DEZS.EXTRA.HU
tételek gyűjteménye
 

Kezdőlap
Tételek
gardening.ro erdélyi kertészeti portál

Csokonai Vitéz Mihály PDF Nyomtatás E-mail
Írta: dezs   
Share this!
Kidolgozott tétel  

Csokonai Vitéz Mihály

 

A., költészetében a felvilágosodás és a népiesség

B., Rokokó hatások Csokonai szerelmi lírájában

 

Csokonai Vitéz Mihály élete:

1773-1805. Debrecenben született 1773. november 17-én. Apja Csokonai József, egy református lelkész fia. Tekintélyes vagyont gyűjtött össze. 1786-ban meghalt és az özvegynek két fiával együtt el kellett hagynia addigi otthonukat, s egy kis nádfedeles házban húzták meg magukat.

Debrecenben nevelkedett. A korabeli Mo. egyik legerősebb kisugárzású szellemi központja is volt. 1780-tól a kollégium tanulója, 1788-ban a főiskolai tanfolyamra iratkozott be, majd teológushallgató lett. 1790-ben diáktársaival önképzőkört szervezett. Tudott: latin, francia, német, görög, ismerkedett az angollal a héberrel és a perzsával. 1794-ben a gimnáziumi poéta-osztály vezetésével bízták meg. 1792-től Kazinczy levelezett, s ezekben az években nőtt nagy költővé. 1795-ben kizárták a kollégiumból. Debrecenből jogot tanulni ment Sárospatakra, 1796-ben abbahagyta tanulmányait s ezzel lezárult deákpályája.

1796 őszén Pozsonyba sietett abban a reményben, hogy az ott megnyíló országgyűlés nemesi résztvevői között mecénásokat találhat. Egyszemélyes verses hetilapot indított Diétai Magyar Múzsa címmel. A példányokat nem tudta eladni, kudarcot vallott. 1797 tavaszán Komáromba ment a franciák ellen készülő nemesi bandériumok zászlóavató ünnepségére. Itt ismerkedett meg Vajda Juliannával - Lillával - egy jómódú kereskedő leányával, boldog szerelem bontakozott ki köztük. A keszthelyi Georgikonban szeretett volna professzor lenni. Míg Csokonai állás után járt a lányt szülei 1798-ban férjhez adták egy gazdag dunaalmási kereskedőhöz.

Komárom után néhány évig a Dunántúlon bolyongott. Sárközy alispán jutatta be 1799. május 26-tól február 21-éig helyettes tanárnak a csurgói gimnáziumba. Lelkesen vágott bele a pedagó-

giai munkába. 1800 februárjában gyalog nekivágott Debrecennek, hogy hazatérjen meghalni. Az 1802. július 11-i hatalmas debreceni tűzvész, melyben Darabos utcai házacskájuk nagy része is elpusztult, a nyomor szélére sodorta. Tüdőbaja is egyre súlyosbodott. Utolsó éveiben új verset már alig írt. 1804. április 15-én Nagyváradon Rhédey Lajos gróf feleségének templomi temetésén felolvasta nagy filozófiai költeményét a Halotti verseket. A hűvös időben megfázott, tüdőgyulladást kapott, s nyomban ágynak esett. 1805. január 28-án Debrecenben fejezte be fiatal életét.

 

A., költészetében a felvilágosodás és a népiesség

 

Rokokó és klasszicizmus a kor költészetében

A 18. század 70-80-as éveiben eleven, pezsgô irodalmi-szellemi élet bontakozott ki.  1790-ben Kelemen László irányításával Budán megalakult az elsô magyar színjátszó társulat, mely 1796-ig működött.  1791-ben a pesti egyetemen magyar nyelvi tanszéket állítottak fel, az ország gimnáziumaiban pedig bevezették a magyar nyelv tanítását.  Ebben az idôben indultak meg az elsô szépirodalmi folyóiratok: A Magyar Museum, a Mindenes Gyűjtemény, az Orpheus, az Uránia.  A felvilágosodással együtt érkezô korstílus, a klasszicizmus kezdett érvényre jutni.

Verseiben fellelhetô a kor valamennyi művészeti törekvése.  A különbözô stílusirányok egymás mellett és után élnek nála.  Nem kötötte magát egyféle versrendszerhez, mindegyik jó neki a maga idejében.  A Gyöngyösi-féle barokkos hagyományból indult el magába szívva a klasszicizmust.  Költészetében felhasználta a reneszánszból kinövô új irányzatot a manierizmus elemeit.  Megtalálható költészetében az olasz irodalomból ellesett rokokó is.  Élete vége felé hangot kap költészetében a rousseau-i szentimentalizmus panaszos hangja.

 

A kilencvenes évek politikai élete és a felvilágosodás eszméi ihlették azokat az alkotásait, amelyek alapján a magyar felvilágosodás legnagyobb költőjének tartják.

Az iskolai versfeladatoknak, “dolgozatoknak” két fő típusuk volt:

- sententia: az antik költők bölcs mondásainak, tanításainak részletező kifejtése

- pictura: természet, tájak, évszakok, emberek leírása.

E két verstípus vegyítéséből nő ki a 90-es évek első felének nagy filozófia lírája, melyben egyértelműen, nyílt bátorsággal szólaltatja meg a felvilágosodás legfőbb gondolatait. Ismerte Rousseau fontosabb műveit, Voltaire alkotásait.

Kiemelkedő alkotásai e témakörben a Konstancinápoly és Az estve. E két vers egyúttal a felvilágosodás két fő irányzatát is képviseli.

A Konstancinápoly Voltaire egyházellenességét, csipkelődően szellemes gunyorosságát és optimista racionalizálását visszhangozza. Az elképzelt Kelet színpompás leírása szinte észrevétlenül hajlik át valláskritikába, a végén pedig a felvilágosodás általános győzelmének hite szólal meg. A “pictura” a vers első harmadában a térbeli rendező elvet követi: kívülről, a tenger felől közelít a városhoz, majd a konstantinápolyi utcák színes forgatagát villantja fel a dúsgazdag törökök kérkedő pompájával. Ezután egy belső, intim térbe kalauzol a leírása, a szultán háremébe. Ezután újra a szabadba jutunk: a csodálkozó leírás tárgya most a roppant templomok kérkedése, a felhők közé rejtett kőszálnyi mecsetek meghökkentő mérete. A vallási fanatizmus sötétségének ostorozása közben a felvilágosodott költő felidézi az eszményített múltat, a rousseau-i ősállapotot, amikor még “állott a Természet örök építménye”. Az emberi társadalom megromlásának a következménye a vallás, a vallások megjelenése. A költő a mohamedán vallásról beszél, de egy-két utalás világossá teszi, hogy a keresztény vallási elvakultság hasonlóképpen száműzi az észt és a virtust, s nem fogadja be az “emberséges embert”.

A költeményt szárnyaló jövendölés, boldogító látomás zárja le az új világról, melyben a Természet örök törvénye fog uralkodni, s megvalósulhat a minden embert és népet egybeölelő testvériség eszménye. Csokonai rendíthetetlenül hisz az eljövendő boldog kor utópiájában, de ennek megvalósulását csak a “késő századoktól” reméli.

Az estve Rousseau nyomán a természet romlatlanságát állítja szembe az emberi társadalom romlottságával. Az alkony tündérien szép leírásával indul a költemény. Romlatlan, idilli harmónia uralkodik a természetben, az alkonyi erdőben. Ide, ebbe az ideavilágba menekül a költő, vigasztalásért, lelki enyhülésért, bánatot oldó élményekért. A fájdalom, a szomorúság, az igaztalan megbántottság csupán az ember osztályrésze, ilyen érzelmek ismeretlenek a természeti környezetben. A zsibbasztó emberi görcsök csak a természet “kies szállásain” engedhetnek fel.

Kiszakad a költőből az áttételezés nélküli, közvetlen panasz: “e világba semmi részem nincsen”.

A szépséget elpusztította a durvaság, a közönségesség, a harmóniából diszharmónia lett. A további eszmefuttatásban a közismert rousseau-i gondolat jelenik meg: a magántulajdon megjelenése megszüntette az ősi egyenlőtlenséget.

A befejezés tulajdonképpen keserű, rezignált sóhaj: az ősi idilli maradványa, a közös kincs csupán a természet még áruba nem bocsátott néhány szépsége: az “arany holdvilág”, az “éltető levegő”, a “legszebb hangú szimfónia” és az “édes erdei hangzások”. Az utolsó sorok ódai pátosza azt hirdeti, hogy a természet szerint minden ember egyenlő.

 

A népiesség is fellelhető Csokonai sokszínű művészetében. 1799-ben írta Jövendölés az első oskoláról a Somogyban című verset. A magyar viszonylatokról beszél.

A népi vonás ebben a rokokó virtuozitással megalkotott művében még csupán a tehetséges parasztgyerekek elkallódása miatt érzett aggodalommal és keserűségben jelentkezik. A táj elbájoló szépsége által keltett csodálkozás szembekerül a műveletlenség sivárságával. Az iskolák hiánya következtében Somogy “tudatlan, formálatlan”: a jó eszű legények betyárrá és zsivánnyá lesznek. De itt is hangot kap a távoli jövő ígérete, a remény: ez a vidék még “új Helikon” lehet. A nemességet hibáztatja a tudatlanság miatt.

 
< Előző   Következő >
Tanulási segédletek
Kötelező olvasmányok elemzései
Irodalom vázlatok
Történelem tételek
Nyelvtan tételek
Számítástechnika tételek
Szociológia tételek
Angol tételek
Növényvédőszer kémia tételek
Elsősegély tételek
Vállalkozásgazdaságtan tételek
Irodalom tételek 2.
Nyelvtan szóbeli tételek
Történelem tételek 2.
Biológia tételek
Angol szóbeli tételek
Angol nyelvtan tételek
Irodalom tételek 3.
Filozófia tételek
free counters
 
Template source from www.webhomez.net. Converted to Mambo template by Your Mambo Design.
© 2017 dezs.extra.hu - tételek gyűjteménye
Joomla egy nyílt forráskódú rendszer, mely a GNU/GPL Licensz alatt áll.