DEZS.EXTRA.HU
tételek gyűjteménye
 

Kezdőlap
Tételek
gardening.ro erdélyi kertészeti portál

Az ipari forradalom PDF Nyomtatás E-mail
Írta: dezs   
Share this!
Történelem tétel  

4. Az ipari forradalom

Angliában iparban minőségi változások mentek végbe. A kézműipart mindössze néhány évtized alatt a gyárakban folyó tömegtermelés váltotta föl. A manufaktúrákban az egyszerű munkamegosztás során elemeire bontották a munkafolyamatokat. Ezeket a következő lépésben gépesíteni lehetett. A termelés eszközei kéziszerszámok helyet egyre erőteljesebb és egyre termelékenyebb gépek lettek. Míg ezelőtt a víz, esetleg a szél hajtotta meg, most a bárhol folyamatosan felhasználható gőz lett a legfontosabb energiaforrás. A gépek és a gőz átalakította a munkahelyet, és új üzemforrást eredményezett: a gyárat. Bányák, magaskohók már korábban is működtek. A közlekedés forradalma lehetővé tette a nyersanyag, a készáru, a munkaerő olcsó és gyors szállítását. Anglia szigetország révén hajózással oldotta meg a szállítást, később a skót Mac Adam tervei alapján megépítették a makadám utat. Megszületett a termelőeszközök piaca. Kifizetendővé vált a gépgyártás. Az "ipari forradalom" kifejezést valószínűleg a francia forradalom mintájára kezdték használni már a múlt század húszas éveiben. Valóban, az élelmiszertermelés és a városépítés forradalma óta az ipari forradalom eredményezte az emberiség életében a legmélyebb átalakulást.

Korábbi századokban a kereskedelem és az ipar föllendülése, valamint a városiasodás ismételten beleütközött a mezőgazdaság alacsony teljesítőképességének korlátaiba. Angliában viszont már a forradalom előtt kialakult a föld polgári tulajdona, és a tőke áramlott a mezőgazdaságba. A XVII - XVIII. Században a feudális kötöttségek után fokozatosan megszűntek a föld használatának közösségi maradványai is. (nyomáskényszer, közös legelő) A legelőket föltörték, a vizenyős területeket kiszárították. A háromnyomásos gazdálkodást fölváltotta a vetésforgó. Holland mintára takarmánynövényeket termesztek, megnőtt az állatállomány. A földeket rendszeresen trágyázták. Az angol mezőgazdaság képessé vált arra, hogy csökkenő mezőgazdasági népességgel növekvő városi lakosságot tartson el. A mezőgazdasági termelés gyorsabban nőtt, mint a lakosság. Az ipari forradalom kibontakozásának föltétele a jól működő hitelszervezet. 1694-ben megalakult az Angol Bank. A nagy pénztőkék fölhasználását meggyorsította a gyarmatok kifosztása. A profit és a gazdasági fejlődés az állami politika fontos célkitűzése lett. Nagy előnyt jelentett Anglia sziget volta, a jól tagolt tengerpart, a számos kikötő. Az olcsó teherszállítást a part menti hajózás jelentette.

A termelés gépesítése csak akkor gazdaságos, ha biztosítható a termelés folyamatossága. Ezért a gépesítés a tömegfogyasztási cikkek előállításában kezdődik. Az egyetlen tömegfogyasztási cikk, amelyre a XVII. Században folyamatosan igény van, a ruházat. A textilipar vált angliai ipari forradalom "húzó" iparágává.

Közlekedés

Az első nehézségek leküzdése után Anglián valóságos vasútépítési láz lett úrrá. A vasútépítés újabb lehetőséget adott a gőzgépnek, s a piacot teremtett szén, a vas számára. De meg is oldotta ezek olcsó szállítását. 1830 és 1850 között a szén- és vastermelés megháromszorozódott.

Gépgyártás

Az új ugrás a gépek előállításának gépesítése volt. Az ügyes műszerészek kézi szerszámokkal gyakorlatilag bármilyen szerkezetet elő tudtak állítani, de lassan és drágán. A gépek iránti növekvő kereslet kifizetődővé tette a sorozatgyártásunkat. A gépgyártásban a forgácsológépek játszották a kulcsszerepet. A faiparban régen használatos eszterga-, maró-, gyalu. És fúrógépeket - ezeket emberi vagy vízi erővel hajtották - továbbfejlesztették, s minden alkatrészünket vasból készítették. Bevezették a szabványokat. A vasútépítés és a gépgyártás nagy tőkéket igényelt. A könnyűipari befektetések viszont, az erős verseny miatt, már nehézségekbe ütköztek. A fölhalmozott hatalmas összegek ezért a nehéziparba áramlottak. Ez a tőkés iparosítás klasszikus útja. Az ipari forradalom megváltoztatta a haditechnikát, és befolyásolta az egyes országok katonai teljesítőképességét. Az ipari forradalom Angliája a XIX. század középső harmadára világhatalomra tett szert.

Az ipari forradalom következményei a társadalmon és a politikán

Azt már tudjuk, hogy az ipari forradalom kibontakozásának egyik föltétele a városi népesség földuzzadása volt, és ezt a gyarapodást a növekvő termésfölöslegek táplálták. A gabonaárak csökkenése és a gyapjúárak növekedése arra ösztönözzék a nagybirtokosokat, és a nagybérlőket, hogy a számtóinkat legelőké alakítsák, a közös földek egy részét elkerítsék, kisbérlőiktől megszabaduljanak. A városi olcsó tömegcikkek eljutottak a faluba, és tönkretették a falusi kézműipart. Később megjelentek a mezőgazdasági gépek. A mezőgazdaság és a falu egyre kevesebb munkáskezet igényelt. A megéltetés nélkül maradt emberek az új ipari központokba vándoroltak, és bérmunkássá lettek.

Az ipari forradalom tehát százezreket ragadott ki eredeti környezetükből és életformájukból, az új ipari központokban azonban nem mindenki talált munkát. A polgári átalakulás eltakarította az útból a szabad vállalkozás, a szabad alku akadályait, de szó sem volt még olyan törvényekről, amelyek a munkás jogait védték volna. Ha nem volt megrendelés, a munkás azonnal az utcára került. Ha munkáját - gépek alkalmazása révén - a felesége vagy a gyermekei is el tudják végezni, helyette őket alkalmazták, még kisebb fizetségért. A nagy munkaerő-kínálat miatt a munkabérek egyébként is a létminimum alatt maradtak. Jellemző a kor politikai gondolkodására, hogy az általános szabadságjogok védelmében Angliában a XVIII - XIX. század fordulóján mind a munkások, mind a vállalkozok szervezetbe tömörülését törvényben tiltották meg.

Az ipari forradalom metropoliszaiban egymás közvetlen közelében tárultak föl a hihetetlen gazdaság és a kirívó nyomor, a jólét önhittségének és a megalázó emberi elesettségének szélsőséges példái. A gazdaságot az egész társadalom termelte, a társadalom jó része azonban csak morzsáiból részesült. A nyomor, a létbizonytalanság éppúgy megfosztotta az egyént emberi méltóságától, mint korábban például a törvény előtti egyenlőség vagy személyes szabadság hiánya. E hívásra sokan, sokféle módon keresték a választ. Mind a keresztény humanizmus, mind a felvilágosodásban gyökerező emberbarátság szükségszerűen jutott el az anyagi és szellemi nyomorúságot enyhítő jótékony programokig.

A polgári állam nemcsak szabadabbnak mutatkozott elődeinél, de erősebb is volt, mert független tulajdonosok viszonylag széles rétegét tudhatta maga mögött. A gazdag vállalkozókon és pénztulajdonosokon kívül különösen az ipari forradalom klasszikus országaiban is, nagy létszámú középosztály létezett. Az ipari proletariátus ezekben az országokban sohasem képezte a társadalom többségét. A képzettebb munkások tudtak írni és olvasni. A városokban és a növekvő üzemekben sokan voltak egy tömegben. Fölismerték, hogy milyen erő rejlik a szervezettségben. Önművelő és önsegélyező egyleteket, valamint szakmai érdekképviseleti szervezeteket, szakszervezeteket alakítottak. A munkásszervezetek éltek az angol parlamentarizmusban rejtő lehetőségekkel. Küzdelmet indítottak a szavazati jog megszerzéséért. 1836-ban önálló alkotmányjavaslattal, charter-rel léptek föl. A kibontakozó tömegmozgalmat chartizmusnak nevezték. A chartizmus - kudarcai ellenére - nagy előrelépés volt a demokrácia történetében. A chartista gyűléseken honosodott meg és szerzett becsületet a munkásnév. A munkások politikai tapasztalatokat szereztek a parlamentáris intézmények működéséről. A tömegmozgalmaik hatására a negyvenes években Angliában gyári törvények születtek. Megtiltották például a nők és a 10 évnél fiatalabb fiuk föld alatti foglalkoztatását. Korlátozták a nők és a fiatalkorúak munkaidejét is.

Karl Marx és Friedrich Engels

A forradalmi munkásmozgalom kialakulására és fejlődésére a legnagyobb hatást Karl Marx és Friedrich Engels gyakorolta. Mindketten a porosz fönnhatóság alatt álló, erősen iparosodott Rajna - vidéken születtek. Marx apja itt jómódú ügyvéd, Engels apja gazdag textilgyáros volt. Marx egyetemi tanulmányait Berlinben végezete, doktori értekezéseit filozófiából írta. Magáévá tette a nagy német filozófus, Hegel dialektikáját, mely szerint a világ az ellenmondások harca útján halad a beteljesülés felé, s az emberi elme a dialektika birtokában következtethet a jövőre. De míg Hegelnél a külső világ változásai az eszme változásaitól függnek, Marxnál fordítva: az eszmék függnek azoktól a viszonyoktól, amelyek az emberek között a termelés során kialakulnak. Úgy mondta: "a lét határozza meg a tudatot". Marx a tagadás tagadásának menetét az egymást követő történelmi korokra alkalmazta. Az első ízben francia történészek által leírt "osztályharc" fogalmát általánosította, és a történelmet osztályharcok történetének minősítette. Az önmagát túlélt "osztálytársadalmak" romjain minőségileg magasabb rendű osztálytársadalmak jöttek létre. Az utolsó nagy ellenmondás: a munka és a tőke harcának eredményeként a kapitalizmus pusztulásával - Marx szerint - megvalósul az osztály nélküli társadalom. A Rajna vidéki kézműipar tönkremenéséből és az angol korai kapitalizmus elemezéséből Marx azt a következtetést vonta le, hogy a társadalom a végtelenségig leegyszerűsödik, az egyik oldalán a nincstelenek állnak, míg a másik oldalon a termelés eszközei olyan kevés kézben összpontosulnak, hogy ezt a munkások - akiket sújt a gépek terjedésével növekvő munkanélküliség - könnyűszerrel kisajátíthatják. Marx célul tűzte ki az államhatalom meghódítását. Marx - Engels közreműködésével - nézeteit a Kommunista kiáltványban tette közzé. Az 1848. február elején Párizsban megjelent röpirat a maga idejében visszhang nélkül maradt, de Marx és Engels nézetei a XIX. század utolsó harmadában már komoly befolyást gyakoroltak az időközben megalakult munkásszervezetek és -pártok programjaira.

A II ipari forradalom

A XIX század második felében az ipari forradalom elterjedt az egész kontinensen. A gazdasági hatalom alapja a nehézipar lett. Míg az elején Angliára és Franciaországra volt jellemző a század második felében a tudományosság áttevődik Németországba. A tudományos felismerés az iparágak alapjává vált. A kémiában új korszakot nyitott, hogy felfedezték az anyagok molekuláris szerkezetét. A celluloid szalag segítségével mozgóképet állítottak elő. Feltalálták a műtrágyát és a dinamitot. Elkezdték a műanyaggyártást és a robbanómotorokhoz szükséges olaj lepárlást. A belső égésű motorok forradalmasították a közlekedést. A fizikában új távlatokat nyitott az elektronok felfedezése és elterjedt az elektromosság. A mezőgazdaság is fejlődött, bizonyossá vált, hogy az egyre növekvő emberiség számára csak iparszerű mezőgazdasággal lehet megtermelni a kellő élelmiszert. A biológiát Darwin forradalmisította a Fajok eredete című könyvével.

Találmányok, feltalálok

Bell Alexander: telefon feltalálója (1856)

Bessemer Sir Henry: Új technika acélgyártásban

Diesel Rudolf: belsőégésű motor feltalálója

Thomas Edison: izzólámpa, szénmikrofon, fonográf feltalálója

Einstein Albert: realivitáselmélet megalkotója

Ford Henry: Amerikai autógyártás úttörője, Ford-T modell

Fulton Róbert: gőzhajó feltalálója

Hargreaves James: fonógép feltalálója

Mudslay Henry: esztergagép megalkotója

Mengyelejev Dimitrij: periódusos rendszer megalkotója

Morse Sámuel: távíró feltalálója

Nobel Alfréd: dinamit feltalálója

Puskás Tivadar: telefonközpont és telefonhíradó feltalálója

Röntgen Wilhem: sugarak feltalálója

Siemes Werner: elektróddinamó

Stepheuson George: gőzmozdony feltalálója

Csonka János: belső égésű motor

Zeppelin: Léghajó

Wright fivérek: repülés

Charles Darvin: A fajok eredete (1859)

 

Írta: Jakab Zoltán

 
< Előző   Következő >
Tanulási segédletek
Kötelező olvasmányok elemzései
Irodalom vázlatok
Történelem tételek
Nyelvtan tételek
Számítástechnika tételek
Szociológia tételek
Angol tételek
Növényvédőszer kémia tételek
Elsősegély tételek
Vállalkozásgazdaságtan tételek
Irodalom tételek 2.
Nyelvtan szóbeli tételek
Történelem tételek 2.
Biológia tételek
Angol szóbeli tételek
Angol nyelvtan tételek
Irodalom tételek 3.
Filozófia tételek
free counters
 
Template source from www.webhomez.net. Converted to Mambo template by Your Mambo Design.
© 2017 dezs.extra.hu - tételek gyűjteménye
Joomla egy nyílt forráskódú rendszer, mely a GNU/GPL Licensz alatt áll.