és pénzügyminisztérium tervezetét, illetve az úrbéri törvényjavaslatot. Asz

eseményeket ismét a pesti tömegek gyorsították fel. 1948 április 11-én V. Ferdinánd

szentesítette az új törvényeket.

2. 1848-as áprilisi törvények:

a) Társadalmi átrendeződést rögzítők:

- jobbágyfelszabadítás állami kárpótlással

- az ősiség eltörlése

- közteherviselés

- politikai jogok terén a származási különbségek megszüntetése

b) Új politikai berendezkedést rögzítők:

- törvényhozó hatalom – országgyűlés – népképviseleti alapon

- választójog

- az országgyűlés kétkamarás, székhelye Pest, évenként ülésezik.

- a képviselőket három évre választották

- a végrehajtóhatalom független, az országgyűlésnek felelős minisztériuma lett

- az uralkodó bármely rendelete csak miniszteri ellenjegyzéssel volt érvényes

- sajtószabadság

- Erdély uniója

c) Magyarország önállóságának biztosítása a Habsburg Birodalmon belül:

- a király távollétében jogköre a nádorra száll

- a külügyek az uralkodó jogkörében maradtak

3. Az áprilisi törvények nem rendezték nemzetiségi kérdést

Komoly problémákat jelentett a magyarországi nemzetiségek az áprilisi törvényekben saját

nemzeti létük s anyanyelvük veszélyeztetését látták. Népgyűléseiken azonban már többet

követeltek, mint anyanyelvi közigazgatást. Az áprilisi törvények folytán parasztmozgalmak

jönnek létre, mivel a parasztság hatvan százaléka zsellér volt. Nemzetiségi mozgalmak

nehezítették a kormány munkáját, minél a nemzetiségek is jogokat követeltek. Önálló

nyelvhasználatot – nyelvi autonómiát, belső ügyeik önálló intézését – belső autonómiát.

Kialakultak a magyarellenes törekvések. Az udvar ezt kihasználva támogatta a nemzetiségek

törekvéseit, így gyengítette a magyarság helyzetét.

1848 június vége első népképviseleti választás – győznek a liberálisok, a radikálisok

visszavonulnak.

1848 július 5. Népképviseleti országgyűlés

fő feladata - a honvédelem megszervezése, - a forradalom megvédése

Az udvar ellenlépései: követelték az önálló hadügy- és pénzügyminiszter lemondását, és a

minisztériumok beolvasztását az osztrák minisztériumokba. Batthyány és Deák tárgyalásai

kísérlete nem sikerült, így szeptember elején lemondott a kormány, ettől kezdve a forradalom

balra tolódott. Szeptember közepén megalakult az Országos Honvédelmi Bizottmány ami

október elejétől a kormány szerepét vette át. A 6 tagú végrehajtó hatalom vezetője Kossuth

Lajos volt.

Az 1848-49-es szabadságharc hadtörténete

Az európai forradalmi hullámoknak, a magyar forradalom jelentős állomása volt. Külső okok a

párizsi és a bécsi forradalmak, belső okok a magyar reformkor, a reformkori küzdelmek

voltak.

Az 1848-as februári párizsi forradalom hatására Kossuth március 3-án a pozsonyi

országgyűlésen az alsótábla ellenvetése nélkül felirati javaslatában azonnali

jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, és független az országgyűlésnek felelős nemzeti

kormányt követelt. A bécsi forradalom hatására március 14-én a továbbfejlesztett változatot a

főrendi tábla is elfogadta.

Március 15-én Pesten vér nélkül győzött a forradalom. A kezdeményező illetve fő szerepet a

márciusi ifjak vállalták magukra. Jellemzőjük a radikális politikai felfogás volt, széles

tömegbázissal nem rendelkeztek. A forradalmi mozgalmaktól, a birodalom széthullásától tartó

udvar mindenben engedett. Az országgyűlés megkapta a felhatalmazást arra, hogy a politikai

átalakulás alaptörvényeit megfogalmazza. Március 17-én az uralkodó kinevezte gróf

Batthyány Lajost Magyarország felelős miniszterelnökének. Április 7-én megalapította

kormányát. A kormány bázisát képző liberális nemesség a forradalmat befejezetnek

tekintette, míg a jobbágyság és a nemzetiségek viszont csak a kezdetnek.

Az áprilisi törvények három részre oszthatóak

1. A társadalmi átrendeződést ígérők:

- Jobbágyfelszabadítás állami kárpótlással, az ősiség eltörlése, közteherviselés, politikai

jogok terén a származási különbségek megszüntetése

2. Új politikai berendezkedést ígérők:

- A törvényhozó hatalom, az országgyűlés népképviseletei alapon épül fel. A választójogot

vagyoni cenzushoz kötötték. Az országgyűlés kétkamarás maradt, székhelye Pest volt

és évenként kellet üléseznie. A képviselőket három évre választották. A végrehajtó

hatalom független, az országgyűlésnek felelős minisztérium lett. Az uralkodó bármely

rendelete csak minisztérium ellenjegyzéssel volt érvényes. Törvény született a

sajtószabadságról, valamint Erdély uniójáról.

3. Magyarország önállóságát ígérő a Habsburg Birodalmon belül:

- A király távollétében jogköre az udvarra szállt. A külügyek terén nem történt változás,

továbbra is uralkodói felségjogok közé tartoztak.

A törvények nemzeti intézkedéseket nem tartalmaztak, pedig ez súlyos kérdés volt. A

magyarországi nemzetiségek paraszti tömegei hasonló követelésekkel léptek fel, mint a

magyar parasztság, így 1848 egyik legsúlyosabb megoldhatatlan konfliktusa alakult ki. A

június végén megtartott népképviseleti választásokon a liberálisok elsöprő győzelmet arattak.

A június 5-én összeülő népképviseleti országgyűlés legfontosabb feladata a forradalom

megvédése volt. A bécsi udvar nem lépett fel még nyíltan, de titokban támogatta az egyre

nagyobb mértéket öltő nemzetiségi mozgalmakat, felkeléseket. Az ellenforradalom 1848

nyarán bekövetkezett térhódítása elszigetelte a magyar forradalmat, s megnövelte a

Habsburg udvar politikai és katonai mozgásszabadságát. Augusztus végén a bécsi udvar azt

követelte, hogy mondjon le Mo. az önálló hadügy- és pénzügyminisztériumáról. Mivel

Batthyány és Deák tárgyalási kísérlete sikertelen maradt, a miniszterelnök, illetve a kormány

lemondott. Közben Bécs katonai támadást indította a magyar főváros ellen. Ettől kezdve a

forradalom balra tolódott. Mo. választás elé került: vagy vállalja az önvédelmi harcot, vagy

tűri, hogy eltapossák. A nemzet a fegyveres ellenállást választotta. Kossuth szervezte és

lelkesítette a honvédelmet. Szeptember közepén megkezdődött az újoncozás, a

szabadcsapatok felállítása, a császári ezred katonáinak átvétele, a szőlődézsma

megszűntetése, a Kossuth bankók kibocsátása. A kormány megindított hatalmának

támogatására egy új, 6 tagú forradalmi végrehajtó hatalom jött létre Kossuth elnökletével, az

Országos Honvédelmi Bizottmány ami október elejétől a kormány szerepét vette át. Kossuth

összefogott a radikálisokkal, és magához ragadta a vezetést. Szeptember 29-én Pákozd és

Sukoró között sikerült Jellasics kétszeres túlerőben lévő seregét megállítani, sőt Bécsbe

visszakergetni. A szeptemberi fordulat nyomán a forradalom szabadságharcba fojtódott. A

magyar forradalmat a külső támadás fenyegette. December közepén Windischgratz

vezetésével megindult a koncentrált katonai támadás. Vele szemben Görgey Artúr felmérte

az erőviszonyokat és feladva Pestet, s a Dunántúlt a bányavárosok felé visszavonult.

December 31-én a kormány és az Országos Honvédelmi Bizottmány áthelyezte székhelyét

Debrecenbe. 1849 elejére válságos helyzet alakult ki. Ebben a helyzetben igen nagy

jelentősége volt, hogy Bem József tábornok Erdélyből kiszorította a császári erőket és a cári

segéderőket. Ezzel párhuzamosan Felső Magyarországon is javult a helyzet. Görgey és Bem

sikerei megváltoztatták a katonai helyzetet. Lehetőség kínálkozott az ellentámadásra. Az új

fővezér Dembinski viszont február 26-án Kápolnánál vereséget szenvedett, így újra a Tisza

vonala mögé kellet visszavonulnia. Erre a hírre a bécsi udvar március 4-én kiadta az olmützi

alkotmányt mely megszüntette Mo. függetlenségét és a központosított birodalomnak rendelte

alá. A másik következmény a tisztikar Dembinski elleni lázadása volt Tiszafüreden. Kossuth

Görgeyt bízta meg ismét a parancsnoksággal, akinek vezetésével Klapka György tervei

szerint megindulhatott a sikereket hozó tavaszi hadjárat. Március végétől május közepéig 1-2

vár kivételével egész Mo. területe felszabadult. A főváros magyar kézre került, de elmaradt az

ellenség üldözése. Az olmützi alkotmányra válaszul 1849 április 14-én a debreceni

Nagytemplomban mondták ki a nyílt ülésen Kossuth javaslatára a Habsburg-ház trónfosztását

és a függetlenséget, a Függetlenségi Nyilatkozatot. A Függetlenségi Nyilatkozat felsorolta a

trónfosztáshoz vezető okokat, megállapította az ország kormányzati rendszerét. Az Országos

Honvédelmi Bizottmányt felváltó Szemere-kormány a rendkívüli intézkedések

felszámolásával a békepártnak kedvezett. A nyilatkozat nem váltotta be Kossuth reményeit.

Szemere és a békepártiak korlátozni akarták Kossuth hatalmát. A Habsburg-udvar I. Miklós

orosz cárhoz fordult segítségért. A magyar forradalom leverésével a lengyel forradalom

bázisát is meg akarta semmisíteni. Június közepén megindult a császári és cári seregek

együttes támadása. Az 1849 június 26-i minisztertanács elfogadta Görgey tervét, mely szerint

a két ellenfél közül a közelebbit – Ausztriát kell megtámadni, ugyanakkor a cári seregek

előrenyomulását tárgyalásokkal lassítani. A tervet Kossuth is Bem is jónak tartotta, mégsem

ez valósult meg. Görgey távollétében a pesti haditanács a tervet elvetette, amibe szerepe volt

ellenlábasainak, Dembinskinek és Perczelnek is. Az új terv rosszabb és veszélyesebb is volt.

Délkelet felé jelölte ki a visszavonulási irányt, ezzel az ország nagy részét feladta, és

megkönnyítette az orosz és osztrák haderők egyesülését. Görgey július 13-án Komáromból

észak-keletnek fordult nagy ívben, kerülő hadmozdulattal magára vonta a figyelmet és

lefékezte Paszkievics seregét. Augusztus 9-én Aradra érkezett, hogy a fősereggel

egyesüljön. A fősereg Dembinski vezetésével azonban Arad helyett Temesvár alá hátrált, de

vereséget szenvedett és teljesen feloszlott. Így a haditanács Görgey vezetése alatt

elhatározta, a fegyverletételt, kizárólag az oroszok előtt, számítva Haynau és Paszkievics

ellentétére. A cári hadvezetés a fegyverletétel után amnesztiát javasolt, a hatalom viszont

Haynau kezében volt, aki megtorlásra készült.

Október 6-én Aradon kivégeztette a tizenhárom honvédtábornokot, és Pesten Batthyányi

Lajost.

17. Mutassa be az olasz egység létrejöttét

Olaszország 1848 után:

Az 1848-49-es forradalmomnak Itáliában több célkitűzése is volt, így a polgári átalakulás

mellett az ország egyesítése és a függetlenség kivívása is. A forradalmakat azonban leverték,

és a polgári átalakulást kivéve a többi célt nem sikerült megvalósítani.

Alulról tehát elbukott a forradalom. A forradalom leverése után az egyesítést illetően 2

változat alakul ki;

- újból alulról, nemzeti forradalom utján. Ebben vezetőszerepet szánnak Garibaldinak, és

Mazzininek az ifjú Itália mozgalom vezetőjének.

- felülről dinasztikus úton kell megvalósítani az egységet, itt vezetőszerephet szánnak a

Szád-piemonti királyságnak, ahol liberális alkotmány lépett érvénybe, és ahola helyi liberális

nemességre és tőkésekre lehet ebben számítani. Az uralkodó Viktor Emanuel. Az egyesítés

fő szószólója, miniszterelnöke Cavour. Ezen a részen a tőkés gazdaság is fejlődött.

Itália többi részén azonban továbbra is abszolutizmus volt a jellemző, északon Velence és

Lombardia osztrák fennhatóság alatt volt, de a középső államokat is az Ausztriától való

függés jellemezte A pápai állam az egyház világi hatalmát védelmezte, melyben III. Napólen

francia katonái is segítettek. Dél- Itáliában a Nápolyi királyság a Bouibon uralom valósult meg.

Az olasz egység kialakulása:

Ennek legfőbb akadálya Ausztria volt, ezért Piemontnak szövetségest kellett keresnie

Ausztria ellen, ezt afranciákban találta meg. Ezért segített Piemont 15oooo katonávala krimí

háborúban. A háború végeztével 1858-ban megkötik a plombiersi alkut, melyben III.

Napoleon vállalja, hogy 2ooooo katonával támogatja Piemontot. Ezért cserébe átengedik

Napoleonnak Nizzát és Savoját. Cavuornak ezután már csak azt kellett biztosítania, hogy

Ausztria nem kap támogatást sehonnan.

Eléri, hogy Oroszország semleges maradjon a háborúban, mert ezzel "visszaadja a kölcsönt",

amit a krími háborúban és törleszt Ferenc Józsefnek. A másik fél, akinek a semlegességét

biztosítani kell ; a német szövetség, benne Poroszországgal. Cavour tudja, hogy a német

szövetség csak akkor nyújt segítséget egy másik német államnak, ha azt az államot támadás

éri. Ezért el kell érnie, hogy a háborút Ausztria kezdeményezze, vagyis Ausztria legyen a

támadó fél. Piemont ezért csapatösszevonásokat és hadgyakorlatokat tart a Piemont-

Osztrák határon. Ezt Ausztria nem nézi tétlenül, ezért ultimátumot juttat el Piemontnak

melyben követeli a hadgyakorlatok befejezését, ellenkező esetben háborút helyez kilátásba.

Cavour csak erre vár, visszautasítja az ultimátumot, amit Ausztria ha nem akarja presztizsét

elveszteni kénytelen elfogadni és háborút indítani.

Olasz-Osztrák háború:

Ausztria hadat üzent Piemontnak és 859-ben elkezdődött a harc. A piemontiak a francia

segítséggel több győzelmet is arattak, melyek közül kiemelkedik a Magentánál és

Solferinonál aratott győzelem. Ennek következménye: a Közép- Itáliai kis államok Páma,

Modna, Toscana, Romagna alkotmányozó nemzetgyűlést hívnak össze, és elhatározzák,

hogy csatlakoznak Piemonthoz. Ez a forradalmi lendület azonban megrémítette

Franciaországot, mert nem volt érdeke egy erős, gységes Itália, egy Földközi-tengeri

vetélytárs létrejötte. Ezért Villafrancaban találkozik III. Napoleon és Ferenc József és

megegyeznek abban, hogy Velence továbbra is Osztrák kézben marad, míg Lombardiát

megkapja Franciaország. Franciaország év múlva felszabadítja Lombardiát, amit Piemontnak

ad. A csalódott Cavour lemond. A csaták helyszínén magánemberként utazgató Harry

Damont látva a rengeteg ellátatlan sebesültet megalapítja a vöröskeresztet. Úgy tűnik tehát,

hogy az olasz egység zátonyra futott. Most azonban Garibaldi forradalmárai lendígtik ki az

eseményeket a holtpontjukról. (folytatás papíron, majd elkérni valakitől!!!)

Ezzel apáopaság világahtalma megszűnt, a Vatikán kivételével. Rómát az Olasz Királyság

fővárosává nyilvánították, és az olasz egyesítés befejeződött.

Az egyesítés következményei:

Az egyesítés után felgyorsul a polgári tőkés fejlődés, kialakult az egységes piac. Az új állam

azonban régről öröklött gondokkal küzködött:

- nagy volt a különbség az északi és a déi terültetek között. Észak ipari, dél mezőgazdasági

terület. Északon kisparaszti gazdálkodások jönnek létre, délen nagybirtokok.

-tőkeszegénység van

- legfontosabb nyersanyagokból behozatalra szorul

Mindezek ellenére a fejlődés ugrásszerű, különösen Észek-Itáliában, ahol hatalmas városok

jönnek létre: Torinó- ipari központ, Genova- kereskedelmi központ, Milano-pénzügyi központ.

Az iparágak közül gyorsan fejlődött a vas és acélgyártás, a gép és vasútépítés.

18. Tétel

Magyarország 1848-1914 között

– Hogyan épült ki a neoabszolutizmus Magyarországon 1848/49 után? Mutassa be a

nemzeti ellenállást!

A szabadságharc az osztrák és orosz haderő együttes támadása alatt elbukott. Ezután

Haynau véres önkényuralma következett (1849-1850). Ő véres bosszút állt a szabadságharc

vezetőin (1849. okt. 6-án kivégeztette Batthyányi Lajos magyar miniszterelnököt és a

szabadságharc 13 vezető tábornokát), bár ez csak akkor látszott nagy számnak, a

világháborúkban nagyságrendekkel több magyar pusztul el. A Habsburg-birodalmat az 1847-

es föderáció mintájára szervezték újjá, hazánk tartományi előjogokat kapott. A nemesi

előjogokat megtarthatták a magyar nemesek.

A Habsburg-udvarnál két nézet hívei vitték a prímet. Az egyik a birodalom föderalisztikus

átszervezését akarta, szószólójuk Windischgrätz. A másik egy centralizált összbirodalmat

akart: német államnyelv, azonos módon való kormányzás ezt a katonatiszti-államhivatolnoki

rétegek szorgalmazták élükön Schwarzenberg, majd az osztrák nagypolgárság is csatlakozott

hozzájuk a nagy, egységes birodalmi piac reményében. Volt aki alkotmányos centralizálást

akart, de csak centralizálást kapott, alkotmányt nem. Ez volt a neoabszolutizmus. Ezt

Schwarzenberg halála után Alexander Bach neve fémjelezte. A modernizációnak, a tőkés

átalakulásnak nem volt ellene az udvar sem, Bach sem. De ezt Bach erős központosítás

mellett hajtotta végre. Magyarországot Erdély és Horvátország leválasztása után is nagynak

találták, így kialakították a Szerb Vajdaságot, a maradékot 5 kerületre osztották. A

jobbágyfelszabadítás (kötelező örökváltság) költségét pótadó formájában a lakosságra

hárították. A nemzetiségek ugyanazt kapták jutalomból, amit a magyarok büntetésből.

Bebizonyosodott, hogy a fegyveres aktív ellenállásnak nem kedveznek sem a belső sem a

külső körülmények a birtokos nemesség passzív rezisztenciába kezdett Deák Ferenc

vezérségével. Az igazi hazafi nem vállalt hivatalt, nem fizetett adót. Ekkor alakult ki a

Kossuth-kultusz és sajnálatosan a magyarkodás, azaz csak külsőségekben magyar ember.

Az 1859-61-es francia-olasz-osztrák háború és Lombardia elvesztése leleplezte az

abszolutisztikus rendszer gyöngeségét. Bachot menesztették. Ferenc József kiadta az

Októberi Diplomát (1860) amely abszolutisztikus, föderalisztikus, alkotmányos elemeket

ötvöző alaptörvény volt. Majd 1961-ben kibocsátotta a februári pátenst. 1861-ben összehívják

a magyar országgyűlést, ami mind az októberi diplomát, mind a februári pátenst

visszautasította. A képviselők az 1848-as törvényekhez ragaszkodtak. Két párt volt: A Felirati

és a Határozati párt. A Felirati Párt Deák vezetésével a 1848-asokat tömörítette, a 1848-as

törvényeket tartották a maximumnak és a királyhoz intézendő felirat mellett érvelt. A

Határozati Párt Teleki László vezetésével a 49-eseket tömörítette, a 1848-as törvényeket

minimumnak fogadták el, és a 49-es trónfosztást is, ők határozatban kívántak Ferenc

Józsefhez fordulni. Teleki a szavazás előtti nap öngyilkos lett, végül Deák és pártja nyert

három szavazattal. Az udvar még Deák feltételit is visszautasította, föloszlatta a magyar

országgyűlést és visszaállította a nyílt önkényuralmat. Ezt Schmerling provizóriumnak (61-65)

nevezték, mert az udvar is ideiglenesnek tartotta. A nemesség visszatért a passzív

rezisztenciához, bár egyre jobban látszott, hogy ezt sok kisnemes nem bírja. Hivatalnokként

vagy katonatisztként lett volna jövedelme, de pont ezeket nem vállalhatta a passzív

rezisztencia miatt. Az udvart pénzügyi csőd és háború fenyegette Poroszországgal. Mindkét

fél tehát közeledett egy megegyezés felé. Deák nagy nyugalommal kivárta míg az udvar

kezdeményez. Deák híres húsvéti cikkében ismertette álláspontját (Pesti Napló 1865). A

birodalom biztonságát tartotta fontosnak, alkotmány kért mind Magyarországnak mind az

örökös tartományoknak. A megegyezés hívei kerekedtek fölül Bécsben is, Schmerling

miniszterelnököt menesztették. 1865 végén Ferenc József összehívták az országgyűlést.

1866 porosz-olasz-osztrák háború, Könnigrätzi csatavesztés. Ezek után 1867-ben létrejön a

kiegyezés. Gróf Andrássy Gyula lett a miniszterelnök.

19. Az elsó világháború története

Al Melyek voltak az I. világháború okai?

Mutassa be a szövetségi rendszerek kialakulását és a háború menetét 1914 és 191 b között!

Előzmények: • harc a világ újrafelosztásáért • fegyverkezési verseny

nagyhatalmi szövetségek létrejötte

A XIX. sz. végére a szabadversenyes kapitalizmust felváltja a monopolkapitalizmus, melynek

fő jellemzői a tőke koncentrálódása és a monopóliumok, tőkés csoportok kialakulása, a

gyarmatosítás. A gyarmat egyszerre nyújtott nyersanyag forrást, a megtermelt iparcikkeknek

piacot és tőkekihelyezési helyszínt. Miután a hagyományos hatalmak már a szóba jöhető

területek jelentős részét felosztották maguk között, az új hatalmak részéről megjelent a világ

újrafelosztásának igénye. Az eddigi erőegyensúlyra a legnagyobb veszélyt Németország

jelentette, amely ereje tudatában a korlátlan terjeszkedés híve volt.

Anglia annak ellenére, hogy gyarmatbirodalma volt a leghatalmasabb a világon, a

századfordulóra elvesztette gazdasági hegemóniáját, csak a pénzügyi vezető szerepét tudta

megőrizni az új szuperhatalommal, Németországgal szemben.

Franciaország a francia-porosz háború és a párizsi kommün után csak az 1880-as évek

közepétol erősödött újra meg. A franciák Németország semlegesítését és az elvesztett "

politikai vezetőszerep visszaszerzését t'úzték ki célul.

Oroszország fokozatosan vesztette el hatalmi súlyát. Az orosz gazdaság erősen fuggőtt a

kulfóldi tőkétől, nem volt érdekelve a gyarmatosításban. Annál inkább szuksége volt a

hódítások adta hatalmi növekedésre a cári dinasztiának.1905-ben megtámadták Japánt, de

súlyos vereséget szenvedett.

A német gazdaság az egységes Német Birodalom létrejötte és a megnyert porosz-francia

háború eredményeinek hatására a világ legdinamikusabban fejlődő gazdaságává változott. A

német politika a világ újrafelosztását túzte ki célul, és Európa legerősebb szárazföldi

hadereje mellé megkezdték egy űzőképes flotta kialakítását is.

Osztrák-Magyar Monarchia helyi nagyhatalomnak számított a német és az olasz egység

létrejötte során elszenvedett vereségek miatt. Korlátozott erőforrásai miatt a Balkánon

terjeszkedett. Olaszország a Földközi-tenger medencéjében és Eszak-Afrikában próbálta

befolyását növelni.

A századfordulóra az USA gazdasági nagyhatalommá vált. Gyarmatosításra ekkor már az

amerikai iparnak is szuksége volt, de az erőszakos gyarmatosítás (annexió) helyett a

befolyási övezetek kialakítására törekedtek (ezt nevezik dollár-diplomáciának), ami

lényegében pénzzel történő politikai befolyásolás .

Ebben az időszakban vált Japán is vezető ipari hatalommá, amely Délkelet-Ázsiában politikai

vezető szerepre is törekedett. A modernizációval együtt járt a terjeszkedés igénye, előbb

megtámadják Kínát (1894) és elfoglalták Tajvan szigetét, majd 1905-be Oroszországtól

elhódítják a gazdaságilag fontos (nyersanyagok) Mandzsúriát. Ezzel Japán is a világ

nagyhatalmai közé lépett.

A közelgő nagy háborút vetítették előre a megszaporodó helyi válságok, fegyveres

konfliktusok, valamint a XX. sz. elején nekilendülő fegyverkezési verseny. Az európai

hatalmak - biztonságuk érdekében- szövetségi rendszereket alakítottak ki.

Két ellentétes érdekeltségű szövetségi rendszer alakult ki, a központi hatalmak

(Németország, Olaszország, Osztrák-Magyar Monarchia) és az antant (Anglia,

Franciaország, Oroszország).

• tőbb mint 3.000.000 magyar más országba kerül • Burgenland Ausztriához

• Felvidék, Kárpátalja Csehszlovákiához • Erdély Romániához

• Délvidék (Bácska Bánát) Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz • max. 35.000 fós hadsereg

Törökország - Sevres,1920 augusztus 20. .. tengerszorosok nemzetközivé tétele

~ Örményország önállóvá válása

• angol és francia protektorátus volt afrikai területein • max. 50.000 fós hadsereg

• Törökország nem hagyja jóvá,1923 Lausanne, újabb szerződést köt

Új államok az I. világháború után: • Csehszlovákia

• Lengyelország

• Szerb-Horvát-Szlovén Királyság • Finnország

• balti államok: Lettország, Észtország, Litvánia

A háború társadalmi, politikai következményei: Európában szétesett a régi politikaitársadalmi

szerkezet, dinasztiák tűntek el a hatalomból (Habsburg, Romanov, Hohenzollern),

Oroszország a kommunizmus utópiájának megvalósításához foghatott. A leglényegesebb

változás a világpolitika súlypont] ónak áthelyeződése a tengerentúlra, az USA-ba.

A békék következményei: Európa politikai és etnikai térképének átrajzolása csak a győztesek,

szája íze szerint történt. Az igazságtalanságok a veszteseket visszavágásra, revánsra

sarkallták. A béke nem hozott megnyugvást, előidéző] e lett a II. világháborúnak. Hatása még

mais érezhető feszültségforrás.

20. Magyarország a két világháború között

A2 Melyek voltak a legfőbb elemei a Horthy Miklós és gr. Bethlen István nevéhez fűződő

konszolidációnak ? Mutassa be a két világháború közötti Magyarország gazdasági,

társadalmi és politikai viszonyait !

Horthy Miklós és az ellenforradalmi rendszer hatalomra jutása

Az I. világháború hatására széthullott az OMM és a történelmi Magyarország. Az őszirózsás

forradalom után a proletárdiktatúra 133 napja következett. 1919, augusztus 1-én megbukott

a Tanácsköztársaság. A Peidl-kormány (1919. augusztus 2-6.) megkezdte a

Tanácsköztársaság előtti állapotok visszaállítását (a Vörös Örség és a Vörös Hadsereg

felszámolása, az államosított gyárak, földbirtokok visszaadása a tulajdonosoknak). A

Peidl~kormány kudarcot vallott, az antant nem ismerte el, a román intervenciós erők

elfoglalták Budapestet.

Augusztus 6-án Friedrich István a románok tudtával átveszi a hatalmat, az antant erők egy

része ismerte el csak, az államforma ismét népköztársaság lett. Ebben az időben szervezte

meg a nemzeti hadsereget és fővezérségét Horthy Miklós Siófokon. A tiszti különítmények

fehérterrorja a Dunántúl több részén leszámolt a korábbi forradalom és tanácskormány

híveivel. Magyarországon ezzel a tényleges hatalom Horthy Miklós kezében volt, aki 1919.

november 16-án, a nemzeti hadsereg élén bevonult Budapestre.

Az ekkor alakult Huszárkormányt az antant is elfogadja, 1920. januárjában megtartották a

nemzetgyűlési választásokat, amelyet a KNEP (Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja) és a

Kisgazdapárt nyert meg (az MSZDP az őket ért támadások miatt nem indult a

választásokon). A megalakult nemzetgyűlés 1920. március 1-én kormányzóvá választotta

Horthy Miklóst, és visszaállította a királyságot. A trianoni békeszerződés aláírásával (1920.

június 4.) elhárult az akadály az új európai rendszerbe való beilleszkedésünk elől.

Az ellenforradalmi rendszer megszilárdítása,

A konszolidáció (megszilárdulás, megnyugvás) Teleki Pál miniszterelnöksége idején (1920.

július - 1921, április) kezdődött meg. A Teleki-kormány első jelentős lépése volt a

fehérterrorista különítmények felszámolása. Az 1920ban született a "numerus clausus"

törvény (amely elsősorban zsidóellenes lépés volt, előírta, hogy az egyes népcsoportok csak

számarányuk szerinti számban tanulhatnak tovább bizonyos egyetemeken.)

Ugyancsak 1920-ban lépett életbe a Nagyatádi Szabó Istvánféle földreform, amely a

megművelhető földterület nyolc és fél százalékát osztotta szét. A földreform politikai céllal jött

létre, , bár rengeteg életképtelen nagyságú (1-2 hold) kisbirtok hozott létre. A parasztság és

a Horthy által alapított Vitézi Rend tagjai a rendszer fontos támaszai lettek. Csak a vitézi

birtokok (12-50 hold) és a mintagazdaságok tudtak tisztességes megélhetést biztosítani

tulajdonosuknak.1921ben törvény született a szélsőséges pártok ellen, amivel a

kommunistákat illegalitásba kényszerítették.

A konszolidációt átmenetileg megzavarta IV. Károly két visszatérési kísérlete (1921. március

26.; október 20. első és második királypuccs). Az antant és a kisantant határozottan

tiltakozott, Horthy sem akarta a hatalmat átadni. Teleki királlyal való kapcsolata bukásához

vezetett. A restaurációs kíséretek a Habsburg-ház trónfosztásával (1921. november 6.)

zárultak le véglegesen.

A bethleni konszolidáció

1. politikai stabilizáció

- megegyezés a SZDP-veI: 1921, december Bethlen-Peyer paktum

- erős kormánypárt létrehozása: 1922 az Egységes Párt (Keresztény, Kisgazda, Földműves

és Polgári Párt létrehozása a Keresztény Nemzeti Egység Pártja és a Kisgazdapárt

egyesülésével

- abszolút többség kialakítása a törvényhozásban:1922 a választójog korlátozása (nyílt

szavazás vidéken) - konzervatív politika: 1926 a felsőház visszaállítása

2. pénzügyi stabilizáció

- az infláció megfékezése népszövetségi kölcsönnel (1924: 250 millió aranykorona) - a

Magyar Nemzeti Bank létrehozása

- a Pengő bevezetése (1921)

3. a gazdaság helyreállítása

- belterjes gazdálkodás a mezőgazdaságban, gépesítés - villamosítás (városok, községek,

vasút)

- Magyarország közepesen fejlett agrár-ipari országgá válik

4, a művelődéspolitika célja a "magyar kultúrfölény"

Klebelsberg Kúnó vallás- és közoktatásügyi miniszter tevékenysége nyomán:

- népiskolai tömény (1926): az ország 90°/°-a tud írni-olvasni

- új egyetemi központok létrehozása (Debrecen, Pécs, Szeged) - kutatóintézetek

- külföldi magyar intézetek (Bécs, Berlin, Róma)

- "keresztény-nemzeti szellemiség", a szegedi gondolat

5. revizionista külpolitika

Célja a trianoni békeszerződés megváltoztatása, ehhez nemzetközi politikai támogatás

keresése. Bethlen a párizsi békékkel elégedetlen Mussolinivel köti meg 1927-ben a magyarolasz

örök barátsági és együttműködési szerződést. 1928-ban Pilsudski marsallal írja alá a

magyar-lengyel szerződést. Az irredentizmus (a történelmi jog alapján Magyarország

csorbítatlan helyreállítása) később majd hitleri Németország felé fogja közelíteni a magyar

külpolitikát.

A Bethlen korszak (1921-1931) jellemzői

- szélsőségektől mentes konzervatív belpolitika - gazdasági fellendülés 1929-ig

- revizionista külpolitika

- szociális gondoskodás (betegbiztosítás 1927, társadalombiztosítás 1928)

A két világháború közötti viszonyok

1. politikai viszonyok

A gazdasági világválság hatására megbukik a Bethlen-kormány.

2. gazdasági viszonyok 1921-1924 háború utáni visszaesés 1925-1929 helyreállítás,

stabilizáció 1929-1935 válság, visszaesés

3. társadalmi viszonyok

- a származáson alapuló tekintély meghatározó (cím- és rangkórság)

- lassan modernizálódó ország, kettős társadalmi struktúra (torlódott társadalom) 1. feudális

eredetű rétegek, agrártársadalom

- nagybirtokos arisztokrácia - közép- és kisbirtokosok

- dzsentrik

- parasztság (gazdag-, kisárutermelő-, agrárproletár (cseléd, napszámos, summás, kubikus)

2. polgárosodó rétegek, ipari társadalom

- nagypolgárság (tőkés arisztokrácia) - közép-, és kispolgárság

- munkásság (nagyipari: szakmunkás - segédmunkás, kisipari munkásság, kétlakiak,

idénymunkások) 3. az "úri középosztály" jelent átmenetet

- dzsentri, katonatiszti, hivatalnoki, középpolgári rétegek _

21. Tétel A nagy gazdasági világválság

– elõzményei: – stabilizáció USA pénzbõl (világgazdaság függõ az USA-tól)

– világkereskedelem visszaesése, vámok megnövekedése

– korábbi húzóágazatok válságágazatokká váltak (nehéz és textilipar)

– beruházási láz (tõzsde; részvények; nagy spekulációs lehetõség)

– hatalmas túltermelési válság: hatalmas árukészletek, ezek ára zuhan, emiatt nem kell

termelni, bezárnak az üzemek, növekszik a munkanélküliség, ezzel szûkül a belsõ piac

(nincs pénze vásárolni), még kevesebbet kell termelni.

– lefolyása:

1929 okt. 29. New York (fekete kedd; regeteg részvény cserélt gazdát; az arfolyam 1 hét

alatt 40%-ot esett vissza)

– tõzsde összeomlása: ipari és mezõgazdasági csõd

– bankcsõd (betéteket kiveszik)

– hitelválság (nincs mibõl finanszírozni a vállalkozásokat)

– munkanélküliség

Következményei: – munkanélküliség (széles néptömegek létbizonytalansága – 30 millió

munkanélküli a világon) – kis és középüzemek tönkrementek – szélsõséges (jobb és bal)

mozgalmak megerõsödnek – politikai és kormányválságok – állammonopolista tendenciák

megjelenése (államnak be kell avatkoznia – J. M. Keynes)

– világkereskedelem 65%-al visszaesett.

M. Keynes – angol közgazdász, az új állami magatartás megalapozását dolgozta ki

növekedési elméletében.

1933 New Deal (Új irányvonal), Franklin Delano Roosevelt: 1932-45. (Roosevelt szervezte

program; elsõ lépése 15 nagyjlelentõségû tv. elfogadása volt)

– állam beavatkozása a gazdaságba:

– bank: betéteket garantálják, az elnök közvetlenül beavatkozhat a pénzügyi és

bankpolitikába

– ipar:– tisztességes verseny kódexe – Országos Helyreállítási Bizottság –

kényszerkartellezési tv. – közmunkák szervezése (munkanélküliség csökkentésére)

– mg.: vetésterület csökkentése és megsemmisítés kártérítéssel, állami felvásárlás,

termelési mennyiségek meghatározása (egyszóval a farmerok támogatása)

– állam beavatkozása a társadalomba:

– szociális tv.hozás: szakszervezete alapítási jog, sztrájkjog, kollektív szerzõdéshez való jog,

TB

– munkanélküliség felszámolása: J. M. Keynes (angol közgazdász) növekedési elméletének

gyakorlati megvalósítása: olyan ágazatokat kell fejleszteni, amelyek felszívják a

munkanélküliséget, de nem teremtenek fogyasztási cikkeket (hadiipar + infrastruktúra) +

multiplikátor hatás: egyik ágazat fellendülése kihat az egész nemzetgazdaságra.

Külpolitika:

1933 diplomáciai kapcsolatok a SZU-val – latin amerikai országaival jószomszédság elve

(gazdasági függõség)

22. Magyarország a gazdasági válságtól a második világháborús összeomlásig (1931-

1945)

A1 Mutassa be Magyarország gazdasági, társadalmi és politikai viszonyait és azok

változását a 30-as években!

A gazdasági viszonyok alakulása

Magyarországon az első világháború után folyamatosan mezőgazdasági válság volt (fó okai:

a túltermelés; a magyar termékek nem voltak versenyképesek a világpiacon). Az 1921-1924

közötti visszaesés után 1925-1929 között megindult helyreállítást, stabilizációt az 1929-1935

k'őzőtti válság megtörte. A világválság hatására a mezőgazdasági termékek ára jobban

csökkent, mint az iparcikkeké (agrárolló).

Az emelkedő adók miatt a nőtt az eladósodás, az ipar is válságba került. Leginkább a vas- és

fémgyártást, építőés élelmiszeripart érintette. 1931 nyarán a nemzetközi pénzügyi rendszer

összeomlása a magyar bankrendszer válságához vezetett (bankzárlat, korlátolt

betétkifizetés). Kimerültek a nemesfém és devizakészletek.

A magyar gazdaságot 1935-től a mezőgazdasági export (olasz, német) kezdi fellendíteni. A

mezőgazdaságban elsősorban kézi erővel dolgoztak még. Megindul a könnyűipar fejlődése,

villamosítás, alumíniumgyártás. Exportképe' volt az izzólámpa, az Orion gyár, a Ganz

motorvonat. Jelentős volt a gyógyszervegyészet és a vegyipar. Az 1938-1941 közötti

háborús konjunktúra, a győri programmal létrehozott hadiipar vezet az ipari munkanélküliség

megszűnéséhez. Magyarország közepesen fejlett agrár-ipari országgá vált.

A társadalmi viszonyok

A lassan modernizálódó Magyarország a kettős társadalmi struktúra jellegzetességeit

mutatja. A feudális és polgári társadalmi rétegek és értékek egymás mellett élnek az ún.

torlódott társadalomban. Meghatározó a származáson alapuló tekintély (cím- és rangkórság

jelzi ezt).

A társadalom jellemző rétegei:

1. feudális eredetű rétegek, agrártársadalom

- nagybirtokos arisztokrácia - közép- és kisbirtokosok

- dzsentrik

- parasztság (gazdag-, kisárutermelő-, agrárproletár (cseléd, napszámos, summás, kubikus)

2. polgárosodó rétegek, ipari társadalom

- nagypolgárság (tőkés arisztokrácia) - közép-, és kispolgárság

- munkásság (nagyipari: szakmunkás - segédmunkás, kisipari munkásság, kétlakiak,

idénymunkások) 3. az "úri középosztály" jelent átmenetet az alsó és felsőbb rétegek között

- dzsentri, katonatiszti, hivatalnoki, középpolgári rétegek

Éles ellentétek élnek egymás mellett. Az életviszonyok a fényűzéstől a nyomorig terjednek.

Különösen a falvak lakossága elmaradott. A 30-as években a falukutató mozgalom és a népi

tárják fel „a hárommillió koldus országa"szlogennel jelzett világot.

Az iparban bevezették a 30-as években a 8 órás munkaidőt, megállapították a minimális

munkabért. 1938-tól fizetett szabadság járt a dolgozóknak és bevezették a családi pótlékot.

Kialakult a szervezett egészségügyi ellátás és betegbiztosítás.

A belpolitikai viszonyok

A gazdasági világválság és hatása

A gazdasági válság hatása továbbgyűrűzött a társadalomra és politikára. Az alacsony bérek

és a munkanélküliség hatására az életszínvonal zuhant. Az elégedetlen munkásság és

parasztság körében gyakorivá váltak a sztrájkok, tömegtüntetések. Megerősödtek a politikai

szélsőségek. A hagyományos politikai elit és az új politizálást kívánó középrétegek között

kiéleződött az ún. „alkotmányvédő és reformer ellentét".

A konzervatív politikai erők (Bethlen, Teleki) a fennálló parlamentári viszonyok védelmét és a

jobbratolódás fékezését kívánták, a jobbszárny (Gömbös) a rendeleti úton való kormányzást,

a „vezéri szerepkörű" miniszterelnöki hatalom, a szabadságjogok korlátozást szerezte volna.

A gazdasági világválság hatására megbukik a Bethlen-kormány.

a) radikális eszközök jelennek meg a kormánypolitikában - Károlyi Gyula kormánya (1931-

1932)

takarékossági intézkedések

statárium (1931. szeptember) (ürügye a biatorbágyi merénylet) rendeleti kormányzás

- Gőmbős Gyula kormánya (1932-1936)

kísérlet az olasz és német mintájú politikai rendszer bevezetésére (95 pontos Nemzeti

Munkaterv) minden társadalmi rétegnek megoldást ígér (szociális demagógia)

egységes nemzeti világnézetet kíván kialakítani (1935 Új Szellemi Front) olasz és német

támogatás megszerzése a revízióhoz

gazdasági kapcsolatok fejlesztése, mezőgazdasági export Németországba

Az erősödő német külkapcsolat a belpolitikában is éreztette hatását (zsidótörvények, nyilas

párt előre törése, Volksbund megalakulása).

1938 az első zsidótörvény, Imrédy Béla kormánya (1938-1939) (vallási alapon - az

értelmiségi pályákon max. 20%-ra korlátozza részarányukat)

1939 a második zsidótörvény faji alapon a szellemi foglalkozásúaknál 6 %, ipar és

kereskedelem 12 % korlátozza részarányukat)

b) megerősödik aktivizálódik az ellenzék

- újjáalakul a Független Kisgazdapárt (Eckhardt Tibor)

- radikális irányzat a SZDP-én belül, falusi szervezetek kiépítése

- 1937 március 15. Új 11Márciusi Front, a „népiek" makói konferenciája keresi az ún.

'harmadik utas" megoldást, polgári és demokratikus átalakulást sürgetnek

- új taktika a Kommunista Pártban: „antifasiszta népfront" a proletárdiktatúra kövexelése

helyett c) szélsőséges jobboldali mozgalmak megjelenése

1935 Nemzeti Akarat Pártja (Szálasi Ferenc)

1939 Nyilaskeresztes Párt bejut a parlamentbe (19 %)

A külpolitikai irányzatok

Trianon revíziója a teljes magyar társadalom igénye volt. A politika jelentős erői az egykori

történelmi Magyarország csorbítatlan helyreállítását tűzték ki célul a történelemi jog alapján

(irredentizmus). A békeszerződés felülvizsgálatától, az ország történelmi határainak

visszaállításától gazdasági fellendülést is vártak. A francia politika által támogatott Kisantant

országokkal (Románia, Csehszlovákia, Jugoszlávia) szemben azonban külső politikai

támogatásra volt szükség.

A lengyel, olasz majd német kapcsolattól külpolitikai segítséget reméltek. A német kapcsolat

azért vált kiemelten fontossá, mert a válságból csak német segítséggel tudott a magyar

gazdaság kilábalni. Ugyanakkor a Bethlen Teleki csoport mindvégig ellenezte az egyoldalú

kötődést, az angolszász (Anglia, USA) beleegyezést, támogatást is fontosnak tartotta.

a) diplomáciai események

1927 magyar-olasz szerzódés 1928 magyar-lengyel szerzódés

1932 a háborús jóvátételi követelések eltörlése 1933 Gömbös látogatás Hitlernél

1934 olasz-osztrák-magyar hármasszövetség (római jegyzőkönyv) 1936 Berlin-Róma tengely

1939 Magyarország kilép a Népszövetségből

b) készulődés a háborúra

1938 győri beszéd, Darányi Kálmán kormánya (1936-1938) fegyverkezési programja c)

teruletek visszaszerzése

1938. november 2. első bécsi döntés (Felvidék déli része)

1939. március 19. Kárpátalja megszerzése önálló katonai akcióval (Teleki Pál kormánya

1939-1941. ápr. 3.)

A két világháború közötti elhúzódó válság után a 30-as évek végén a magyar mezőgazdaság

és az ipar helyzete rendeződött. A revízió követelései részben teljesültek. Ennek azonban az

volt az ára, hogy Magyarország véglegesen a német érdekszférába sodródott és

rákényszerült a közvetlen háborús részvételre is.

23. A nemzetkőzi viszonyok alakulása a II, világháború végétől 1990-ig

A1 Elemezze a II. világháború utáni békeszerződéseket, a kialakult nagyhatalmi

erőviszonyokat! Mutassa be a hidegháború korszakát!

A nemzetközi viszonyok alakulása a II. világháború végétől 1990-ig

A II. vh. után a győztesek közötti politikai, katonai, nagyhatalmi szembenállás következtében

kialakult a hidegháborús korszak (19471953). Az USA és a SZU vezette politikai blokkok

kétpólusú világrendet hoztak létre. A 3. vi'ágháború szélére sodródott politikában azonban

győzött a realitás, megindult az enyhülés (195311956-tól. A nagyhatalmak bizalmatlanságát

azonban több konfliktus jelzi (Szuez, Kuba; Berlin, stb.). A gyarmati sorban levő népek

felszabadító mozgalmai előbb hol az egyik, hol a másik nagyhatalom jóindulatát és

támogatást próbálják megnyerni, mard később önálló politizálásba kezdenek (,3. világ°, ,el

nem kötelezettek", "tömbönkívüliek" mozgalma) 1955-tól. A két nagyhatalom fegyverkezési

versenye felemészti a SZU gazdasági erejét. A gorbacsovi nyitás (glasznoszty és

peresztrojka) lepetövé testi az enyhülés eredményeinek visszafordíthatatlan jeleként Kelet-

KözépEurópa országaiban a rendszerváltást.

Szövetségesekből ellenfelek (1945-1947)

A II, világháboru után jelentősen megváltozott a nagyhatalmi helyzet. A vesztes országok

kiszorultak a nemzetközi politikából (Nemetorszag, Olaszország, Japán), a győztesek közül

másodrendű hatalommá vált Anglia; Franciaország. Az USA nyert a legtöbbe; az első

katonai hatalom (,óceánpajzs", atombomba) és Gz első gazdasági hataler" ~ett. Ez a szerep

a nyugati világ elsó számú politikai hatalmává tette, tehát a II. vh. után nem folytathatta az

"elzárkózás politikát'. Az izolacionizmus átengedte volna Európát a 2. legerősebb katonai

hatalomnak, a SZU-nak, mely (12 millió fős Vörös Hadsereg) teruleti gyarapodása,

gazdasági nyomora és diktatórikus belpolitikája ellenére óriási befolyásra tett szert. Már a

jaltai értekezleten megkezdődött a befolyási övezetek kialakítása. Az együttműködés és a

szeM.cenállás elemei megtalalhatok a II. vh. utáni nemzetközi politikában. Az ENSZ-t az

összehangolt nemzetközi együttműködés igénye hozta létre

1944. aug. Dumbarton Oaks - az ENSZ alapokmánya (USA, Anglia, SZU, Kina) - a béke és

biztonság kozos fenntartása

- népek egyenjogusaganak és az önrendelkezés elve

- emberi jogoly és alapveto szabadsagjogok fara, nemre, nyelvre és vallásra való te~intet

nélkül

nemzetközi egyűttmuködés 1945 jún. 26. San Francisco alapító konferencia. 51 ország

(ápr.június)Az ENSZ szervei: Közgyűlés a legjfobb fórum

Biztonsági Tanács - 5 állandó tag (USA, Franciaország, Anglia, SZU, Kína) vétójoggal - 6

választott tag ;5 ország + a főtitkár)

Az ENSZ intézményen UNESCO (Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezet); FAO

(ÉIelmezési és Mezőgazdasági Szervezet), IMF (Nemzetközi Valutaalap)

A szovjet terjeszkedéssé! szemben hangzott el (1946 márc. 5.) CHURCHILL- fultoni beszéde,

mely a ket politikai rendszer elválasztó ,vasfüggöny"-ról szólt. Az 1947, febr. 10-én megkötött

parizsi béke már jelzi, hogy a volt szovetségesek szembefordultak egymással. Megegyezés

csak Bulgária. Magyarország; Finnország; Olaszország, és Románia ügyében szuletett

(katonai megszállás megszűrése;. Nincs megegyezés: Japán, Németország Ausztria

esetében (marad a katona' megszállás).

1947-1953 a hidegháború korszaka

A szövetségesek között; konfliktusok (Irán, görög polgárháború) az USA fokozott európai

beavatkozásához vezetnek. (1947. márc.12.) TRUMAN (USA) kifejti ,a feltartóztatás

politikája”-elvét a SZU ellen. 1947 tavaszán kiszoritják a kommunista pártokat a nyugateurópai

országok nagykoalíciós kormányaiból (Franciaország, Olaszország. Belgium,

Hollandia, Luxemburg).

A Marshall-segély tenne (1947 június, GEORGE MARSHALL US, kűlügyminiszter) tesz.

teljessé a szakítast, A SZU kifogásolja a tervet, és elmarad az előkészítő megbeszélésekről.

Az általa ellenőrzött országokat is a Marshall-segély visszautasítására kényszeríti. Mindkét

nagyhatalom nemzetközi szerződésekkel, szervezetekkel kiépíti saját befolyási övezetét. A

nyugat-európai országok belpolitikai viszonyaira 1945-1947 között koalíciós időszak jellemző.

A Marshall segely állitja talpra a gazdaságot (1947-1948). 1949-tól meggyorsul a győztesek

és vesztesek integrációja európai szerveretekben, mindnyájan elismerik az USA vezető

szerepét. 1949-ben megalakult a NATO, az Észak-atlanti

Franciaország, Olaszország, Kanada, Olaszország. Portugália, Dánia, Benelux államok,

Izland).

A nyugati országok gazdasági együttmükődését jelzi a Montánunió (1951), Európai Szén- és

Acélközösség (elzászi vasérc, Ruhr-vidék szene. A hadiállapot megszűntetése után elismerik

Németország szuverenitását.

Az USA-ban problémát jelent a gazdaság átállítása béketermelésre. Politikai és rendészeti

intézkedésekkel akarják visszaszoritani a szakszervezeti és kommunista mozgalmat. 1946-

ban kezdődött az Amerikaellenes Tevékenységet Vitsgálóbizottság ,tényfeltáró' munkája a

kommunistákról. Miután a SZU 1949-bon atombombát,1953-ban pedig hidrogénbombát

készített, az ,atomsokk', a fegyverkezési előny elvesztése miatt hisztérikusan keresték a

belső ellenfelet. MCCARTHY szenátor túlfűtött baloldalellenes tevékenységéről lett híres. Az

1950-es évek fő problémája a ,polgárjogi kérdés', vagyis a néger faji kérdés.1954-bon az

USA Legfelső Bírósága alkotmányellenesnek minősíti a faji megkülönböztetést.

A SZU a demokratikus elvek megsértésével segít; a kommunista pártokat a hatalom

megszerzésében (Lengyelország, Jugoszlávia, Csehszlovákia, Románia, Bulgária).

1947 stept (Kominform) a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának létrehozása,

szervezetileg is biztosítja a kommunista pártok moszkvai irá^yítását

1941 a Zsdanov-doktrína ,a két tábor" elmélete, a kapitalista (imperialista és antidemoicra:

Tus) és a szocialista (antiimperialista és népi demokratikus) országok harca

1948 kommunista fordulat Közép-Kelet-Európa országaiban, a forgatókönyv:

- koalíció kikényszerítése (kommunista párt így politikai partner lesz;

- a kommunisták megszerzik a legfontosabb minisztériumokat (belügy, gazdaság, hadügy),

- a koalíciós partnerek kiszorítása (erőszak, hamis vádak, pártok felbomlasztása

szalámitaktika~; - egyesulés a szociáldemokratákkal,

- ,egypárti' választások után proletárdiktatúra kikiáltása

Az ónállóan politizáló országokat kiközösíti (1949 Jugoszlávia kizárása a Kominformból), és

,koncepciós perek°-kel ("'1949; tisztogatást hajt végre a csatlos országok kommunísta

pártjaiban (Rajk Laszlo, Rudolf SLansky, TRAJCSO KOSZTOV. A gazdasági élet

ellenőrzésére kikényszerít; a KGST-t (1949). Németországban válságba jut a ,négyhatalmi

megszállás'. A zónák határán leereszkedik a ,vasfüggöny'. SZU nem ismeri el a nyugati va

~;ar eformot, ki akarja éheztetni a várost (a berlini blokád 1948 júr.-1949 máj.), meggyorsul

Németország kettéválása A nyugati zónákból létrejött a Német Szövetségi Köztársaság

(1949. máj. NSZK=BRD). Válaszul SZU is létrehozza a keleti zónából az NDK-t (DDR= a

Német Demokratikus Köztársaság,1949 okt.).

A gyarmati rendszer felbomlásának szakaszai

Az európai nagyhatalmak meggyengülése a gyarmati rendszer felbomlását eredményezte a

II. vh, után. P, helyi konfliktusokba való beavatkozás révén sokszor a nagyhatalmak is

szembe kerültek egymással (Korea, Vietnam).

1. szakasz (1945-1949) Délkelet-ázsiai államok felszabadulása (Vietnam, Kambodzsa, Laosz,

:India, Pakisztán, Indonézia)

2. szakasz (1950-1956) Észak-afrikai államok felszabadulása (Líbia, Marokkó, Tunézia,

Szudán)

3. szakasz (1957-1966) főként afrikai államok felszabadulása (Ghána, Zaire, Nigéria,

Rhodesia; Madagaszkár; Zambia, Uganda, Kamerun, stb.)

4. szakasz (1974-1975) a portugál gyarmatok felszabadulása (Angola, Mozambik)

1954 megszűnik az apartheid a Dél-Afrikai Köztársaságban (NELSON MANDELA, VILI DE

CLERK) 1941. aug.15. India függetlensége, kettéválása: hindu India, muzulmán Pakisztán

1948 jan. Mahatma; GANDHI meggyilkolása

?9z7 nov.29. ENSZ határozat Palesztina felosztása egy arab és egy zsidó államra, (USA,

SZU támogatja, arabok ellenzik), Izrael megalakulása (1948 máj.14.), az 1. arab-izraeli

háborúval megkezdődik a közel-keleti válságok sorozata.

1945 a kínai polgárháború újra kezdődik, nagyhatalmi beavatkozással békekötés, koalíciós

kormany létrehozása 1949 MAO CE-TUNG győzelme, a Kínai Népköztársaság kikiáltása

(1949 okt.1.);

CSANG KAJ-SEK Tajvan szigetére menekül

195 aug. Korea felszabadul a japán uralom alól, nagyhatalmi megszállás (Észak - SZU, Dél -

USA)

1945-1948 a nagyhatalmi megszállás (Észak - SZU által támogatott kommunisták, népi

bizottságok, Dél -USA által segített parlamenti választások, polgári erők) Észak-Korea

támadásával kezdődött a koreai háború (1950-1953)

A vietnami ellenállási mozgalom (HO Si MiNH, kommunisták)1945-ben kezdődött a francia

gyarmatosítók visszatérése után. 1945 szeptemberében kiáltják ki a Vietnami Demokratikus

Köztársaságot. A francia-vietnami háborúban (1945- 1954) SZU és Kína támogatja Ho Si

Minh kormányát, USA a délieket és a franciákat támogatja, ,inkább kolonializmus, mintsem

kommunizmus'. A Dien Bien Phu melletti francia vereség után megszületik az Indokinaszerződés

(1954 Vietnam, Kambodzsa, Laosz függetlensége), az USA egyre inkább

belekeveredik a vietnami háborúba.1951-ben Japán és USA külonbékét kötnek, visszaállítják

Japán szuverenitását.

Hidegháború és enyhülés politikája, kísérletek az erőegyensúly megbontására (1956-196)

SZTÁLIN halála után a hidegháború és az enyhülés elemei váltják egymást a nemzetközi

kapcsolatokban. A szocialista országok belpolitikájában is elindul a sztálinizmus és személyi

kultusz felszámolása. Az afroázsiai országok megkezdik önálló politizálásukat. Nemzetközi

konfliktusok: a szuezi válság, a magyar forradalom és a kubai válság.

1953 márt. 5. SZTÁLIN halála után NYIKITA HRUSCSOV az új főtitkár, nyitás kezdődik a

nyugati hatalmak irányága.

A keletnémet felkelés, berlini sztrájkok véres leverése (1953. jún. 17.) azonban jelzi, hogy a

módszerek nem sokat változtak. Még befejezik a koreai háborút, de az NSZK NATO tagsága

után a SZU válaszlépésül létrehozza a Varsói Szerződést (Albánia, Bulgária, Csehszlovákia,

Lengyelország, Magyarország; NDK, Románia, SZU), kölcsönös katona segítség; közős

parancsnokság: szovjet főparancsnok, így a szovjet hadseregnek van jogalapja a már

szuverén államok területén állomásozni). 1955 máj. 15-én aláírják az osztrák

államszerződést és megállapodás születik a vietnam tuzszűnetról is.1955 máj. HRUSCSOV

Belgrádban, szovjet-jugoszláv kibékülés

1955 jan. a hadiállapot megszűntetése SZU és Németország között, diplomáciai kapcsolatok

felvé 1956 okt. a hadiállapot megszűntetese SZU-Japán között, diplomáciai kapcsolatok

felvétele

1956 febr.25. az SZKP XX. kongresszusa, HRUSCSOV titkos beszéde a sztálinizmus

elitélése, felismerték, hogy a SZ erőforrásai nem elegendők a hadiipar fejlesztésre és az

életszínvonal emelésére

1954 Pancsa Sila (öt alapelv); CSOU EN-LAJ (kínai) és NEHRU (indiai),

- be nem avatkozás, határok tiszteletben tartása egyenjogúság, önrendelkezés, békés

egymás mellett élés) 1955 bandungi értekeztet (29 ország)10 pont a nemzetek békés

egymás mellett élésének alapelveiről

A szuezi válság

1953 egyiptomi tisztek lázadás (Gaman Nasszer), a köztársaság kikiáltása; a pánarab

törekvések felerősödése, az Asszuáni-gát felépitése szovjet segítséggel

1956 júl. 26. Nasszer államosítja a Szuezi-csatornát 1956 okt. 29 Izrael megtámadja

egyiptomot

1956 okt. 31. a francia és a brit légierő támadást indít Egyiptom ellen USA nyilatkozat: elítéli a

francia-br beavatkozást, szabad kezet ad SZU-nak a magyarországi beavatkozásra,

harciasabb külpolitika: a visszaszorítás mellett megjelenik a „felszabadítás" politikája

(Eisenhower-doktrína

1957. márt. SZU nyilatkoozat: fegyveresen is kész segíteni Nasszert, a franciák és a britek

katonai sikereik ellenere kénytelenek visszavonulni

195ö a szuezi válság hatása 1. harciasabb amerikai külpolitika ,Eisenhower-doktrína" -

erőteljes fegyverkezés 2. meggyorsult Nyugat-Eürápa egységesülés folyamata

- együttműködés fokozása (1957 (közös Piac, 1958 az Európa Parlament) A kubai és a

berlini válság

1959 jan. 2. FIDEL CASTRO győztesen vonul be Havannába, USA gazdasági és diplomáciai

nyomás Kubára, SZU És Kina gazdasági segítséget nyújt 1961 ápr. "D szno-öböl akció"

kudarca

1961 aug. a berlini fal felépítése (1961-198 a berlini fal a vasfüggöny élő jelképe)

1962 szovjet atomrakéták telepítése Kubása, ,az óceánpajzs" áttörése, USA közvetlen

fenyegetése, a SZU először telepit határain kívül atomfegyvert 1962 okt2 USA tengeri blokád

Kuba ellen, ultimátum a SZU-nak, riadókészültség (Varsói Szerződés, NATO) az ENSZ

főtitkára kozvetit, a 16 szovjet fegyverszállító hajó visszafordul

1962 nov. 20. USA-SZU (KENNEDY-HRUSCSOV) megegyezés: a SZU kivonja rakétáit, az

USA nem indít támadást Kuba ellen. A ,forródrót kiépítésével, a vezetők kozötti közvetlen

kapcsolat megteremtésével ez enyhülés erői kerekednek felül. Egy atomháború végzetes

lenne mirdkét nagyhatalomra és a világra. A két rendszer vetélkedése gazdasági, kulturális,

ideológiai területen folyik tovább.

24-1 A1 Hogyan épült ki és működölt a proletárdiktatura hazánkban? Ismertesse Rákosikorszak

jellemző viszonyait!

Magyarország történetének korszakolása a második világháború után

1944 ősze - 1945 ősze kétlős politikai struktúra 1945- 1947 a koalicios időszak

194A- 1956 a Rákosi-korszak, a sztálini modell követése 1956 forradalom

7556 - 1980-as évék vége Kádár-korszak, a posztsztálinista rendszar kiépulése 1980-as

évek vege - 1990 a szocializmus válsága és bukása, a rendszerváltás

1944 ősze - 1945 ősze kettős politikai struktúra:

Szálasi rendszar után a Nemzeti Bizottságok Tiszántúlon es a Duna-Tisza közén kezdenek

megalakulni

1. a) Nemzeti Bizottságok alakulása.

koalícios jeltagú népi szervek, alulról szervezödve, spontan modon jöttek létre)

tevékenységük, követeléseik:

- fasiszta szervezeteket megszüntetése - az államigazgatást megtiszlitása gazdaság

helyreállítása

- foldosztásmeginditása - közigazgatás tevékenység

2. b) az Ideiglenes Kormány megalakulása 1944. december 22. Debrecen,

- Dálnoki Miklos Bela miniszterelnok - hadüzenet Németországnak fegyverszunet a SZU-val

- közigazgatás ujjászervexása

- demokratikus szabadságjogok helyreálutasa fasiszta pártok, szervezetek betiltása

- Igazolo eljárások meginditása

- háborüs bünösák nepbirosag ele állifása - földreform (1945. március 3.)

1945 - 1947 a koalíciós időszak (többpártrendszer)

A pártviszonyok 1945-ben, a Nemzeti Függetlensági Front pártjai Független Kisgazdapárt

(FKGP) kb. 900.000 tag

Tildy Zoltan, NAGY Ferenc, VARGA Bela,Kovacs Bela, Pfeiffer Zoltan, Sulyok DEZSÖ, Dobi

Istvan

Nemzeti Parasztpárt (NPP) kb. 170.000 tag

KOVACS IMRE, VERES PETER, DARVAS JÓZSEF, ERDEI FERENC

Magyar Kommunista Párt (MKP) kb. 500.000 a válaszsások elárt

(moszkoviták) Rakosi Matyas, Nagy Imre, Gergo Erno, FARKAS MIHALV, REVAI JOZSEF

(hazaí vonal; RAJK Laszlo, KADAR JANOS

Szociáldemokrata Párt (SzDPJ kb. 400.000 tag

KETHLY ANNA, Bán ANTAL., RIES ISNAN, RóNAI Sandor , MAROSAN Gyorgy,

SZAKASITS ARPAD Polgári Demokrata Párt (PDP) kb. 50.000 tag, gr. TELEKI GÉZA,

SZENT IVANVI SANDOR, SUPKA GÉZA Magyar Radikális Párt (MRP), CSÉCSI IMRE,

ZSDLT BÉLA

Az 1945. november 1-i nemzetgyúlási válaszfásak

FKGP 51,0% NPP 6,8 MKP 16,9 %h ppP 1,6 % SzDP 17,4 W,

1945. november 15. Tildy ZOLTAN KoRmANYANAk megalakulása (koalíciós jel legű)

Események:

1945. november a Szövetséges Ellenorzo Bizottság rendelete a németek kitelepítéséről

1946. február 1. a köztársaság kikiáltása, elnöke TILDY ZOLTÁN

NAGY FERENC kormányának megalakulása

1946. február magyar-csehszlovák lakosságcsere-egyezmény

1946. március 5. a Baloldali Blokk megalakulása (MKP, SzDP, NPP és a

szakszervezetek) az FKGP jobbszárnya

ellen

1946. március RA,1K LÁSZLÓ belügyminiszter, az Államvédelmi Osztály (ÁVO} felállítása

az egyesületek betiltása

1946. május a szénbányák államosítása

1946. augusztus 1. a forint kibocsátása, az infláció felszámolása

1946. szept. 28-okt. 1. az MKP III. kongresszusa, a szocializmuskép megjelenése

1946. november az 1000 fór felüli üzemek államosítása

1947. január a "köztársaság elleni összeesküvés leleplezése"

1341. február 10. a párizsi béke aláírása

1947. május NAGY FERENC miniszterelnök emigrálásba kényszerítése

DINNYÉS LAJOS kormányának megalakulása

1941. augusztus 1. a hároméves terv megindulása

Az 1947. augusztus 31-i nemzetgyűlési választások

koalíció MKP 22% SzDP 15 FKGP 15 % NPP 8 °/o Ellenzék (40%)

Demokrata Néppárt Magyar Radikális Párt Magyar Függetlenségi Párt Keresztény Nôi Tábor

Független Magyar Demokrata Párt Polgári Demokrata Párt

1941. november a bankok államosítása

1948 április a 100 főnél nagyobb üzemek államosítása

1948 "a fordulat éve„ kommunista hatalomátvétel, a proletádiktatúra és egypártrendszer

kiépítése

A Kommunista Párt fokozatos előretörésének okai és jelei

- A Szövetséges Ellenőrző Bizottság jelenléte és támogatása (SZU befolyása} - az ÁVO

felállítása, a konstruált perek megindítása

- „szalámitaktika" a Baloldali Blokk működése, folyamatos politikai nyomás az ellenfelekre

1948 -1956 a Rákosi-korszak, a sztálini modell kiépülése

1948. június 12, a Magyar Dolgozók Pártjának létrejötte az MKP és az SzDP egyesüléséből

főtitkár: Rákosi Mátyás

1949. február 1. a Magyar Függetlenségi Népfront megalakítása célja: a pátok elnyelése és

felszámolása

1949. május 15. az országgyűlési választásokon csak a népfrontjelöltjeire lehetett szavazni,

eredmény: 95,6 %, az Elnöki Tanács Elnöke SZAKASITS ÁRPÁD

DOBI ISTVÁN kormányának megalakulása 1949. aug.18. a "szocialista alkotmány"

elfogadása

A politikai rendszer kiépülése:

állami szervek Elnöki Tanács (államfői testület), Minisztertanács (végrehajtó),Országgyülés

(törvényhozó) pártstruktúra egypártrendszer (MDP}, állampárt

társadalmi szervezetek egyszerűsödött, egységesült társadalmi szervezetek a párt befolyása

alatt (pl. DISZ, népfront, iparági szakszervezetek)

1950. január tanácsrendszer létrehozása (a régi megyei és városi önkormányzatok helyett)

A pártállam kialakulása és működése

- a hatalom szűkülése (RÁKOSI, GERŐ, FARKAS, RÉVAI) - a párton behűli kollektív vezetés

hiánya

- leszámolás a pártalapító, a baloldali szociáldemokrata és a hazai kommunista vonallal - a

személyi kultusz kialakulása

- megfélemlítés (eszköze az Államvédelmi Hatóság, ÁVH) A tőrvénytelenségek módszerei

- koncepciós perek (konstruált perek) 1949 a Rajk-per - kitelepítések (pl. Hortobágy)

- munka- és koncentrációs táborok (pl. Recsk) - főid- és ingatlan elvétel, stb.

A Rákosi-rendszer gazdaságpolitikája 1950-1954 az I. ötéves terv:

- az ipari szerkezet eltorzulása, a nehézipar és a hadiipar elsődlegessége - hadigazdálkodás:

a fogyasztás visszaszorítása, a felhalmozás növelése

- tervutasításos rendszer, nagyberuházások

- munkaverseny-motgalom (sztahanovista mozgalom) - tervkölcsön ('békekölcson')

a mezőgazdaság kollektivizálásának beindulása

- erőszakos téeszesítés (tsz = termelő szövetkezet vö. SZ - kolhoz) - kisajátítások,

tagosítások

- kőtelező beszolgáltatás

- a kulákság elleni kíméletlen harc - agrárolló

- a mezőgazdaság tönkretétele

1953. június -1955. március Kísérlet a rendszer liberalizálására, az "új szakasz' politikája

NAGY IMRE miniszterelnök nevéhez fűződik

1953. június a Központi Vezetőség elfogadja Nagy Imre elképzeléseit

- a ,szocialista demokracia' kiszélesítése (tanácsok, parlament, szakszervezetek jogkörének

kibovitése) - a párt- és állami funkciók elválasztása

- a törvényesség helyreállitás

- a személyi kultusz felszámolása - amnesztia, rehabilitálások

- a hadi- és nehézipar visszafejlesztése

- a könnyű- és fogyasztási cikkeket gyártó iparágak fejlesztése - életszínvonal nővetése

- az erőszakos tsz-szervezés abbahagyása - a mezőgazdaság támogatása

1955. március -1956. nyara a demokratizálás folyamatának megszakadása, a diktatúra

visszatérése

- Nagy Imre eltávolítása

- a sztálini modell gazdasági-társadalmi-politikai eszközrendszerének reneszánsza

1956. nyarától a diktatúra visszatérése miatt egyre erösödö elégedetlenség, amely a

forradalomhoz vezet

25. Kossuth

1802-ben született nemesi családból a Hegyalján, Monokon látta meg a napvilágot Kossuth

László uradalmi ügyvéd és a szintén nemes, olaszliszkai postamester leánya, Weber

Karolina gyermekeként. A kossuti és udvari Kossuth család Turócból származott, nemesi

címüket Mátyás királytól nyerték 1470-ben.

Kossuth Lajos első tanítója a tállyai evangélikus lelkész volt, aki a természet

szeretetérc és kellő alapfokú ismeretekre oktatta fogékony tanítványát. Tanulmányait a

sátoraljaújhelyi algimnáziumban, majd a sárospataki főgimnáziumban folytatta. Jogi

tanulmányait Eperjesen és Pesten végezte el, ügyvédi diplomát szerzett. Fiatal éveiben

nagy hatással volt rá a liberalizmus és a romantika.

1832-ben lép politikai pályára. Távol levő főrend küldötteként Pozsonyban tagja lesz a

magyar rendi országgyulésnek.

• Az 1836-ig tartó, reformokat kezdeményező országgyűlésen válik elismert liberális-ellenzéki

politikussá.

• Az országgyűlés bezárása után a Törvényhatósági Tudósítások szétküldése miatt

letartóztatják, perbe fogják, elítélik. Bebörtönzése 1840-ig tart.

• Az 1840-es években társadalmi egyesületekben vállalt aktív szerepet, és a Pesti Hírlap

szerkesztőjeként teremtett politikai nyilvánosságot. A lap fennállásának három és fél

éve alatt állandó harcot kellett vívnia a cenzorokkal. A tollából származó 214 vezércikk

legtöbbjét csak változtatásokkal engedték megjelenni.

Koncepciójának középpontjában az érdekegyesítés gondolata áll. Törvény előtti

egyenlőséget, közös teherviselést, kötelező örökváltságot állami támogatással, önálló

magyar vámterületet követel. Ekkor kialakuló politikai elképzelései szerint előbb a magyar

vármegyékben kell győzelemre vinni a liberalizmus és a nemzeti önállóság ügyét.

Külpolitikai elképzeléseiben az önállóságon alapuló liberális nemzetállamok szövetségét

remélte, s az oroszellenes német-magyar összefogást fontolgatta.

Széchenyi István gróf, a refommozgalom elindítója, akit Kossuth a legnagyobb magyarnak

nevezett a Kelet Népe hasábjain élesen támadja. Nem Kossuth személye és alapelvei

ellen támad, hanem a modora ellen. „Hol hibáz..., a szívhez szól ahelyett, hogy az

észhez szólna."

• Kossuth „Felelet gróf Széchenyi Istvánnak Kossuth Lajostól" című írásában válaszol. A

reformellenzék Kossuth oldalára állt. Szekfű Gyula így írt Kossuthról és Széchenyiről:

„Két nagy politikai egyéniség. Az első a közvagyonosság útján akar vezetni

közszabadságra, a második pedig a közszabadság utján vagyonosságra."

• 1847-ben gróf Batthyány Lajos elnökletével megalakul az Ellenzéki Párt, mely jórészt

Kossuth programját fogadja el nyilatkozatában. 1847 augusztusában Kossuthot- a

kormánykörök erőfeszítései ellenére - első ízben választják megyei követté. Az 1847/48-

as utolsó rendi országgyűlésen az ellenzék vezérszónoka.

• 1848. február végén a párizsi forradalom hírére azonnal válaszfelirati javaslatot

indítványoz, amelyet március 3-án „felirati beszédben" terjeszt elő. Ebben az egész

Habsburg Birodalom számára alkotmányosságot szorgalmaz. Felelős kormányt,

társadalmi reformokat követel. A forradalom terjedésétől tartva az országgyűlés, majd az

uralkodó is elfogadja a követeléseket.

• 1848. április 7-én az első felelős magyar kormány pénzügyminisztere lesz Kossuthot. A

magyar honvédelem finanszírozásához kibocsátott pénzeit „Kossuth bankóknak" nevezik.

A szabadságharc bukása után komoly büntetés járt a rejtegetéséért.

1848 nyarán felismeri a nemzetet fenyegető veszélyt. Az első népképviseleti országgyűlésen

hangzanak el szállóigévé vált szavai: „Ezt akartam kérni, de önök felállottak, s én

leborulok a nemzet nagysága előtt, .s csak azt mondom: annyi energiát a kivitelben, mint

amennyi hazafiság>ot tapasztaltam a megajánlásban, s Magyarországot a poklok kapui

sem fogják megdönteni."

• Legendás szónok. Országgyűlési beszéde, toborzó beszédei elementáris erővel hatnak.

Cegléd, Nagykőrös, Kecskemét, Szeged: egy egész nemzet ragad fegyvert hívó szavára,

s folytatja önvédelmi harcát, váltakozó sikerrel.

• 1848 őszéttôl az Országos Honvédelmi Bizottmány elnökeként, végül 1849 tavaszától

Magyarország kormányzó-elnökeként döntő szerepe lesz az események alakításában.

• Az 1848 decemberében kialakult válságos helyzetben, Windischgraetz támadása után a

kormány és a képviselőház Debrecenbe költözik. 1849. április 14-én Debrecenben

Magyarország kormányzó elnökének választják, ismét Kossuth hatáslíra döntenek a

képviselők Debrecenben a harc továbbfolytatása mellett. Kimondják a Habsburg-ház

trónfosztását.

• Az utolsó hónapokban ellentét alakul ki közte és Görgey Artúr tábornok között. A magyar

tisztikar Görgeyt támogatja.

• 1849 nyarának végén emigrációba vonul, melynek főbb állomásai: Vidin, Brussza, Kiutahia,

(Törökország), London (Nagy-Britannia), Turin „Torinó" (Olaszország) voltak

• 1851. október 29-én megérkezik Londonba, ahol ünnepélyes fogadtatásban részesül. Két

nappal később találkozik Mazzinivel. Egyeztctik terveiket. Az a véleményük, hogy az

európai emigránsok mozgalmát fel kell éleszteni. Kossuth célja a szabadságharc

ujrakezdése francia és olasz segítséggel.

• A francia-olasz-osztrák háború idején, amikor III. Napóleon ígéretet tesz Magyarország

felszabadításának előmozdítására, Teleki Lászlóval és Klapka Györggyel megalakítja a

„Magyar Nemzeti Igazgatóság"-ot, megindítja a Magyar Légió szervezését. Új felkelést

sürget.

• Ellátogat Amerikába is. A New York-i fogadtatáson 200 ezer ember várja, száz ágyú dördül

meg tiszteletére. A nemzetközi politika homlokterébe kerül. Tárgyalnak vele uralkodók,

miniszterek, az amerikai szenátus elnökének jobbjára ültetik.

• A száműzött Kossuth, a nemzeti önrendelkezés tántoríthatatlan híve következetesen

liberálisból demokratává fejlődött politikusnak minősítette magát.

• 1862. május 1-jén az általa aláírt Dunai Szövetség tervezetében a Duna menti népek

összefogását tervezi.. „Hivatásunk ... a Duna mentében kifejteni s megszilárdítani a

szabadságnak és a népek békés együttélésének erőteljes alakzatát".

• Az Ausztriával történő kiegyezést elutasítja. Ezt bizonyítja a Deák Ferencnek írott híres

Kasszandra-levél, melyben a nemzet halálát jósolja.

• A hazai közvélemény nem felejtette el, küldöttségek keresik fel turini magányában, kialakul

a Kossuth-kultusz. Egy 1879-ben hozott törvény szerint minden külföldón élő magyar

elveszti állampolgárságát, ha tíz éven belül nem kéri valamelyik osztrák-magyar

konzulátuson annak meghosszabbítását. Erre ő nem volt hajlandó. 1889-ben országos

felháborodás fogadta a bekövetkező eseményt. Válaszul a városok, községek sora

választotta ebben az időben díszpolgárává. Miskolc állított először teljes alakos Kossuth

szobrot.

• 1894. március 20-án negyvenöt évi száműzetés után Torinóban halt meg. Ferenc József

semmiféle állami megemlékezést nem engedélyezett. Kossuth temetését- Wekerle

Sándor miniszterelnök támogatásával - a főváros rendezte meg. A koporsót hozó vonat a

határtól Budapestig megrendült tömegek sorfala között tette meg útját. A Nemzeti

Múzeumban ravatalozták fel, s százezres tömeg kísérte utolsó útjára a Kerepesi

temetőbe 1894. április I-jén.

 

 
< Előző   Következő >
Tanulási segédletek
Kötelező olvasmányok elemzései
Irodalom vázlatok
Történelem tételek
Nyelvtan tételek
Számítástechnika tételek
Szociológia tételek
Angol tételek
Növényvédőszer kémia tételek
Elsősegély tételek
Vállalkozásgazdaságtan tételek
Irodalom tételek 2.
Nyelvtan szóbeli tételek
Történelem tételek 2.
Biológia tételek
Angol szóbeli tételek
Angol nyelvtan tételek
Irodalom tételek 3.
Filozófia tételek
free counters
 
Template source from www.webhomez.net. Converted to Mambo template by Your Mambo Design.
© 2017 dezs.extra.hu - tételek gyűjteménye
Joomla egy nyílt forráskódú rendszer, mely a GNU/GPL Licensz alatt áll.