DEZS.EXTRA.HU
tételek gyűjteménye
 

Kezdőlap
Tételek
gardening.ro erdélyi kertészeti portál

A nagy földrajzi felfedezések okai, eseményei, következményei PDF Nyomtatás E-mail
Írta: dezs   
Share this!
Történelem tétel  

8. AZ EURÓPAI TÁRSADALOM ÉS GAZDASÁG ÁTALAKULÁSA

A NAGY FÖLDRAJZI FELFEDEZÉSEKTŐL A XVII. SZ. VÉGÉIG.

A nagy földrajzi felfedezések okai, eseményei, következményei.

 

Előzmények.

Az árutermelés fejlődésével megnövekedett az aranypénz (mint csereeszköz) iránti szükséglet. Európa drága arab közvetítéssel hozott Keletről selymet, ékszereket, fűszereket. A XV. sz.-ra nemesfémhiány keletkezett. A Közép-ázsiai karavánút a mongol birodalom felbomlásával lezárult, a török hódítások a kisázsiai utakat zárták el, a Vörös-tenger arab kézen volt. A XIII. sz.-tól használták az iránytűt, szögmérővel. Megjelent a kormánylapátos, háromárbócos, nagy rakterű, hosszú útra tervezett caravella. Elővették Ptolemaiosz földgömb-elméletét, Toscanelli kimondta a nyugati hajózás lehetőségét, Behaim megalkotta a földgömböt (az addig ismert részekkel). Adottak voltak az arab hajózási tapasztalatok, az elzártságból kitörni akaró genovai tőke, és a feltörekvő ibériai államok. Tengerész Henrik Portugáliában tengerésziskolát alapított.

A felfedezések.

1487-ben a portugál Bartolomeo Diaz megkerülte Afrikát, 1497-ben Vasco da Gama elérte Nyugat-Indiát. 1501-ben cabral eljutott Kelet-Indiába, 1542-ben elhajóztak Japánba is.

A spanyol uralkodók (Ferdinánd és Izabella) Indiába vezető nyugati átjáró megkeresésével bízták meg Cristoforo Colombot, aki 1492-től négy hajóutat vezetve az újvilág felé eljutott a Bahamákig, Jamaicába, Közép-Amerikába és Venezuelába; haláláig meg volt azonban győződve, hogy Kelet-Indiánál jár, így az új földrészt annak felismerőjéről, Amerigo Vespucciról nevezték el.

A világ első felosztásában (1494, Tordesillas), pápai közvetítéssel Portugália megkapta a mai Brazíliát, Spanyolország Közép- és Dél-Amerika egyéb területeit.

1497-ben az angol John Cabot felfedezte Észak-Amerikát, és őket követték a franciák. 1513-ban Panamán átkelve Balboa megpillantotta a Csendes-óceánt.

Megindultak a gyarmatosítások. (Amerikában a felfedezések előtt virágzó indián kultúrák volta, ők 35 ezer éve keltek át Ázsiából a még szárazföldi utat jelentő Alaszkán keresztül). 1519-ben Cortez elfoglalta Mexikót és megdöntötte az azték birodalmat. 1530-ban Pizarro az inkákat igázta le. A portugálok Nyugat-Afrikában, Indiában és Dél-Kínában foglaltak el területeket. Az újvilági kereskedelem spanyol, a déli-keleti portugál monopólium lett. A földet Magellán hajói kerülték meg először 1521-ben.

Következmények.

Európa megismerkedett a burgonyával és a kukoricával (megoldódott a demográfiai növekedésből fakadó kevés gabona miatti élelmiszer-hiány), bejött a paradicsom, paprika, dohány, tea, kávé, kakaó, gyapot stb. A fő kereskedelmi útvonalak (a Levante és a Hanza helyett) áttevődtek az Atlanti-óceán partvidékére. Központ lett (Észak-Itália helyett) Amszterdam és London.

A beáramló nemesfém hatására a pénzek értéke csökkent (infláció), ez kedvezett a kereskedőknek, ipari vállalkozóknak és a mezőgazdasági árutermelőknek. Megindult az eredeti felhalmozás, a vállalkozásokból tőke származott, a tönkrement parasztokból és kézművesekből kialakult a szabad munkaerő (bérmunkások).

A tőkés árutermelés nem bontakozott ki Portugáliában és Spanyolországban, mert ők nem fektették be a gyarmatokról származó aranyat (a kézműves és kereskedő mórokat és zsidókat kiűzték), hanem fogyasztási cikkekre és luxusjavakra költötték. A tőkét más országok kiszivattyúzták, ezek pedig elszegényedtek. Kibontakozott viszont Angliában, Németalföldön és később Franciaországban. Alapja a posztó- és gyapjúiparral kapcsolódó mezőgazdaság volt. A bekerítésekkel (=közföldek és eladósodott parasztok földjeinek erőszakos elvétele a vállalkozó földbirtokos részéről) vállalkozóvá lett birtokosság kezében tőkévé vált a föld.

Létrejött a világkereskedelem és világpiac. Az igények kielégítésére (a céh helyett) megjelent a manufaktúra (új: termelés részmunkafolyamatokban, így rövidebb idő alatt több termék); ez előbb szétszórt volt (a részmunkákat különböző helyeken végezték), aztán központosítottá vált.

A vállalkozó és a bérmunkás között csupán gazdasági kapcsolat volt: a fizetés. A manufaktúra termelékenysége nagy volt, és semmi nem kötötte a versenyben. megjelent a közvetítő kereskedelem, mely nagy mennyiségeket igényelt. Kialakultak a kereskedelmi társaságok (moszkvai, spanyol, kelet-indiai) és ezek monopóliumai.

Véglegesült a centrum-periféria viszony Európában. Rögzült a munkamegosztás Kelet és Nyugat között. A tőkebefektetések az Atlanti-óceán partvidékéra koncentrálódtak, Kelet-Közép-Európából elsősorban nyersanyagra és mezőgazdasági árucikkre volt szükségük. Keleten konzerválódott a feudális forma. Míg nyugaton kifejlődött a tőkés árutermelés, addig keleten refeudalizációs folyamat indult, és létrejött a második jobbágyság (=a jobbágyok röghöz kötésének a majorsági gazdálkodással párhuzamosan kialakult rendszere).

 

 
< Előző   Következő >
Tanulási segédletek
Kötelező olvasmányok elemzései
Irodalom vázlatok
Történelem tételek
Nyelvtan tételek
Számítástechnika tételek
Szociológia tételek
Angol tételek
Növényvédőszer kémia tételek
Elsősegély tételek
Vállalkozásgazdaságtan tételek
Irodalom tételek 2.
Nyelvtan szóbeli tételek
Történelem tételek 2.
Biológia tételek
Angol szóbeli tételek
Angol nyelvtan tételek
Irodalom tételek 3.
Filozófia tételek
free counters
 
Template source from www.webhomez.net. Converted to Mambo template by Your Mambo Design.
© 2017 dezs.extra.hu - tételek gyűjteménye
Joomla egy nyílt forráskódú rendszer, mely a GNU/GPL Licensz alatt áll.