DEZS.EXTRA.HU
tételek gyűjteménye
 

Kezdőlap
Tételek
gardening.ro erdélyi kertészeti portál

Franz Kafka PDF Nyomtatás E-mail
Írta: dezs   
Share this!
Kidolgozott tétel  

Franz Kafka (1863-1924)

 

- Kafka a XX. század alapélményét, az elidegenedést legnagyobb intenzitással megszólaltató író.

- Idegensége: Kafka Prágában élő német ajkú zsidó volt, elsősorban ezért érezte magát mindenütt idegennek. Prágában, a cse­hek között nincs otthon, mert német ajkú. Németek közé tartozónak sem érzi magát, mert származásilag zsidó Zsidóként vi­szont nem tartja vallását, így ezt az identitását is elveszti. Polgári gyökerei vannak, de biztosítási ügynökként dolgozik, így igazán polgárnak sem érzi magát.

- Apja hatása: Lelki sérüléseinek okai nem utolsó sorban apja nevelésében keresendők. Franz Kafka 3 lány után jön világra, de a várt, tökéletes fiú helyett beteges, gyenge lelkialkatú gyermek. Apja azonban rendkívül erős egyéniség, aki minden áron meg akarja nevelni, nem ritkán fizikai bántalmazás útján is.

- A bürokrácia hatása: Elidegenedésének másik tényezője, hogy életét a bürokrácia részeseként élte le: egy munkás-baleset­biztosító intézet hivatalnokaként dolgozott. Munkahelyén megfigyelhette a bürokrácia gépezetének félelmetes működését, naponta találkozhatott az ügyeiket intéző kiszolgáltatott, megfélemlített emberekkel.

- Éjszakai író: Kafka nappal dolgozott és éjszaka írt. Néha ellenállhatatlan kényszert érzett, hogy írjon, ezért az írást nem is kedvtelésnek, hanem büntetésnek tekintette. Ilyenkor többnyire önkívületi állapotban írt, víziószerűen közvetítette mondani­valóját, s az írásban próbálta meg feloldani szorongásait, magányérzetét, idegenségét.

- Max Brod: Kafkának életében csak néhány elbeszélése jelent meg. Meg nem jelent írásait halála előtt barátjára, Max Brodra bízta, azzal a kéréssel, hogy égesse el őket. Max Brod ehelyett rendszerezte műveit, s Kafka halála után sorra megjelentette őket. Kafka számtalan elbeszélés mellett három töredékes regényt is írt: Amerika (1927), A per (1925), A kastély (1926).

- Kafka elbeszéléseinek jellemzői:

- Metaforikus képnyelv: egy abszurd világban tárgyiasítja, objektiválja saját világképét, és ezeket a képeket nem magyarázza. - Hagyományőrző szerkezet és műfaj: az időrendet nem bontja fel, a cselekmény lineáris, általában egy nézőpontból láttatja az eseményeket, az egyes történetek az egyedi szituációkon túl általánosítható, egyetemes mondanivalót sugallnak - parabola, példázat.

- Abszurdum leírása: tárgyilagosan, sőt néha naturalisztikusan írja le, ezzel teszi hihetővé.

- Bűntelen bűnösség tudata: Pilinszky: „Elkövettem, holott nem történt meg / nem követtem el, holott megtörtént".

- Alapélményeit - az elidegenedést, a szorongást, az egyén magárahagyatottságát - legtömörebben és leghatásosabban e novellájában fejezte ki.

Az átváltozós (1915):

- Az álom-novellák közé tartozik. (Az ítélet, A fegyencgyarmaton). Mindegyik azzal kezdődik, hogy a Tóhős felébred, így köti össze a víziószerű látomásokat, az álomszerűséget a valósággal.

- A féreg-motívum is több művében előfordul.

1. - Megtörténik Gregor Samsa átváltozása. Amint a féreggé változott Gregor kilép szobájából, az iránta tudakozódó cégvezető elmenekül, anyja pánikba esik, apja pedig visszakergeti szobájába.

- Ez az egyetlen irreális, irracionális abszurd momentum a műben, amit el kell fogadnunk, a további események úgy zajlanak le, ahogy megtörténhetnének, ha a valóságban egy ilyen csoda végbemenne.

- Samsa: sam jsa - csehül egyedül lévő, magányos.

- Gregor: egy utazó ügynök, aki csak a munkájának él, egyedül tartja el egész családját. Élete üres és tartalmatlan. Munkája: „Istenem - gondolta -, milyen megerőltető foglalkozást is választottam! Napról napra. Az üzleti izgalmak sokkal nagy­obbak, mint odahaza a voltaképpeni üzletben, s ráadásul az utazással járó sok kínlódás, a gond a vonatcsatlakozások miatt, a rendszertelen, rossz étkezés, az örökké változó emberi kapcsolatok, amelyek soha meg nem állapodnak, soha szívélyessé nem válnak. Ha szüleim miatt nem türtőztetném magam, már rég felmondtam volna, odaálltam volna a főnököm elé, és amúgy istenigazából megmondtam volna neki a véleményemet. Ha egyszer együtt lesz a pénz, amiből kifizethetem szüleim adósságát, - nem tarthat tovább 5-6 évnél -, mindenképp megteszem. "

- Otthoni elfoglaltsága (anyja mondja róla): „Sohasem megy el este szórakozni; most egy hétig itt volt a városban, de egy este sem ment el hazulról. Ül az asztalunknál, és csendben újságot olvas, vagy a menetrendet tanulmányozza. Már az is szórakozás neki, hogy dolgozik egy kicsit a lombfűrésszel. Most például fogott két-három este egy kis keretet, megfog lep­ődni, milyen kedves; benn lóg a szobájában... "

- Abban a kis keretben egy magazinból kivágott nő képe van.

- Átváltozása után egyedül arra gondol, hogy el kell érnie a vonatot.

2. - Egyenként megismerhetjük a család többi tagját, akiknek valódi Gregorhoz fűződő viszonyukat csak az átváltozás tárja fel:

- Grete - húga:

- Ő vállalja magára Gregor napi kétszeri etetését.

- A szeretet kölcsönös: „Szép idők voltak, később sohasem ismétlődtek meg, legalábbis nem régi fényükben, pedig Gregor később annyi pénzt keresett, hogy az egész család kiadásait fedezni tudta, és fedezte is. Csakhogy megszokták valamen­nyien, a család is, Gregor is, a pénzt köszönettel elfogadták, ő szívesen is adta, de különösebb emberi melegség nem jött már vissza a családban. Csak húga maradt közel hozzá, aki Gregortól eltérően nagyon szerette a zenét, és megindítóan hegedült, ezért Gregornak az volt a titkos terve, hogy beíratja a konzervatóriumba, nem törődve az ezzel járó nagy költ­ségekkel, majd csak megszerzi más úton, azt remélte. "

- Anyja:

- Anyja egy ízben meg akarja látogatni Gregort, ezt az alkalmat használja fel Grete ötlete megvalósítására, hogy Gregornak nagyobb mozgásteret biztosítsanak, kiürítik szobáját. Így Grete nyilvánítja először állatnak, de mindezt jóhiszeműlelt cse­lekszi. Gregor, hogy emberi mivoltára emlékeztető utolsó értékét megmentse, kitör a kanapé alól, hogy az utolsó falon

maradt képet megmentse. Az anyja látványától elájul.

- Az emberi közönyt, elidegenedést képviseli a családon belül, se nem szereti, se nem utálja Gregort. Ártani nem akar neki, de undorát nem tudja legyőzni, szemben Gretével.

- Apja: Ekkor érkezik, s Gregort a rosszalkodásért elkezdi almával dobálni. Ez a jelenet Gregornak az apjától kapott lelki sebeit jelképezi, melyek többé nem forradnak. Az egész családban Kafka családtagjaira ismerhetünk rá.

- Gregor átváltozásával a család élete kiteljesedik, erkölcsileg viszont leértékelődés tűnik szembe részükről.

- Ezzel szemben Gregorban annál több az emberség, minél kevésbé hasonlít emberre. Testi átalakulásával fordított irányú

lelki átalakulás megy végbe benne: egyre több pozitív érték jelentkezik személyiségében: zeneszeretete, gondolkodásra

való készség, szeretetigény, tapintat, részvét, tisztában van azzal, hogy ő halálra van ítélve. 3. - A család további élete és a végkifejlet:

- A család élete teljesen megváltozik, mindenki munkába áll: az apa banki hivatalszolga, az anya fehérneműt varr egy divatüzletnek, Grete pedig elárusítónő lett, emellett tanult.

- A család saját erejéből is képes lett volna eltartani magát. Az apa hivatali egyenruhájától önérzetet kölcsönöz (otthon sem veszi le), pedig azelőtt bármiféle munkára képtelen öreg aggastyánnak tettette magát.

- Három albérlőt fogadnak be: ők a külvilágot képviselik, amely hozzájárul a gyűlölet elmélyüléséhez. Egy alkalommal Grete hegedül, a zene becsalogatja Gregort a nappaliba, így az albérlők észreveszik, és fizetés nélkül fel akarnak mon­dani.

- Végül éppen Grete - aki korábban a legjobban szerette - az, aki kimondja: „Meg kell próbálnunk megszabadulni tale." Gregor ezt hallva a következőket gondolja: „Családjára megindultan és szeretettel gondolt vissza. Meggyőződése, hogy el kell tűnnie, ha lehet, még határozottabb volt, mint húgáé."

- Gregor ezentúl önként megtagadja az étel elfogyasztását, végül meghal. Ekkor a család megkönnyebbül, de Gregorhoz való viszonyulásuk is némileg megváltozik, a három albérlőt elbocsátják.

- Gregor halálával a család élete kiteljesedik: amíg Gregor tartotta el őket, csak otthon ültek, s ha lehet, még tartalmatlanabb életet éltek, mint Gregor.

- Értelmezési lehetőségek:

- Gregort megnyomorította a hivatali rovar-lét, az örökös kiszolgáltatottság, az emberi kapcsolatok hiánya. Későn jön rá, hogy emberi értékekre van szüksége a világban, ekkor már képtelen kommunikálni környezetével.

- Családja tekinti féregnek, ezzel az író nem Gregorról, hanem egy hígvelejű, szűk látókörű, kicsinyes polgári családról rántja le a leplet. Az igazi átváltozás nem Gregorban megy végbe: a család pusztítja el Gregort, mert nem képesek szembesülni az emberi értékek hiányával. Így a család alacsonyodik féreggé szemünkben, s Gregor halála szükségeltetik ahhoz, hogy ráébred­jenek egy értékesebb létformára.

 

A per (1925)

1. A letartóztatás:

„Valaki megrágalmazhatta Josef K.-t, mert noha semmi rosszat nem tett, egy reggel letartóztatták." Josef K. egy harminc éves, magas beosztású bankhivatalnok, cégvezető. A polgári jogrend ellen ugyan sosem vétett, egy reggel mégis két férfi behatol lakásába, és letartóztatja. Ez a letartóztatás azonban semmiben nem korlátozza őt eddigi megszokott életmód­jában, pusztán közlik vele, hogy eljárás indult ellene.

2. A per kezdete - az első kihallgatás:

Ezután megkezdődik a per, melyből Josef K. mindenképpen épp bőrrel és erkölcsi fölénnyel akar kikeveredni, letartóztatását ugyanis jogtalannak tekinti, és ezért Josef K. önszántából saját maga kezd el utánajárni a bíróságon. Az a törvényszék azonban, mely Josef K. ügyét intézi, igen nagy mértékben eltér egy valóságos törvényszéktől, s a bíróság bemutatásával egy teljesen abszurd világ bontakozik ki a regényben, melynek érthetetlensége úgy növekszik fokról fokra, hogy Josef K. minél jobban megpróbálja megközelíteni saját ügyét. Az első kihallgatáson a bíróság külső képe jelenik meg Josef K. előtt, amely már önmagában is víziószerű, valószínűtlen és nyomasztó helynek tetszik az olvasó számára. A bírásági ülésterem, ahová K-t megidézik, ugyanis egy külvárosi utcában, egy elhagyatott bérház legfelső emeleti lakásán van, ahol teljesen kaotikus állapotok uralkodnak. Josef K. az első alkalommal és ügyének első heteiben leplezetlenül ellenségesen lép fel a bírósággal szemben, mivel biztos ártatlanságában, és letartóztatását tévedésnek, zaklatásnak véli. Mivel ezzel azonban megfosztja magát attól a lehetőségtől, hogy a tárgyalásokig kihallgatásokon vegyen részt, ettől kezdve kénytelen saját maga utánajárni ügyének.

3. Második kihallgatás: a bírósági irodák felfedezése:

Mikor legközelebb elmegy e bérháznak a legfelső emeleti lakására, véletlenül felfedezi a bírósági irodákat is. Ezek a bárház­nak a padlásában találhatóak, s e valószínűtlen helyiségek a bezártság és a levegőtlenség érzetét keltik. Josef K. hamarosan rájön, hogy saját érdekében semmit sem tehet: a bíróság egy hatalmas, bürokratikus és korrupt szervezet, melyen ő teljesen képtelen eligazodni. Josef K.-t hamarosan rosszullét fogja el és menekülve távozik innen.

4. A nagybácsi színre lép - Huld ügyvéd tevékenysége:

Az ügynek új szakasza nyílik meg, mikor K nagybácsija egy időre kezébe veszi az ügyet, figyelmezteti K-t, hogy komoly dologról van szó, és beajánlja egy ügyvédhez. Az ügyvéd tevékenységén keresztül kiderül, hogy a bíróság egy gigantikus teljesen megközelíthetetlen és kibogozhatatlan labirintus, mellyel szemben az egyén tehetetlen, de gyakorlatilag az ügyvéd is, aki egész életét azzal tölti, hogy beadványokat fogalmaz és az ügyben illetékes bírósági személyekre próbál befolyást gyakorolni e küzdelmek sikert azonban nem hoznak, csak késleltetik a per előrehaladását. Ezen a bíróságon Josef K. ügyére mindvégig jellemző a teljes bizonytalanság, kiszolgáltatottság és a közvetve megjelenített szorongás. Az ügy menetét tovább nehezíti, hogy Josef K. saját védőjével is szemben áll, aki voltaképpen elfogadja a per létjogosult­ságát, tisztában van vele, hogy valóban semmit sem lehet tenni ellene, így csak az eljárás késleltetésére törekszik, mint egy meghosszabbítván a vádlott életét. Josef K. azonban továbbra is szembe akar szállni a bírósággal, ezért felmond ügyvédjének.

5. Titorelli

Josef K.-nak egyik bankbeli ügyfele megadja egy Titorelli nevű festő címét, mondván, hogy ő a bíróság bíráinak arck­épfestője, így talán közbenjárhat K. ügyében. Josef K. felkeresi Titorellit, aki egy szűk padlásszobában lakik. Elmondásából kiderül, hogy ügyének megoldását illetően három lehetőség áll fenn:

- a teljes felmentés: nincs tudomása róla, hogy ilyen valaha is előfordult volna;

- a látszólagos felmentés: amikor a bírák ideiglenesen felmentik a vádlottat, valójában csak azért, mert nem tekintik lezárt­nak az ügyét, de aktái bármikor előkerülhetnek, s ismét letartóztathatják;

- és a perhalasztás: amikor az ügyet a bírák befolyásolásával folyamatosan az alsó perszakaszban tartják, így bírósági tárgyalásra és ítélethozatalra nem kerül sor, a vádlottnak azonban örökké kihallgatásra kell várnia.

K. távozáskor döbbenten veszi tudomásul, hogy Titorelli szobájából is egy olyan padlástér nyílik, melyben bírósági irodák

működnek. Titorelli felvilágosítja, hogy minden padlásban vannak bírósági irodák.

6. Beszélgetés a börtönkáplánnal - a kulcs-parabola:

Perének előrehaladtával egyre bizonytalanabbá válik Josef K.-nak a hivatali tekintélye, miközben ő maga még mindig nem tudja, miként is akarja megoldani problémáját. Egy nap meglátogatja a székesegyházat. Egyszerre megszólítja őt a dóm papja, aki egyben börtönkáplán is, s tudomására hozza, hogy ügye meglehetősen rosszul áll. Példázatot mond el a Törvény kapujáról (mely önálló elbeszélésként is megjelent A Tőrvény kapujában címmel) s a mű egyfajta értelmezése szerint ez segíti hozzá Josef K.-t ahhoz, hogy felismerje tulajdon bűnösségét.

7. Az ítélet:

Így Josef K.-t nem éri váratlanul, mikor egy nap két úr jön el érte, s kikísérik egy kőbányába, hogy ott végrehajtsák rajta az ítéletet: „Ahogy a fény villan fel, úgy csapódott szét egy ablak szárnya, vézna, szikár férfi hajolt ki a párkányon, távol a magasban, s karját még messzebbre tárta. Ki volt az? Barát? Jó lelkű ember? Valaki, akiben részvét élt? valaki, aki segíteni akart? Egyetlen ember volt? Vagy mindenki? Volt még segítség? Volt még valamifajta elfelejtett ellenérv? Nyilván volt. A logika ugyan rendíthetetlen, de nem tud ellenállni annak, aki élni akar. Hol a bíró, akit sohasem látott? Hol az a felső bíróság, ahová sohasem jutott el? K. fölemelte kezét, s széttárta minden ujját.

De már a torkára fonódott az egyik úr keze, a másik pedig mélyen a szívébe döfte, s kétszer megforgatta a kést. K. szeme megtört, de még látta, hogy a két úr szorosan az arca előtt összedugja a fejét, s az ő végvonaglását figyeli. - Akár egy kutya! - mondta K., s úgy érezte, szégyene talán még túléli őt. "

 
< Előző   Következő >
Tanulási segédletek
Kötelező olvasmányok elemzései
Irodalom vázlatok
Történelem tételek
Nyelvtan tételek
Számítástechnika tételek
Szociológia tételek
Angol tételek
Növényvédőszer kémia tételek
Elsősegély tételek
Vállalkozásgazdaságtan tételek
Irodalom tételek 2.
Nyelvtan szóbeli tételek
Történelem tételek 2.
Biológia tételek
Angol szóbeli tételek
Angol nyelvtan tételek
Irodalom tételek 3.
Filozófia tételek
free counters
 
Template source from www.webhomez.net. Converted to Mambo template by Your Mambo Design.
© 2017 dezs.extra.hu - tételek gyűjteménye
Joomla egy nyílt forráskódú rendszer, mely a GNU/GPL Licensz alatt áll.