DEZS.EXTRA.HU
tételek gyűjteménye
 

Kezdőlap
Tételek
gardening.ro erdélyi kertészeti portál

A rendiség kialakulása és fejlődése Európában; Anglia, Franciaország Csehország, Lengyelország PDF Nyomtatás E-mail
Írta: dezs   
Share this!
Történelem tétel  

9. A rendiség kialakulása és fejlődése Európában; Anglia, Franciaország Csehország, Lengyelország

 

A feudalizmus fejlődésének új szakasza – a városok kialakulása:

 

A XII-XIII. századra Európa-szerte végbement a feudális államok kialakulása, a feudális viszonyok megszilárdulása, az egységes jobbágyság kialakulása. Ez a jobbágyság szabad költözés joggal rendelkezett, a használt földjét örökíthette, termény és pénzszolgáltatással tartozott urának. Az árutermelés és a piacgazdálkodás fejlődése a jogilag egységes jobbágyság vagyoni differenciákhoz vezetett. Egyes rétegek fokozatosan felhagytak a mezőgazdálkodással, és csak ipari tevékenységgel foglalkoztak. Ezek a még jobbágyi függésben lévő iparosok adták a később kialakuló városok polgárságának magját. Fokozatos önállósulásuk a mezőgazdaság és a kézműipar szétválásához vezetett.

E különállás tette a városok újjászületését a forgalmasabb piaci és vásárhelyeken. A kialakuló városok lakói harcot kezdtek önállósulásukért, a feudális kötöttségtől való megszabadulásért. Az uralkodók támogatták e törekvéseiket, gazdasági támaszt látva a városokban. A megszerzett városi önállóság új társadalmi réteg, a városi polgárság kialakulásához vezetett. A városi kézművesek érdekeik védelmében céhekbe tömörültek. A városok a kereskedelem központjaivá is váltak. A távolsági kereskedelem két fő útvonala, az úgynevezett levantai kereskedelem a Földközi-tenger medencéjében folyt, az északi kereskedelem központja a Hanza-városok voltak.

 

Ellentétes fejlődési tendenciák: Németország, Anglia, Franciaország:

 

A XI-XII. századra kialakult európai államok különböző fejlődési fokon mentek keresztül. Európa középső részén a németcsászár és a pápa folytatott hatalmi harcot egymással. A vesztesként kikerülő, meggyengült német császár nem tudta megakadályozni Németország széttagolódását.  Barbarossa Frigyes halál (1250) után két évtizedig tartó interregnum köszöntött az országra. A tartományurak jelentősen megerősítették hatalmukat, saját területükön uralkodói jogokat élveztek. Az interregnum után az egymást követő, a Habsburg- és Luxemburg-családból kikerülő uralkodók nem tudtak változtatni a helyzeten. Az 1356-ban kiadott német Aranybulla deklarálta a tartományfejedelmek császárválasztó jogát, mintegy szentesítve Németország széttagolódását.

Angliában és Franciaországban e korszakban a királyi hatalom megerősödése figyelhető meg. Angliában a XIII. század elején a főurak 1215-ben a Magna Charta kiadására kényszeríttették az uralkodót. Ebben a király megígérte, hogy csak a királyi tanács beleegyezésével szed adót, és bírói eljárás nélkül senkit nem fog elítélni. Amikor III. Henrik törvénytelenül adót akart beszedni, az angol főurak éltek a Magna Charta adta jogaikkal, Simon Monfort vezetésével fellázadtak. Monfort mint Anglia kormányzója 1265-ben a középnemeseket és a városok képviselőit is meghívta a parlamentbe. Angliában ettől kezdve beszélhetünk a rendi parlament és a rendi monarchia létrejöttéről.

Franciaországban IV. Fülöp 1302-ben a papság elleni harcát támogatandó hívta össze a papság, a nemesség és városi polgárság képviselőit. Ettől kezdve Franciaországban is rendszeressé váltak a rendi országgyűlések.

Európa többi országa a rendi fejlődés során fokozatosan alakította ki a rendi monarchia államformáját. A rendek azonos érdekű, azonos jogállású csoportok szerveződései.

 

A rendi monarchia:

 

A rendek az országgyűléseken saját érdekeiknek megfelelően igyekeztek beleszólni az állam ügyeibe a király mellett. A rendek számára is sajátos érdek volt a szilárd, jól szervezett államalakulat. A rendi korszak legfejlettebb államformája a rendi monarchia lett. Létrejötte a központi hatalom megerősödését jelentette. Az uralkodók egységes államok létrehozására törekedtek, amelyekben a független zsoldoshadsereg és a városok adójára támaszkodhattak.

 

A rendi államok Közép- és Kelet-Európában:

 

Közép- és Kelet-Európában a rendi fejlődés a nyugat-európaihoz képest később következett be. Csehországban a XIV. században a Luxemborgiak uralkodása alatt épült ki erős királyi hatalom. Lengyelországban szintén a XIV. században sikerült Nagy Kázmérnak úrrá lenni a széttagoltságon a köz- és kisnemesség bevonásával. A kelet- európai fejlődés sajátossága, hogy a nyugat-európaihoz képest kevés a város, és anyagi erejük is csekélyebb. Az uralkodónak erősebben kellett a köznemességre támaszkodniuk.

 

Fontosabb évszámok:

1215    a Magna Charta kiadása Angliában

1265    az első rendi parlament Angliában

1302    az első rendi országgyűlés Franciaországban

1356    a német Aranybulla

Írta: Sikes Attila

 
< Előző   Következő >
Tanulási segédletek
Kötelező olvasmányok elemzései
Irodalom vázlatok
Történelem tételek
Nyelvtan tételek
Számítástechnika tételek
Szociológia tételek
Angol tételek
Növényvédőszer kémia tételek
Elsősegély tételek
Vállalkozásgazdaságtan tételek
Irodalom tételek 2.
Nyelvtan szóbeli tételek
Történelem tételek 2.
Biológia tételek
Angol szóbeli tételek
Angol nyelvtan tételek
Irodalom tételek 3.
Filozófia tételek
free counters
 
Template source from www.webhomez.net. Converted to Mambo template by Your Mambo Design.
© 2017 dezs.extra.hu - tételek gyűjteménye
Joomla egy nyílt forráskódú rendszer, mely a GNU/GPL Licensz alatt áll.