DEZS.EXTRA.HU
tételek gyűjteménye
 

Kezdőlap
Tételek
gardening.ro erdélyi kertészeti portál

A független Magyar állam bukása, az ország három részre szakadása PDF Nyomtatás E-mail
Írta: dezs   
Share this!
Történelem tétel  

06 - A független Magyar állam bukása, az ország három részre szakadása.

 

 

Mátyás halála után a központi hatalom fölbomlik. A főurak, az erélytelenségéről közismert Cseh királyt, 2.Ulálszlót hívják meg a trónra (dobzse). Újból kiéleződnek az ellentétek a fő-és köznemesek között. A bárók, azaz a főurak a magasabb jövedelmekért és méltóságokért küzdöttek egymással, ugyanakkor óvták hatalmukat a köznemesek ellen. Az 1505-ös Rákosi országgyűlésen a nemesség a trónutódlás kérdésében 2 pártra szakad. Köznemesi párt: vezetője Szapolyai János, Magyar királyt akarnak. Főnemesi párt: vezetője Bátori István, Habsburg királyt akarnak.

A gyenge királyi hatalom nem tudta megvédeni a jobbágyokat a nemesek önkényétől. A nagybirtokosok elhurcolták egymás jobbágyait. A köznemesek megtiltották a jobbágyok szabad költözködését. A mezővárosok kiváltságait megnyirbálták, az adót újból egyenként kellett fizetniük, e költségeket kiterjesztették a bérelt földekre is. Megvonták a jobbágyok vadászati és madarászati jogát. A parasztság ellenállása a Dózsa-féle parasztháborúban fog kirobbanni.

A parasztháború keresztes háborúként kezdődött. 1513-ban meghalt 2.Gyula pápa és Rómában pápaválasztásra került sor, a pápaválasztáson az esztergomi érsek Bakócz Tamás is elindult, de nem őt, hanem egy Olasz bíborost választottak pápává, aki 10.Teo néven kezdte meg uralkodását (felépíti a Szent Péter Székesegyházat). Az új pápa, hogy kiengesztelje ellenfelét, megbízza azzal, hogy szervezzen keresztes háborút, a török ellen. A pápai bullát 1514 áprilisában kihirdeti a Magyarországi templomokban. A hadbavonulók a Rákos-mezején gyülekeztek és vezérükké Dózsa Györgyöt nevezik ki. A hadba indító parancs késik, a nemesség a nyári munkák kezdetével nem engedik parasztjaikat hadba vonulni, illetve a hadba vonultakat az otthon maradt családtagok zaklatásával akarták hazatérésre kényszeríteni. ennek hírére a parasztok saját uraik ellen fordulnak, itt válik a keresztesháborúból parasztháborúvá. A parasztok a Maros-menti várakat beveszik, majd Temesvárt veszik ostrom alá. A várat védő Bátori legnagyobb ellenfelétől Szapolyaitól kér segítséget, és együttes erővel leverik a parasztokat. Következik a megtorlás, 10 napig folyt a kivégzés. A Werbőczy által szerkesztett 3-as könyvben, tripantiumban a jobbágyokat örökösen röghöz kötötték. 2.Ulászló halála után fia, 2.Lajos kerül a trónra (9 éves). Közben a török birodalom élére 2.Szulejmán kerül, akit világhódító tervek foglalkoztatnak. 1521-ben elfoglalta az ország déli kapuját, Nándorfehérvárt. A nagy déli végvár elfoglalása szabaddá tette az utat az ország belseje és Bécs felé. A megosztott, egymással versengő európai hatalmak a pápa ismételt felszólítása ellenére sem nyújtottak segítséget Magyarországnak a nagy hódítók ellen. 2.Lajos a magyar nemesség színe javával (kb.15 ezer fővel) 1526 augusztus 29.-én ott maradt a mohácsi síkon. 1526-ban a török végigrabolja a Duna-Tisza közét, a Dunántúl dél-keleti részét, majd bevonul Budára és a tél közeledtével kivonul az országból.

Miután 2.Lajos Magyar király Mohácsnál meghalt Magyarországon királyválasztásra került sor. A főnemesek Habsburg Ferdinándot emelték a trónra Pozsonyba, a köznemesek pedig a Székesfehérvári országgyűlésen a leggazdagabb főurat, Szapolyai Jánost választották királlyá. Ezzel megkezdődik a harc a két király között, az ország területeinek kizárólagos birtoklásáért.

1527-ben Ferdinánd támadást indít Szapolyai ellen és több csatában le is győzi. Szapolyai Lengyelországba menekül, és a töröktől kér segítséget. 1529-ben a török ismét magyar területre lép, de nem maradt itt. A harcok váltakozó szerencsével folytak, míg a két király belátta, hogy nem tudja legyőzni egymást, ezért 1538-ban Váradon békét kötöttek. A felek megegyeztek abba, hogy Szapolyai halála után az egész ország Ferdinánd jogara alatt fog egyesülni, még akkor is, ha Szapolyainak fia születik. Emellett elismerte a fennálló határviszonyokat. Szapolyai megnősül, elveszi a Lengyel királylányt, Izabellát, akitől fia születik. A kis János Zsigmond 2 hetes, amikor apja meghal. Halála előtt híveit felesketi, hogy segítik fiát trónra juttatni. Ferdinánd fegyverrel sietett érvényt szerezni a váradi békének, ezért Buda ellen vonult. Zsigmond gyámja, Fráter György a töröktől kért segítséget, aki Buda alatt megverte Ferdinánd seregét, és csellel elfoglalja a várat. Ezzel 1541-ben Buda megszállásával az ország 3 részre szakad:

Magyar királyság: az ország nyugati, észak-nyugati területei. Új központi hivatalok jönnek létre, ezeket kormányszékeknek nevezik. Közülük a legfontosabbak a helytartóságok, ez intézi a közigazgatást, a kamara Pozsonyban gazdasági ügyeket intéz. Az országgyűlés elveszíti jelentőségét, a rendek kiszorulnak a hatalomból.

Török hódoltság: Duna-Tisza köze, a Dunántúl dél-keleti része beolvad a Török birodalomba.

Erdélyi fejedelemség: török hűbéres állam. Évi meghatározott adót fizet a töröknek. Fejedelmét csak a török szultán hozzájárulásával választhatnak. Nem folytathatnak önálló külpolitikát, viszont a belpolitika teljesen önálló. Fejedelem 1.János  Zsigmond.

 

 
< Előző   Következő >
Tanulási segédletek
Kötelező olvasmányok elemzései
Irodalom vázlatok
Történelem tételek
Nyelvtan tételek
Számítástechnika tételek
Szociológia tételek
Angol tételek
Növényvédőszer kémia tételek
Elsősegély tételek
Vállalkozásgazdaságtan tételek
Irodalom tételek 2.
Nyelvtan szóbeli tételek
Történelem tételek 2.
Biológia tételek
Angol szóbeli tételek
Angol nyelvtan tételek
Irodalom tételek 3.
Filozófia tételek
free counters
 
Template source from www.webhomez.net. Converted to Mambo template by Your Mambo Design.
© 2017 dezs.extra.hu - tételek gyűjteménye
Joomla egy nyílt forráskódú rendszer, mely a GNU/GPL Licensz alatt áll.