DEZS.EXTRA.HU
tételek gyűjteménye
 

Kezdőlap
Tételek
gardening.ro erdélyi kertészeti portál

William Shakespeare PDF Nyomtatás E-mail
Írta: dezs   
Share this!
Romeo és Júlia,Hamlet  

 

 

William Shakespeare (1564-1616)

 

 

- William Shakespeare-t a legnagyobb drámaírónak szokás tekinteni. A drámairodalom történetében döntő fordulatot hoz, művészete új viszonyítási alappá válik, mely mintául szolgál későbbi korok számára. Oswald Spengler a fausti embert véli felfedezni benne: „Shakespeare, aki akkor született, amikor Michelangelo meghalt, és akkor szűnt meg költeni, amikor Rembrandt a világrajött, elérte a végtelenségnek, a minden statikus kötöttség szenvedélyes legyőzésének maximumát. Erdői, tengerei, utcái, kertjei, csataterei a távolban, a határtalanban terülnek el. Esztendők repülnek el pillanatok alatt. Az őrült Lear, a Bolond és a hóbortos koldus között, viharban az éjszakai pusztán, az Én elveszve a legnagyobb magányba a térben - ez a fausti életérzés." Spengler meglátása szerint Shakespeare az első író, aki teljes mértékben szakít az antik hagyományokkal, a klasszikus művészet mértéktartó és merev szabályaival. Ő a fausti szellem, a nyugati ember archetípusa, akinek láthatára a végtelen, aki örökké újat akar felfedezni, s ebben semmi kötöttség nem hátráltathatja, mert életelve a korlátlan művészi szabad­ság.

- Shakespeare a legnagyobb hatást az őt két évszázaddal követő preromantika korára gyakorolta. Felszabadítólap hatott a szentimentalista Schiller művészetére, akárcsak a romantikus Victor Hugo-éra, magyar drámaíróink közül pedig Katona József Bánk bánján mutatható ki vitathatatlanul a mester hatása.

- Három alkotói korszakba sorolhatjuk műveit:

1. 1590-1601: Ekkor keletkezik összes királydrámája, kivéve a VIII. Henriket (Híresebbek: II. Richárd, 111. Richárd, V Henrik) Ebben az időszakban születnek a legfontosabb vígjátékok (Szentivánéji álom, Sok hűhó semmiért, A makrancos hogy, Ahogy tetszik, Vízkereszt). Pályakezdésének e korszakában nagy elismerést vív ki szonettjeivel is (66., 75.), az álta­la használt szonettformát (rímképlete: abab cdcd efef gg) utána shakespeare-i szonettnek nevezték el.

2. 1601-1608: Ez a nagy tragédiák korszaka, melyek közül a leghíresebbek: a Rómeó és Júlia, a Julius Caesar, a Hamlet, a Lear király, a Macbeth, az Othello valamint az Antonius és Kleopátra.

3. 1608 után. Utolsó alkotói korszakában már mindössze csak négy regényes színművet írt (Pericles, Cymbeline, Téli rege, A vihar).

- Romeo és Júlia:

1. felvonás: Veronában két nemes család vetekszik és gyűlölködik egymással évtizedek óta: a Capulet-ek és a Montague-k. Gyakoriak köztük az utcai összetűzések, párbajkihívások. Montague fiát, Romeot most azonban mindez hidegen hagyja: szerelmes egy ifjú hölgybe, ki nem viszonozza érzelmeit. Hamarosan hírét veszik, hogy aznap este a Capulet-házban nagy táncmulatság lesz. Romeonak barátja, Benvolio azt tanácsolja, hogy menjenek el az esti mulatságra, s ott Romeo biztosan fog találni hozzá illő lányt. Így is tesznek. Júlia, Capulet lánya ekkor ismerkedik meg Paris gróffal, akit apja leendő fér­jének szemelt ki. Júlia nem érez semmi különösebb vonzalmat Paris gróf iránt, amikor viszont Romeot meglátja, szerelemre lobban iránta. Romeo ugyancsak első látásra beleszeret az ellenséges család gyermekébe.

11. felvonás: Romeo még aznap éjszaka Capulet-ék kertjébe lopódzik, és fára mászva közelíti meg Júlia szobájának erké­lyét. A két fiatal itt vall szerelmet egymásnak, s Romeo felfedi kilétét is. A lány ennek ellenére beleegyezik a mihama­rabbi házasságba. Romeo másnap gyóntatóatyját, Lőrinc barátot kéri meg, hogy eskesse össze őket egymással. Lőrinc barát végűi rááll, hogy a két fiatalt titokban összeadja, mert reménykedik benne, hogy ez a frigy végre békét teremt majd a két viszálykodó család között. Délután esküsznek örök hűséget egymásnak, Lőrinc barát cellájában, titokban, tanuk nélkül.

III. felvonás: Romeo két jóbarátja, Mercutio és Benvolio társaságában sétálgat Verona főterén, mikor rájuk támad Tybalt, Capulet unokaöccse, aki sértegetni és ócsárolni kezdi a Montague családot. A kötekedés párbajjá fajul Mercutio és Tybalt között, amely Mercutio halálával végződik. Romeo, aki mindeddig békíteni próbált, ezek után nem hagyhatja bosszulat­lanul barátja halálát: leszúrja Tybaltot. Az összetűzők felett Verona hercege ítélkezik: száműzi a városból Romeót. Romeo is, Júlia is értesül a száműzetésről. Közben Capulet kitűzi lánya esküvőjének időpontját: azt kívánja, hogy Júlia három napon belül menjen hozzá Paris grófhoz. Júlia kétségbeesett tiltakozása csak méginkább megerősíti a családfő szándékát.

IV felvonás: Júlia kétségbeesésében öngyilkosságra gondol, ám Lőrinc barát más megoldást javasol. Olyan főzetet ad át Júliának, melyet majd az esküvője előtti éjszakán kell meginnia. Ettől két napig halottnak fog tetszeni, így Júliát vélhető­leg el is fogják helyezni a családi kriptában. Lőrinc barát - tervei szerint - ekkor majd üzenni fog Romeonak, hogy szök­tesse meg a lányt. A terv első lépése sikeresen beválik: az esküvő reggelén a család holtan találja Júliát az ágyában.

V felvonás: Lőrinc barát üzenete egy szerencsétlen véletlen folytán nem jut el Romeohoz, ugyanakkor Júlia halálhíre eljut hozzá, így természetesen azt is hiszi, hogy Júlia valóban meghalt. Végzetes cselekedetre szánja el magát: gyorsan ható mérget vesz, és Veronába indul, hogy kedvese mellet vegyen búcsút életétől. Mikor feltöri a kriptát, Júlia még nincs eszméleténél, így Romeo felhajtja a mérges oldatot. Júlia fölócsúdva megért mindent, s látva oldalán a halott Romeot, ő is öngyilkosságra határozza el magát: Romeo tórévei vet véget életének. A kriptában az újabb holttest megtalálása után Lőrinc barát felfedi a történteket a két családfőnek. Capulet-et és Montague-t megtisztítja a fájdalom. Gyűlölködésük gyermekeik életébe került, mindketten olyasmit vesztettek el, ami önérzetüknél is sokkal többet ért. A két megtört család­apa örök békét fogad egymásnak.

- Elképzelhető típusfeladatok:

- Romeo bemutatása Lőrinc barát szemszögéből.

- Kinek ad igazat a két szereplő közül: Romeonak vagy Parisnak?

- Veronában ősi idők óta két család torzsalkodik, vetélkedik és gyűlölködik: a Capuletek és a Montague-k. Montague fia, Romeo egy estélyen beleszeret Capulet lányába, Júliába. A szerelem kölcsönös, de a „baljós pár" kapcsolatát megpecsételi ellenséges családból való származásuk. Az ifjú szerelmesek ennek ellenére titokban összeházasodnak.

- Az öreg Capulet is már elérkezettnek látja az időt ahhoz, hogy lányának kezét felajánlja valakinek, s - nem tudván a titkos frigyről - Piris grófot szemeli ki számáéra. Mikor Júlia megtagadja a családfő által eltervezett házasságot, apja dührohamot kap, s az atyai házból való kitagadással fenyegeti Júliát.

- Közvetlen vita tulajdonképpen nincs is Romeo és Páris között, s a mű végén bár megvívnak, Páris akkor sincs tisztában Romeo indítékaival, s a konfliktus igazi oka nem tárul fel előtte. Ennek a vitának ők két pólusát képezik, két ellentétes világkép képviselői. Mindketten Júlia kezét s szerelmét kívánják elnyerni, csak másképp.

- A konfliktus eredendő oka valójában nem pusztán a két család szembenállása. „Két egymástól elütő és egymással szemben álló világ, erkölcsi rend együtt létezése teremt tragikus szituációt a drámában. Az egyik oldalon a feudális anarchia sötétlik a maga értelmetlen, kaotikus indulataival és szülői önkényével - a másikon ott ragyog már az új erkölcs, a reneszánsz rend a szerelem megható szépségével s az érzelmek szabadságával." (tankönyvből kiemelt részlet)

- A tragédia szereplőit a szerelmi dráma szempontjából lényegében ez a két különböző világkép bontja két táborra. Csekélyebb számúak azok, akik Romeo és Júlia igaz, őszinte szerelmét támogatják, úgy mint Lőrinc barát vagy a dajka. Többségük a régi rend híve, s bár nem is tudnak Júlia titkolt szerelméről, hallani sem akarnak arról, hogy Júlia megtagadja a Pórissal kötendő érdekházasságot. A reneszánsz által felfedezett és hirdetett testi-lelki viszony, a hitvesi szerelem alapja a kölcsönös vonzalmon alapuló szabad párválasztás. A szerelem többnyire az ókorban is, a lovagkorban is csak házasságon kívül létezett, a házasságkötés ugyanis a családok közötti megegyezésen alapult Maga Piris is természetesen ez utóbbi konvenció híve, mert bár ő is őszintén szereti Júliát, egy pillanatra sem jut eszébe, hogy erről Júliának is beszéljen, hogy a házasság a lányra is tar­tozik, az ő akarata is számít. Csak a szülőkkel egyezkedik, az apától kéri meg Júlia kezét.

- E tényekből kiindulva egyszerűbb feladat Romeo igaza mellett érvelni. Fontos kiemelni a reneszánsz gondolkodás újszerűségét a középkorival szemben, s nem elegendő pusztán a két család viszálykodását látni az események mozgatórugói között. Az író véleményének igazolása a tragikus végkifejlet.

- Ezzel szemben lehetséges egy konzervatívabb állásfoglalás is, ebben az esetben érdemes felhozni érvként, hogy e korban a nem hitvesi szerelemnek nem akadálya a házasság. Továbbá Piris mellett szóló érvek, hogy ő is tiszta szívéből szereti, nem ellensége a családnak, sőt, Verona hercegének rokona, a házasság emelné a család tekintélyét.

- Hamlet:

1. felvonás: Hamlet apja, Dánia királya rejtélyes körülmények között meghalt, s az államtanács öccsét, Claudiust emelte trónra, az özvegy királyné, Gertrúd pedig férjhez ment hozzá. Hamletnek egyik éjszaka megjelenik apja szelleme, s elmondja neki, hogy öccse volt a gyilkosa, és fiát megbízza erőszakos halálának megbosszulásával.

11. felvonás: Felvonulnak a további szereplők: Horatión, Hamlet egyetlen igaz barátján kívül mindenki Hamlet ellen van. Hamlet elkezd őrültséget színlelni. A király és a királyné találgatni kezdenek: talán Ophelia iránt érzett szerelme kergette tébolyba a királyfit? Opheliát mind atyja - Polonius, a király főkamarása és cinkosa - mind bátyja Laertes, óva intik Hamlet közeledésétől. Az uralkodó-pár pedig Hamlet két gyermekkori pajtását, Rosenkrantzot és Guildensternt bízza meg a baj okának kipuhatolásával.

111. felvonás: Hamlet egy arra járó színésztársulattal előadatja az „egérfogó jelenetet", melynek története szerint egy királyt ugyancsak álmában öl meg a fivére - mérget önt a fülébe. Claudius felháborodottan hagyja el a nézőteret, Gertrúd pedig később magához kéreti Hamletet. Hamlet keserű vádakkal illeti anyját, amiért színlelni sem hajlandó az erényt, s vitájuk addig fajul, hogy a kárpit mögött hallgatózó Polonius már majdnem segítségért akar kiáltani. Ám alighogy meglátja, hogy ott van valaki, Hamlet azonnal leszúrja Poloniust - gondolván, hogy maga Claudius rejtőzik a kárpit mögött.

IV. felvonás: Hamlet Polonius meggyilkolása után továbbra is játssza a bolondot, de a király Angliába száműzi. Ophelia közben apja elvesztésétől megtébolyodik. Hamlet Rosencrantz és Guildenstern kíséretében száll hajóra Anglia partjai felé, ám megtalálja kísérőinél azt a levelet, melyben Claudius az ő kivégzését kéri az angol királytól. Így megszökik a hajóról, s visszatér Dániába. Mikor a király erről tudomást szerez, Laertes-szel szövetkezik Hamlet ellen: Laertes majd barátságos vívópárbajra fogja kihívni Hamletet, s „véletlenül" mérgezett karddal fogja leszúrni. Végül Laertes apjának öngy­ilkosságának híre éri el az udvart: Laertes immár két családtagját akarja megbosszulni.

V. felvonás: Hamlet elfogadja Laertes kihívását, a király pedig méregkupát is előkészít, hogy ha Hamlet megszomjazik, abból igyon. A mérgezett italból azonban a királyné iszik. Laertes közben megsebesíti Hamletet, de vívás közben véletlenül elcserélik tőrjeiket, így is megsebzi Laertest a mérgezett tőrrel. A királyné holtan rogy össze, Laertes pedig halála előtt még elmondja az igazságot Hamletnek, ti. azt, hogy Claudius orvul meg akarta őt gyilkolni. Hamlet utolsó ere­jéből leszúrja Claudiust, majd ő maga is meghal.

- Elképzelhető típusfeladatok:

-         Hamlet és Bánk bán összehasonlítása.

Hamlet vád- vagy védőbeszéde.

Hamlet bemutatása Gertrúd szemszögéből.

Claudius bemutatása Hamlet szemszögéből.

 
< Előző   Következő >
Tanulási segédletek
Kötelező olvasmányok elemzései
Irodalom vázlatok
Történelem tételek
Nyelvtan tételek
Számítástechnika tételek
Szociológia tételek
Angol tételek
Növényvédőszer kémia tételek
Elsősegély tételek
Vállalkozásgazdaságtan tételek
Irodalom tételek 2.
Nyelvtan szóbeli tételek
Történelem tételek 2.
Biológia tételek
Angol szóbeli tételek
Angol nyelvtan tételek
Irodalom tételek 3.
Filozófia tételek
free counters
 
Template source from www.webhomez.net. Converted to Mambo template by Your Mambo Design.
© 2017 dezs.extra.hu - tételek gyűjteménye
Joomla egy nyílt forráskódú rendszer, mely a GNU/GPL Licensz alatt áll.