DEZS.EXTRA.HU
tételek gyűjteménye
 

Kezdőlap
Tételek
gardening.ro erdélyi kertészeti portál

Katona József PDF Nyomtatás E-mail
Írta: dezs   
Share this!
Bánk bán,A nemzeti dráma megteremtése. A Bánk bán szerkezeti felépítése,Bánk jellemzése és tragikuma  

Katona József

(1790-1830)

 

Bánk bán

 

 

Az Erdélyi múzeum pályázatára írta. 1815-ben küldte be. A bíráló bizottság meg sem említette. Javítását Bárány Boldizsár észrevételei alapján végezte. A javított változat esztétikailag  csiszoltabb lett, de sokat veszített merész politikai hangütésébõl.

A dráma alapanyaga:

Árpád-kori történelmünk a valóságban megtörtént véres epizódja (krónikák hitelesítik). 1213-ban Péter ispán és Bánk nádor meggyilkolja II. Endre feleségét, a külföldi Gertrúd királynét. Katona a különbözõ feltevésekbõl az alábbit fogadta el: Bánk bosszúból ölte meg a királynét, mert az segítet a nádor feleségének elcsábításában.

A dráma formavilága:

Sokat átvesz a lovagdráma jellemzõibõl:

·      az intrikus szereplõt, aki az aljasságtól soha nem retten vissza (Biberach),

·      érzelems, öreg lovag (Mikhál),

·      heves, pártütõ lovag (Petur bán),

·      csábítás, és annak megvalósítása

·      lázadás, vérengzés, gyilkosság.

A dráma témája:

A XIX. század magyarjainak szól. 1213 és I. Ferenc abszolútizmusa között analóg , vagy hasonló viszonyok vannak.

A.: Az idegen uralom tarthatatlanná vált.

B.: A nemesek egy része csak a nemesi kiváltságért harcolt (Petur bán), mások a nemzet egészének sorsáért aggódtak (Bánk bán).

C.: A kiszolgáltatott jobbágyság helyzete válságos.

D.: A megoldást nem a királyság eltörlésében, hanem a felvilágosult szellemû nemzeti uralkodóban látták.

Cselekmények:

Alapkonfliktusa:

Bánk és köre

Sértett magyarság,  lázadásra kényszerített nemzet képviselõi

        

Gertrudis és hívei

Idegen elnyomás

 

I. Expozíció:

1. felvonás

Összeesküvés készül Gertrudis és merényle Melinda ellen.

II. Bonyodalom:

1. felvonás

Bánk bán hazatérése

III. A cselekmény kibontakozása:

2-4 felvonás

·      az összeesküvõk lecsillapítása

·      Biberach közlése Melindáról és Ottóról

·      Ottó merénylete Melinda ellen

·      Bánk és Melinda párbeszéde (3. felvonás)

·      Tiborc panasza

·      Bánk és Gertrudis vitája (4. felvonás).

IV. Tetõpont:

4. felvonás

Bánk megöli a királynét.

V. Megoldás:

5. felvonás

Bánk és a király vitája; Bánk összeomlása.

 

Jellemek:

Bánk bán

 


Petur bán

            elégedetlen magyar fõnemes

Nemesi összeesküvõk csoportja

Melinda

Tiborc

            az elnyomott magyarok


Gertrudis

Ottó

Biberach

Izidóra

            a meráni elnyomók

 


 

II. Endre, a jó király

 

A lényük legmélyéig megfigyelt jellemek:

Petur bán: nem vívódó hõs, csak a nemesi magyarság jogainak õrzõje.

Biberach: alakja példázza, hogy aki a hatalmasokat szolgálja, annak nem lehet erkölcse. Megveti azokat, akiket szolgál. Ellentet van inteligenciája és munkájának értéke között. Fõ elve: "Ott a haza, ahol a haszon.". Nála a gonoszság nem alkat kérdése, hatalomakarása virágoztatja ki módszereit (születése, neveltetése körülményei is hozzájárultak)

Izidóra: Biberach mondja róla: "Az ész hibádzik, a fejecske kong." . Nincs Figyelemre méltó vonása, elvakultam szereti Ottót.

 

Bánk bán

 

A legnehezebb helyzetekben is hatalmas, mert szembe tud nézni az igazság végsõ kérdéseivel. Õ a király után az elsõ ember. Kiemelkedõ egyéniség, kiválló államférfi, aki szívén viseli az egész ország ügyét, de híve a királynak is. Elõremutató vonása az az újfajta hazafiasság, mely már a nép sorsát is számításba veszi, amikor a nemzet szabadságáért küzd.

Újszerû Melindához fûzõdõ, tiszta szerelme.

A valóság bánk tudatában ellentmondást indít meg, összeütközik benne a királyhûség és a népért érzett felelõsségtudat. Petur szervezkedését elítéli, de érteni kezdi Gertrudis aljasságát is.

Elhatározza, hogy minden befolyás nélkül tárgyilagosan dönt: "Két fátyolt szakasztott el hazámból és becsületembõl.".

Nem választhatja, és nem is választja el az ország ügyét a személyes sérelmétõl. Mindkettõnek a királyné és a merániak a forrása. A kettõt együtt kell megoldania.

Bánk az események tetõpontján ingadozást nem ismerõ hõs, aki a nemzet jogos ítéletét hajtja végre Gertrudison.

Bánk tragikumának okai:

1.    Rá kellett jönnie, hogy tettével nem oldott meg semmit.

2.    Melinda halálával magánélete értelmetlen lett.

3.    Magányos hõs. Peturt elutasítja. Tiborcék erejét nem ismeri fel.

4.    Katona olyan társadalmi és politikai helyzetekbe keverte Bánkot, amit maga sem tudott mind megoldani. Mit is akar Bánk? Független nemzeti államot, jobbágyfelszabadítást, igazságot a feudalizmusban. Ez azonban megoldhatatlan volt.

 

Mûfaja: Nemzeti és szerelmi tragédia.

Nyelve: Erõteljes, kifejezõ, vérbeli romantikus nyelv.

A nemzeti dráma megteremtése. A Bánk bán szerkezeti felépítése

 

A magyar színjátszás kezdetei a XVI. századig nyúlnak vissza. A reformáció idején terjedt el hazánkban az iskolai színjátszás: a tanulók antik drámák vagy hitvitázó színművek előadásával gyakorolták a nyelvet, megtanultak fellépni és mozogni a színpadon. A reformációnak ezt a szellemi tevékenységét az ellenreformáció is követte, különösen a piarista rendi iskolák előadásai voltak jelentősek.
A XVIII. századi felvilágosodás korában a színház szerepe növekedett. Ekkor jött létre az első magyar színtársulat, amely 1792-től rendszeresen tartott előadásokat. Jelentősebb drámák ebben az időben: Bessenyei György: Ágis tragédiája, A filozófus, illetve Csokonai: A méla Tempefői és Az özvegy Karnyóné című művek voltak.
A jakobinus mozgalom leverése után a drámairodalom megtorpant, a pest-budai színház elhallgatott. Csak 1812-ben sikerült a magyaroknak a Rondellát megszerezni, amikor a pesti német színészek új otthonba költöztek. Ennek a második színésztársaságnak volt kiemelkedő színésze Déryné és Udvarhelyi Miklós. A Rondella lebontása után a magyar színjátszás vidéken tevékenykedett.
A fejlődés utolsó állomása már a reformkorra esik. Az első önálló magyar színház 1837. augusztus 22-én nyílt meg Nemzeti Színház néven.
A XIX. század elején a magyar színjátszás és drámaírás fejlődését az is mutatja, hogy mind nagyobb számban kezdenek feltűnni az eredetinek mondható drámai alkotások. Ilyenek pl. Govora László: Az érdemes kalmár című színműve, Gombos Imre: Az esküvés című szomorújátéka, vagy Katona József: Bánk Bán című drámája.

 

Bánk jellemzése és tragikuma

 

Katona József nemzeti drámánk megteremtője, aki szerepet játszott a pesti színházi élet kialakulásában. Fő művét 1815-ben egy kolozsvári drámapályázatra küldte be, de végső alakjában 1819-ben készült el. A hazai drámairodalom Katona fellépéséig csak kevés jelentős alkotással dicsekedhetett. A korabeli divatos német lovagdrámák a Sturm und Drang szellemében íródtak: a gonoszság és a nagylelkűség érzelmi szélsőségeire épültek, általában retorikus nyelvű szerelmi történetek voltak.

 

Katonát leginkább ez a típusú szereplő foglalkoztatta, az ún. mindenkori “második ember”, aki tehetsége, önzetlensége révén az uralkodó mellé kerül, majd meghasonul a hatalommal és annak további szolgálata helyett lelkiismerete parancsát követi. Ilyen szereplő Bánk, a nagyúr, a Bánk bán c. drámában.

 

Másreszt Katona, aki jogi tanulmányokat folytatott, az állami életet a társadalmi szerződéstől származtatja, azt örök érvényűnek, felboríthatatlannak tartja. Tehát jogtalan minden lázadás! Katona szerint: az uralkodó ellen való lázadás vad indulatokat szabadítana el, és nagyobb szenvedések, pusztítások lavináját indítaná el. (Ezt követhetjük nyomon minden jelentősebb drámájában)

 

Bánk minden téren a zsarnoksággal kerül szembe. A főúr különbséget tesz jó és rossz uralkodó között. Gertrudis rosszakaratú uralkodó. Bánk abszolút királyhű, Endrét tiszteli, nem ellene lázad, hanem a zsarnokság megtestesítője, Gertrudis ellen.

 

A zsarnokság Bánkot személyisége minden vonatkozásában megsérti. Lelki összeomlása a bosszú ellene forduló következményei miatt történik. Gertrudis megölésekor még bizonyos igazában: “Örvendj becsületem!” Az utolsó szakasz elején még bátran vállalja tettét a király előtt, úgy érzi, jogosan cselekedett. Petúr halála pillanatában azonban megátkozza az “orozva”, alattomosan gyilkolót. Bánkot ez megingatja. Elbizonytalanodik, s Melinda holteste láttán végleg összeroppan. (“Nem ezt akartam, nem ezt”). Bánk jogilag nem büntethető, de a sors rajta beteljesedett. A címszereplő áll mindvégig az események középpontjában: minden erő rá irányul, minden sérelem egyben őt is sérti. A király távollétében az ő kezében van a legfőbb hatalom, még sincs a királyi udvarban, mert G. királynő igyekszik távol tartani, mivel minden hatalmat a saját kezében szeretne tartani. A kiemelkedő hősök gyanútlan jóhiszeműségével fogadta el Bánk ezt a megbízást és hozta fel feleséget a királyi palotába.

 

Ezzel az emberrel és az egész magyar nemzettel kerül szembe G., a hatalom mániákusa. Bánkban a királyné és a magyarság szembenállása tudatosodik, amikor titokban visszatér országjáró körútjáról. Megdöbbenti az országos nyomorúság, az udvari dőzsölés közötti ellentét, de az igazi csapás a férjet, a magánembert éri.

 

Lényeges a későbbi megértés szempontjából, hogy Katona hogyan jellemzi Bánkot: “Nemes méltóság, mindenben gyanakodó tekintet, fojtott tűz, mely minden pillanatban kitörni láttatik.” Ez a fojtott tűz tör felszínre, mikor meghallja Petúrtól: “Jelszónk lészen: Melinda!”. Döbbenetében csak Melindára és a rá leselkedő veszélyre tud gondolni. Életének értékei közül Melinda a legfőbb, s éppen ezért bukásának is csak Melinda által lehet bekövetkeznie.

 

Melinda elveszítésének esetleges lehetősége olyan sokkhatást vált ki Bánkból, hogy az egész első felvonás folyamán gyötrődik, képtelen a döntésre, tudatos cselekvésre. (Az első felvonásbeli élmények felzaklató hatása indítja el Bánk életének drámáját.) Majd összeszedi magát, s gyökeresen megváltozott emberként áll előttünk. Nem nádorként, még csak nem is férjként, hanem puszta lelke szerint akar cselekedni. Tetteit csupán a haza és a becsület parancsa fogja irányítani.

 

A továbbiakban drámai küzdelem bontakozik ki régi énje és új elhatározása között.

 

Bánk az éjjel elmegy Petúr házába, az összeesküvőkhöz. Átérzi ugyan a főnemeseket ért sérelmeket, hiszen maga is arisztokrata, mégis leszereli az összeesküvést. Bánk itt a nemesek között a szegények, az ártatlanok képviselője, miattuk ellenez minden erőszakos megmozdulást.

 

A hazát megmentette, de ugyanezen az éjszakán veszti el családi boldogságát, Melindát. Biberach hozza a hírt. Bánk első reagálása, hogy megöli Ottót, majd rohan haza, hátha még nem késő, s meg lehet gátolni a szörnyűséget.

 

Későn érkezett (III. felvonás). Bánk úgy viselkedik, mint aki széttépte a családhoz fűző kötelékeit, hazugnak nevezi feleségét, s megátkozza kisfiát. A térdeplő, az atyaátokra sikoltva felugró Melinda magatartásán a téboly jelei mutatkoznak. Bánk is felismeri ezt, a feldühödött indulatok közé kezd beszivárogni a szánalom.

 

Amikor Melinda azzal a tébolyult rögeszmével rohan el, hogy megátkozott gyermekét Gertrudistól követelje vissza, Bánk elkezd magában töprengeni: “És a királyné álmos volt! Nem-é?”. Befészkeli magát agyába a gondolat, hogy a királynő a kerítőnő szerepét játszotta el. Itt merül fel először Gertrudis megölésének szándéka. Ha most ölné meg Gertrudist, akkor szemünkben nem válna tragikus hőssé, hanem csak férji sérelmét megtorló kisszerű gyilkossá. Csak egy bosszúálló lenne. Ettől azonban az író megmenti őt. Tiborc panaszáradata feltárja a magyar parasztság szörnyű nyomorát, s ez most egybevág saját sérelmével. Tiborc minden szenvedés okaként az idegeneket s Gertrudist jelöli meg. A végső tetthez, a királynő meggyilkolásához Tiborc és a parasztság, a nép szenvedése adták meg a végső lökést, s Bánkban a személyes sérelem fölé kerekedik a Petúrok és Tiborcok személyes panasza.

 

Bánk a királyné előtt is megtagadja feleségét, mégis mikor meglátja a beteg Melindát, képtelen tovább hadakozni szerelme ellen, átöleli, s Tiborccal kísérteti haza. Ez a feltétlen és végleges szerelem a középpontja tulajdonképpen a dráma érzelmi, indulati világának. Ez a keserűség, a boldogság elvesztése miatti fájdalom döfi Gertrudisba a tőrt. Bánk ítéletét a haza (Petúrok, Tiborcok) és a becsület (Melinda) együttes parancsa kényszerítette ki: tette jogos büntetés volt.

 

Bánk azonban a gyilkosság után nem diadalt érez, feltámadnak régi énjének kétségei: helyesen cselekedett-e, megoldotta-e ezzel a haza gondjait amikor lemosta becsületének mocskát? Megrémül tettének várható következményeitől. (Félelmei nem voltak indokolatlanok: később Petúrt egész családjával együtt ártatlanul végezték ki.)

 

Az V. felvonásban B. újra rendbeszedte lelkét, újra magabiztos. Büszkén és öntudatosan vállalja a gyilkosságot. A hazát mentette meg, ezzel erkölcsileg felmagasztalódik.

 

Az V. felvonásban lezárul a drámai küzdelem: Bánk ellenfele, Gertrudis halott, a királlyal pedig nem száll szembe, nem harcol felkent királyok ellen. B. legfőbb célja bebizonyítani tettének jogosságát, azt, hogy a királyné halála szükségszerű volt, különben zendülés és polgárháború pusztította volna el az egész országot.

 

Az érvek és bizonyítékok súlya alatt a királynak is meg kell hajolnia. B. tehát jogosan és törvényesen ítél: “Magyarok! Előbb mintsem magyar hazánk, előbb esett el méltán a királyné!”

 

Bánk tehát diadalmas nemzetmegmentő hős lehetne, mégis összeomlik. Mikor a király előbbi szavai elhangzanak, lelkileg halott. Nem erkölcsileg bukott el! A legszörnyűbb csapás a halott Melinda látványa: élete egyedüli és egyetlen értelme veszett el.

 

Bukásának egyedüli oka, hogy az ő tette, mellyel bár megmentette az országot a testvérháborútól, egyszersmind ki is szolgáltatta Melindát a bosszúnak. Elvesztette élete legfőbb értékét: a szeretett asszony halála vezetett saját megsemmisüléséhez. Így vált a teremtés vesztesévé, további élete értelmetlenné lett.

 

 
< Előző   Következő >
Tanulási segédletek
Kötelező olvasmányok elemzései
Irodalom vázlatok
Történelem tételek
Nyelvtan tételek
Számítástechnika tételek
Szociológia tételek
Angol tételek
Növényvédőszer kémia tételek
Elsősegély tételek
Vállalkozásgazdaságtan tételek
Irodalom tételek 2.
Nyelvtan szóbeli tételek
Történelem tételek 2.
Biológia tételek
Angol szóbeli tételek
Angol nyelvtan tételek
Irodalom tételek 3.
Filozófia tételek
free counters
 
Template source from www.webhomez.net. Converted to Mambo template by Your Mambo Design.
© 2017 dezs.extra.hu - tételek gyűjteménye
Joomla egy nyílt forráskódú rendszer, mely a GNU/GPL Licensz alatt áll.