DEZS.EXTRA.HU
tételek gyűjteménye
 

Kezdőlap
Tételek
gardening.ro erdélyi kertészeti portál

Bethlen István miniszterelnöksége PDF Nyomtatás E-mail
Írta: dezs   
Share this!
Történelem tétel  

15. Bethlen István miniszterelnöksége

 

Az erős kormánypárt létrehozása; a Bethlen - Peyer egyezség

A király második visszatérési kísérlete után Bethlen István minden figyelmét a belpolitikának szentelte. Tisztában volt azzal, hogy rengeteg népszerűtlen feladat vár rá, s ehhez szilárd kormánypárti többségre van szükség. Ezt az erős kormánypártot az adott helyzetben csak a Kisgazdapártra támaszkodva lehetett megvalósítani. 1922 februárjában Bethlen mintegy 20 konzervatív-liberális képviselőtársával belépett a Kisgazdapártba. Az így létrehozott Egységes Párt elnöke Nagyatádi Szabó István, ügyvezető elnöke pedig Gömbös Gyula lett.

   A belpolitikai élet megnyugvása érdekében tett fontos lépés volt a Magyarországi Szociáldemokrata Párttal kötött megállapodás, a Bethlen - Peyer egyezség (1921). Ebben a kormány elismerte a szociáldemokrata pártot mint törvényes politikai tényezőt.

 

Az új választójogi rendelet

1922-ben lejárt az 1920-ban megválasztott nemzetgyűlés megbízatása. Miután a kormányzó a nemzetgyűlést feloszlatta, megteremtődött a lehetősége annak, hogy a miniszterelnök rendeleti úton léptesse életbe az új, neki megfelelő választójogi törvényt. Ez jelentős visszalépés volt a korábbihoz képest: vidéken ugyanis visszaállította a dualizmus kori nyílt szavazást, és szűkítette a választásra jogosultak körét. Az így megrendezett választáson a kormánypárt több, mint 58%-al győzött.

 

A gazdaság talpra állítása

   A Bethlen kormány számára a legnagyobb gondot a háború során szétzilált nemzetgazdaság helyreállítása okozta, amit nem lehetett megvalósítani külföldi kölcsönök nélkül. 1923 tavaszán Bethlen nagyarányú kölcsönhöz folyamodott a Népszövetséghez, melynek hazánk 1922-től tagja volt. A kisantant tiltakozása ellenére a kért összeg kevesebb, mint felét, a 250 millió aranykoronát meg is kaptuk. Ezt 20 év alatt kellett visszafizetni, évi 7%-os kamattal. Ugyanakkor véglegesítették azt is, hogy Magyarországnak 20 év alatt 200 millió aranykorona jóvátételt kell fizetnie a győzteseknek.

   1924-ben felállították a Magyar Nemzeti Bankot, mely megkapta a bankjegykibocsátás kizárólagos jogát. A korona nagyarányú inflációja miatt 1927-től új pénzt vezettek be, a pengőt. Az államháztartás egyensúlyának helyreállítása után megindult a magyar gazdaság fejlődése, és 1929-ben már 12%-kal múlta felül a háború előtti szintet. A Budapest-Hegyeshalom vasútvonal villamosításával és a Kandó Kálmán-féle villanymozdonyok üzembe állításával korszerűsödött a vasúti közlekedés. A városok mellett több mint 900 községben volt már villany, szemben a háború előtti 300-zal.

   1920 és 1930 között hazánk mezőgazdaságból  élő lakosságának aránya 50% felett volt. Magyarország tehát a közepesen fejlett agrár-ipari országok sorába tartozott.

   Vass József népjóléti miniszter kezdeményezésére 1927-ben kiszélesítették a kötelező betegségbiztosítást, aminek következtében a városi munkásság 80-90%-ára kiterjedt a biztosítás. 1928-ban bevezették a kötelező öregségi, rokkantsági, özvegyi és árvasági biztosítást. A társadalombiztosítás irányítására létrehozták az Országos Társadalombiztosító Intézetet, az OTI-t.

 

Művelődés - felemelkedés

Klebersberg Kunó vallás- és közoktatási miniszter célul tűzte ki a magyar kultúrfölény megvalósítását. Az 1926-ban elfogadott népiskolai törvény 3,5E tanterem és feleannyi tanítói lakás megépítését írta elő, s mindez 1930-ra meg is valósult. Ezzel az egy tanteremre jutó tanulók száma 60-ról 40-re csökkent. 1930-ban a lakosság 90%-a tudott írni és olvasni. Lengyelországban 77%-a, Romániában 58%-a, Jugoszláviában 55%-a.

   Klebersberg fejlesztette egyetemi központokká Debrecent, Pécset és Szegedet. Jelentős összegeket fordított új intézmények létrehozására (Sváb - hegyi csillagvizsgáló). A leendő magyar értelmiség külföldi tanulmányútjainak biztosítására intézeteket tervezett. Ennek részeként valósult meg Bécsben a Collegium Hungaricum és Berlinben a római Magyar Akadémia.

 

Ellentétek - feszültségek

Az 1920-as évek magyar átlagembere nagyon nehéz körülmények között élt. Bethlen visszaállította a parlament felsőházát, aminek joga volt a törvénytervezeteket újratárgyalásra visszaküldeni a képviselőháznak.

   1926-ban új választást tartottak, s ezen az Egységes Párt szerezte a képviselői helyek 60%-t. Bethlennek egyedül a Gömbös Gyula vezette csoport okozott gondot, amely tagjai túl liberálisnak ítélték a miniszterelnök politikáját. Ezért Gömbös, Zsilinszkí Endre, Eckhardt Tibor, Kozma Miklós és társaik 1923-ban kiléptek az Egységes Pártból, majd megalakították a Nemzeti Függetlenség Pártot, közkeletű nevén a fajvédő pártot. Programjuk az antiszemita felhangokkal párosuló magyarságvédelem volt. A fajvédőknek azonban nem sikerült társadalmi támogatottságot szerezniük.

 

Külpolitika

Az 1927-ben megkötött magyar - olasz örök barátsági együttműködési szerződést Bethlen és Mussolini Rómában írta alá. 1928-ban jött létre a magyar-lengyel szerződés, melynek kapcsán Pilsudski marsall kijelentette, hogy támogatja a békeszerződés későbbi módosítását. A két világháború közti magyar külpolitika meghatározó törekvése a trianoni békeszerződés revíziója volt. Az etnikailag igazságosabb határokért folytatott küzdelem jogosságát a győztes országok is hajlandóak lettek volna méltányolni. A magyar politika meghatározó erői azonban az egykori történelmi Magyarország helyreállítást tűzték ki célul, azaz a nem magyar nemzetiségű területek visszacsatolását is követelték a történelmi jog (irredentizmus) alapján.

 

 

 

A Bethlen-korszak szellemisége

Az 1920-as évek hivatalos társadalma a keresztény-nemzeti szellemiség alapján állt, amelyet mindenekelőtt 1919 ún. zsidó internacionalizmusával és ateizmusával szögeztek szembe. A keresztény és nemzeti hagyományokhoz való ragaszkodás határozta meg a rendszer arculatát. E nézeteket vallotta: Szekfű Gyula (Magyar Szemle), Herczeg Ferenc (Új Idők).

   1925-ben fény derült arra, hogy Magyarországon egy kis csoport hamis 1000 frankos bankjegyeket állított elő, de az első nyugati forgalomba hozatali kísérletnél lelepleződött a csalás. A Hágában letartóztatott három magyar állampolgárnál 10 millió értékű hamis ezerfrankost találtak, s ők bevallották, hogy a francia frank értékét akarták rontani. 1926 májusában a két fővádlottat, Windiscgraetz Lajos herceget és Nádosdy Imre volt országos rendőrfőkapitány 4-4 évi fogházbüntetésre ítélték. A két fővádlottat Horthy 1928-ban kegyelemben részesítette.

 
< Előző   Következő >
Tanulási segédletek
Kötelező olvasmányok elemzései
Irodalom vázlatok
Történelem tételek
Nyelvtan tételek
Számítástechnika tételek
Szociológia tételek
Angol tételek
Növényvédőszer kémia tételek
Elsősegély tételek
Vállalkozásgazdaságtan tételek
Irodalom tételek 2.
Nyelvtan szóbeli tételek
Történelem tételek 2.
Biológia tételek
Angol szóbeli tételek
Angol nyelvtan tételek
Irodalom tételek 3.
Filozófia tételek
free counters
 
Template source from www.webhomez.net. Converted to Mambo template by Your Mambo Design.
© 2017 dezs.extra.hu - tételek gyűjteménye
Joomla egy nyílt forráskódú rendszer, mely a GNU/GPL Licensz alatt áll.