DEZS.EXTRA.HU
tételek gyűjteménye
 

Kezdőlap
Tételek
gardening.ro erdélyi kertészeti portál

A Rákóczi szabadságharc PDF Nyomtatás E-mail
Írta: dezs   
Share this!
Történelem tétel  

8. A Rákóczi szabadságharc

 

            Miután a törököket kiűzték az országból, új zsarnokok kerültek a trónra. A magyar nemesség felelőtlenül lemondott a szabad királyválasztásról és így a Habsburgok vették át az irányítást.

            A Habsburgok megsértették a nemesek előjogait és a parasztságot hatalmas adóterhekkel sújtották. 1677-ben betelt a pohár, Hegyalján parasztfelkelés tört ki, amit a császári seregek levertek, de ezen birtokok tulajdonosa II. Rákóczi Ferenc volt, aki félt a császár megtorlásától és Lengyelországba szökött. 1703. májusában, Brezán várában Esze Tamás a tiszaháti paraszti szervezkedés Breznán kiáltványában az ország népéhez szólt, fegyverbe szólítva a nemességet és a nemteleneket. Rákóczi a harc célját a Cum Deo pro patria et libertate (istennel a hazáért és a szabadságért) szöveggel jellemezte, mely szavak a zászlóikon ékeskedtek. 1703. aug. 28-án a vetési táborban, Rákóczi rendeletet (vetési pátens) adott ki, melyben mentesíti a katonának állt jobbágyot, otthon maradt feleségét és kiskorú gyermekét, a földesúri terhek alól. A jobbágyok tömegével csatlakoztak hadseregéhez. A nemeseket azzal próbálta megnyerni magának, hogy megtiltotta a nemesi házak fölprédálását. Az ősz elejére felszabadította a Tiszántúlt, majd a Felvidék és a déli részek birtokbavételével folytatódott. 1703 decemberében már Bécs alatt portyáztak és a franciák segítségére vártak. Az ország északi és keleti területein élők (szlovákok, oroszok, románok) a kuruc mozgalom mögé sorakoztak. A déli részeken élők (szerbek, horvátok) a Habsburgokhoz húztak. A kiadások fedezésére rézpénzt bocsátottak ki, ellenőrzésük alá vonták a külországban kereskedőket, északkeleti országrészen megalakultak a posztókészítés, a puskapor- és kézifegyvergyártás üzemei. Rákóczi a seregek vezetését nemesekre bízta. A rossz katonai döntések miatt a katonák gyanakodtak a tisztjeikre, a tisztek pedig a lázadástól tartottak. Rákóczi meg akarta győzni a külföldöt és belföldet arról, hogy vannak céljai, ezért fontosnak tartotta az erdélyi fejedelmi cím megszerzését (1704-ben egy latin nyelvű kiadványban tudatta céljait külfölddel). 1704-ben az erdélyi rendek fejedelmükké választották, de Erdélyt csak 1707-ben tudták csak átvenni. 1705-ben megtartott szécsényi országgyűlésen megalakult a magyarországi rendek szövetsége. II. Rákóczi Ferencet Magyarország vezérlő fejedelmévé választották.

1706. márc. 8-án Huszton az erdélyi országgyűlésen kimondta csatlakozását a magyarországi szövetséghez. A fejedelem csak a hadügyeket és a külügyeket intézhette teljhatalommal, a többi ügyben egy 24 tagú szenátus korlátozta hatalmát. a kurucok 1704 őszétől kezdve 1708-ig szilárdan birtokolták a Duna-Tisza közét, a Tiszántúlt és a Felvidék egy részét. Károlyi Sándor 1704-1705 között rövid időre a Dunántúlt is a felkelők ellenőrzése alá vonta. A legendás Vak Bottyán néhány vár kivételével fölszabadította az egész Dunántúlt. Esze Tamás Erdélyben megismételte, amit Bottyán a Dunántúlon. 1707-ben Erdélyt és Magyarországot a kurucok egyidejűleg birtokolták. 1707 nyarán összeült ónodi országgyűlésen kimondták az ország függetlenségét és a Habsburg-ház trónfosztását és általános adózást szavaztak meg. A francia király nem váltotta be ígéreteit, csökkentette a pénztámogatást, a szabadságharc hanyatló szakaszába lépett. A magyar csapatokat az 1708-1711 közötti pestis is gyengítette és 1708-ban a trencséni csatavesztés után egész ezredek szóródtak szét. A nemesek visszarendelték, jobbágyaikat is. Rákóczi elment Lengyelországba, hogy katonai segítséget kérjen a cártól (I. Péter), ezalatt az idő alatt Károlyi Sándort kérte meg, hogy időhúzó béketárgyalásokat kezdeményezzen, de Károlyi komolyan gondolta a békét és a legjobbat akarta kihozni. Az elhunyt I. Lipótot a rugalmasabb I. József örökölte a trónt. Károlyi és Pálffy 1711. április végén aláírták a szatmári békét, s rá egy napra a kurucok letették a fegyvert a majtényi síkon. A Habsburgok és a magyar rendek közötti békeszerződés büntetlenséget ígért a felkelőknek, helyreállította a nemesi jogokat, visszaadta a földesuraknak az elkobzott birtokokat, biztosította a vallásszabadságot. s meghagyta a parasztkatonák kiváltságait.

            Rákóczinak is megbocsátottak volna, visszakapta volna birtokait csak le kellett volna mondania az erdélyi fejedelmi címről. Nem tette és Franciaországba utazott, hogy Magyarország jövőjét egyengesse, de senki nem foglalkozott a magyarokkal. Meghívták a törökök a Habsburgok elleni harchoz, de 1 év után békét kötöttek így Rákóczi fölöslegessé vált. Rodostóra költözött szűk kíséretével és ott élt száműzetésben 1735-ig, haláláig.

 

Írta: Hekker Dávid

 
< Előző   Következő >
Tanulási segédletek
Kötelező olvasmányok elemzései
Irodalom vázlatok
Történelem tételek
Nyelvtan tételek
Számítástechnika tételek
Szociológia tételek
Angol tételek
Növényvédőszer kémia tételek
Elsősegély tételek
Vállalkozásgazdaságtan tételek
Irodalom tételek 2.
Nyelvtan szóbeli tételek
Történelem tételek 2.
Biológia tételek
Angol szóbeli tételek
Angol nyelvtan tételek
Irodalom tételek 3.
Filozófia tételek
free counters
 
Template source from www.webhomez.net. Converted to Mambo template by Your Mambo Design.
© 2017 dezs.extra.hu - tételek gyűjteménye
Joomla egy nyílt forráskódú rendszer, mely a GNU/GPL Licensz alatt áll.