DEZS.EXTRA.HU
tételek gyűjteménye
 

Kezdőlap
Tételek
gardening.ro erdélyi kertészeti portál

A szószerkezetek PDF Nyomtatás E-mail
Írta: dezs   
Share this!
Magyar nyelvtan tétel  

A SZÓSZERKEZETEK

 

A szavak a mondatban különféle szószerkezeteket alkotnak (a szavak oktatnak; lelket zavarhat; két sündisznó). A szószerkezetek (idegen szóval szintagmák) a szavaknál nagyobb, a mondatnál kisebb egységei nyelvünknek. A szószerkezet mindig két alapszófajú szó (főnév, melléknév, számnév, határozószó, névmás és igenév) kapcsolata.

A szószerkezetek tagjai között valamilyen nyelvtani kapcsolat van. Ezt a nyelvtani viszonyt különféle nyelvi eszközökkel (ragokkal, névutókkal, jelekkel, kötőszókkal, szórenddel, intonációs eszközökkel) fejezzük ki.

A szószerkezet tagjai közötti nyelvtani viszony alapján háromféle típusú szúszerkezetet különböztetünk meg:

r hozzárendelő szószerkezet (a szavak oktatnak; a példák vonzanak); alárendelő szószerkezet (lelket zavarhat, szót vált);

          mellérendelő szószerkezet (lelket is, szívet is; a szavak és a példák).

Az újabb grammatikai kutatások szerint az alany alárendeltje az állítmánynak, tehát a viszonyuk nem hozzárendelő, hanem alárendelő. Ebben a könyvben a hagyományoknak megfelelően hozzárendelőnek elemezzük az alany és az állítmány kapcsolatát.

A szószerkezetek és a szóösszetételek szoros kapcsolatban állnak egymással. A szóösszetételek tagjai között többnyire ugyanolyan viszonyt, alárendelést vagy mellérendelést figyelhetünk meg, mint a szószerkezetekben (háznak a teteje = háztető). A szószer

kezetek és a szóösszetételek között az a különbség, hogy a szóösszetételekben a nyelvtani viszony gyakran jelöletlen (háztető), és jelentésük is különbözhet (jót áll   jótáll).

A hozzárendelő szószerkezet

A hozzárendelő szószerkezet (idegen szóval predikatív szószerkezet) két tagja, az alany és az állítmány egyenrangú fő mondatrészek. Így jelöljük hozzárendelő viszonyukat:

a példák           vonzanak Hagyományosan háromféle állítmányt különböztetünk meg:

          igei állítmány: nem használ a szó; a szó kibékít; a szó kifog békíteni;

          névszói állítmány: a szófegyver; könnyű a szó;

          névszói-igei állítmány: a szófegyver legyen; emberek vagyunk.

A névszói állítmány a magyar nyelvben azonosító vagy minősítő szerepet tölt be, ennek megfelelően kifejezhetjük főnével vagy melléknévvel: Péter a barátom. Péter barátságos. A névszói állítmány valójában olyan névszói-igei állítmány, amelyben az igei rész nullafokos van: Péter barátságos (h; a szó fegyver 0.

 

Az alany általában főnévi természetű szó. Az alany fajtái:

          határozott alany: A szavak oktatnak. Beszélünk.

          határozatlan alany: Csöngetnek. Valaki jön.

          általános alany: Szóból ért az ember. Mindenki beszél.

A határozott alany általános kifejezőeszköze a főnév vagy a főnévi értékben használt más szó. A határozott alanyt az egyes, valamint többes szám 1. és 2. személyben az állítmány igei személyragja fejezi ki (Beszélek. Beszélsz. Beszélünk. Beszéltek.). Ha hiányzik a mondatból a 3. személyű határozott alany, akkor hiányos szerkezetű lesz a mondat (Beszél. Beszélnek.). A határozatlan alanyt határozatlan névmással (Valaki kopog.) vagy többes szám 3. személyű igealakkal fejezzük ki (Kopognak.). Az általános alanyt kifejezhetjük az ember általános jelentésű főnével, általános névmással (minden, mindenki, bármi, bárki) és az ige egyes szám 2. (Keresd az igazat!), valamint többes szám 1., 2. és 3. személyű alakjával

(Keressük az igazat! Keressétek az igazat! Önmagáért keresik az igazat.). Alkotunk alanytalan mondatokat is: Pirkad. Hajnalodik. Havazik.

 

 

 

Az alany és az állítmány egyeztetése

 

Az alany és az állítmány kapcsolatát az egyeztetés jelzi. Használunk alaki, azaz számbeli (a szavak fontosak) és személybeli egyeztetést (mi beszélünk), valamint értelmi egyeztetést (a Fülöp-szigetek megszépült). Ha több különböző személyű alany kapcsolódik az állítmányhoz, akkor az állítmány a legkisebb személyű szóhoz igazodik (ó és én kibékülünk). Értelmi egyeztetéskor az állítmány nem az alany alakjához, hanem a jelentéséhez igazodik (az Egyesült Államok meghívta... ).

Az alárendelő szószerkezetek

          Idézd fel, hogy az alárendelés milyen típusait különböztettük meg a szóösszetételekben!

Az alárendelő szószerkezet alaptagból és bővítményből épül fel. A bővítmény alá van rendelve az alaptagnak, tehát nem egyenrangú mondatrészek. Az alárendelő szószerkezetek hagyományos felosztása az alaptag és a bővítmény közötti nyelvtani viszonyt veszi figyelembe. Eszerint a következő típusú alárendelő szószerkezeteket különböztetjük meg:

          alanyos szószerkezet: anyám mondotta (szavak); a tanár említette (példa);

          tárgyas szószerkezet: zenét hallgat; aprózza a szót;

          határozós szószerkezet: játszik a szóval; halkan szól;

          jelzős szószerkezet: jó szó, sok szó; anyám szava.

Az alárendelt alany ritkán fordul elő a mondatokban, de mindig ha­tározói igenévhez (megérkezvén a tavasz) vagy igeigenévhez kapcsolódik (vihar okozta [kár]).

A tárgyas szószerkezetekben a tárgy kifejezőeszköze a -t tárgyrag (verset mond), de előfordul a mondatban ragtalan tárgy is (kiadták a ver­sem; engem keresnek; röstellem magam). A főnévi igenévvel kifejezett tárgy mindig ragtalan (szeretek olvasni). Megkülönböztetünk határozott (érti a szót) és határozatlan tárgyat (nem ért egy szót). A határozatlan tárgy mellett alanyi, újabb nevén általános, a határozott tárgy mellett tárgyas, újabb nevén határozott ragozású igealakot használunk. A tárgy a mondatban tárgyas igét vagy tárgyas igéből képzett igenevet bővít.

 

A határozó jellemző kifejezőeszköze a határozóragos vagy névutós névszó (figyelmesen néz; barátjával együtt hallgat), a határozószó (hanyatt fekszik) és az igenév (gondolkodva hallgat). A határozók a mondatban jel­lemzően igét, illetve melléknevet, számnevet bővítenék. A határozós szószerkezetek típusait mutatja be a következő táblázat.

A határozó típusai

Alaptag+bővítmény

Kérdései

Helyhatározó

kiemel a szóból, keres a szóban, beír

a mondatba

honnan? hol? hová?

Időhatározó

tegnap óta keres, most szól, estig vár

mettől? mikor? meddig?

Számhatározó

gyakran szólj, kétszer mondom

hányszor?

Módhatározó

félvállról beszél, szépen szól

hogyan? miképpen?

Eszközhatározó

meggyőz szóval, szavak által üzen

mivel? ki által?

Okhatározó

beszéde miatt dicsérik, a hallgató-

sért okolják

miért? mi miatt?

Célhatározó

a sikerért dolgozik, segítség végett

keresi

miért? mi végett?

Fok mérték határozó

alig szól, nagyon harsány

mennyire?

Tekintethatározó

szóban ügyes, játékban bátortalan

milyen tekintetben?

Állapothatározó

boldogan szól, fekve olvas

hogyan? milyen álla­potban?

Eredethatározó

szóból épít, betűből kirak

miből? kiből?

Eredményhatározó

szűkre szab; szóvá átalakít

mivé? milyenné? kivé?

 

A határozó típusai

Alaptag+bővítmény;

Kérdései

Társhatározó

barátjával együtt olvas, a kutyával

beszélget

kivel együtt? mivel

együtt?

Hasonító határozó

szebb a szónál, csengőbb a hangnál

minél? kinél?

Részeshatározó

ír a barátjának, a szónak van (ereje)

minek? kinek?

Állandó határozó

hisz a szóban, hűséges a barátjához

-

 

A jelzők közül a minőség- és a mennyiségjelzőnek nincs alaki jelölője (okos beszéd, kevés szó). A birtokos jelzőt a birtokoson a birtokos jelző ragja, valamint a birtokszón a birtokos személyjel jelöli (a szónoknak a mozdulatai). A minőségjelző egyik változatát, a mutató névmással kife­jezett kijelölő jelzőt és az értelmező jelzőt egyeztetjük a jelzett szóval (ezt a szót; a szavakról, az elhangzottakról). A jelzők a mondatban jellemzően főnevet bővítenék. A jelzős szószerkezetek típusait tanulmányozhatod az alábbiakban.

 

A jelző típusai

Alaptag+bővítmény

Kérdései

Minőségjelző

cifra beszéd, mézes-mázos beszéd; ezt a

beszédet

milyen? mekkora? me­lyik?

Mennyiségjelző

sok beszéd, három betű

hány? mennyi?

Birtokos jelző

a hangínak a) kiejtése, a betű(nek a)

leírása

kinek a ...? minek a...?

Értelmező jelző

kérdés, a hízelgő; kérdést, sokat; a kér-

&v, Ilié; Cicero, a szónok

_

 

 

Az alaptag és a bővítmények kapcsolata

 

Az alárendelő szószerkezeteket megvizsgálhatjuk abból a szempontból is, hogyan kapcsolódik a bővítmény az alaptaghoz. Eszerint megkülönböztetünk szabad bővítményeket és vonzatokat. A vonzat jelentése hozzátartozik az alaptag jelentéséhez, az alaptag megkívánja, hogy vonzattal egészítsük ki (szembeszáll valakivel, hűséges valakihez). A tárgyas igéknek is vonzatuk a tárgy: néz valakit, nézi azt. Sok olyan igénk és melléknevünk van, amelyek megkívánják, hogy vonzattal, például határozóval egészítsük ki őket: szerelmes valakibe, tehetséges valamiben. Ha a kötelező vonzat hiányzik az alaptag mellől a mondatban, akkor a mondat hiányos szerkezetű lesz. A szabad bővítmények nem tartoznak hozzá az alaptag jelentéséhez: ír a padon, nagyon érdekes.

Az alárendelő szószerkezetekben az alaptag és a bővítmény kapcsolata alapján megkülönböztetünk vonzatokat és szabad bővítményeket.

Az alárendelő szószerkezetek

az alaptag szófaja szerint

Létezik az alárendelő szószerkezeteknek egy másfajta osztályozásuk is. Ebben az alaptag szófaját vesszük figyelembe. Az alaptag szófaja szerint az alárendelő szószerkezetek lehetnek:

          igei szerkezetek (levelet ír, otthon vár),

          igenévi szerkezetek (levelet írva, szépen írni),

          főnévi szerkezetek (a barát tanácsa, meggyőző érv),

          melléknévi szerkezetek (hűséges a barátjához, kedvesebb a szokásosnál),

          számnévi szerkezetek (nagyon sok, több a szükségesnél),

          határozószói szerkezetek (nagyon messze, távol az óceántól),

          névmási szerkezetek (valahányadik a sorban).

A mellérendelő szószerkezetek

 

A mellérendelő szószerkezet tagjai között valamilyen logikai viszony van: kapcsolatos, ellentétes, választó, magyarázó vagy következtető. A mellérendelő szószerkezetek tagjai egyenrangúak, a mondatban azonos szinten helyezkednek el. Az alanyi vagy állítmányi szerepű szószerkezeti tagok kivételével egy harmadik mondatrészt bővítenék azonos módon.

 
< Előző   Következő >
Tanulási segédletek
Kötelező olvasmányok elemzései
Irodalom vázlatok
Történelem tételek
Nyelvtan tételek
Számítástechnika tételek
Szociológia tételek
Angol tételek
Növényvédőszer kémia tételek
Elsősegély tételek
Vállalkozásgazdaságtan tételek
Irodalom tételek 2.
Nyelvtan szóbeli tételek
Történelem tételek 2.
Biológia tételek
Angol szóbeli tételek
Angol nyelvtan tételek
Irodalom tételek 3.
Filozófia tételek
free counters
 
Template source from www.webhomez.net. Converted to Mambo template by Your Mambo Design.
© 2017 dezs.extra.hu - tételek gyűjteménye
Joomla egy nyílt forráskódú rendszer, mely a GNU/GPL Licensz alatt áll.