DEZS.EXTRA.HU
tételek gyűjteménye
 

Kezdőlap
Tételek
gardening.ro erdélyi kertészeti portál

Az 1848-49-es magyar szabadságharc PDF Nyomtatás E-mail
Írta: dezs   
Share this!
Történelem tétel  

14. Az 1848-49-es magyar szabadságharc

Batthány Lajos, az Ellenzéki Párt elnöke, kijelölt miniszterelnök április elejére megalapította kormányát. A miniszterek többsége az Ellenzéki Párt vezetőiből került ki. Deák Ferenc az igazságügyi, Szemere Bertalan a belügyi, Eötvös József a vallás és oktatásügyi, Klauzál Gábor a földművelés és iparügyi, Kossuth Lajos a pénzügyi, Széchenyi István a közmunkaügyi, Mészáros Lázár hadügyminiszter lett. Májusban felállítottak tíz honvédzászlóaljat, majd Kossuth július 11-i javaslatára az országgyűlés egyhangúlag megszavazott 200 ezer katonát.

Augusztus végén a királyi leirat követelte a magyar hadügy és pénzügyminisztérium beolvasztását a bécsi minisztériumokba. Batthány és Deák további engedményekre is hajlandóak lettek volna, de a király nem is fogadta őket. Szemere királyi szentesítés nélkül elrendelte az újoncozást. A liberális nemesség az önkéntes alávetés helyett az önvédelmi harcot választotta. A miniszterek, Szemere, Kossuth és Mészáros kivételével, lemondtak. Szeptember közepén az ügyeket ideiglenesen továbbvivő kormány mellé hattagú bizottságot: az Országos Honvédelmi Bizottmányt választották, melynek elnöke Kossuth.

Szeptember 11-én Jellasics császári altábornagy 35 ezer főnyi seregével átlépte a Drávát. A gyenge magyar csapataink visszahúzódtak, s a volt császári tisztek kardcsapás nélkül feladták csaknem az egész Dunántúlt. Jellasics Pest felé igyekezett. Pest azonban készülődött, a város határában erődítési munkák folytak. Az udvar által teljhatalmú biztossá kinevezett, de a magyar országgyűlés által el nem ismert gróf Lamberg Ferenc Pestre utazott. A hajóhídon felismerték, s felkoncolták. A táborba érkezett országgyűlési küldöttek arra kényszeríttették Móga altábornagyot, a főparancsnokot, hogy megütközzék Jellasics seregével. Erre szeptember 29-én került sor Pákozd és Sukoró között, ahol jórészt újoncokból álló magyar sereg vereséget mért a kétszeres túlerőben lévő ellenségre. Jellasics fegyverszünetet kért, mely alatt Győrön át elhagyta az országot.

Latour hadügyminiszter kiadta a parancsot, hogy valamennyi határ mentén álló császári erő intézzen támadást Magyarország ellen. Erre azonban nem került sor a bécsi nép fölkelése miatt.

Móga tábornok követte a visszavonuló Jellasicsot, s október 30-án a magyar sereg átlépte a Lajtát. Az összpontosított császári erők azonban ezen a napon Schwechatnál visszaverték a magyar erőket.

1848. december 2-án V. Ferdinándot a kamarilla lemondatta. A 18 éves Ferenc Józsefet nyilvánították ki osztrák császárrá. Windischgrätz vezetésével a császári fősereg 44 ezer katonájával Magyarországra érkezett. Vele szemben csak 25 ezer főnyi magyar sereg állott Görgei Artúr vezetésével. Galíciából betört Schlick hadteste, s elfoglalta Kassát és Miskolcot. Puchner szebeni főhadparancsnok elfoglalta Kolozsvárt. Görgei Pozsony térségéből Pest felé húzódott harc nélkül. Perzel Mór december 31-én Mórnál megütközött Windischgrätz seregével, de a többszörös túlerő legyőzte őt. A pesti haditanács a Debrecenbe vezető út védelmét Perczelre bízta. Görgei Vác felé indult, majd nyugatra Windischgrätz hátát fenyegetve, hogy visszatartsa Debrecen elleni támadásától.

A Honvédelmi Bizottmánnyal az országgyűlés is átköltözött Debrecenbe. Batthány és Deák Bicskén felkeresi Windischgrätzet. Ő azonban Batthányt egyáltalán nem, Deákot meg csak magánemberként fogadja. Windischgrätz feltétel nélküli megadást követelt.

Az erdélyi hadsereg új főparancsnoka Bem József karácsonyra visszaszerezte Kolozsvárt. Január 13-án Marosvásárhelyen, január 17-én Gálfalvánál, február 9-én Pisknél Puchber vereséget szenvedett tőle. 1849. február 5-én Guyon Richárd hadosztálya áttört a Branyiszkói-hágón. Klapka György Tokajnál megállította Schlicket. Perczel kiverte Windischgrätz elővédjét Szolnokról.

Kossuth Dembinski Henriket nevezte ki a magyar sereg fővezérévé. Dembinszki 1849. február 26-27-én Kápolnánál ellentámadást indított, ahol a várt siker elmaradt. Görgei az elégedetlenkedő tisztek élére állt, s Dembinszkinek megtagadta az engedelmességet. Kossuth a táborba érkezvén látta, hogy mindenki Görgei mellett áll, s Dembinszkit alkalmatlannak találják a sereg vezetésére. Kossuth ekkor Görgeire bízta a fősereget.

1849. március 4-én Olmützben alkotmányt adtak ki (oktrojált-kényszeríttet), melyben Magyarország elveszti függetlenségét, s Bécs Magyarországot egyszerű tartományként sorolja be.
1849. április 2-án Gáspár András Hatvannál megverte Windischgrätzet. Ezután a fősereg április 4-én Tápióbicskénél, április 6-án Isaszegnél, április 10-én Vácnál, április 19-én Nagysallónál, április 23-án Komáromnál aratott győzelmet. A Isaszegi ütközet után Bécs leváltja Windischgrätzet, de a helyébe került Welden se járt több sikerrel. Április 23-án Pest felszabadul.
1849. április 14-én Kossuth Debrecenben kimondta A Habsburg-ház trónfosztását, Magyarország függetlenségét.

Ferenc József segítséget kér I. Miklóstól, ki május 9-i kiáltványával tudatta, hogy segít. Június elején megkezdi támadását 200 ezer katonával, a császári sereg Haynau vezetésével 160 ezer katonával. Vele szemben a magyar sereg csak 170 ezer katonából állt. 1849 júliusában elfogadták azt a tervet, hogy először dél-keleten verik ki az orosz csapatokat, majd nyugaton a császári erőket. Kossuth Dembinszkit nevezi ki a fősereg élére. Bem július 31-én Segesvárnál vereséget szenved, ezért menekülni kényszerül. Kossuth Dembinszkit leváltja, helyébe Bem kerül. Augusztus 9-én Bem vereséget szenved Haynautól Temesvárnál. A magyar fősereg szétesett, csak Görgei serege volt az egyetlen harcképes. Kossuth augusztus 11-én lemond, s átadja a hatalmat Görgeynek. Görgei a világosi-síkon augusztus 13-án a feltétel nélkül letette fegyvert. A komáromi vár 20 ezres seregével, Klapka vezetésével nem adta meg magát. Kiharcolta a várban tartózkodó katonai és polgári személyek bántatlanságát, s csak így tette le a fegyvert október 2-án. Október 6-án Aradon kivégeztek 13 honvéd főtisztet. Pesten agyonlőtték Batthányt.

Írta: Szabó Máté

 

 
< Előző   Következő >
Tanulási segédletek
Kötelező olvasmányok elemzései
Irodalom vázlatok
Történelem tételek
Nyelvtan tételek
Számítástechnika tételek
Szociológia tételek
Angol tételek
Növényvédőszer kémia tételek
Elsősegély tételek
Vállalkozásgazdaságtan tételek
Irodalom tételek 2.
Nyelvtan szóbeli tételek
Történelem tételek 2.
Biológia tételek
Angol szóbeli tételek
Angol nyelvtan tételek
Irodalom tételek 3.
Filozófia tételek
free counters
 
Template source from www.webhomez.net. Converted to Mambo template by Your Mambo Design.
© 2017 dezs.extra.hu - tételek gyűjteménye
Joomla egy nyílt forráskódú rendszer, mely a GNU/GPL Licensz alatt áll.