DEZS.EXTRA.HU
tételek gyűjteménye
 

Kezdőlap
Tételek
gardening.ro erdélyi kertészeti portál

A ritkább szóalkotási módok PDF Nyomtatás E-mail
Írta: dezs   
Share this!
Magyar nyelvtan tétel  

A ritkább szóalkotási módok

 

Új szavak nemcsak szóképzéssel és szóösszetétellel keletkezhetnek, hanem egyéb szóalkotási módokkal is. Az alábbiakban ezek közül a szóalkotási módok közül mutatunk be néhányat.

A gyár főnevünk a gyárt igéből keletkezett úgy, hogy az igealakot képzett szónak vélték, s a képzőnek hitt -t hangot kiejtésben elhagyták, azaz elvonták a szóból. Ezt a fajta szóalkotási módot szóelvonásnak nevezzük. Ilyen módon keletkezett pl. a vádol igéből a vád, a tapsol igéből a taps főnevünk is. Napjainkban főleg összetett szavakból keletkeznek így igék (pl. nagytakarítás > nagytakarít; gépírás > gépír). A hivatásos nyelvművelők nem ajánlják ezt a szóalkotási módot.

Elterjedt szóalkotási mód, amikor a szó úgy változik meg, hogy csak a szó eleje (a tulajdonos szóból a tulaj; a tökéletesből a tök) vagy a vége (eszpresszó alakból a presszó) marad meg. Ilyen esetben szórövidülésről beszélünk. Gyakori jelenség, hogy a rövidüléssel keletkezett szót valamilyen képzővel látjuk el: csoki (a csokoládéból), töri (a történelemből). Napjainkban a szórövidülésnek ez a formája igen elterjedt, sok esetben már-már zavaró jelenség (pl. pari, ubi, mogyi, pihi).

A becenevek alkotásában a legtöbbször előforduló szóképzési mód a szórövidítés (a megrövidített név) továbbképzése: Mária > Mar+i, Mar+csi, Mar+csa, Mar+is; Péter > Pet+i, Pe+tya, Pet+ike, Pet+us, Pet+ka.

Kevesen tudják, hogy a csupasz szó a csupa és a kopasz szavak vegyüléséből született. Hasonló módon keletkeztek a zargat (zavar x kerget), a csokréta (csokor x bokréta) szavaink is. Amikor két azonos vagy rokon jelentésű szó hangalakjának keveredésével új szó jön létre, és ezek jelentése hasonló vagy megegyező az eredeti szavakéval, akkor szóvegyülés (idegen szóval kontamináció) történik.

Az előbbi típustól el kell különítenünk azt a szóalkotási módot, amikor két különböző jelentésű szó hangalakjából keletkezik egy új, harmadik szó, melynek jelentése is eltér az előző szavakétól. Ilyen például a cső és az orr szavakból alkotott csőr, a citrom és a narancsból a citrancs, amelyet az ismert gyümölcs, a grépfrút elnevezésére alkottak. Ez a szóalkotási mód a szóösszerántás. Szintén szóösszerántással keletkezett a La Manche csatorna alatt levő alagút neve, a csalagút (csatorna + alagút) szavunk.

Gyakori, hogy egy szónak két vagy több alakváltozata é1 egymás mellett. Ezek a változatok idővel jelentésükben is elkülönülnek egymástól. Ezt a folyamatot szóhasadásnak hívjuk. Ilyen szóhasadással jöttek létre a család -+- cseléd; csekély --- sekély szópórok is. A szóhasadás egyik változata az, amikor a szó jeles vagy ragos alakjai válnak ketté (pl. ébren --éberen, neje --- nője, daruk --- darvak). Ezt a folyamatot szóalakhasadásnak nevezzük.

Egyre kedveltebb szóalkotási mód a mozaikszó-alkotás. Ez a típus a tulajdonnevek, azon belül is az intézménynevek körében terjedt el. A mozaikszók két fő típusát különíthetjük el: a betűszókat és a szóösszevonásokat.

A szókapcsolat kezdőbetűiből alkotott szavakat betűszóknak nevezzük (MÁV = Magyar Államvasutak; MTI = Magyar Távirati Iroda; MTA = Magyar Tudományos Akadémia). A tulajdonnévből képzett betűszókat csupa nagybetűvel írjuk. Ritkábban ugyan, de keletkeznek köznévi betűszók is (pl. tv, áfa = általános forgalmi adó). Ez a fajta szóalkotási mód nemcsak a magyarban, hanem más nyelvekben is gyakori.

Amikor az új szó nemcsak a szóösszetételi tagok kezdőbetűiből, hanem betűcsoportokból alakul (pl. Mahart = Magyar Hajózási Részvénytársaság; Helir = Hírlap-előfizetési Iroda), akkor szóösszevonásról beszélünk. Itt is találunk köznévből képzett alakokat: gyes, gyed, közért (ez utóbbi eredetileg tulajdonnévi szóösszevonás volt, s abból köznevesült: közért = Községi Élelmiszer-kereskedelmi Részvénytársaság). A tulajdonnévi szóösszevonásokban csak a kezdőbetűt írjuk naggyal. A mozaikszókat gyakran összetévesztik a rövidítésekkel (l, cm, pl. stb.). Pedig kiejtésük segíti a felismerésüket. Amíg a rövidítéseknél a név vagy a szó teljes alakját mondjuk ki (pl. l = liter, pl. = például), addig a mozaikszóknál betűejtést alkalmazunk (MTI = emtéi). Ehhez a kiejtett alakhoz igazodik a mozaikszó előtti határozott névelő (az MTI; a Helir) és a toldalék is (MTI-be, Helirhez). A toldalékokat a betűszókhoz kötőjellel kapcsoljuk (MÁV-val, OTP-be), a szóösszevonásokkal pedig egybeírjuk (gyesen, Maharthoz). Az ismeretlen mozaikszókat első említésükkor illik feloldani, hogy mindenki értse, mit jelentenek.

Ritka szóalkotási mód az a jelenség, amikor egy - gyakran idegen szót - egy másik, már ismert, az eredeti hangzáshoz hasonló szóval „megmagyarítunk". Ezt a szóalkotási ódot népetimológiának hívjuk. Így keletkezett a török eredetű kara katna ('fekete madár') szerkezetből a kárókatona madárnevünk és a latin tuberosa szóból a tubarózsa virágnevünk.

A legújabb grammatikai kutatások szerint az ikerszók nem szóösszetételek, az ikerítést a ritkább szóalkotási módok közé sorolják (ugrabugrál, cserebere). A leggyakoribb szóalkotási módok a szóösszetétel és a szóképzés. A ritkább szóalkotási módok köze tartozik: a szóelvonás, a szórövidülés, a szóvegyülés, a szóösszerántás, a szóhasadás, a szóalakhasadás, a mozaikszó-alkotás, a népetimológia.

 
< Előző
Tanulási segédletek
Kötelező olvasmányok elemzései
Irodalom vázlatok
Történelem tételek
Nyelvtan tételek
Számítástechnika tételek
Szociológia tételek
Angol tételek
Növényvédőszer kémia tételek
Elsősegély tételek
Vállalkozásgazdaságtan tételek
Irodalom tételek 2.
Nyelvtan szóbeli tételek
Történelem tételek 2.
Biológia tételek
Angol szóbeli tételek
Angol nyelvtan tételek
Irodalom tételek 3.
Filozófia tételek
free counters
 
Template source from www.webhomez.net. Converted to Mambo template by Your Mambo Design.
© 2017 dezs.extra.hu - tételek gyűjteménye
Joomla egy nyílt forráskódú rendszer, mely a GNU/GPL Licensz alatt áll.