DEZS.EXTRA.HU
tételek gyűjteménye
 

Kezdőlap
Tételek
gardening.ro erdélyi kertészeti portál

Az I világháború és a háborút lezáró Versailles-Washingtoni békerendszer PDF Nyomtatás E-mail
Írta: dezs   
Share this!
Történelem tétel  

17 - Az I világháború és a háborút lezáró Versailles-Washingtoni békerendszer

 

 

A 19-20. Század fordulóján az európai hatalmak két szövetségi rendszerbe tömörültek, az 1882-ben létrejött hármasszövetség, vagy Központi hatalmak (Németország, Osztrák-Magyar monarchia és Olaszország) és az Antant hatalmak (Francia, Anglia, Orosz). Az első világháború ez a két szövetség között folyik. A háborút kiváltó közvetlen ok (latinul: cassus béli) az, hogy 1914. június 28-án szarajevói merénylet történt. Egy Szerb anarchista diák megölte több lövéssel Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét. Szarajevó megmaradhatott volna két állam konfliktusának, ám a nagyhatalmak közti ellentétek következtében azonnal háborúba lendült a szövetségi rendszerek háborús gépezete. A Német kormányzati körök elhatározták, hogy még akkor sem állnak egy esetleges Osztrák-Magyar katonai akció útjába Szerbia ellen, ha ez általános háborúhoz vezet. Június 23-án a monarchia 10 pontból álló ultimátumot nyújtott át a Szerb kormánynak, amely az ország szuverenitását sértő követeléseket is tartalmazott. Miután Szerbia a követeléseket visszautasította 1914 július 28-án a Monarchia hadat üzen Szerbiának, majd augusztus első napjaiban, szövetségi kötelezettségeinek megfelelően a nagyhatalmak sorra háborúba léptek. A távol-keleten Japán is hadba lép és megkezdi a Német gyarmatok elfoglalását. Olaszország, Románia és Bulgária semlegességi nyilatkozatot tesz.

A szembenálló csoportosulások erőviszonyaik:
Központi hatalmak: egy tömbbe helyezkedtek el, ez előnyt jelent a hadseregek mozgatásában, de hátrányt, mert bekerítés, blokád veszélye áll fen. 1914-re jobban fel voltak készülve a háborúra, de bizonyos ipari nyersanyagokból és élelmiszerből behozatalra szorultak.
Antant: gazdasági erejük meghaladta a másik félét, népességük is kétszerese volt, de nem volt még felkészülve a háborúra.

A hadviselő hatalmak haditervei: a Központi hatalmaké a Schlieffen-terv volt (villámháború terve volt, a terv az Orosz mozgósítás vontatottságára épült, a Németek 6 hét alatt le akarták rohanni Franciaországot, majd erőik keletre történő átcsoportosításával Oroszország lerohanása volt a cél). Antant: haditervük kiváló volt, mert az idő nekik dolgozott.

Hadműveletek: 1914-re három fronton és a tengereken folyt a háború. A Német hadvezetés óriási erőket koncentrálva nagyarányú offenzívát indít Párizs elfoglalására. szeptember 3-án elérték a Marne folyót, 20 km-re közelítve meg Párizst, itt azonban a Francia ellentámadás megállásra kényszeríttette őket, ezután a két hadsereg a lövészárkokba ásták be magukat. Megkezdődött az állóháború. Közben az Orosz hadvezetés, mely jóval hamarabb befejezte a mozgósítást, erőteljes hadműveletekbe kezdett Poroszországba és Dalmáciába, a háború tehát kétfrontos háborúvá vált, ami a villámháborús terv kudarcát jelentette.

1915 Olaszország belép a háborúba az Antant oldalán. A Német hadvezetés a keleti hadszíntéren akar döntést kicsikarni, Németország és a Monarchia hadserege Gorlitzénél áttörték a frontot, és 150 km-rel szorították hátrább az Oroszokat. 1915 végére egész Lengyelország a központi hatalmak kezére került. október végén Bulgária belépett a háborúba a Központi hatalmak oldalán. 1916 a Németek újból nyugaton kísérleteznek, ostrom alá veszik Verdun erődjét. Az áttörés azonban nem sikerül, a Verduni vérszivattyú 1 millió emberéletet követelt. 1916 nyarán, a keleti hadszíntéren az Orosz haderő váratlanul újabb támadásba lendül és áttörte az Osztrák-Magyar frontot. Háborúba lépett Románia az Antant oldalán. A nyugati hadszíntéren a Brit erők támadást indítottak a Somme folyónál, itt vetettek be először páncélosokat, de a gépek csatája újabb 1 millió áldozatot követelt, de a hadi helyzet változatlan maradt. A háborús áldozatok azért ilyen nagy, mert ilyen fegyverzettel és katonai erővel még nem vívtak háborút. Ezek a fegyverek: ismétlő rendszerű lőfegyverek, géppuskák, könnyű-és nehézágyú, harcigáz lángszóró, aknavető, kézigránát, tank. A nagy véráldozatok elgondolkodtatták a szembenálló feleket és kísérletet tettek a háború befejezésére. A Központi hatalmak 1916-os decemberi békeajánlatát az Antant visszautasította, mert Németország a háborút, az eddigi hódításainak megtartásával szerette volna lezárni. 1917 volt a fordulat éve az I. világháborúban, mert Németország bejelentette a korlátlan tengeralattjáró háborút, vagyis hogy a hadiövezetben minden ellenséges kereskedelmi hajót elsüllyeszt. Ennek elsősorban az USA hajói estek áldozatául, különösen nagy felháborodást keltett a Lusitania nevű Angol hajó elsüllyesztése, melyen 100 amerikai állampolgár is tartózkodott. Erre hivatkozva az USA belépett a háborúba az Antant oldalán, a tényleges ok azonban az, hogy a korábban nyújtott árú és pénzhitelei miatt az USA érdekelt volt az Antant győzelmében. Az Olasz hadsereg fölbomlik, Olaszország harcképtelenné válik. Oroszországban, 1917 februárjában polgári demokratikus, de októberben szocialista forradalom játszódik le, és ezért 1918 márciusában kilép a háborúból. 1918 Januárjában Wilson Amerikai elnök meghirdette az Egyesült Államok 14 pontból álló békejavaslatát. A javaslat nagy nemzetközi vízhangot keltett és nem fogadták el, mert a kormányok mindenáron győzni akartak, hogy ők diktálhassák a békefeltételeket. 1918-ban Német offenzíva indul nyugaton, a második Marúi csatába a Franciák újból megállították az előrenyomulást. Közben amerikai csapatok szálltak partra Franciaországban. 1918 nyarán az Antant sikeres ellentámadást indított a Németek ellen. A támadásban 600 páncélos és 2000 repülőgépet vetettek be, ekkor bekövetkezett a Német katonai összeomlás. Németország vereségét meggyorsította, hogy szövetségesei is sorra kapituláltak. A Monarchia november 3-án, Németország november 11-én írta alá a fegyverszünetet.

A háborút a Versailles-Washingtoni békerendszer zárta le. A Párizs környéki békék átrajzolták közép-és kelet-Európa térképét. A washingtoni konferencián a távol-kelti érdekszférák elkülönítésére került sor. A békekonferencia 1919 januárjában kezdődött Párizsban. A konferencián a vesztesek nem lehettek jelen, képviselőik egyetlen dolga az volt, hogy a nekik átnyújtott békediktátumokat aláírják. A győztesek diktáltak, míg a vesztesek kénytelenek voltak elfogadni a feltételeket. A vesztes Központi hatalmak valamennyi országának a vereségért területet és befolyásövezet, jóvátételt, a haderő csökkentését és egyéb korlátozásokat kellett fizetniük. A Németek Wersailesben kötöttek békét. A béke értelmében Elzász-Lotaringiát visszacsatolták Franciaországhoz, a Saar vidéket pedig 15 évre nemzetközi ellenőrzés alá helyezték. A Rajna vidéket demilitarizálták (fegyvermentes övezet), elvették Németország gyarmatait, és jóvátétel fizetésére kötelezték. Hadseregét 100 ezer főre korlátozták, elválasztották Németországtól Kelet-Poroszországot egy úgynevezett Lengyelfolyosóval, melynek kikötővárosa Gdansk.

Magyarországgal 1920 június 4-én, a Versailessi Trianos nevű kötötték a békét, Ausztriával Sain-Germenben, Bulgáriával Neu-alyban és a Törökökkel Seuresben kötötték a békét. A győztesek a béke megóvása érdekében létrehozták a népszövetséget, amely az egyesült nemzetek szervezetek (ENSZ) elődje volt.

 
< Előző   Következő >
Tanulási segédletek
Kötelező olvasmányok elemzései
Irodalom vázlatok
Történelem tételek
Nyelvtan tételek
Számítástechnika tételek
Szociológia tételek
Angol tételek
Növényvédőszer kémia tételek
Elsősegély tételek
Vállalkozásgazdaságtan tételek
Irodalom tételek 2.
Nyelvtan szóbeli tételek
Történelem tételek 2.
Biológia tételek
Angol szóbeli tételek
Angol nyelvtan tételek
Irodalom tételek 3.
Filozófia tételek
free counters
 
Template source from www.webhomez.net. Converted to Mambo template by Your Mambo Design.
© 2017 dezs.extra.hu - tételek gyűjteménye
Joomla egy nyílt forráskódú rendszer, mely a GNU/GPL Licensz alatt áll.