DEZS.EXTRA.HU
tételek gyűjteménye
 

Kezdőlap
Tételek
gardening.ro erdélyi kertészeti portál

A török kiűzése Magyarországról PDF Nyomtatás E-mail
Írta: dezs   
Share this!
Történelem tétel  

7. A török kiűzése Magyarországról

 

            Thököly 1681-82. évi győzelmei teljesen megtévesztették a török katonai vezetőket. A szultán 1683-ban hadjáratot hirdetett a dunai Habsburg monarchia szétzúzására. A döntés végzetes hiba volt.

            A Habsburgok jól felkészültek a támadásra, I. Lipót sok segélynyújtás ígéretet kapott. XI. Ince pápa pénzzel és azzal is segítette a Habsburgokat, hogy visszafogta a franciákat. 1683. szeptember 12-én a Habsburg hadak elsöpörték a törökök 150 ezer fős seregét, de Karta Musztafa nagyvezér hallani sem akart a békéről, így tehát a Habsburg-kormányzat a török kiűzése mellett döntött. 1684-ben Ince pápa közbenjárásával megalakult a Szent Liga, melyet a pápa, a császár, a lengyel király és Velence alkotott (1686-ban Oroszország is csatlakozott). A franciákkal pedig 20 éves fegyverszünetet kötöttek a Habsburgok. 1684-ban Károly lotharingiai herceg sikertelenül próbálkozott Buda visszafoglalásával. Thököly fejedelemségét a szövetséges seregek fölmorzsolták. 1685 őszére csak Munkács vára maradt, melynek parancsnoka Zrínyi Ilona volt. 2 éves ostrom után megadta magát ő is. Thököly a törökök oldalán harcolt tovább feleségét, hogy kiváltsa egy császári tábornokot, akit a zernyesti csatában fogott el. Mindketten száműzetésben, török földön haltak meg. 1686. június 18-án fogtak hozzá Buda visszafoglalásához a szövetséges csapatok és 1686. szeptember 2-án sikerült elfoglalniuk a várat, annak ellenére, hogy 2 fronton kellett harcolniuk (a várvédők és a török felszabadító seregekkel). Miután Budát visszafoglalták kis pihenő után Károly herceg és Miksa Emánuel seregei a menekülő nagyvezér nyomába eredtek, így megnyitották az utat Belgrád felé. Az előre nyomulás miatt a törökök kiszorultak a Dráva-Száva közéről, majd a Duna-völgy Belgrádig terjedő szakaszáról (1687-88). A megszálló császári katonaság nyomós érvül szolgált ahhoz, hogy Erdély fejedelme fölmondja a török hűséget (1688). 1690-es években a törökök még erőfeszítéseket tettek Magyarország visszaszerzésére, de hiába. 1691-ben az erdélyi országgyűlés elfogadta I. Lipót császár diplomáját (Diploma Leopoldium), mely szerint Erdélyt nem csatolják Magyarországhoz, hanem külön kezelt tartományként (gubernium = kormányzóság) a Habsburg Birodalom részévé válik. Belső életét azonban továbbra is a fejedelmek alatt hozott törvények szabályozzák.

            1697-ben a Tisza mentén a zentai csatában 25 ezer török esett el. A törökök békét kértek a szövetségtől. 1699-ben aláírt karlócai béke a Temesköz kivételével egész Magyarország területén elismerte a Habsburg fennhatóságot.

Írta: Virág András

 
< Előző   Következő >
Tanulási segédletek
Kötelező olvasmányok elemzései
Irodalom vázlatok
Történelem tételek
Nyelvtan tételek
Számítástechnika tételek
Szociológia tételek
Angol tételek
Növényvédőszer kémia tételek
Elsősegély tételek
Vállalkozásgazdaságtan tételek
Irodalom tételek 2.
Nyelvtan szóbeli tételek
Történelem tételek 2.
Biológia tételek
Angol szóbeli tételek
Angol nyelvtan tételek
Irodalom tételek 3.
Filozófia tételek
free counters
 
Template source from www.webhomez.net. Converted to Mambo template by Your Mambo Design.
© 2017 dezs.extra.hu - tételek gyűjteménye
Joomla egy nyílt forráskódú rendszer, mely a GNU/GPL Licensz alatt áll.