DEZS.EXTRA.HU
tételek gyűjteménye
 

Kezdőlap
Tételek
gardening.ro erdélyi kertészeti portál

Az 1956-os forradalom főbb eseményei PDF Nyomtatás E-mail
Írta: dezs   
Share this!
Történelem tétel  

Az 1956-os forradalom főbb eseményei

 

            Az 1956. október 6-i Rajk-újratemetés tüntetéssé fajult. Az Írószövetség, a Petőfi Kör és a Szegeden alakult Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége (MEFESZ) egyre erősebb ellenzéki politizálást folytatott. Az egyetemisták 16 pontban fogalmazták meg követeléseiket és október 23-ára tüntetést szerveztek a lengyel nép melletti kiállás és saját céljaik alátámasztására (Lengyelországban 50 ezer munkás kenyeret és szabad választást követelve tüntetett, amit a hatalom feloszlatott).

 

            Az október 23-i tüntetés a Kossuth térről átterjedt a Sztálin-szoborhoz - amit ledöntöttek -, majd a Rádióhoz. Itt nem voltak hajlandók felolvasni a pontokat, ezért a fegyveres felkeléssé fajult tüntetés résztvevő megrohamozták az épületet. Közben Nagy Imrét választotta miniszterelnöknek a pártvezetés. Október 24-én megkezdődött a szovjet beavatkozás, a harcok városszerte folytak. Október 25-én délelőtt a Kossuth téren gyülekező tüntetők közé lőttek a karhatalmi erők. Ugyanezen a napon a Budapestre érkező szovjet vezetés két tagja (Mikojan és Szuszlov) Kádár Jánost ültette a főtitkári székbe. Nagy Imre és Kádár reformokat helyezett kilátásba. Október 26-án eldördült a mosonmagyaróvári sortűz, 28-án pedig a párt nemzeti demokratikus mozgalomnak minősítette az eseményeket és a legelemibb követelések teljesítését ígérte (ÁVH feloszlatása, szovjet csapatkivonás). Megkezdődött az ÁVH lefegyverezése.

 

            Október 30-án Nagy Imre bejelentette a koalíciós kormányzás visszaállítását, az egypártrendszer összeomlott. A felkelők elfoglalták a párt Köztársaság téri épületét. Mindszentyt kiengedték, győzött a forradalom, úgy tűnt, hogy az ország függetlensége helyreállt. Október 31-én azonban Moszkva a szovjet beavatkozás mellett döntött.

 

            A forradalom leverése és a korai Kádár korszak

 

            A repülőtereket szovjet csapatok vették körül. Kádár és Münnich Ferenc szovjet megbízásból ellenkormányt alakított, megalakult a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP). November 4-én a szovjet haderő támadást indított Budapest ellen. Megalakult a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Kádár vezetésével, üres ígéreteket hangoztatva. Nagy Imre a jugoszláv nagykövetségre ment, nem ismerte el az új kormányt, ezért Romániába hurcolták.

 

            A magyar társadalom ellenállására Kádár és a szovjetek az erőszak politikájával válaszoltak: az eseményeket ellenforradalomnak nyilvánították, sortüzet zúdítottak a tüntetőkre (Salgótarján, Eger), rögtönítélő bíráskodást vezettek be, Nagy Imrét, Maléter Pált és Gimes Miklóst halálra ítélték és 1958. június 16-án kivégezték.

 

            A megtorlással egy időben a magyar kommunista vezetés hozzálátott a pártállami rendszer helyreállításához, újjászervezte a téeszeket. Az 1960-as évek elején finomítottak a diktatúra módszerein és amnesztiát adtak a politikai elítéltek többségének. 1968-ban egy bátortalan reformkísérletbe kezdtek, de ezt hamar leállították.

 
< Előző
Tanulási segédletek
Kötelező olvasmányok elemzései
Irodalom vázlatok
Történelem tételek
Nyelvtan tételek
Számítástechnika tételek
Szociológia tételek
Angol tételek
Növényvédőszer kémia tételek
Elsősegély tételek
Vállalkozásgazdaságtan tételek
Irodalom tételek 2.
Nyelvtan szóbeli tételek
Történelem tételek 2.
Biológia tételek
Angol szóbeli tételek
Angol nyelvtan tételek
Irodalom tételek 3.
Filozófia tételek
free counters
 
Template source from www.webhomez.net. Converted to Mambo template by Your Mambo Design.
© 2017 dezs.extra.hu - tételek gyűjteménye
Joomla egy nyílt forráskódú rendszer, mely a GNU/GPL Licensz alatt áll.