DEZS.EXTRA.HU
tételek gyűjteménye
 

Kezdőlap
Tételek
gardening.ro erdélyi kertészeti portál

Magyarország részvétele a második világháborúban PDF Nyomtatás E-mail
Írta: dezs   
Share this!
Történelem tétel  

Magyarország részvétele a második világháborúban

 

Lengyelország lerohanásakor Magyarország megôrizte fegyveres semlegességét. Külpolitikai célja a területi revízió megvalósítása volt. Románia Bukovinát és Besszarábiát visszaadni kényszerült a SZU.-nak. A magyar kormány esélyt látott Erdély visszaszerzésére. Hitler a területi vitát német-olasz döntôbíráskodással rendezte. A második bécsi döntésben 1940 augusztusában Magyarországhoz csatolták Észak-Erdélyt a Székelyfölddel. A döntés egyik felet sem elégítette ki. Magyarország csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez. Nagymértékben támogatta Németországot nyersanyagokkal és élelmiszerekkel. 1940 szeptember elejétôl a Teleki-kormány szerződésszerűen csatlakozott a tengelyhatalmakhoz. 1940 ôszén Magyarország számára Jugoszlávia maradt az egyetlen ország, melyen keresztül tartani tudta kapcsolatait a nyugati hatalmakkal. A Teleki-kormány a kapcsolatok javítására törekedett Jugoszláviával. 1940 decemberében létrejött a jugoszláv-magyar örökbarátsági egyezmény. Jugoszlávia tervezett megtámadásában azonban a németek elvárták Magyarország részvételét is. Bárdossy külügyminiszter szerint Berlin kívánságának elutasítása esetén a németek bevonulnának Magyarországra. Horthy magatartását két tényezô befolyásolta: az esetleges területszerzés (Bácska, Bánát), valamint a magyar uralkodó körök igénye arra, hogy Németország elsô számú szövetségesei legyenek. Nem látták súlyosnak azt a veszedelmet, hogy a német kívánságok teljesítése felidézheti Anglia hadüzenetét. A németekkel való szembeforduláshoz Teleki nem kapott segítséget. Teleki Pál öngyilkosságot követett el. Ennek ellenére a kormányzó, a kormány Bárdossy László vezetésével és a vezérkar a Jugoszlávia elleni támadásban való részvétel mellett döntött. Magyarország 1941. április 11-én belépett a háborúba. A magyar katonai körök a német hadvezetéssel egyetértésben 1941. június 22. után erôteljes nyomást gyakoroltak a kormányra a SZU elleni háborúba való bekapcsolódás érdekében. 1941. június 26-án felségjelzés nélküli repülôgépek bombázták Kassát. Ezt az akciót a katonai vezetés szovjet gépeknek tulajdonította. Másnap Bárdossy bejelentette a parlamentben a háborúba lépés tényét. A magyar kormányzatnak a szovjetellenes háborúba való bekapcsolódását befolyásolta a Romániával és Szlovákiával Hitler támogatásáért történô versenyfutás. Érdemeket kívántak szerezni, így akarták német segítséggel megvalósítani a bécsi döntések felülvizsgálatát.

 

Magyarország a „vonakodó szövetséges”

 

Az államhatalom szélsôséges intézkedéseket hozott a háború elsô évében. Kiszélesítette a katonai bíráskodás hatáskörét, tömeges eljárásokat folytatott a legális munkásszervezetek ellen, így akarta megelôzni a háborúellenes megmozdulásokat. Bevezette a munkaszolgálatot. A propaganda ontotta a szovjet- és kommunistaellenes jelszavakat. A legális munkásmozgalom tengelyellenes propagandát folytatott. Az SZDP politikájának alapvetô célja volt, hogy megôrizze erôit a fasizmus vereségét követô idôszakra, a demokratikus átalakítás megvalósítására. Az Országos Ifjúsági Bizottság 1941. október 6-án az aradi vértanúk napján háborúellenes tüntetést szervezett a Batthyány-örökmécsesnél. November 1-jén a Kerepesi temetôben Kossuth és Táncsics sírját több ezres tömeg koszorúzta meg. A Népszava 1941. december 25-i karácsonyi kiadásában az antifasiszta harcban érdekelt erôk nyíltan, együtt és egyszerre szólaltak meg. 1942 márciusában az antifasiszta erôket összefogó legális testületet hoztak létre Magyar Történelmi Emlékbizottság néven. A Petôfi szoborhoz március 15-ére szervezett háborúellenes tüntetést a rendôrség szétverte. A hitleri villámháború kudarca miatt 1941 ôszén a frontra küldött magyar csapatokat igyekezték visszahozni. Az 1941 júliusában bevetett Gyorshadtest hazatért, de a Keleti Megszálló Csoport továbbra is a SZU területén maradt. London SZU kérésére ultimátumban követelte a magyar csapatok visszavonását. A magyar kormány elutasító válaszára 1941 december elején beállt a hadiállapot. Pearl Harbor (dec.7.) után német-olasz követelésre Magyarország kinyilvánította a hadiállapotot az Egyesült Államokkal. 1942 március elején felmentették tisztségébôl Bárdossyt. Az új kormányfô 1942 tavaszán Kállay Miklós lett. 1942 áprilisában a frontra küldte a 2. magyar hadsereget. Támadást indított a függetlenségi mozgalom ellen. Katonai behívót kaptak a baloldali szociáldemokrata párt- és szakszervezeti vezetôk. Letartóztattak több baloldali szociáldemokratát. Feloszlott a Történelmi Emlékbizottság. Lényegi változást a magyar kül- és belpolitikában csak a szövetségesek É-afrikai partraszállása, a sztálingrádi fordulat és a 2. magyar hadsereg katasztrofális doni veresége hozott.

 

A magyar csapatoknak a sztálingrádi offenzívában a német hadsereg északi szárnyát kellett volna fedezniük, rendkívül kevés lôszerrel, hiányos felszereléssel. A Don kanyarban kiépített állásaikat a Vörös Hadsereg 1943 januárjában érte el. Heves harcokban február elejére megsemmisült az egész 2. magyar hadsereg. A voronyezsi katasztrófa után titkos tárgyalások kezdôdtek az angolszász hatalmakkal, miközben szövetségesi kötelezettségeit is teljesítette a kormány Németországgal szemben. 1943 szeptemberében elôzetes fegyverszüneti feltételeket fogadtak el. A fegyverszünet akkor lépett volna életbe, amikor a Balkánon elôrenyomuló angolszász csapatok elérték volna a magyar határt. Kállay nem volt hajlandó fegyverszüneti tárgyalásokat folytatni a SZU. Komoly érdeklôdés kísérte az 1943 augusztus végi balatonszárszói ifjúsági és értelmiségi találkozót. A résztvevôk egyetértettek abban, hogy a háborút be kell fejezni. A találkozó hozzájárult ahhoz, hogy a jelenlévôk többsége késôbb aktívan resztvettek az antifasiszta harcban. A Kállay-kormány kiugrási szándékáról a németek is tudomást szereztek. Hitler az ország katonai megszállása mellett döntött. 1944. március 19-én német csapatok szállták meg hazánkat. Horthy német követelésre a németbarát Sztójay Dömét nevezte ki miniszterelnöknek.

 

Magyarország német megszállása és ennek következményei

 

A Kállay-kormány kiugrási szándékáról és tárgyalásairól a német titkosszolgálat is tudott. H. tartott egy esetleges balkáni angol-amerikai partraszállástól és nem engedhette, hogy Mo. kiválásával veszélybe kerüljön a délkeleti front. Ezért 1944. márc. 19-én német csapatok szállták meg az országot. Horthy a feltétlen németbarát Sztójay Dömét nevezte ki miniszterelnökenk.

Az ország német irányítás alá került. A bevonuló német csapatokkal együtt megérkezetek a Gestapó emberei, s már az első napon hozzáfogtak a baloldali, vagy akár angol orientációjú politikusok, újságírók és gazdag vezetők letartóztatásához.

A német felsőbb szervek létszáma nem volt jelentős, a megszálló csapatokat pedig csak mint fenyegető erőt tartalékolták. A megszállási rendszer úgy működött, hogy a vele együttműködő magyar államapparátusra támaszkodott. Sztójay kinevezése után az  államgépezet kiszolgálta a németeket. A fegyverkezés és a haditermelés irányítására német megbízottakat neveztek ki. Megindult a zsidóság német mintájú üldözése. Május közepén megkezdődött a deportálás.

A németellenes összefogás szervezete, a Magyar Front 1944 májusában alakult meg. Tagja volt a Szociáldemokrata Párt, a Független Kisgazdapárt, a Nemzeti Parasztpárt, a Békepárt és a legitimista Kettős Kereszt Szövetség. Elnökévé Szakasits Árpádot választották. Az 1944. nov. 9-én Bp.-n alakult ellenállási szervezet a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságát árulás következtében felszámolták. Vezetői, köztük Bajcsi-Zsilinszky Endrét és Kiss János altábornagyot a nyilasok kivégezték. Románia 1944. aug. 23.-i átállásával a szovjet hadsereg a Kárpátokon belül került 25-étűl román támadások érték Székelyföldet, 27-én a 2. Ukrán Front átlépte az akkori magyar határt.

Október 15-én a rádióban beolvasták a kormányzó proklamációját a fegyverszünet kérésérűl. A vezérkari fűnök nevében azonban a harc folytatását elrendelű parancsot olvasták fel a rádióban. A németek megostromolták a Várat, 16-ára virradóra a kormányzó lemondott és miniszterelnökké nevezte ki Szálasi Ferencet. A németek Szálasit és híveit utolsó tartalékként vették számításba. Nem kevés embert korrumpált a zsidó javak birtoklása, amelyek megtartásának feltétele a német gyűzelem volt. A németek már 1944 szept. végétűl módszeresen készültek arra, hogy államcsínnyel hatalomra juttassák Szálasit, megakadályozó Magyarország kiválását a háborúból. Okt. 15-e után  kezdűdött az új hatalmi rendszer kiépítése.

A front az ország egész területén végigvonult. Egy német és két szovjet hadsergcsoport erűi feszültek egymásnak. A magyar katonák létszáma 1944 szept.-ben meghaladta az 1,2 milliót.

A megszálló német hadsereg felrobbantotta valamennyi Duna-hidat, az  ostrom során elpusztult számos műemlék, megrongálódott a Bp.-i lakások nagytöbbsége. A város ostroma több 10 000 emberéletet követelt. A harcok első számú vesztese a lakosság volt.

1945. ápr. 11-én a front Magyabüksnél elhagyta az ország területét.

A SZU hadsereg csak több hónapos, közel másfél százezer halottat követelő küzdelem után foglalta el és szabadította fel Mo. 1945. áprilisának első felében.

A SZU hadsereg Mo.-i megjelenése és tevékenysége hadviselési szempontból megszállást jelentett. A szovjet haderő a fasiszta No. csapatait verte ki, és a nyilas kormányzatot fosztotta meg a hatalomtól. Mo. a szovjet hadsereg súlyos és tömeges atrocitásokat követett el.

 

 

 
< Előző   Következő >
Tanulási segédletek
Kötelező olvasmányok elemzései
Irodalom vázlatok
Történelem tételek
Nyelvtan tételek
Számítástechnika tételek
Szociológia tételek
Angol tételek
Növényvédőszer kémia tételek
Elsősegély tételek
Vállalkozásgazdaságtan tételek
Irodalom tételek 2.
Nyelvtan szóbeli tételek
Történelem tételek 2.
Biológia tételek
Angol szóbeli tételek
Angol nyelvtan tételek
Irodalom tételek 3.
Filozófia tételek
free counters
 
Template source from www.webhomez.net. Converted to Mambo template by Your Mambo Design.
© 2017 dezs.extra.hu - tételek gyűjteménye
Joomla egy nyílt forráskódú rendszer, mely a GNU/GPL Licensz alatt áll.